Petőfi Népe, 1999. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-25 / 47. szám

10. OLDAL IPAR, PÉNZ, INFRASTRUKTÚRA 1999. FEBRUÁR 25., CSÜTÖRTÖK A Volkswagen régi-új modellje, a bogárhátú. Fennállása óta a legnagyobb profitot könyvelhette el a né­met Volkswagen autóipari kon­szern. A wolfsburgi központú autógyár közlése szerint nettó profitja 2,24 milliárd márka volt 1998-ban az előző évi 1,36 milliárd márka helyett. Ezzel az eddigi, 1997-es rekordot 65 százalékai szárnyalta túl. Az eredmény azonban a piaci elemzők prognózisának az al­só határát súrolta, úgyhogy csalódást keltett a piacon. Világviszonylatban a Volks­wagen 4,75 millió autót adott el, még soha ennyit. Világpia­ci részaránya ezzel 10,4 szá­zalékról 11 százalékra emel­kedett. Európa legnagyobb autógyártójának árbevétele 134,243 milliárd márkára e- melkedett, 18,5 százalékkal több volt, mint 1997-ben. Az adózás előtti profit 3,846 mil­liárd márkáról 6,287 milliárd márkára nőtt. A konszern va­lamennyi autómárkájának el­adása nőtt. Dél-Amerikában viszont az ottani gazdasági válság miatt jelentősen vissza­estek az eladások. A német autógyár azt is bejelentette, hogy magasabb osztalékot fi­zet részvényeseinek 1998-ra, részvényenként 1,50 márkát az előző évi 1,20 márka he­lyett. Az elsőbbségi részvé­nyekre 1,60 márkát az előző évi 1,30 márka helyett. A Volkswagen egyúttal arra is utalt, hogy a világgazdasági bajok és ebből következően az autóipari gondok miatt ne­héz lesz növelni a profitot 1999- ben. A frankfurti érték­tőzsdén szerdán nyitás után 13 százalékkal estek a VW- részvények árai, tükrözve a befektetőknek a profitadatok feletti csalódottságát. Természetes dolog, ha egy tele­pülés árutermelő múltját pró­báljuk kutatni, elemezni, elő­ször is a termelés feltételeit - nyersanyag és az erőforrások - kell számba venni. Mezővárosi jellegzetességek A régi „Nagykőrös” mezőváros­ként - oppidum - említődik az öreg fóliánsokban. Következés­képpen az itt élők munkája az élelmiszer-termelésre alapozó­dott. A széles határ bő teret biz­tosított kezdetben az állatte­nyésztés számára. Később a le­gelők feltörése, a szántóföldi művelés kapott egyre fontosabb szerepet. A múlt század máso­dik felétől kezdődött a szőlőmű­velés, a kertkultúra felvirágzása, s lett híres a körösi uborka, a sa­láta és a meggy. A kézművesek is az ezzel kapcsolatos igénye­ket elégítették ki a lakosság min­dennapi szükségletei mellett. Bár a város hódoltság kori ki­váltságait a salétromtermelés­nek köszönhette - az évente Bu­dára szállított tekintélyes meny- nyiség már-már manufakturális termelést sejtet - a város egyéb­ként gazdag török kori irataiból nem sok derül ki a salétromké­szítés körülményeiről. A céhek itt is jelen vannak a XVII. század második felétől, erősek is. Az iparosodás szele csak alig száz éve csapja meg a várost. Első­nek a Gschwindt-féle szeszfőz­de jön létre, melyből hatvan, hetven év alatt nő ki Közép-Ke- let-Európa legnagyobb konzerv­gyára. De menjünk a dolgok elébe, hiszen annak is oka van, hogy miért lett Kőrösön üzemi mére­tű a szeszfőzés. Természetesen azért, mert a sokféle gyümöl­csöt - szilva, alma, barack stb. -, mely különböző okok miatt a termelők nyakán maradt, így mégis lehetett hasznosítani. A gyümölcstermelés és a kerté­szet fellendülése jellemzi a szá­zadforduló előtti évtizedeket. 