Petőfi Népe, 1999. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-20 / 43. szám

ÉS KÖRNYÉKE Szerkeszti: Mihályka Gyula A kecskeméti Hunyadi János Általános Iskolában ma délelőtt 11 órakor tartják az új számítástechnikai oktatási program ünnepélyes avatőját. A17 gépnek otthont adó terem avatószalagját az iskola egykori diákja, dr. Szécsi Gábor polgármester vágja át. Mint Lennel Lászlótól, a tanintézmény igazgatójától megtudtuk: a közel hárommillió forintos beruházást a Frank- Comp Számítástechnikai Bt. és alapítványok finanszírozták. FOTÓ: BANCZIK RÓBERT Sportnapot rendeztek csütörtökön a kecskeméti Németh László Gimnázium­ban. Volt tanár-diák focimeccs, játékos sorverseny, pingpongbajnokság, kosár- és röplabdabajnokság, A sportnapon bemutatót tartottak a Kecskeméti Csel­gáncs Klub fiataljai (felvételünkön). FOTÓ: W. KIRÁLY ERNŐ Megérkeztek a csokinyuszik A kellemes, napsütéses reggel ellenére csak né­hány eladó kínálta porté­káit tegnap Kecskemé­ten, a Budai utcai piac külső részén. A csarnok­ban azonban telt ház volt. Mindenféle finomság és ínyencség fogadta a láto­gatókat. Alig ment el a Mikulás, megje­lentek a csokinyuszik és csoki­tojások a sorokban. Kedvező áron kaphatók a csokoládéfi­gurák: 50-től 200 forintig. Friss zöldségből sem volt hiány, a legnagyobb kínálat sárgarépá­ból és fejes káposztából volt. A sárgarépa kilóját 60-120 forin­tért, a káposztát pedig 30-50- ért mérték, fgy télvíz idején ér­demes odafigyelni a vitami­nokra is: sóskát, salátát is több eladónál találhattunk. A gyümölcsök piacán a kör­te ára emelkedett ki. Míg almát 8-10 félét is kaphatunk 40-130 forintért, addig a körte ára több mint száz forinttal emelkedett: kilóját 350 forintért is mérték. A piac arculatát nagyban jelle­mezték a színpompás virágok. A korábban kelőknek még jut hóvirág, csomójáért 50-60 fo­rintot kérnek. Piros tulipán, li­la jácint és sárga frézia is majd minden sorban díszeleg. Tegnap, a következő árakkal találkoztunk a piacon: burgo­nya 55-100 Ft/kg, cékla 50-60 Ft/kg, fokhagyma 280-320 Ft/kg, karfiol 220-260 Ft/kg, paradicsom 200-450 Ft/kg, tojás 11-13 Ft/db, vöröshagy­ma 60-100 Ft/kg, mandarin 250 Ft/kg, savanyú káposzta 120 Ft/kg. Dalos kedvű embereket várnak A kecskeméti Kunság Népdal­kör egy jól működő, aranydip­lomás, barátságot szerető tár­sulat. Keresztesi Sándor, a népdalkör vezetője tagjaik so­rába várja az olyan, középkorú vagy nyugdíjas nők és férfiak jelentkezését, akik szeretik a hagyományos népzenét, nép­dalokat. Előnyt jelent, ha vala­ki valamilyen népi hangszeren játszik. Jelentkezni majd a jövő hónapban, márciusban lehet, este hat óra után a 76/484-489-es telefonszámon. Helyi nyomorúságaink felszámolása is fontos Február 10*1 számunkban közöltük a kecskeméti Európa Jövője Egyesület és a Szalézl Munkatársak Egyesülete felhívását Összefogás a gyereke­kért címmel. Ebben a be­regszászi, új magyar Isko­la és egy cserkész Ifjúsá­gi központ látrehozásá- ban kérik a polgárok se­gítségét. A felhívásra az alábbi észrevétel érke­zett szerkesztőségünk­höz. Igencsak felcsillant a szemem a minap, amikor az újság ha­sábjain olvastam a vastag be­tűs címet: összefogás a gye­rekekért. Emberként, pedagó­gusként és nem utolsósorban családanyaként (három gye­rekkel) mindig is fölöttébb izgatott a gyermekek sorsa, méginkább az elhagyottaké, a kiszolgáltatottaké. Magyaror­szágon, de szűkebb hazánk­ban, városunkban is égető probléma az állami gondozot­tak, a fogyatékos gyerekek helyzete, akár a tanulási, a fog­lalkoztatási, akár az élet­esélyeiket nézem. Gondolom, erre már sokan csak legyinte­nek, és úgy vélekednek, hogy az ő sorsukat oldják meg az önkormányzatok, ők viszont azt mondják, kevés a pénz. A labda repül ide-oda, a gyere­kek sorsa változatlanul meg­oldatlan. Az ünnepek