Petőfi Népe, 1999. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-18 / 41. szám

1999. február 18., csütörtök Hazai tükör - Világtükör 5. oldal Valaki banktitkot sértett Szerdán délután végre meg­érkezett az a jelentés az Ál­lami Pénz- és Tőkepiaci Fel­ügyeletre, amely - bár nincs feltüntetve a szerzője - felte­hetően a Pénzügyminisztéri­umban készült az ÁPTF veze­tőinek állítólagos mulasztá­sairól a banki visszaélések fel­tárása során. A Ferenczy Europress értesü­lése szerint az öt és fél oldalas jelentést Bártfai Béla, a Minisz­terelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára küldte el a Csalo­gány utcába, s Tarafás Imrének hétfőig kell a vádpontokra vá­laszolnia. A felügyelet elnöke kérdésünkre elmondta, hogy megkezdte az anyag tanulmá­nyozását, de feltehetőleg nem lesz szüksége több napra ahhoz, hogy kifejtse álláspontját. Tarafás szerint - amint azt többször nyilvánosan elmondta - a felügyelet 1996 júliusában kinevezett vezetését nem ter­heli felelősség sem a Posta­bank, sem pedig más pénzinté­zetek zavaros helyzetéért. Ezért nincs szándékában önként tá­vozni az után sem, hogy maga a miniszterelnök is szorgalmazta lemondását. Az Állami Pénz- és Tőkepi­aci Felügyelet eközben feljelen­tést tett a BRFK-n ismeretlen tettes ellen banktitok megsér­tése miatt. Gulácsi Ferenc szó­vivő lapunknak elmondta, hogy szerdán az egyik napilap azt ál­lította: Tarafás Imre még a Ma­gyar Nemzeti Bank alelnöke­ként 2,1 millió forintos ked­vezményes hitelt vett fel a Pos­tabanktól 1989-ben. Tarafás a kölcsönt határidőre visszafi­zette. Az ügyletről a lap csak úgy értesülhetett, hogy valaki jogtalanul hozzájutott az elnök kinevezés előtti „átvilágításá­nak” anyagához, vagy meg­kapta az ugyancsak titoknak számító banki szerződést, s azt ráadásul el is torzította. A „hír­rel” ellentétben ugyanis Tarafás 800 ezer forint kölcsönt vett fel. A téves állítások alkalmasak arra, hogy az ÁPTF elnökének személyét és tevékenységét ne­gatív színben tüntessék fel, ezért a felügyelet hivatalból kezdeményezte büntetőeljárás megindítását - áll a lapunkhoz eljuttatott közleményben. Orbán Viktor a Magyar Rá­diónak adott szokásos szerdai interjújában nem tagadta, való­ban lehetnének jobbak a jog­szabályok, mégis úgy vélte, a szervezetnek megvoltak az eszközei, hogy hatékonyabban védje a polgárok vagyonát. El­mondása szerint a pénzügymi­niszter és a jegybankelnök is egyetért azzal, hogy szerencsé­sebb lenne, ha a történtek után mások állnának a felügyelet élén, vita folyik viszont arról, hogy a kormánynak joga van-e elmozdítani az érintetteket. Az ÁPTF-ről szóló törvény szerint a felügyelet vezetőit jogerős bírói ítélet hiányában csak akkor lehet felmenteni, ha tevékenységükkel veszélyezte­tik a szervezet működését. FEB Vidéken kevés, a fővárosban sok az orvos Beteges állapotok Az 1999. évi költségvetésben megvan a fedezet az egész­ségügyi dolgozók év eleji 10 százalékos, majd később 16 százalékos béremelésére, de maguk az érintettek még nem mindenütt kaphatták kézhez az emelt juttatást - mondta Pusztai Erzsébet, az Egész­ségügyi Minisztérium politi­kai államtitkára szerdán. Az államtitkár szerint az idei béremelések csupán szinten tar­tást jelenthetnek, az egészség- ügyiek anyagi helyzete érdem­ben nem javul. Az ellátás finan­szírozási rendszere jelenleg rendkívül bonyolult, és belső feszültségektől terhes. Ezért is fordulhat elő, hogy az ország 156 kórházából 60 intézmény­ben nem tudták megadni a dol­gozók által várt januári 10 szá­zalékos béremelést. Az elmaradt ügyeleti díjak­ból keletkezett adósságok egy részét a tárca az idén rendezi, de a mintegy 20 milliárdos bér­tartozás teljes körű kifizetése áthúzódik a jövő évre. A házi­orvosi praxisoknál a kártya­pénzben elkülönített szűrési díjkeretek okoztak zavart, ezért januárban a decemberinél is kevesebb pénzt utalt számukra a biztosító. Pusztai Erzsébet szerint a fi­nanszírozási rendszer átalakí­tása halaszthatatlan, hogy egy­szerűbb és kiszámíthatóbb le­hessen az intézményi gazdál­kodás. Tovább