Petőfi Népe, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-16 / 62. szám
10. OLDAL Előtérben az Agrárgazdaság 1999. MÁRCIUS 16., KEDD Bátya határában már javában folynak a tavaszi mezőgazdasági munkák. Felvételünkön Kákonyi Ferenc látható családtagjai és szomszédai körében. A gazda idén fél hektáron palántába el a káposztát, amit az éjszakai fagyok ellen fóliával takart le. fotó: király László Jól halad a kistermelők regisztrálása Kevés a hazai találmány Eurokonform a magyar szabadalmi rendszer Jó ütemben halad a kistermelők regisztrálása Csátalja, Dávod és Hercegszántó községekben - tájékoztatta lapunkat Facskó Mátyásné, a három település falugazdásza. Statisztikai kimutatásuk szerint eddig 255 őstermelő élt ezzel a lehetőséggel. A munkához nagy segítséget nyújtottak a körzet polgármesteri hivatalainak vezetői és dolgozói, mert jó körülményeket biztosítottak a feladat elvégzéséhez. A napokban megkezdődött a belvízkárok bejelentése, és - mint minden támogatási kérelemnek - ennek is feltétele a termelői regisztráció, valamint a rendezett köztartozás.- Várom továbbra is a gazdákat az ügyeleteimre, mert szeretnénk minden segítséget megadni a korszerű családi gzdaságok, a stabil mezőgazdasági üzemek megtartásához, és az újak kialakításához - tette hozzá Facskó Mátyásné. Tölgyesi Gábor Tavaly több mint 41 ezer szabadalmi bejelentés érkezett a Magyar Szabadalmi Hivatalba, amelyből mindössze hétszáz a hazai, a többi külföldről származik. A tavalyi hazai bejelentésekből 500 a feltalálói és 200 az intézményi találmány. Ami a védjegyeket illeti, összesen 8600 ilyen ügyet rendezett a hivatal 1998-ban. A számadatok ismer-A világpiacot leginkább befolyásoló chicagói tőzsdén a korábbi hetek folyamatos árcsökkenése után némileg erősödött a kukorica ára. A korrekció főleg a vetésterület csökkenéséről szóló jelentések nyomán következett be, bár rövid távon az amerikai időjárás is „támogatja” az árak emelkedését. Ugyanakkor a gyéren csörgedező amerikai exporton, az eladásra váró termelői készleteken és a jól haladó argentin betakarításon kívül nincs olyan tényező, tetése mellett Bendzsel Miklós elnök elmondta: 2002 közepén csatlakoznak az Európai Szabadalmi Szervezethez. Ezzel kapcsolatban az elnök kifejtette, hogy az elmúlt években megvalósított jogharmonizációs tevékenység eredményeként, az évszázados múltra visszatekintő magyar szabadalmi rendszer megfelel az európai követelményeknek. A szervezeti, infrastrukturális fejlesztések már amely komolyabb áremelkedés lehetőségével kecsegtetne. A kukorica - FOB Mexikóiöbölben - jelenleg is csupán 92-96 dolláros tonnánkénti áron cserél gazdát. Az elmúlt napokban az amerikai piacon a búzajegyzések is megugrottak, piaci megfigyelők a drágulást a korábbi heteknél sokkal nagyobb exportforgalomnak tulajdonítják. A világpiacot meghatározó amerikai búzaárak azonban még mindig tonnánként 5-7 dollárral magasabbak az európainál. most is alkalmas hátteret biztosítanak az uniós együttműködéshez. Kérdésünkre, hogy hazánkban van-e érvényes szabadalmi törvény, és ha van, hogyan befolyásolja a működést, az elnök elmondta: 1896 óta van ilyen szabályozás, amit azóta már többször módosítottak. Hozzátette, hogy a náluk dolgozó 150 diplomás azon fáradozik, hogy a bejelentéseket mihamarabb elbírálják. H. Gy. Katymáron vezet a növénytermesztés A katymári gazdák főleg kukoricát, búzát, repcét és napraforgót termesztenek idén. Állattartás szempontjából a sertéstenyésztés került előtérbe, ám Katymáron is értékesítési problémákkal küzdenek a gazdák. Madarason nagy hagyománya van a zöldségtermesztésnek, főként dohányt, illetve különböző paprikaféléket