1888-tól a bécsi piacon verhetet­len volt a körösi saláta, még a Fertő-tó melletti Nezsideri salá­tánál is jobban keresték, mely azelőtt fogalom volt! De Európa más nagyvárosaiba is eljutot­tak a körösi termékek. Szentpé­tervár, Berlin, London kereske­dőivel álltak kapcsolatban a körösi kereskedők. Elsősorban a Benedekék. Az évente több tízezer ton­nás mennyiség csomagolásához részben vesszőkasok, részben ládák kellettek. A ládakészítésre jött létre a Jely-féle üzem, mely a háborút megelőzően több száz munkást foglalkoztatott csúcsidőben. Nem hagyható ki még a múlt században megkezdődött ma­nufakturális téglagyártás, mely ebben a században részvénytár­sasági formában folytatódott a kecskeméti országút mentén. Híresek voltak a Molnár- és a Szabó-féle kályhás dinasztia ál­tal készített míves cserépkály­hák is. A fenti előzmények mel­lett következett be a szocialista iparosítás Nagykőrösön. A gyá­rakat államosították, az iparoso­kat ipari szövetkezetekbe kény- szerítették és létrejöttek a mező- gazdaság „szocialista nagyüze­mei” is. Tönkrement vállalatok A korábbi tőkés üzemek látvá­nyos fejlődésen mentek keresz­tül. A konzervgyárról már volt szó, de a ládagyár termelése is a korábbinak többszöröse lett, mely mint a NEFAG egyik leg­korszerűbb telepe került felszá­molásra alig néhány éve. Nem sokat változott a szintén koráb­ban JELY-érdekeltségű tejfeldol­gozó, mely manapság Kőröstej Kft. néven dolgozza fel a város és a közeli tehenészetek tejét. Merőben újat jelentett az iroda- gépgyártás, -javítás megterem­tése és a transzformátorgyártás telephelyének kialakítása a hat­vanas-hetvenes évek forduló­ján. Viszonylag jelentős ipari kapacitást jelentett a 1-es Volán telephelye, mely a hetvenes­nyolcvanas évek jelentős föld­munkáin - például Dunaküiti! - tönkrement szállítójárművek ja­vítására specializálódott. Nagy­kőrösön ezzel ki is futott a szo­cialista ipartelepítés, miköz­ben a téglagyártás fokozatosan megszűnt. Nagyjából így érte a város ipari szerkezetét a rendszervál­tás. Az ezzel összefüggő gazda­sági krízist mindegyik üzem megszenvedte. Ki úgy, hogy fel­számolták (ITV), ki úgy, hogy átalakulása előtt feldarabolták (konzervgyár), ki úgy, hogy ki­heverte a megrázkódtatást és magához tért (TRAKISZ, az 1-es Volán és a Gépjavító KTSZ utó­dai, és a tejüzem). Megjegyzen­dő, hogy az egykor jelentős ka­pacitással rendelkező Építőipari KTSZ felszámolta önmagát. A mai KOVA Rt*, jogelődje, a Vá­rosgazdálkodási Vállalat, mely­nek szintén jelentős építési ka­pacitása volt, idő folyamán le­épült. A nyolcvanas évek végén jobbára csak a városi szolgálta­tásokkal foglalkozott. Élelmiszeripar kétes piacokkal A jelent a régi Nagykőrösi Kon­zervgyár törzsgyára és a belőle kivásárolt Bonduelle Kft. és Camaud-Metal Box léte határoz­za meg. S jelentős maradt ugyan a kertészeti termelés - ennek is a modernebb változata, a fólia alatti hajtatás -, de a város két­kezi munkásainak ma már nem a mezőgazdaság ad munkát. Változatlanul az említett gyárak­ban dolgoznak, illetve dolgoz­nának, ha időről időre nem za­varnák meg válságok az élelmi­szertermelés folyamatosságát. Az egykori ládagyár romjain jelenleg nincs semmiféle terme­lés. Ez lehetetlen is, hiszen míg gyakorlatilag gazda nélkül állt, minden mozdíthatót elvittek. Pedig van jövője a körösi faipar­nak, hiszen legalább négy-öt fa- feldolgozó üzem készít külön­böző szinten feldolgozott árut - többségében raklapot -, mely­nek alapanyaga közeli nyárfaer­dőkből kerül ki. Inkább érde­kesség, mint ipari teljesítmény ma még a Szabó-féle pipagyár, és az ITV Örkényi úti elárvult épületében létrehozott SMEKT csokoládégyártó üzem. Tóth Barna Hírek Együttműködnek a nyomozók A Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnoksága, vala­mint az Adó- és Pénzügyi El­lenőrzési Hivatal nyomozó hatóságainak együttműködé­séről írtak alá megállapodást szerdán Budapesten. A VPOP és az APEH együttműködése a szervezett gazdasági bűnö­zés elleni hatékony közös fel­lépést, valamint az államház­tartási bevételeket nagy mér­tékben károsító jogsértések megelőzését, megszakítását, felderítését és eredményes nyomozását segíti elő. A felek az egyezményben meghatá­rozták az együttműködés te­rületeit és a közös feladato­kat. A dokumentumot Ben- cze József dandártábornok, a VPOP rendészeti főigazgató­ja és Kántor Tibor, az APEH működtetési elnökhelyettese írta alá. Bankmérleg