kívánják erősí­teni a teljesítményalapú elszá­molást, amely az egész ország­ban egységes díjazást jelent azonos beavatkozásokért. Erő­södik a szakmai kontroll, ugyanakkor hosszabb távon szeretnék mind a háziorvost, mind a lakosságot ösztönözni - a betegségek megelőzése érde­kében - a szorosabb kapcsolat- tartásra. Az államtitkár szerint finan­szírozási szempontból is tartha­tatlan, hogy míg a fővárosi kór­házakban 35-50 orvos jut száz kórházi ágyra, addig vidéken mindössze 12-18. A nővér­hiány azonban itt is, ott is ag­gasztó. N. Zs. Letartóztatták Miron Cozmát A román rendőrök megakadályozzák az újabb bányászjárást lebbviteli bíróságnál kérte Cozma őrizetbe vételének el­halasztását, illetve kegyelmi kérvénnyel fordult Emil Cons- tantinescu államfőhöz, bár hozzátette: „Semmilyen re­ményt nem táplálok a kérések méltánylását illetően.” A román rádió jelentése szerint egy halottja is van a bányászok és a rendfenntartó erők szerda hajnali összecsa­pásának. Az eddigi jelenté­sekből nem derül ki az ösz- szecsapások sebesültjeinek pontos száma. Kora hajnalban a Craiova előtti összetűzés­A karhatalom mindenre elszánt. FOTÓ: FEB/REUTERS A román rendőrség szerdán elfogta a hétfőn 18 évi börtönbün­tetésre ítélt Miron Cozmát, a Zsil-völgyi bányászok szökésben lévő vezetőjét, aki újabb demonstrációra szólított fel. A román hatóságok szerdán őrizetbe vették a Bukarest ellen indult Zsil-völgyi bányászokat irányító két szakszervezeti ve­zetőt: Romeo Beját és Dórin Lo- ist is. Miron Cozmát pedig egyes hírek szerint Slatinában, más jelentések szerint Caracal- ban fogták el. Hivatalos tájé­koztatás egyelőre csak a letar­tóztatás tényéről hangzott el, helyszínéről nem. A román belügyminisztérium közlemé­nye szerint őrizetbe vettek mintegy 150 bányászt is. A román kereskedelmi rádió­adók legutóbbi híradásaikban legalább 300 letartóztatott bá­nyászról beszéltek. Miron Cozma védőügy­védje, Viorel Dumitrescu szerdán közölte, hogy a fel­ben harmincnégy rendőr és csendőr sebesült meg, közülük egy súlyosan. A Stoenesti mel­letti összecsapás során több mint tíz sebesült bányászt vit­tek a közeli kórházakba. A helyszíni rádióriportból az is kiderült, hogy a karha­talmi különítmények szétver­ték a főváros felé indult bá­nyászmenetet, résztvevői kö­zül nagyon sokat őrizetbe vet­tek és elszállítottak a helyszín­ről. A bukaresti kormány el­határozta, hogy ezúttal nem engedi odáig fajulni a helyze­tet, mint a januári bányászjá­rás alkalmával. A Moszadot azzal vádolják, hogy köze volt Öcalan elrablásához Folytatódnak a kurd tiltakozások Nyolc kurd tüntetőt előállított a rendőrség, miután kisebb összetűzés alakult ki a ható­ságok és az Abdullah Öcalan kurd vezető le­tartóztatása ellen tiltakozó csoport között a budapesti görög nagykövetség környékén. A könnygázspray-t is használó egyenruhások fellépését az indokolta, hogy az engedély nél­kül tüntetők többszöri felszólításra sem hagytak fel a tiltakozással. A tüntető csoportot egy óra után nem sokkal feloszlatták. A nagykövetség szigorú őrizetét mindaddig fenntartják, amíg a kurd vezető személye körüli nemzetközi fe­szültség nem enyhül.- Magyarország államközi kapcsolatait, kül­politikáját és diplomáciai érdekeit nem érinti az ügy - közölte Horváth Gábor külügyi szóvivő a kurd vezér letartóztatásával kapcsolatban. A szóvivő a kurd-ügyben tett nemzetközi meg­nyilvánulások közül kiemelte Hans van den Broeknak, az Európai Bizottság külügyi bizto­sának álláspontját, amely szerint az Európai Unió tisztességes és demokratikus, igazságos bírósági eljárásban bízik. Ugyanakkor a török hatóságok nem engedték be Törökországba Öcalan ügyvédeit, s az isztambuli repülőtérről vissza kellett térniük a holland fővárosba, Amszterdamba. Szerda reggelre egyébként a világ nagyváro­saiban a kurdok által elfoglalt külképviseletek többségében helyreállt a nyugalom a tiltakozók önkéntes kivonulása vagy a rendőri erő alkal­mazása nyomán. Genfben azonban tüntetők egy csoportja behatolt az ENSZ Menekültügyi Fő­biztosságának székházába. Budapesten is