termesztenek. Schneider József, a két község falugazdásza a termelők figyelmébe ajánlja: mindenképpen kössenek értékesítési szerződést, hogy termékeik eladása biztosítva legyen. K. Zs. _________A VILÁG PIACAIN___________________ Mindenütt lanyha a kereslet Ötvenéves az OTP-Bank Rt. Fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepli idén Magyar ország legnagyobb lakossági pénzintézete, az OTP BANK RT. Ebből az alkalomból Dudás Ede, az OTP Bács-Kiskun megyei nyugalmazott igazgatója emlékezik vissza a bank történetének első 40 évére. A Gazdasági Főtanács határozata alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Takarékosztályából, 1949. március l-jével alakult meg az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat (NV). A világháborút követően a szövetséges nagyhatalmak a közép-kelet európai országokat - így hazánkat is - a Szovjetunió érdekszférájába adták. Ez időben hazánk magántulajdonon alapuló piacgazdasági viszonyok között működött kétszintű bankrendszerben. A világháborús károkat tetőzte az infláció, amely a forint bevezetésével stabilizálódott (1946). Az ezt követő éveket a hatalomért folyó politikai küzdelem jellemezte, amelynek eredményeként szocialista politikaigazdasági és központosított, szakosított monobankrendszgr jön létre. Az 1947. évi XXX. törvénnyel állami tulajdonba kerültek a nagybankok. Minthogy a vidéki, kisebb alaptőkével rendelkező bankok részvényeinek jelentősebb hányada a nagybankok tárcájában volt, ezek közvetett módon történő államosítása könnyebbé vált. Ha kevésnek bizonyult az állami tulajdonba váláshoz a részvénymennyiség, úgy „önkéntes” felajánlásokra került sor. Amint azt a Kecskeméti Takarékpénztár Egyesület 1948. július 30-ai igazgatósági jegyzőkönyvének kivonata tanúsítja (idézem): „Sárkány Tibor ügyvezető igazgató előterjeszti az állami szektorba való beolvadásuk érdekében folytatott munkája eredményét.... csaknem a teljes megkívánt mennyiségű részvényt sikerült önkéntes felajánlások útján a részvényesektől megszerezni. Sárkány Béla elnök és Fülöp Béla igazgatósági tag kijelentik, hogy ha a már felajánlott részvény mennyisége nem fedezné a kívánt mennyiséget, ők hajlandók a tulajdonukat képező összes részvényüket az állami szektorba történő beolvadás céljára felajánlani.” Az ily módon lezajlott összevonásokkal beolvasztó élintézetek alakultak, megyénkben kettő: A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank (1871), Kecskemét, Szabadság tér 1/A., amelynek vezetője Kiss Lajos volt. Ebbe olvadt be a Kecskeméti Takarékpénztári Egyesület, a Kecskeméti Leszámítoló és Pénzváltó Bank, a Kecskeméti Magyar Kereskedelmi Bank, a Magyar Általános Hitelbank kecskeméti fiókja . A másik megyénkben létrejövő intézmény a Bajai Takarékpénztár volt, Szinnai Gyula vezetésével. Ezzel lépett fúzióra a Bajai Kereskedelmi és Iparbank, a Bajai Kereskedelmi Bank és a Bajai Magyar Bank. Átvette az Országos Takarékpénztár NV, a Magyar Postatakarékpénztár eddigi takaréküzleti feladatát is, de változatlanul fenntartotta a kapcsolatot a postahivatalokkal, melyek mind a mai napig az OTP Bank takarék be- és kifizető helyei. A 36031/1949. IV. a. számú alapító levél szerint fiókok nyitására és működtetésére is van lehetősége az OTP-nek. A bankösszevonások következtében feleslegessé váló banktisztviselők sorsa nyugdíjazás, elbocsátás lett, de az újonnan alakuló állami szervezetek szívesen fogadták őket számviteli, pénzügyi vezetőknek. Az ötvenes évek közepén kezdetét vette a fiókhálózat szervezése megyénk területén is. A kecskeméti és bajai fiók mellett még