A forgalomban lévő kész­pénz mennyisége december­ben 10,4 milliárd forinttal bő­vült, értéke elérte a 736 mil­liárd forintot, ami 115 milli­árd forinttal haladja meg az 1998. január 1-jei értéket - közölte az MNB. Axel Springer- forgalom Forgalmát ugyan csak 5 száza­lékkal, de éves eredményét 31 százalékkal javította 1998-ban a magyar sajtópiacon is érde­keltségekkel bíró német Axel Springer Verlag AG. A kiadó az előzetes adatok szerint 4,8 mil­liárd márkát meghaladó forgal­mat tudhat maga mögött, s eredménye elérte a 276 millió márkát. A társaságnak mint­egy 40 németországi és 90 kül­földi lapja van, s egyebek kö­zött részvényese a SAT1 tele­víziónak is. Alkalmazottjainak száma 12 ezer. Mobiltelefon­versenytárs Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter csütörtökön kiírja a DCS 1800 megahertz-es mobiltendert, így az érdeklődők hétfőn már megvásárolhatják a pályázati dokumentumot - jelentették be a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban. A pályázat megfogalmazása so­rán arra törekedtek, hogy min­den mobilszolgáltató megtalál­ja a magyar piacon a számítá­sát. A DCS minimális egyszeri koncessziós díja nettó 5,5 mil­liárd forint lesz. Ezt követően a társaságnak a szolgáltatás nyújtásának megkezdésétől az éves nettó árbevételének 1 szá­zalékát, de legfeljebb évi 1 mil­lió dollárt kell megfizetnie kon­cessziós díjként. Nincs pénz kártalanításra A Befektetővédelmi Alap (Be- va) nem tud kártalanítást fizet­ni az Enigma Invest Rt. ügyfe­leinek, mivel a brókercégnél nincs semmilyen fellelhető nyilvántartás, amelynek alap­ján megállapítható lenne a kö­vetelések jogossága - közölte a Beva ügyvezető igazgatója. A kártalanításhoz hiányoznak a törvényi feltételek, hiszen a jo­gosultság csak a társaság nyil­vántartása és az ügyfelek köve­teléseinek összevetése alapján állapítható meg. Új igazgatóság A Mól Rt. rendkívüli közgyűlé­sén a 11 tagú igazgatóságból nyolc személy - köztük Pál László elnök - visszahívásáról döntöttek a részvényesek az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt. kezdeménye­zésére szerdán Budapesten. A regionális fejlődés lehetőségei Az Európai Unió léptékeinek megfelelően Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk egyik feltétele az, hogy Magyarországon olyan területfejlesztésre alkal­mas nagy regionális egységeket alakítsanak ki, amelyek megfelelnek az uniós léptékeknek. Az EU az elmaradott területek Infrastrukturális, egyébb anyagi támogatását csak Ilyen régiók megléte esetén hajlandó finanszírozni. Az elképzelések szerint a hazai 3131 önkormányzat hét ún. ter­vezési-statisztikai régiót alkotva működik. Bács-Kiskun megye, Csongrád és Békés megye a Dél­alföldi Régióként kapcsolódik a rendszerhez. De melyek is azok a ténye­zők, közös érdekek, melyek az említett megyéket összekap­csolják? Erről kérdezte lapunk munkatársa dr. Csatári Bálintot, az MTA Alföldi Tudományos In­tézet igazgatóját. Csatári Bálint elmondta, hogy az EU-ban különböző fejlettsé­gű országok alkotják a nagy gaz­dasági egységet. Az Unió gya­korlata szerint a tagországok gazdaságilag elmaradott régiói­nak a fejlődését segítik elő kü­lönböző támogatási programok­kal. így például sok milliárd eurót kapnak Németország ke­leti tartományai, vagy a dél­olaszországi, avagy a portugáli­ai, s bizonyos spanyolországi térségek is. Hét régió Az EU számára egy-egy tervezé­si-statisztikai térség úgy 20 ezer négyzetkilométernyi területen nagyjából 1,2-1,5 milliónyi la­kost jelent. Ez alapján alakítják ki a 7 hazai régiót is, köztük a Dél-alföldi régiót is. Ez utóbbi területe 18 ezer 314 négyzetkilo­méter. Itt 253 település találha­tó, köztük négy megyei jogú vá­ros, 35 kisebb város, 214 köz­séggel. A hazai népesség 13,3 százaléka él a három megyé­ben. A népsűrűség 74 fő, az­az kétharmada az országos átlagnak. Területileg megfelel a fentebb említett uniós