Petőfi Népe, 1999. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-24 / 46. szám
1999. február 24., szerda Hazai Tükör 5. oldal Fennakadt a maffiatörvény Alkotmányellenes a maffia- ellenes törvénycsomag - derül ki az Alkotmánybíróság keddi határozatából. így a szervezett bűnözés elleni fellépés szabályairól szóló, a képviselőit által az 1998. december 22-ei ülésnapon elfogadott, de ki nem hirdetett törvényt a köztársasági elnök átdolgozásra visszaküldi az Országgyűlésnek. A törvényt - a kormány indítványára - az államfő azért küldte el az Alkotmánybíróságnak, mert a javaslat parlamenti vitájában a szocialista és a szabaddemokrata képviselők nem értettek egyet a koalíciós képviselőkkel abban, hogy a rendőrségi és az idegenrendészeti törvénynek mely passzusai módosíthatók egyszerű (s nem kétharmados) többséggel. A két ellenzéki párt véleménye szerint a korábban minősített többséggel elfogadott törvények csak a képviselők kétharmadának egyetértésével változtathatók meg. A taláros testület ennek az álláspontnak adott igazat, amikor határozatában megfogalmazta: A képviselők kétharmadának igenlő szavazata szükséges minden esetben, amikor olyan törvényt szeretnének módosítani vagy kiegészíteni, amelynek megalkotásakor is alapfeltétel volt a minősített többségű egyetértés. A formai kifogás megfogalmazása után a maffiaellenes törvénycsomagnak nevezett jogszabályt tartalmilag már nem vizsgálták az alkotmánybírák.- A minősített többség olyan fontos alkotmányos követelmény, hogy a szóban forgó jogszabály tartalmi vizsgálatára az Alkotmánybíróság már nem is vállalkozhatott - nyilatkozta a határozat kihirdetését követően Erdei Árpád alkotmánybíró, aki ugyanakkor kifejtette: a törvény tartalmi vizsgálata esetén bizonyára találtak volna olyan rendelkezéseket, amelyek megfelelnének az alkotmányos követelményeknek. Három alkotmánybíró viszont éppen azért fogalmazta meg a többségtől eltérő különvéleményét, mert a testület érdemben nem vizsgálta az eléjük terjesztett jogszabályt, holott álláspontjuk szerint annak valamennyi rendelkezését külön- külön tartalmi alkotmányossági vizsgálat alá kellett volna vetni. Az ellenzéki és a kormánypártok az Alkotmánybíróság határozatának ismeretében egymásra hárítják a törvényhozási kudarc miatti felelősséget - derül ki a pártok első reagálásából. A nyilatkozók jelezték: a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépés lehetősége ebben a helyzetben sajnálatos késedelmet szenved. Horváth Magdolna Sztrájkra készülnek az egészségügyi dolgozók Mi lesz a betegekkel? Az egészségügyi és szociális dolgozók körében aláírás- gyűjtés kezdődik, kiderítendő, hányán támogatnának egy esetleges sztrájkot. A lakosságot persze az is foglalkoztatja, hogy mi történik a betegekkel, ha az orvosok és a nővérek sztrájkba lépnek. Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének vezetősége már valameny- nyi alapszervezetéhez elküldte ajánlását, amely a sztrájk esetén törvényes és elégséges szolgáltatások szintjéről szól. Bertái Olga személyében kinevezték a szakszervezet sztrájkügyben illetékes szóvivőjét is. A szóvivő közölte, hogy két hét múlva az alapszervezetek vezetőinek országos értekezletén születik majd döntés a sztrájk meghirdetéséről. Bertái Olga hangsúlyozta, hogy nem pusztán a 16 százalékos béremelésért küzdenek, hanem az intézmények ellehetetlenülése ellen, a biztonságos betegellátás fennmaradásáért is. Amennyiben az országos értekezlet a sztrájk mellett dönt, a munkabeszüntetések március második felére várhatóak. Az első lépésben feltehetően csak néhány órás figyelmeztető sztrájkról lehet szó. Az egész napos munkabeszüntetés csak ezután következne. Ami az elégséges szolgáltatásokat illeti, mindenütt helyben kell megállapodást kötni a szakszervezet és az intézmény vezetősége között - mutatott rá a szóvivő. Általánosságban elmondható, hogy minden sürgős esetet el kell látni, ám a tervezett műtétek elmaradnak. A kórházakban és a szociális intézményekben a hétvégi ügyelethez hasonló szintű ellátásra számíthatnak a betegek. A szakrendelők sebészetén mindenkit megvizsgálnak majd, de csaknem bizonyos, hogy a szemészeteken csupán a sürgős beavatkozást igénylő beavatkozásokat hajtják végre - szemüvegfelírás nem lesz. A háziorvosi rendelőkben várhatóan semmilyen változást