Bácsalmás, Császártöltés, Dunavecse, Hajós, Izsák, Jánoshalma, Kalocsa, Kecel, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kunszentmiklós, Lajosmizse, Mélykút, Solt, Soltvadkert, Szabadszállás, Szalkszentmárton, Tiszakécske településeken. A gazdasági társaságokról szóló törvény értelmében az OTP is átalakult 1990. december végével egyszemélyes részvénytársasággá, Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. néven. Az OTP első vezérigazgatója Budai Tibor, majd sorrendben Romhányi József, dr. László Andor, Gács László, dr. Szirmai Jenő, dr. Tisza László, dr. Terták Elemér és jelenleg az OTP Bank Rt. elnökvezérigazgatója dr. Csányi Sándor. A közigazgatási megyéket az OTP Bank üzletpolitikai megfontoláspkból 1998-ban régiókba szervezte. így alakult meg Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyékből 1998. március l-jével a Dél-alföldi Régió, Kecskemét központtal. Az OTP első megyei igazgatója 1949. március l-jével Nagy István volt, akit sorrendben Szántó Ferenc, Deák István, Dudás Ede, Gaborják József és 1998. március 1-jétől Szász János az OTP Bank Dél-alföldi Régió ügyvezető igazgatója követett. Az 1968-as gazdaságirányítási reform szerves részeként a nyolcvanas évek közepén megkezdődött ismét a kétszintű bankrendszer megteremtésének folyamata. Az MNB jegybanki és üzleti banki funkciója szétválasztásra került - emlékezik Dudás Endre. Az utóbbiból jött létre a Budapest Bank, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank és a Magyar Hi-Dudás Ede telbank. Ez időben alakult meg a Postabank és Takarékpénztár, valamint több más magyar, de külföldi érdekeltségű kereskedelmi bank is. Működik ekkor már a mintegy 1800 egységével a takarékszövetkezeti hálózat is. Ez idő tájt szűnik meg a bankok ágazati és területi kötöttsége és a lakosság is teljes bankválasztási szabadságot kapott. Az OTP Bank tehát egyre erősödő pénzpiaci versenyhelyzetbe került a lakossági banki feladatkört illetően is. Az OTP alapításakor fő feladat a takarékbetét, az erre irányuló propaganda, a takarékosság gondolatának terjesztése volt. Ezt hivatott segíteni a takarékbetétekről és a betétesek jogairól megjelent 1952. évi 9. sz. törvényerejű rendelet (titkosság, adómentesség, állami szavatosság, végrehajtás alóli mentesség stb.). A munkában aktívan részt vettek a postahivatalok, a takarékszövetkezetek, de számtalan külső személy, ún. OTP társadalmi aktíva, akik a gyűjtött takarékbetét után szerzési jutalékot kaptak az OTP-től. E célokat szolgálták a takarékossági ankétok, a minden év októbere utolsó napjaiban a Takarékossági Világnap rendezvényei. A Megyei Tanács mellett Takarékossági Albizottság működött, megyei tanácstag vezetésével. Nagyobb betétszerzési lehetőséget kínáltak pl.: a vasutasnapi, pedagógusnapi, bányásznapi jutalomkifizetések, nyereségrészesedések, stb. esetében. Ezek takarékbetétkönyvben kerültek kiadásra. Megyénkből Vaskút község tanácselnöke, a közismert Reile Géza - aki később Kiskunhalas, majd Kecskemét tanácselnöke is - gondolata volt és országosan elterjedt az „Ahány ház, annyi betét” mozgalom. A megtakarítások elhelyezésére kezdetben csak a hagyó-., mányos, kamatozó betétkönyvek voltak ismertek. Az OTP szükségesnek látta különböző takarékossági formák keresését, bevezetését. Elsők között volt a kamatozó takarékbélyeg forma 1, 2, 5 forintos címletekben, amelyeket gyfljtőlapokra kellett ragasztani. (Ez nem azonos az 1953- ban, az ifjúság takarékosságra való nevelését is szolgáló iskolai takarékbetét formával!) A szelvényes takarékbetét a takarékbélyeg továbbfejlesztett változata volt. A szelvény tíz db 10,- Ft-os címletből állt és az egyes címletek levágva beválthatók voltak. Á rendkívül sokirányú