tájékán ugyan megmozdul néhány vállalkozó vagy alapítvány lelkiismerete, és adományaikkal próbálnak néhány boldog percet szerezni a sok kiszolgáltatott gyerek­nek. De mi van az ünnepek után? Ki figyel oda, hogy a hétköz­napok szürkesége hogyan ta­szítja őket a kilátástalanságba? Az intézmények - iskolák, di­ákotthonok - állandó pénzhi­ánnyal küszködnek, hiányoz­nak az alapvető felszerelések, nincs pénz az épületek felújí­tására, korszerűsítésére, még tisztító festésre sem jut pénz. Sokszor áldatlan körülmények között élik gyermekéveiket az árván maradt és a fogyatékos gyerekek. A sorsukat az ott dolgozók áldozatos munkája, szinte kifogyhatatlan szeretete teszi szebbé, elviselhetőbbé. S szólnom kell itt azokról a családokról is, akik munkahe­lyüket, az egész életüket felál­dozva otthonukban egyengetik fogyatékos gyermekük sorsát, vagy állami gondozott gyerme­ket nevelnek. Teszik ezt hosz- szú évek óta csendben, lehaj­tott fővel, tiszta szívvel, őszin­te szeretettel. Pedig sokszor felsóhajthatnának ők is azért, hogy valaki odafigyeljen rá­juk és könnyítsen sorsukon. Ezeknek a családoknak nem­hogy faxos telefonjuk, videó­juk sincsen, de még egy hasz­nálható mosógép vagy egy olyan tolókocsi, amelyben gyermekét mozgathatná, vagy olyan szerkezet, amellyel tehe­tetlen, beteg gyermekét a für­dőkádba emelhetné. De saj­nos ezekkel az alapvető segéd­eszközökkel még az intézmé­nyek sem dicsekedhetnek. Ezért csillant fel a szemem e két szóra: összefogás a gyer­mekekért... Kezdtem örülni, hogy végre valami történni fog, és itt a városunkban élő, szerencsétlen, önhibájukon kí­vül ilyen helyzetbe került gyer­mekekért történik összefogás, ami hosszabb távra oldja meg gondjaikat. A csalódás mellett az az öröm tölt el, hogy vannak még jóérzésű emberek, akik segíte­ni szeretnének a más orszá­gokban élő, magyar gyereke­ken. Nekem erről az a vélemé­nyem, hogy először talán a közelünkben élőket kellene tá­mogatni. Ennek ellenére tiszta szívemből kívánom, hogy sike­rüljön a beregszászi gyerme­keknek örömet szerezni. De ne felejtsük el, hogy ettől a Kecskeméten élők sorsa nem változikl S mivel minden erejé­vel azért küzd a város vezetése is, hogy Európához csatlakoz­zunk, így nem kerülhetjük el helyi nyomorúságaink felszá­molását sem, mert enélkül az út Európa felé járhatatlanná válik. S még egy utolsó megjegy­zés: lehet, hogy a véletlen, de lehet, hogy a sors hozta úgy, hogy ugyanebben a lapszám­ban írt egy USA-ban élő tolóko­csis ember, akit - Kecskeméten járva - elkapott a halálfélelem a jeges járdán. A cikk címe: Ha már egyszer megépítették, te­gyék is járhatóvá! „Nálunk az USA-ban úgy mondják: ...egy nemzetet az minősít, ahogyan a fogyatékosaival bánik.” Bizony, jó lenne ezt is a vá­ros ügyévé tenni. Én ezt te­szem, és biztosan mások is, de még kevesen vagyunk. Kérem, csatlakozzanak hozzánk minél többen! Bálint Józsefné Kecskemét Programajánló Családi délután A kecskeméti Népi Iparmű­vészeti Múzeumban ma dél­után kettőtől ötig Farsang farka címmel rendeznek kéz­műves családi délutánt. A gyerekek álarcokat, maszko­kat készíthetnek, s lesz far­sangi fánk is. A délután házi­asszonya Andó Ilona. Zenél a Hegedűs-együttes. Planetárium A kecskeméti planetárium­ban ma délután 4-kor és dél­után 5-kor lesz ismeretter­jesztő csillagászati előadás gyerekeknek. Mesemondók A többfordulós idei mese­mondóverseny megyei dön­tőjét ma délelőtt 9-től rende­zik meg a kecskeméti Katona József Könyvtárban. A vetél­kedőn Bács-Kiskun megye 28 legügyesebb mesemondója vehet részt. A versenyt idén is a Kincskeresők Egyesülete és a megyei könyvtár szer­vezte. Ásványok A szokásokkal ellentétben ma 9-től 13 óráig nyitva tart és várja a látogatókat a kecs­keméti állandó ásványkiállí­tás. Fuxreiter András gyűjte­ménye a református