nem érzékelnek majd a betegek, mert az első orvoshoz fordulás joga a sztrájk idején is mindenkit megillet. N. Zs. A kormány kiterjesztené a közterület-felügyelők hatáskörét Orbán elfogadta a lemondásokat jeszti a parlamentnek az egyetemi integrációra vonatkozó törvényjavaslatot - mondta Po- komi Zoltán oktatási miniszter a szóvivői tájékoztatón. Közölte: a javasolt intézményi struktúrának 2000. január elsejére kell működőképes állapotba kerülnie. Az ötéves fejlesztési programra 50 milliárd forintot használnak majd fel. A forrás: hitel Pokomi Zoltán szavai szerint az integráció célja a jó színvonalú képzés feltételeinek megteremtése, a kutató egyetemek létrehozása, illetve az, hogy az intézmények be tudják tölteni regionális szerepüket. - A rugalmas felsőoktatás a tudás alapú gazdaság nélkülözhetetlen eleme - fogalmazott. A kormányzati elképzelések alapján a keszthelyi Georgikon a Veszprémi Egyetem karaként működne, a kaposvári Állattenyésztési Kar és a Csokonai Tanítóképző Főiskola pedig Kaposvári Egyetem néven egyesülne azzal, hogy 2002-ig egy új tudományterületen kell kart létrehozniuk. A Tessedik Sámuel Főiskola székhelye Szarvason lenne. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemből és az Államigazgatási Főiskolából Közgazdasági és Államigazgatási Egyetemet hoznának létre, az ELTE pedig a fővárosi pedagógusképző intézeteket integrálná. A program forrása az a világbanki hitel, amelyről még az előző kormány kötött szerződést, és amelyet a jelenlegi kabinet részben módosított. Pokomi szerint az átalakítás összesen 99 kart és mintegy 50 intézményt érint. Újságírói kérdésre azt válaszolta: megérti, ha a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter időről-időre kifejezi aggodalmát az agrárképzés színvonalát illetően. - A probléma megoldása azonban nem a felsőoktatás egységes irányításának megváltoztatása, és egy tíz évvel ezelőtti működési modellhez való visszatérés, hanem az, hogy az oktatási minisztérium együttműködési megállapodást köt a szaktárcákkal. A kabinet elképzelései szerint kibővül a közterület-felügyelők intézkedési jogköre és eszköztára Gábor. A kedden elfogadott törvénytervezet szerint a közterület-felügyelők a jövőben kényszert is alkalmazhatnak feladatuk ellátása során. A kormányszóvivő közölte: az ezt a munkát végzők meghatározott feltételek esetén felrakhatnának kerékbilincset, ké- szíthetnénekkép- és hangfelvételt, alkalmazhatnának testi kényszert, használhatnának gázspray-t vagy igénybe vehetnék szolgálati kutyájukat. Pénz a megyéknek A területfejlesztést szolgáló források decentralizációja jegyében a kormány 5,8 milliárd forintot utal át a megyei terület- fejlesztési tanácsoknak. Az összeg 20 százalékát a megyei lakónépesség, 30 százalékát a megyei GDP-mutatók, 50 százalékát pedig a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek lakónépessége szerint osztják el. Szintén a költségvetésből 10 milliárd forintot kapnak a tanácsok területi kiegyenlítés címén. Mentelmi ügyek. Az Ország- gyűlés Mentelmi, Összeférhetetlenségi és Mandátumvizsgáló Bizottsága nem függesztette fel sem Eörsi Mátyás (SZDSZ), sem Csurka István (MIÉP) mentelmi jogát. Eörsi ellen Simicska Lajos, az APEH elnöke, Csurka ellen a pártjából kizárt Szabó Lukács független képviselő kezdeményezett eljárást. Vízlépcső IS év múlva? Nemcsók János, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának alelnöke elképzelhetőnek tartja, hogy a dunai vízlépcső ügyében meg lehet egyezni a szlovákokkal alsó duzzasztás nélkül is. Nemcsók szerint azonban tizenöt év múlva biztosan meg kell építeni a duzzasztóművet, s addig hatalmas kár éri az országot. Glatz az esélyes. A Magyar Tudományos Akadémia májusban tartja tisztújító közgyűlését. Sáry László, a jelölőbizottság titkára szerint az elnöki posztra a legesélyesebb jelölt Glatz Ferenc, az Akadémia jelenlegi elnöke. őt Vizi E. Szilveszter, az Akadémia alelnöke követi. Önkormányzati zárlat. Az SZDSZ felszólítja a kormányt, hogy szabadítsa fel az önkormányzatok költségvetéséből zárolt 8,4 milliárd forintot - közölte Wekler Ferenc, a párt ügyvivője. Mint mondta: ezt annak érdekében sürgetik a szabaddemokraták, hogy kezelhetővé válhasson a közalkalmazottak bérfeszültsége. Kétmilliárdos program. A garéi veszélyes hulladék ártalmatlanításának 