pénzügyi szolgáltatásai miatt a már oly népszerű OTP lakossági folyószámla elődje a már 1951-ben bevezetett átutalási betét volt, de mivel nem lett közkedvelt, rövid időn belül megszűnt. Majd 1967-ben ismét megindult, változatlanul átutalási betét elnevezéssel és 1992-től kapta az OTP lakossági folyószámla nevet. Népszerű volt a pénznyeremény betét (1951) és a gépkocsi nyereménybetét (1961) is. Vállalatoknál, intézményeknél, a dolgozók mintegy önálló pénzintézeteként 1954-ben indult meg a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak szervezése (KST). Népszerűségüket az átlagbetéthez kapcsolódó nagyságú készpénzkölcsön felvételének köszönhetik. Az ifjúsági takarékbetétet 1970- ben vezette be az OTP. Ötéves rendszeres takarékosság után kedvezményes kamatozású különkölcsönt kaphattak a fiatalok lakásépítésnél és vásárlásnál, áruvásárlásnál. A 80-as évektől tovább bővülnek a megtakarítási formák, például: takaréklevél, nyugdíjtakarékossági betét, pénztárjegyek, letéti jegyek, befektetési jegyek. Ez időben már lehetővé vált, hogy a tanácsok, de vállalatok is úgy jussanak fejlesztési hitelhez, hogy kötvényeket bocsátanak ki. Az OTP vállalta ezek lebonyolítását és értékesítését. Az OTP megalakulásának mindjárt az első évében politikai feladatot is kapott, ami ezt követően még hat éven át hatszor ismétlődött meg. Először az Ötéves Tervkölcsön, majd az Első, a Második,... Hatodik Békekölcsön kibocsátásával kapcsolatos nyilvántartási, beszedési, a költségvetéssel való elszámolási feladatokat kellett megoldania. Az OTP takarékbetét-gyűjtése természetesen nem öncél volt, kezdetben felhasználálta az állami költségvetés, majd forrásául szolgált a lakosság hitelszükségleteinek kielégítésére. Megkapta az OTP a megszűnőben lévő Országos Szövetkezeti Hitelintézet által folyósított rizstermelési (KunszentmikJós térségében) és tartaléktőid hiteleket is, az MNB-től a FAGI (Falusi Gazdasági Iroda) családi ház építési és faluvillamosítási hiteleket is beszedésre. Az 50-es években jelentkezik a hiteligény családi házak tatarozására, kisiparosoknak, kiskereskedőknek berendezésekre, eszközökre, mezőgazdasági húsáru termelésre stb..., melyeket szerény mértékben, a cél megvalósulásának elszámolása mellett ki lehetett elégíteni. Ezeket követte az áruvásárlási, fogyasztási kölcsönök bevezetése. Cél megjelölése nélküli hitelforma volt az 1953-ban bevezetett lombard-hitel, amelynél a kézizálog fedezet értékpapír volt, és pedig a Békekölcsön. Nemigen volt rá igény. Annál nagyobb volt a kereslet évtizedeken át az ugyancsak célnélküli személyi hitelforma iránt. Kezdetben, 1956-ig csak a magántulajdonú családi ház építéséhez nyújthatott az OTP kölcsönt. De az 1083/1957. X. 19.) sz. kormányhatározat feladatot adott az OTP-nek a népgazdaság lakásépítési programjában történő aktív részvételre, OTP sajátberuházásban történő társasház lakások építésére és értékesítésére. A 80-as években már mintegy 85 %-os arányban az OTP hitelezői, építtetői, vagy finanszírozói minőségben épülnek a lakások. A megyében 1961-90 között összesen mintegy 120 ezer új lakás épült OTP pénzügyi közreműködéssel. Ebből 20 ezer az OTP saját beruházásában és ennek fele Kecskeméten. Évente százas nagyságrendű volt a használt lakások viszszavásárlása, majd újraértékesítése. Az OTP saját beruházásban történő lakásépítési és ingatlanforgalmazási jogosultsága 1990-ben jogszabályilag megszűnik. A tanácsokkal való kapcsolat már az 50-es években megvolt, minthogy községfejlesztési alap számlájukat az OTP vezette. Ez időben Bács-Kiskun megyében is nagyon sok volt az államosított kisházak, lakások megbízásukból történő