terve­zési-statisztikai egység kategó­riájának. Dr. Csatári Bálint kér­désre válaszolva nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az Unió nem kéri azt, hogy a korábbi közigazgatási-közhatalmi egy­ségek megváltozzanak. Azaz, azok a feladatok, melyek ma például a megyékhez tartoz­nak, azok továbbra is ott marad­nak. Melyek lehetnek a közös érdekek? Ezt azért is fontos kiemelni, mondotta, mert egyébként a megyei központok között meg­indulna az értelmetlen versen­gés a regionális központ címért. Holott a nagytérségek szerepe nem az, hogy a korábbi történel­mi, vagy tradicionális térségi szerepeket helyettesítse. Más a lényeg. A közös érdekek alapján lehet csak pénzt szerezni olyan fejlesztésekre, melyek csak re­gionális szinteken oldhatók meg. De mik is ezek a közös ér­dekek? Például az árvízvédelem megoldása. A Tisza, a Körösök, vagy a Maros áradása mindhá­rom megyét érintheti. Vagy ide­tartozik a közlekedési folyosók korszerűsítésének a problémá­ja. Bács-Kiskunt és Békést a 44- es út kapcsolja össze, amelyet négysávos gyorsforgalmúvá kel­lene átalakítani. Ez szintén mil- liárdokba kerül. De itt húzód­nak egyéb olyan nemzetközi közlekedési folyosók, melyek a Balkánt, Kisázsiát kötik össze az Unióval. De közös problé­ma lesz a csatlakozás után a határőrizeti kérdés is. Ugyanis a közösség külső határai egyben az államhatárokkal, a régió ha­táraival lesznek azonosak. Külö­nösen kemény műszaki ellenőr­zési rendszert kell a határka­pukban kiépíteni ezért. De egy későbbi - a határokon is túlnyúló - regionális feladat lehet például egy korábban már működött vasútvonal üzembe helyezése. Ez Nagyvárad-Bé- késcsaba-Szeged-Szabadka- Bácsalmás-Baja-Dombóvár- Zágráb között szállította az áru­kat, s az utasokat. Ez például a határ menti kereskedelmet len­dítené fel. Ennek közúti megfelelője le­hetne a déli autópálya kialakítá­sa, mely az adriai területeket kapcsolná össze Dél-Magyaror- szágon keresztül Ukrajna fővá­rosával. A megépítendő infra­strukturális beruházások felso­rolását még lehetne folytatni, melyekre valószínűleg regioná­lis fellépéssel lehet forrásokat igényelni. A közös érdekeken kívül egyébb szempontok is össze­kapcsolják a dél-alföldi em­bereket - mondja dr. Csatári Bá­lint. Nem elhanyagolható kér­dés az, hogy hasonló volt a terü­letek történelmi fejlődése. A me­zővárosi múlt mindenhol hasonló. Kecskemét ilyen tekin­tetben rokon Hódmezővásár­hellyel, Makóval, Orosházával, Nagykőrössel vagy Kiskunfél­egyházával. Agrárterületek kapcsolódnak Vagy szintén közös vonás az is, hogy a térségben magas az ag­rártevékenység aránya. A hazai átlag 8- míg a regionális érték 15 százalékos. Ugyanakkor az is igaz, hogy az országos bruttó nemzeti össsztermék (GDP) há­romnegyedét sem éri el a térség átlaga. Azaz nagyon sok közös érdek, komoly közös múlt kap­csolja össze a dél-alföldi embe­reket. Ezért is megfelelő a három megye közös tervezési-statisz­tikai egységgé történt alakítása, hogy egy közös fejlesztési kon­cepció alapján fejlődjön to­vább. - mondotta dr. Csatári Bálint. Majd hozzáfűzte: ah­hoz, hogy egy megfelelő regio­nális szemlélet kialakuljon, mindenkinek sokat kell még ta­nulnia. A polgármestereknek éppúgy, mint a közösségek, s más szakmai szervezetek kép­viselőinek. Azonban egymással verseng­ve egy régión belül semmit sem lehet elérni. Gyulának mint gyógyfürdőközpontnak ugyanis ugyanaz az érdeke, mint Kiskunmajsának, holott egymástól csaknem száz ki­lométerre fekszenek. Csak a kö­zös érdekek felismerése, hang- súlyozása alapján lehet sikeres majd a Dél-alföldi Régió nagy­térségi működése. Ez már azon­ban azoktól az emberektől függ, akik tisztségviselőként a régió érdekei fogják szolgálni, képvi­selni - mondotta befejezésül az igazgató. Barta Zsolt Rekordprofit a Volkswagennél Nagykőrösi ipartörténet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents