Petőfi Népe, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-13 / 61. szám
1999. március 13., szombat Hazai tükör - Világtükör 5. oldal Ybl-díjak. Kiemelkedő szakmai munkásságuk elismeréseként öten kapták meg az idén az Ybl Miklós-díjat Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztertől: Andor Anikó táj- és környezettervező, valamint Boros Pál, Czigány Tamás, Kapitány József és Major György építészek. Hálózati kapcsolat. A kormányzat és a civil társadalom viszonyában fontos mérföldkő a két szféra közötti interaktív számítógépes kapcsolat kialakítása - mondta Stumpf István kancellária-miniszter a Miniszterelnöki Hivatal civil honlapjának pénteki bemutatkozása után. A honlap címe: www.civil.info.hu. Új államtitkár. A köztársasági elnök - a miniszterelnök előterjesztése alapján - Medgyesy Balázs Marcellt nevezte ki a Környezetvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkárává. Befejezendő beruházások. Az egészségügyben a stabil és biztonságos betegellátásra kell törekedni. Ezért be kell fejezni a félkész beruházásokat és rekonstrukciókat annak érdekében, hogy az intézményhálózat is stabil és biztonságos legyen- mondta Gógl Árpád egészségügyi miniszter egy tegnapi kórházlátogatása sörán. Aggódik az MSZP. A szocialisták számára teljességgel elfogadhatatlan, hogy az egészségügy forráshiányát a magánbiztosítókkal, végső soron a lakossággal fizettessék meg- olvashatták az érdeklődők az MSZP pénteki közleményében. A párt szerint a beígért béremelés és az intézmények biztonságos működtetésének pénzügyi feltételei hiányoznak. Új fejezet hazánk történelmében Végleg lezárult a Jalta utáni korszak, új időszámítás kezdődött az atlanti szövetségben - ezekkel a fordulatokkal méltatják a hírügynökségek a NATO 19 tagúra történő kibővítését. Orbán Viktor átvette a NATO zászlaját fotó: feb/reuters Magyarország NATO-csatlakozásával végérvényesen megszűnt a jaltai világrend, s a szövetség tagjaként megteremtettük magunk és gyermekeink számára a biztonságos jövőt - jelentette ki tegnap Orbán Viktor Hollandia budapesti nagykövetségének épülete előtt. A kormányfő ünnepélyes külsőségek között vette át Eric Franciscus Charles Niehe holland nagykövettől a NATO zászlaját. Magyarország pénteki NATO-csatlakozásával ugyanis nem lesz szükség többé arra, hogy a szövetség - Hollandián keresztül - összekötő nagykövetséget tartson fenn Budapesten.- A NATO zászlajára írt értékek, így a stabilitás, a biztonság és a partnerség kétségbeejtően hiányoztak a magyar nép életéből ebben a században - fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint a magyar csatlakozást három dolog tette lehetővé: 1956, a NATO változásokat felismerő képessége, valamint az 1990 utáni magyarországi események. Utalt arra, hogy a NATO-tagországok népei felismerték, történelmi lehetőség adódott a közös értékeket valló nemzetek összefogására. Néhány órával a miniszterelnök budapesti beszéde után az egyesült államokbeli Independence-ben, a Truman Könyvtár épületében Martonyi János letétbe helyezte a csatlakozási okiratot. Az ünnepélyes aktuson mondott beszédében külügyminiszterünk kiemelte: „Magyarország jövőre ünnepli ezeréves államiságát, amely számunkra különleges évfordulót jelent. Gazdag, de viharos történelem áll mögöttünk. A szabadságért és a függetlenségért vívott küzdelmek során a magyar népben megerősödött a nyugati demokráciák közösséghez való tartozás tudata. Hosszú idő óta törekedtünk arra, hogy ehhez a közösséghez tartozzunk. Népünk legjobbjainak álma valósul most meg, azoké, akik szembeszálltak a külső megszállással és a reánk erőszakolt baljóslatú ideológiákkal.” A hivatalos ceremónián beszédet mondott a másik két új NATO-tagállam, Csehszlovákia és Lengyelország külügyminisztere, valamint az amerikai diplomácia vezetője is. * Budapestre tegnap sorra érkeztek a gratulációk - főként a NATO-tagállamok