értékesítése, főleg a megye déli részén. Később a tanácsok a lakó és üdülő telkek értékesítésével (pl.: nagy mennyiség volt a Lakitelek-Tőserdő, a Tiszakécske, a Dunapataj Szelidi-tó, a Soltvadkert Petőfi-tó üdülőövezeteken) szintén az OTP-t bízták meg. A Magyar Beruházási Bank (MBB) 1971-ben történt megszűnésével az OTP-hez került a teljes tanácsi kör fejlesztési alap számláinak kezelése. Az MNB-től pedig a tanácsok és intézményeik költségvetési számláinak vezetése is az OTP-hez került. Ezzel az OTP már nemcsak lakossági, de kommunális bank is volt. A 80-as években az OTP egy korlátozott kereskedelmi banki jogosultságot kapott. így Bács-Kiskun megyében is pl. a vállalatok pénzforgalmi számlájukat áthozták a OTP-hez. A Kecskeméti Hotel Három Gunár és a Hotel Kalocsa vállalkozásokban 20, illetve 5 millió Ft tőke-befektetéssel vett részt az OTP. Évente 30-40 millió Ft hitelt nyújtunk megyebeli induló vállalkozásokhoz. Az OTP valutáris tevékenységére csak a 60-as évek közepén nyílt lehetőség, a turista forgalomhoz kapcsolódóan. A külföldi utazáshoz szükséges valutaigényeket az OTP gyűjtötte össze, továbbítva az MNB-hez. A 80-as években az OTP utazási irodát (OTP Penta Tours Kft. néven) hozott létre az osztrák Penta Wien utazási vállalkozással közösen. Bács-Kiskun megye intenzíven kapcsolódott be ezen új feladatba és igen eredményesen. Ennek jogutójaként működik ma az OTP Travel Kft. A magyarországi szerencsejátékokat - a lóverseny kivételével - az OTP szervezte. Sajátos feladata volt ez az OTP-nek egészen 1990-ig, amikor az a magyar állami tulajdonú Szerencsejáték Rt. feladata lesz. A totó az államosítások előtt magánvállalkozásként létezett és 1950- ben került az OTP-hez. Az 1957-ben induló lottó játék már az OTP szülötte. A forgalmazásban közreműködtek a postahivatalok és magánbizományosok, de Totó-lottó Kirendeltségek is, megyénkben Kecskemét, Baja, Jánoshalma, Kalocsa, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas településeken. Az OTP tisztviselők belső szakmai képzése évtizedek óta folyamatos, de ösztönzést kaptak külső szakirányú tanfolyam, főiskola, egyetem elvégzésére is. A kezdeti időszakot az adminisztrációban a kézi munka jellemezte. A 60-as években kezdődött a gépesítés Optimatic, Ascota, Olivetti-Audi stb. használatával, majd az elektronikus adatfeldolgozás vette kezdetét, de természetesen korszerűsége össze sem hasonlítható, azzal ami ma az OTP-t jellemzi. A 80-as évek végén széthullott a Szovjetunió. így lehetővé vált a szovjet érdekszférába tartozó közép-kelet európai országokban - így hazánkban is - a szocialista politikai- és gazdasági viszonyok felszámolása, a rendszerváltás: a magán-tulajdonon alapuló kapitalista piacgazdasági mechanizmus, az ennek megfelelő, kétszintű üzleti bankrendszer megteremtése. Az utóbbi hat-nyolc évben a kereskedelmi bankok száma nagyon meg-növekedett, talán már a negyvenet is meghaladja, ami meghatározó. Az OTP Bank ma már igen éles versenyhelyzetben van. Mégis tartani tudja piac-vezető pozícióját. Ez egyértelmű a lakossági és önkormányzati területen, de a vállalkozói körben is növekvő részesedése. Nem alaptalan tehát, hogy az Euromoney, a világ pénz- és tőkepiacainak gazdasági szaklapja 1998-ban az OTP Bank Rt-t, a legjobb magyar banknak minősítette. A rang kötelez, ezért az egyik jubileumi reklám úgy szól, hogy: „Az OTP Bank RT öt évtizedes stabil működése, kiegyensúlyozott fejlődése után folyamatos termék- és szolgáltatás fejlesztéssel, további kiemelkedő eredményekkel kíván megfelelni a jövő évezred kihívásainak, ügyfelei és tulajdonosai elvárásainak.” - mondta végezetül Dudás Ede nyugalmazott igazgató.