Ókol­légiumban tekinthető meg, a diákoknak a belépés ingye­nes. Bábszínház A Kecskeméti Ifjúsági Ott­honban ma délután 4-kor kezdődik a családi bábszín­ház. A foglalkozást Szirtes Józsefné vezeti, a gyerekek két kisbábos mesét láthat­nak. A kecskeméti Ciróka Bábszínház Budai utca 15. szám alatti épületében vasár­nap délelőtt 10.30-kor a Gombra nyíló kapu című bábjátékot játsszák. A városé lesz a Csalánosi erdő Két tatárszentgyörgyi férfira vetül egy kunbaracsi tanya kifosztásának gyanúja. A kecskeméti rendőrkapitány­ság emberei nyomoztak a kezdetben ismeretlen betö­rők után. A bűncselekmény pontos idejét nem ismerték a rendőrök, mert a tulajdonos október és január között nem járt a portáján. A betörők - egy testvérpár - 100 ezer forintos zsákmány­nyal távoztak. A rendőrség most őrizetbe vette mindket­tőjüket. Hamis kulcs használatával hatolt be valaki egy kecske­méti, Wéber Ede utcai házba. A tettes csaknem hárommil­lió forintos kárt okozott az­zal, hogy csaptelepeket és számítógépeket lopott el az épületből. Még 1993-ban szülatatt az a kormányhatározat, amely a kecskeméti önkormányzatnak adta a Csalánosi parker­dő 182 hektáros területét, amit korábban a szovjet had- soreg használt. A területet a város a Kossuth téri volt városi rendőr-kapltányságl épületért kapta cserébe az államtól. Az épületet - mint Ismert - a katolikus egyház­nak adta vissza az önkormányzat. Az évtizedeken át ideiglene­sen hazánkban állomásozó szovjet hadsereg a Csalánosi erdőt gyakorlótérnek használ­ta, ezért azt fegyvermentesíte­ni kellett. Mivel ennek költsé­ge a jog betűje szerint az új tu­lajdonost terhelte volna, ezért az önkormányzat korábban úgy foglalt állást, hogy csak a fegyvermentesítés elvégzése után szerezze meg a tulajdon­jogot a város, addig maradjon a terület a kincstárnál. A terület tűzszerészeti átfé- sülése 1994-ben kezdődött el, és most decemberben fejező­dött be. A szakemberek 876 darab, összesen 2545 kilo- grammnyi robbanóanyagot és robbanótestet találtak, amit a helyszínen semmisítettek meg. Időközben kisebb-nagyobb építményeket is lebontottak, mivel azok őrzése, óvása nem volt megoldható, s így a folya­matos rongálásnak, illetve épí­tőanyaguk elhordásának kö­szönhetően életveszélyessé váltak. Nem jutott viszont erre a sorsra az a tábornoki üdülő, amelyet csak dácsa néven em­legetnek. Ezzel kapcsolatban jövő szerdán hoz határozato­kat a kecskeméti képviselő-tes­tület. A főútról aszfaltozott úton megközelíthető dácsa fő­épülete lapos tetős, földszintes ház, villamos energiával ellá­tott, víz a melléképületnél lévő kútból nyerhető. A kiépített központifűtés-rendszer lerom­lott állapotban van. A főépület melletti melléképületben rak­tárt, kútházat és medencével is ellátott szaunát alakítottak ki. A dácsához tartozik a keríté­sen kívül egy lezárt, süllyesz­tett, többhelyiséges betonbun­ker is, amely korábban bizton­sági harcálláspont volt. A volt tábornoki üdülő az udvarral és a 6.300 négyzetméteres erdő­vel összességében több mint egy hektáron terül el. A Kincs­tári Vagyonigazgatóság a keze­lésében lévő dácsát éjjel-nap­pal őrizteti, így az épületek ál­laga csak az időjárásnak kö­szönhetően és az elmaradt kar­bantartások miatt romlott. A komplexum őrzése azok után is szükséges, hogy a város át­veszi a Csalánosi erdőt. A tervek szerint a dácsa őr­zésére és egyéb kiadásokra hatmillió forintot különítenek el. Jóllehet más napirendi pont kapcsán a legutóbbi ülésen már több képviselő javasolta: a méregdrága őriztetés helyett jobb lenne a dácsát minél előbb eladni. Azt viszont vár­hatóan megszavazza majd a közgyűlés, hogy a városrende­zési, valamint a turisztikai bi­zottság készítsen tervet a Csalánosi erdő hasznosítására. Kása György Tanyatolvajok Kunbaracson Olvasónk írja

Next

/
Thumbnails
Contents