2000 végéig szóló programja 2,1 milliárd forintba kerül. Á programot kedden már jóváhagyta a kormány is - közölte Borbély János, a Környezetvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára. Rektori konferencia. Mészáros Rezső, a szegedi József Attila Tudományegyetem rektorának személyében új elnököt választott keddi zárt ülésén a Magyar Rektori Konferencia. Mészáros Rezső megbízatása a jövő tanév végéig szól. A sofőrt kihallgatták. A január 24-én az ausztriai Deutschlandsberg közelében szerencsétlenül járt magyar busz sofőrje ellen letartóztatási parancsot adtak ki. A vizsgálóbíró hétfőn kihallgatta a 44 éves magyar férfit. A Horn-iratok pere. Tegnap a Fővárosi Bíróságon megkezdődött az a büntetőper, amelyet Horn Gyula szolgálati iratainak eltűnése ügyében indított két minisztériumi alkalmazott ellen a katonai ügyészség. ÓRIÁSI BÚTORVÁSÁR A CSŐSZ TÓTH Kft.-nél! Az eredetvédett, különleges magyar borok hírnevéért (Folytatás az 1. oldalról) A borhamisítók jelentős károkat okoznak a bortermelőknek, mivel kiszorítják a hazai piacról a valódi, fehér szőlőből készült asztali borokat. A csalók évente mintegy 10 milliárd forintos kárt okoznak az államnak, mivel nem fizetnek adót. Gál Tibor kifejtette, hogy a jelenleg érvényben lévő bortörvény ugyan EU-konform, ám nem a minőségi, hanem az olcsó bor előállítását szolgálja. ők azt szeretnék, ha a jövőben az állami támogatás nem aprózódna szét, hanem a különleges minőségű, eredetvédett magyar borok nemzetközi hírnevének a megteremtését szolgálná. Tóth Sándor hozzátette: míg az Európai Unióban 15,3 százalékos adó terheli a bort, addig Magyar- országon 38,75 százalékos. Ugyanakkor Magyarországon is az európai uniós átlaghoz hasonlóan nagyok a bortermelés költségei. A bortermelők kifejtették, hogy évi 3 ezer hektár szőlő telepítésére lenne szükség, ám hiába kapnak ehhez 50 százalékos vissza nem térítendő állami támogatást a szőlősgazdák, ha nincs bizalmuk és saját forrásuk az új ültetvényekhez. Ennek hátterében részben az áll, hogy az ország mintegy 100 ezer hek- táras betelepített területének 82 százaléka csak fehérbortermelésre alkalmas. Ám éppen ez az a bor, amely jelenleg csak az önköltségi ár alatt adható el, részben a borhamisítók miatt. A gazdák helyzetét nehezíti, hogy 1 hektár szőlő betelepítése átlagosan 1,6-5 millió forintba kerül. Szerintük a magyar bortermelés problémáit jórészt megoldaná, ha igen keményen és gyorsan büntetnék a nem megfelelő minőségű - hamisított - borok előállítását és forgalmazását. Azt kérik, hogy állami támogatást csak olyan tevékenység fejlesztéséhez adjanak, amely az EU- csatlakozás után is meg tudja őrizni versenyképességét. t'S Ft helyett lit Ft helyett 6.310 i #*ííé, JU 21.650 Ft helye 14.786 Ft Bútorainkat lapra szerelten áruljuk. Nyitva: H-P: 9-17, Szó.: 8-12 óráig. Kecskemét, a volt 44. sz. Békéscsabai ut, a reptérrel szembeni zsákutca. Tel.: 06-60/398-097. (Folytatás az 1. oldalról) A felügyelet vezetői által kialakított szerepfelfogás gyökeresen eltér a kormány, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank által a pénzügyi rendszer stabilitása szempontjából kívánatosnak tartott magatartástól. A kormány és az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet vezetése úgy ítéli meg, hogy a két fél között olyan feszült viszony és bizalomvesztés alakult ki, amely nem szolgálj a a magyar pénz és tőkepiac stabilitását, illetőleg az ÁPTF működését. Ennek a helyzetnek a feloldása érdekében az ÁPTF elnöke, Tarafás Imre és elnökhelyettese, Nyers Rezső úgy döntött, hogy 1999. február 28. napjával lemondanak megbízatásukról. A lemondást a miniszterelnök elfogadta. Jó a normakontroll Borókai Gábor kormányszóvivő a tegnapi kormányülés után az Alkotmánybíróságnak a maffiaellenes törvénycsomagot érintő keddi határozatával kapcsolatban azt mondta: kiderült, hogy jó módszer az előzetes normakontroll, amelynek keretében a törvény életbe lépése előtt nyilvánít véleményt az Alkotmánybíróság. Tájékoztatása szerint a kormány a jövőben is folytatni kívánja ezt a gyakorlatot. - A kormány feladata, hogy az Alkotmánybíróság döntésének érvényt szerezzen - fűzte hozzá a szóvivő a törvénycsomag további sorsát érintő kérdésre.- Több évig tartó folyamat veszi kezdetét azzal, hogy a kormány február végéig beter-