tüntettek, fotó: feb/reuters Szerte a világon riadókészültségbe helyezték az amerikai külképviseleteket, és Izrael kül­képviseleteinél megszigorították a biztonsági intézkedéseket esetleges merényletektől tartva, miután egyes vádak szerint Izrael is segítette Öcalan kurd vezető elfogását. A zsidó állam berlini főkonzulátusa előtt az izraeli biztonsá­giak három embert lelőttek, amikor kurd tünte­tők megpróbálták megrohanni az épületet. Nyugati hírszerző források azt közölték, hogy az izraeli titkosszolgálat, a Moszad „meghatá­rozó segítséget” nyújtott a török titkosszolgá­latnak Öcalan követésében Rómából való el­utazása és Nairobiban való eltűnése között. A Kurd Munkáspárt, a PKK központi bizottsága szintén azzal vádolta az Egyesült Államokat és Izraelt, hogy részük volt Öcalan kézre kerítésé­ben. Izrael kedden határozottan cáfolta ezt. Kanada befogadja a cseh romákat Kanada befogadta azoknak a csehországi romáknak a több­ségét, akik a hazájukban ta­pasztalható rasszista diszkri­minációra hivatkozva mene­dékjogot kértek az ottawai hatóságoktól. A Mladá Fronta Dnes című cseh lap kanadai forrásokra hivatkozva azt ál­lítja, hogy csák tavaly 737 csehországi roma kapott me­nekült státust Kanadában, ami az összes beadott kérvények több mint kétharmada. A ható­ságok csupán 78 kérelmet uta­sítottak el. Jan Káván cseh külügyminiszter nemrégiben bejelentette: Prága újra kívánja tárgyalni Ottawával a vízum­kérdést. Ha Kanada nem szün­teti meg rövid időn belül a ví­zumkényszert a cseh állampol­gárok esetében, akkor Prága is hasonló intézkedést vezet be a kanadaiakkal szemben. Elsöprő többséggel az ország NATO-csatlakozása mellett foglalt állást a lengyel parla­ment alsóháza, a szejm. Jogszerű fellépés. Rendőre­ink nem „provokáltak”, hanem jogszerűen, igazoltatási céllal léptek fel a budapesti Viking Klubban a bőrfejűek ellen. Leg­feljebb nem számítottak olyan fogadtatásra, amelynek követ­kezménye lett az erőszakosabb fellépés - közölte tegnap Orbán Péter országos főkapitány. Módosítások. A Honvédelmi Minisztérium tavasszal várha­tóan több kisebb, a NATO- csatlakozással kapcsolatos tör­vénymódosítást terjeszt a par­lament elé - közölte Erdélyi Lajos ezredes, a tárca szóvi­vője. Elmondta, hogy a többi között változtatásra szorul a szolgálati törvény, mert a NATO-feladatokra kijelölt ala­kulatoknál illetménypótlékot szeretnének bevezetni. Védett környezet. Több új környezetvédelmi törvényt ké­szítenek elő a szaktárcánál - jelentette ki szerdán Erdey György, a Környezetvédelmi Minisztérium helyettes állam­titkára. Már elkészültek a kör­nyezetterhelési díjra, a hulla­dékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok szakmai koncep­ciói és a termékdíjtörvény mó­dosítási tervezete. TanÚTédelem. A büntetőeljá­rási törvény március 1-jén ha­tályba lépő módosítása értel­mében bővül a tanúvédelem lehetőségeinek köre, és fedett nyomozó segítheti az eredmé­nyes bűnüldözést. Különösen védetté nyilvánítható a tanú, ha vallomása kiemelkedő ügy lé­nyeges körülményeit érinti. Sokszemközt a kormányfővel. Orbán Viktor miniszterelnök tegnap délután hivata­lában fogadta 18 magyarországi nagyvállalat vezetőit. A kötetlen hangvételű kerekasztal- beszélgetésen részt vett Járai Zsigmond, a pénzügyi tárca vezetője és Chikán Attila gazda­sági miniszter is. fotó: feb/kallus györgy Vihar a tévé körül Miközben jottányit sem vál­tozott a parlamenti frakciók álláspontja az MTV kurató­riumi elnökségének összeté­telét illetően, a múlt héten csonkán, négy kormánypár­ti taggal felállt kuratóriumi elnökség máris kiírta a nyil­vános pályázatot a közszol­gálati televízió elnöki poszt­jára. A pályázatot, amely­nek kiírását tegnap óta vehe­tik át az érdeklődők, az el­nökség - mai felállásában, vagy kiegészülve ellenzéki tagokkal - március 23-án délelőtt tíz óráig bírálja el. Tegnap a MIÉP és a kis­gazdapárt képviselői kije­lentették: egyetértenek a pá­lyázati kiírással. Az MSZP és az SZDSZ vezetői szerint a csonka elnökség minden tette törvénytelen.

Next

/
Thumbnails
Contents