Petőfi Népe, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-10 / 58. szám
10. oldal Gazdasági Tükör 1999. március 10., szerda Januári mérleg. Az export értéke januárban 345 milliárd, az importé pedig 382,9 milliárd forint volt, s így az árforgalmi mérleg hiánya 38 milliárd forintot tett ki - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal keddi tájékoztatójából. Az adatok szerint az export 10, az import 6 százalékkal emelkedett 1999 első hónapjában 1998 januárjához viszonyítva. Az áram ára. A magyarországi energiaárak az EU-átlaghoz képest alacsonyak, miközben az előállítás költségei magasabbak, s ezek csökkentése csak a piaci verseny útján lehetséges - mondta kedden Hónig Péter, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára az Energetika ’99 című, budapesti konferencián. Új szerep. Két cég megvásárlásával a pénzügyi szolgáltatások területére is kiterjesztette tevékenységét a magyarországi Siemenscsoport - közölte kedden Hetényi Péter, az rt. elnökvezérigazgatója. A megvásárolt cégek fő tevékenységként tartós bérlettel, pénzügyi lízinggel és faktoringgal foglalkoznak. Hyondal-fejlesztés. A Hyundai dél-koreai konszern alapító elnöke kedden ismét Észak-Koreába utazott, ahol a Korea-közi üzletekről, a többi között a Kumgang (Gyémánt-hegység) turistaközponttá való átalakításának tervéről tárgyal. A Hyundai konszern kizárólagos jogokat szerzett októberben az idegenforgalmi fejlesztésre és turistacsoportok küldésére. Tulajdonrendezés - másként A kormányhoz hasonlóan a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége is sürgetőnek tartja a termőföldről és a földkiadó bizottságokról szóló törvények módosítását, álláspontja szerint azonban az Országgyűlés asztalán fekvő javaslat nem rendezné megnyugtatóan a problémákat. Filipsz László, a MOSZ titkára lapunknak kifejtette: a földtörvény módosításával mindenekelőtt a mezőgazdasági tevékenységet folytató természetes és jogi személyek tulajdonszerzési lehetőségeit, földhasználatuk biztonságát kellene elősegíteni. Ezért olyan jogszabályt kell alkotni, amely a ténylegesen termelők tulajdonszerzését támogatja, egyben korlátozza a kül- és belföldiek spekulációs célú földvásárlását. Ezzel szemben a földművelésügyi tárca előterjesztésének gyújtópontjában a zsebszerződések feltárása és szankcionálása szerepel. A szövetség képviselője elfogadhatatlannak tartja, hogy a földalapok kijelölése - mint ahogyan azt a földkiadó bizottságokról szóló jogszabálymódosítás tervezete javasolja - a szövetkezetek, illetve azok tulajdonosai terhére történjen, áthárítva rájuk a pótlólagos kárpótlás terheit. A szövetkezetek- emlékeztetett a MOSZ titkára- földjeik rendelkezésre bocsátásával eleget tettek egyszeri, a rendszerváltáshoz kötődő törvényi kötelezettségüknek, minden további velük szemben támasztott ilyen igény alkotmányellenes. A közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó koncepcióról szólva Filipsz kifejtette: a tulajdonközösségek erőszakos felbontása - a kis parcellák kimérése, tömeges kialakítása rendkívüli terheket róna a tulajdonosra, majd pedig - a birtokrendezés során - az államra is. Semmi sem indokolja, hogy egy-egy egyéni kimérési igény teljesítése miatt az egész tulajdonközösség megszűnjön és azok is földjük kimérésére - s az ezzel együtt járó, hektáronként több tízezer forintos költségek viselésére - kényszerüljenek, akik ezt nem igénylik. E helyett a szabályok egyszerűsítésével be kellene vezetni az aranykoronában kifejezett részaránytulajdon forgalmát, és kedvezményekkel lehetne ösztönözni azt, hogy a szükséges birtokkoncentráció mielőbb és költségkímélő módon végbemehessen. Végül a titkár a tervezet hiányosságaként említette, hogy az nem rendelkezik a jelzáloggal terhelt földek tehermentesítésének mikéntjéről, márpedig e nélkül a földkiadás befejezése elképzelhetetlen. (újvári) Lehet két százalékkal több? A MEDOSZ - a kormány kétszázalékos előirányzatával szemben - négyszázalékos reálbér-növekedést tart indokoltnak az idén az agrárágazatban. Javasolja továbbá, hogy az Állami Vagyonkezelő és Privatizációs Rt. - a munkabéke megőrzése érdekében - mielőbb kezdjen