fővárosaiból: államfőktől, kormányfőktől miniszterektől. A hírügynökségek kiemelték: a bővítéssel a NATO három volt varsói szerződésbeli tagállammal gyarapodott, belépésük elsősorban politikai jelentőségű. Az orosz külügyminisztérium pénteken külön nyilatkozatban erősítette meg, hogy Moszkva változatlanul elutasító álláspontot képvisel a NATO-bővítés ügyében. A dokumentum leszögezte, hogy az észak-atlanti szövetség terjeszkedése „nem szolgálja a bizalom és a stabilitás erősítését a nemzetközi kapcsolatokban, éppen ellenkezőleg, újabb választóvonalakat húzhat meg”. Oroszország olyan európai biztonsági struktúra kiépítését szorgalmazza, amely szövetségi hovatartozástól függetlenül valamennyi állam érdekeit szolgálná. A külügyi nyilatkozat az EBESZ-t nevezte meg olyan szervezetként, amely képes lenne megfelelni a kihívásoknak. Nem tartják be a tűzszünetet Diplomáciai erőfeszítések Belgrádban A szerbek és a szakadár albánok egyre kevésbé tartják tiszteletben a tűzszünetet a jugoszláviai Koszovóban. Napokkal az újabb béketárgyalások kezdete előtt a szembenálló felek részéről mind több provokáció tapasztalható. Belgrad nagy erőket vont össze az albánok lakta tartományi határ közelében. A helyzet éleződése a nemzetközi közösség ellenőreit is érinti, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet missziója mindamellett tovább folytatja munkáját, ám egyre nyilvánvalóbb, hogy kizárólag a NATO garantálhatja a békeszerződést Koszovóban. Belgrádban pénteken folytatódtak az autonómiaegyezmény jugoszláv elfogadását célzó diplomáciai erőfeszítések. Az orosz külügyminiszter Milosevics elnökkel tárgyalt: Ivanov átadta Borisz Jelcin orosz elnök személyes üzenetét, amely szükségesnek mondja az egyezmény végrehajtásának felügyeletére tervezett koszovói nemzetközi katonai jelenlétet, de ezt Belgrád beleegyezéséhez köti. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a jugoszláv vezetés a megállapodás politikai fejezetét szeretné elválasztani az általa elutasított koszovói külföldi fegyveres jelenléttől. Minthogy a koszovói albánok a jelek szerint hajlanak az egyezmény aláírására, a megállapodás megkötése előtt a belgrádi nem a fő akadály. A NATO jugoszláv célpontok elleni légi csapásokkal fenyeget arra az esetre, ha az aláírás Belgrád hibájából hiúsulna meg. Nem lesz tőle boldog az amerikai elnök Könyv Clinton „bűneiről” A napokban jelent meg Andrew Morton műve Monica Lewinskyről, ám máris újabb botránykötet lát napvilágot az amerikai könyvpiacon. A szerző Bili Clinton egykori tanácsadója, a 38 éves George Stephanopoulos, akit mindkét választáson a demokraták egyik legsikeresebb kampányfőnökének minősítettek. A most megjelent, Túlságosan emberi című memoárkötet 456 oldaláért a tekintélyes Little, Brown and Co. kiadó 2,85 millió dollárt fizet az expolitikusnak. A kiadó annyira titokban tartotta a kiadvány tartalmát, hogy egy tévékommentátor a képernyőn felsóhajtott: „Bárcsak a bizalmas állami dossziékat is enynyire távol lehetne tartani a kíváncsi tekintetektől.” Stephanopoulos ugyanakkor a Newsweek magazinban írt beharangozó cikkében nem hagyott kétséget afelől, hogy korábbi főnöke és barátja „nem lesz boldog” attól, amit ő szem- és fültanúként kitálal. A szerző azt is érzékeltette, ő, aki „túlságosan is jól ismeri” az Egyesült Államok jelenlegi elnökének emberi gyarlóságait, meg van győződve arról, hogy Bili Clintont „igenis el kellett volna mozdítani hivatalából”. Az ABC televízióban a volt barát azt állítja, azért írta ezt a leleplező könyvet, hogy „végre kimondja valaki az igazságot”. S persze a csaknem hárommillió dollárért... (harmat) Művészeti dijak március 15-e alkalmából. Tegnap az Iparművészeti Múzeumban alkotó- és előadóművészeknek adta át a kulturális ügyek minisztere kiemelkedő tevékenységükért a különféle művészeti ágak díjait. fotó: feb/diósi imre A munkavállalók érdekvédelmi szervezetei demonstrációra készülnek Tárgyalni szeretnének a kormánnyal Több tízezer embert vár a március 20-ai, parlament előtti demonstrációra a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZÉF). Az érdekvédelmi szervezethez tartozó és a velük szolidáris munkavállalók - tárgyalásos megegyezés híján - így próbálják 13,5 százalékosnál nagyobb béremelésre és hathatósabb érdekegyeztetésre bírni a kormányt. Szabó Endre, a SZÉF elnöke érdeklődésünkre elmondta: március 10-éig többszöri kezdeményezésük . ellenére sem sikerült tárgyalóasztalhoz invitálniuk a kormány képviselőit, jóllehet az együttműködési fórum hajlandó lett volna megbeszélési alapnak tekinteni a kabinet által felvetett 13,5 százalékos béremelést. A munkavállalók nyomására ezért úgy döntöttek: megtartják a március 20-ai tüntetést a Kossuth téren. Szabó szerint az egészségügyiek, a pedagógusok, illetve a közgyűjteményi dolgozók demonstrációkon szerzett rutinja átlendíti majd a szervezőket az idő rövidsége miatti nehézségeken. A fővárosi és a vidéki koordinátorok 16-án jelentik a központnak a várható létszámot, de máris biztosnak látszik, hogy több tízezres tömeg gyűlik majd össze jövő szombaton 11 órára. A kulturális szférában és a belügyben dolgozók, valamint az önkormányzati köztisztviselők és a nyugdíjasok is képviseltetik magukat a tüntetésen. Szolidaritásból elmegy a parlament elé az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), az Autonómok és a Liga néhány vezetője is. A SZÉF elnöke azt egyelőre nem tudta megmondani, hogy a tiltakozásnak milyen módját választják, ha a mostani tüntetés nem vezetne eredményre, de szavaiból kitűnt: folytatás következhet. Takács Mariann NATO: Déli szárny (10. rész) Szerdai lapszámunkban Spanyolországról és Portugáliáról olvashattak cikket. Az írásban megemlítettük, hogy a NATO déli szárnyának a tagjai. Magyarország is ehhez a csoporthoz tartozik. A mediterrán csoporthoz kapcsolódik még Olaszország, Görögország illetve Törökország is. A fentebb említett három állam közül a legfejlettebb Olaszország. Területe stratégiai fontosságú a szövetség számára. Az Appenini-félsziget ugyanis kettéosztja a Mediterránum területét. Ennélfogva a térség Olaszország déli területeiről kiválóan ellenőrizhető. Olaszország éves bruttó nemzeti összterméke 1200 milliárd dollárnál valamivel több. A hadseregre csaknem 22 milliárd dollárt fordítanak. Az 57 milliós ország 300 ezres ármádiát tart fegyverben. Minden katonára 73 ezer dollárt költ évente. Egyes adatok szerint 1164 harckocsi erősíti az 1939 tüzérségi eszköz mellett a szárazföldi haderőt. A légierő gerincét 319 vadászgép erősíti, illetve 109 helikopter. A tengeri flottája 32 nagyobb hadihajóból áll, illetve 8 hagyományos tengeralattjáróból. Emellett a hatalmas partszakaszt nyugatról, keletről és délről kisebb őrnaszádok, jelzőhajók sokasága felügyeli. Görögország a Földközitenger keleti medencéjében 168 ezer katonájával vigyáz a térség biztonságára. Az ország létszáma csaknem akkora, mint hazánké. Bruttó nemzeti összterméke azonban majdnem háromszorosa a miénkének. Az évi 120 milliárd dolláros GDP-ből öt és fél milliárd dollárt költenek a seregükre. Egy katonára 32 ezer dollár jut átlagosan. A szárazföldi erőket 1735 harckocsi erősíti, illetve 1878 különböző tüzérségi eszköz. A kis ország nagyon jelentős légierővel rendelkezik. A 35 helikopter mellett 388 repülővel figyelik a szárazföldön kívül a hatalmas égéi szigetvilágot. A 62 milliós Törökország 639 ezer katonát tart fegyverben. Kapcsolata nem felhőtlen görög szövetségesével. A hadseregre költött 8 milliárd dollárból minden katonára 12 és fél ezer dollár jut. A légiereje jelentős, melyet 434 repülő és 57 helikopter alkot. A flottájában 21 hadihajója mellett 15 tengeralattjárója is van. (Folytatjuk) Barta Zsolt Theodore Roosevelt amerikai anyahajó. Csapásmérő gépek zsebkendőnyi területen. t