tárgyalásokat a szakszervezeti szövetséggel az idei keresetnövelési mértékekről. Bereczky András, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (MEDOSZ) főtitkára lapunknak elmondta: a versenyszférán belül évek óta a mezőgazdaságban a legalacsonyabbak a bérek. Az itteni keresetek jelenleg 30 százalékkal maradnak el a nemzetgazdasági átlagtól. A szövetség adatai szerint a keresetek reálértéke az agráriumban tavaly mindössze 1,8 százalékkal emelkedett, míg más ágazatokban átlagosan 3,7 százalékos volt a növekedés. Az Érdekegyeztető Tanácsban a múlt év végén létrejött megállapodás a versenyszférában 12-15 százalékos bérszínvonal-növelést ajánlott a gazdálkodó szervezeteknek 1999- re. A MEDOSZ 12 százaléknál kevesebbet egyetlen állami tulajdonban lévő agrárgazdasági társaság esetében sem tud elfogadni. Ez ugyanis - amennyiben a kormány által tervezett 10 százalékos infláció teljesül - kétszázalékos reálbér-növekedést jelent. Mivel azonban az ez évi adórendszer a kisfizetésűek terheit növeli, a főtitkár szerint 4 százalékos reálkereset-növekedés lenne indokolt. A mértékek mielőbbi kialakítása végett szeretnének tárgyalóasztalhoz ülni az ÁPV. Rt. illetékeseivel. U. G. Növekedés - feltételekkel A GKI „üzenete” a kormánynak Új helyzet alakult ki a gazdaságban az idei év elejére, a feltételromlások többsége tartós, semmi okunk nincs bízni ennek ellenkezőjében. A helyzet módosulása leginkább abban ragadható meg, hogy változatlan kormányzati magatartás esetén a várható 1999. évi fejlődés határozottan letérne az egyensúlyi pályáról - jelentette ki Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke. A GKI szerint az egyensúlyi pályáról lekanyarodó fejlődés fő vonásai a következők lennének. Az államháztartás valós hiánya tovább nőne. A bevételek túltervezettek, azok akár 150 milliárd forinttal is elmaradhatnak a törvényben előírtaktól. A kiadási oldalon főleg a gyógyszertámogatásnál várható többlet, és valószínűleg az önkormányzatok egy része is vagyonfelélő túlköltekezést fog folytatni - mondta az elnök tegnapi tájékoztatóján. Emellett fennáll a veszélye annak, hogy olyan rendkívüli, nem az 1999-es gazdasági folyamatokból származó bevételeket is elköltenek, amelyek tovább fokozzák az egyensúlyhiányt. Ebben az esetben a deficit elérné a GDP 6 százalékát, és az államadósság újból növekedésnek indulna. Kiigazítás nélkül erőteljesen, a behozatalnál jobban lassulna a kivitel növekedése, a külső egyensúly jelentősen romlana, az ország külföldi adósságállománya ismét érzékelhető mértékben emelkedne. Ha a külgazdasági egyensúly romlása, illetve a nemzetközi versenyképesség csökkenése tartóssá válik, növekvő nehézségek várhatók - vélik a kutatók. Ezt azonban 2000-ben már csak viszonylag drasztikus lépésekkel lehetne korrigálni. Vértes András szerint ezért most indokolt a gazdaságpolitikai hangsúlyváltás. Meg kell fékezni a külső egyensúlyromlás ütemét, és fel kell gyorsítani az államháztartási reformokat. Olyan fiskális kiigazításra van szükség, amely eléri, hogy az államháztartás hiánya ne menjen a GDP 5 százaléka fölé, és a fogyasztás növekedése ne haladja meg a GDP-ét. Célszerű lenne a külföldi tőkét vonzó, a profitok itteni befektetését serkentő lépéseket tenni. A GKI javasolja a reálkamatok magas szinten tartását, illetve álláspontja szerint nem szabad az év közepén mérsékelni a csúszóleértékelés ütemét sem. A kutatók időszerűnek mondták a leállított privatizáció folytatását. Az államháztartási reformokkal kapcsolatban mérlegelendőnek tartja az intézet, hogy célszerű-e az adó- és járulékreformmal (az adóterelés érzékelhető és gyors mérséklésével) kapcsolatosan „később úgyis illúziónak bizonyuló, indokolatlan társadalmi elvárások” keltése. Mindezekkel együtt megőrizhetőnek tűnnek a korábbi gazdasági fejlődés előnyös oldalai: lassulhat az infláció (bár sokkal kevésbé, mint 1998-ban), és gyors lehet a gazdasági növekedés (de lényegesen lassúbb az 1998. évinél). (sts) PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács pályázatot ír ki: a. területfejlesztési célelőirányzat b. területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások 1999. évi felhasználására. 1. A pályázati egységcsomag 1999. március 10-étől térítési díj nélkül átvehető a Megyeházán (Kecskemét, Deák F. tér 3.), a tanács titkárságán (XI. 1123-as szoba), hétköznap, 8-16 óráig. A csomag tartalmazza a 40/1999. (III. 3.) és a 42/1999. (III. 3.) Kormányrendelettel módosított 32/1998. (II. 25.) Kormányrendelet alapján készült részletes pályázati kiírást és adatlapokat. 2. A pályázatok elbírálása, döntés a támogatás odaítéléséről- célelőirányzat pályázatai esetén: 1. az 1999. április 7-én, 16 óráig beérkezett pályázatok esetében a döntés 1999. május 31-éig megtörténik 2. az 1999. május 7-én, 12 óráig beérkezett pályázatok esetében a döntés 1999. július 1-jéig megtörténik 3. az 1999. augusztus 31-én, 16 óráig beérkezett pályázatok esetében az utolsó döntés 1999. október 30-áig megtörténik- kiegyenlítést szolgáló pályázatok esetén: 1. az 1999. április 7-én, 16 óráig beérkezett pályázatok esetében a döntés 1999. május 31-éig történik 2. az 1999. május 7-én, 12 óráig beérkezett pályázatok esetében a döntés 1999. július 1-jéig megtörténik 3. az 1999. augusztus 31-én, 16 óráig beérkezett pályázatok esetében az utolsó döntés 1999. október 30-áig megtörténik A pályázatokat a Magyar Államkincstár Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságához (Kecskemét, Szabadság tér 1. II. emelet 13.) kell benyújtani. Az 1999. évi támogatásra 1999. augusztus 31-éig lehet pályázni. A határidőn túl beadott pályázatokat a tanács érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. 3. Pályázati díj:- célelőirányzat pályázatai esetében a támogatási igény 5 ezreléke, melyet a pályázati csomagban meghatározott számlaszámra, a pályázat beadása előtt kell befizetni.- kiegyenlítést szolgáló pályázatok esetén pályázati díj nincs. Eljárási díj: Az eljárási díj mindkét előirányzat esetében az igényelt támogatás 6,5 ezreléke, melyet a pályázati csomagban meghatározott számlaszámra, a pályázat beadásáig be kell fizetni. 4. A beérkezett pályázatok bírálatra jogosultságának feltétele a pályázati felhívásnak és a rendeletnek hiánytalanul megfelelő pályázat. Hiánypótlásra csak egyszer, és a felszólítás kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül van lehetőség. A tanács döntéséről a pályázó közvetlen írásos értesítést kap. 5. A tanács a területfejlesztési célelőirányzatra a 41/1999. (III. 3.) Kormányrendeletben meghatározott kerete terhére támogatást nyújthat, a 40/1999. (III. 3.) Kormányrendelet 12. paragrafusában meghatározott célokra. A támogatásra belföldi székhelyű jogi személyek, belföldi jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, illetve belföldi természetes személyek pályázhatnak. A támogatás formái:- vissza nem térítendő támogatás- visszatérítendő támogatás- fejlesztési hitelekhez nyújtható kamattámogatás A pályázat 19/1998. (II. 4.) Kormányrendeletben meghatározott, kedvezményezett térségekben megvalósuló fejlesztések esetén nyújtható be. Nem kedvezményezett térségben megvalósuló fejlesztések akkor részesülhetnek támogatásban, ha a beruházás a kedvezményezett térségek fejlődését is szolgálja, a megyei fejlesztési program keretében, vagy a 215/1997. (XII. 1.) Kormányrendelettel módosított 219/1996. (XII. 24.) Kormányrendeletben meghatározott településeken valósul meg, 6. A tanács a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatásra, a 41/1999. (III. 3.) Kormányrendeletben meghatározott kerete terhére támogatást nyújthat, a 42/1999. (III. 3.) Kormányrendelettel módosított 32/1998. (II. 25.) Kormányrendelet 2. paragrafusában meghatározott célokra. A támogatás vissza nem térítendő tőkejuttatás. Pályázatot a 19/1998. (II. 4.) Kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségekben működő és társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 215/1997. (XII. 1.) Kormányrendelettel módosított 219/1996. (XII. 24.) Kormányrendeletben meghatározott települések önkormányzatai jelen felhívásban megjelölt célokra nyújthatnak be. A jelen pályázati felhívás tájékoztató jellegű, a részletes feltételeket a pályázati egységcsomag tartalmazza. Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács
