Petőfi Népe, 1999. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-15 / 38. szám

1999. február 15., hétfő Hazai Tükör 5. oldal A személyi jövedelemadó bevallásakor készülékünkről is nyilatkozni kell Adónak minősül a tévédíj is Cél a naprakész ingatlan-nyilvántartás megteremtése Középpontban a családi gazdaság A kormány a hét végén megtartott, nem hivatalos ülésén megelégedéssel állapította meg, hogy a gazdaságpolitika nem szorul irányváltásra, és mindenki számára jó hír, hogy az infláció januárban egy számjegyűvé vált. A televíziókészülék üzemel­tetéséről, valamint a díjfi­zető személyéről is nyilat­kozni kell majd a március 20-áig esedékes személyijö- vedelemadó-bevallásban. Az APEH-nél figyelmeztetnek: jelezni kell azt is, ha a la­kásban nincs készülék, vagy ha az adózó valami okból mentes a díjfizetés alól. Dr. Mészáros Gyuláné, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal főosztályvezetője em­lékeztetett arra, hogy a múlt év január 1-jétől adónak mi­nősül a tévékészülék üzem­ben tartási díja, ezért kell az adóbevalláskor nyilatkozni róla. Jelenleg a Magyar Posta szedi be a pénzt. A havi 640 forintot kéthavonta, tehát 1280 forintonként számlázza, majd a közszolgálati televí­zió- és rádiócsatornák műkö­dési költségeit finanszírozó alaphoz továbbítja. A fizetési kötelezettség természetesen független attól, hogy fekete­fehér vagy színes készülékről van szó, és nézik a műsort, vagy be sem kapcsolják a té­vét. Ha egy háztartásban több készüléket üzemeltetnek, ak­kor is csak egy után kell fi­zetni a díjat - mondta a szak­ember. A „háztartásba” bele­értendő a család üdülője, hétvégi háza, a műhely, az iroda is. A díjfizetés alóli mentes­ség azokra az önálló háztar­tásban élő házaspárokra, il­letve élettársakra terjed ki, akik közül az egyik fél 70, a másik 60 éven felüli. Ugyan­csak nem kell fizetnie annak a 60 éven felüli személynek, aki önálló nyugdíjjal, kereset­tel vagy egyéb jövedelemmel nem rendelkező közeli hozzá­tartozója eltartásáról gondos­kodik. Fennmaradt a mentessége az egyedül élő 70 éven felü­lieknek, a hadirokkantaknak, a hadiözvegyeknek, a súlyo­san látás- vagy hallássérül­teknek, az I. és II. csoportbeli rokkantaknak is. A fizetési mentességet a postahivatalokban vagy a kézbesítőknél lehet kérni, a megfelelő igazolások bemu­tatásával. A díjmentesség a dokumentumok bemutatását követő hónap első napjától kezdődik. N. Zs. Borókai Gábor örvendetesnek nevezte, hogy az infláció mér­séklődésével a reálbérek mint­egy 2 százalékkal növeked­nek. Megelégedettségre azon­ban nincs ok, a továbbiakban is szigorúan tartani kell a költ­ségvetés előirányzatait. El­hangzott: a különböző hírek­kel ellentétben a kormány­nak egy agrárstratégiája van, amelynek szakavatott tárcája a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium. Szabadi Béla, az FVM poli­tikai államtitkára elmondta: az Az idős emberek körében már öt halálos áldozata van az or­szágos méretűvé vált influenza- járványnak. Az elmúlt hét fo­lyamán a főváros mellett a me­gyék többségében is 30-40 szá­zalékkal nőtt az újonnan meg­betegedettek száma. Dr. Straub Ilonától, az országos járvány­ügyi központ főigazgatójától megtudtuk, hogy a főváros agrárstratégia lényegében két fő alapelvre épült. Egyrészt a családi gazdasági üzemmére­tek megerősítését tűzték ki cé­lul, másrészt pedig a magyar mezőgazdaság termelési szer­kezetét akarják átalakítani. Határozott elképzelések születtek arról, hogy rendbe teszik a földtulajdonnal és a földhasználattal kapcsolatos jelenleg még áttekinthetetlen viszonyokat. Fel akarják gyorsítani a földhivatali mun­kákat, naprakésszé teszik az ingatlan-nyilvántartást, és mellett Győr-Moson-Sopron megyében a legsúlyosabb a helyzet. Igen sok a beteg Borsod- Abaúj-Zemplén, Jász-Nagy- kun-Szolnok és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. A legfrissebb adatok szerint 90 ezer új fertőzöttet regisztráltak, közülük 249-en kerültek kór­házba. Öt idős ember esetében végrehajtják a nemzeti katasz­teri programot is. Hamarosan befejeződik a kárpótlás és megszületett a törvényjavaslat a részarány tu­lajdon kiadásáról is - hangzott el a nem hivatalos ülésen. A szentendrei kormányülés utáni sajtótájékoztatón egy kérdésre válaszolva Borókai Gábor közölte: nem volt szó az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet tevékenységének elemzéséről. Orbán Viktor kormányfő csak azután hozza meg döntését, miután megis­merkedik a Pénzügyminisz­térium vizsgálati anyagával. Nem esett szó a Magyar Lab­darúgó-szövetség körül kiala­kult helyzetről sem. halálos kimenetelű volt a meg­betegedés. A szövődmények között egyre gyakrabban fordul elő tüdő- és arcüreggyulladás. A kórházi látogatási tilalmakról mindenütt helyben döntenek, ezért tanácsos az adott egész­ségügyi intézményben telefo­non érdeklődni a betegekhez induló hozzátartozóknak. Németh Zsuzsa Alkotmánybírósági ülés. A testület ma teljes ülést tart, ame­lyen folytatja a köztársasági el­nök által kért, a szervezett bűnö­zésről készült törvény előzetes alkotmányos normakontrollját. Napirendre kerül annak vizsgá­lata is, hogy a Házszabálynak a parlament ülésezési rendjére vonatkozó előírásai alkotmá­nyosak-e. Megtárgyalja azt az indítványt is, amely szerint a nyugdíjkorhatár megváltoztatá­sával jogsérelmet szenvednek azok, akik tovább dolgoztak, és így nyugdíjuk megállapításánál csak a törvény módosítása utáni időt veszik figyelembe. Megemlékezés a Várban. Mintegy félezer, többségében külföldi skinhead fiatal tartott megemlékező demonstrációt szombaton a Budai Várban, a második világháború alatt el­esett német és magyar katonák emlékművénél. Tiltott jelképe­ket nem használtak, ezért ott rendőri intézkedésre nem került sor, 36 fiatalt azonban később egy angyalföldi bárból előállí­tottak, mert megtámadták az el­lenőrzést végző rendőröket. Erőszak nélküli tévéért. A Magyarországi Gyermekbará­tok mozgalma üdvözli azt a megállapodást, amely szerint a hazai televíziócsatomák este 8 óra előtt nem sugároznak majd erőszakos műsorokat, illetve jel­rendszerrel látják el ezeket a programokat. Több halottja van az influenzajárványnak Alábbhagyott az ítéletidő tombolása Új megyei elnök az MSZP-nél Küldöttértekezletet tartott teg­nap az MSZP megyei szerve­zete Kecskeméten, ahol Márfai Pétert választották a leköszönő Szabó Károly elnök helyére. Ügyvezető alelnökké Alter Ró­bertét, alelnökké dr. Molnár Gábort és Csemus Ferencet vá­lasztották. Az Országos Vá­lasztmány tagja lett: dr. Szűcs Miklós, dr. Pazár László, Szó­kéné Vörös Rozália és Orbán Károly. Az Országos Egyeztető Bizottságba pedig dr. Gróf Ist­vánt delegálták. Vasárnapra országszerte jelen­tősen javult a helyzet, az elzárt települések száma 294-re csök­kent a szombati 450-ről - kö­zölte Gyurkovics Sándor a rend­kívüli hóhelyzet miatt létreho­zott tárcaközi operatív bizottság vasárnapi ülésén Budapesten. - A szervezett erő egyelőre győ­zött az időjárás felett - hang­súlyozta a közlekedési tárca közigazgatási államtitkára. El­mondta: ellátatlan település nincs, a vasút működik, a Volán várhatóan hétfő reggelre min­den helységbe eljut járataival. Regős Szilveszter a KHVM közúti főosztályvezetője kie­melte: az északkeleti ország­részben a 36-os főút Tiszavasvár és Nyíregyháza közötti szaka­szán vasárnap reggelre megin­dulhatott a közlekedés, a 38-as főút Bodrogkeresztúr és Tokaj közti szakasza pedig várhatóan rövid időn belül felszabadul. A Dunántúlon továbbra is le van zárva a 75-ös főút, Zalapáti és Pacsa, valamint Zalaszentmi- hály és Bak, továbbá a 71-es fő­út Fenékpuszta és Keszthely kö­zött, bár a régi 71-es út járható. Kukely Márton, a MÁV megbí­zott vezérigazgatója elmondta, hogy a nyírvidéki kisvasút kivé­telével minden vasútvonal jár­ható. A nyíregyházi, illetve a hegyeshalmi vasútállomás for­galmában azonban még komoly problémát jelent a hó és a fagy. A MÁV felkészült a vasárnap délután a főváros felé várható nagyobb utasforgalomra. Deb­recen, illetve Miskolc felé újra beindul az InterCity járat. A vas­útvonalak megtisztításán vasár­nap 2500 fő és 55 munkagép dolgozott folyamatosan. Magyar-NATO kapcsolatok dióhéjban Budapest és a NATO eddigi kapcsolatának fontosabb eseményei: 1990. július 18. - Antall Jó­zsef miniszterelnök Manfred Wömemek, a NATO főtitká­rának Brüsszelben bejelenti: Magyarország brüsszeli nagy­követe megbízást kapott a NATO-val való állandó kap­csolattartásra. 1990. november 23. ­Manfred Wömer NATO-főtit- kár - elsőként a szervezet tör­ténetében - Budapestre láto­gat. Fogadja őt Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök. 1990. november 28-29. - Az Észak-atlanti Közgyűlés londoni ülésszakán Magyaror­szág társult tagi státust kap a résztvevő közép- és kelet-eu­rópai országokkal együtt. 1991. december 20. ­Brüsszelben 16 NATO- és 9 korábbi VSZ-tagállam részvé­telével megalakul az Észak-at­lanti Együttműködési Tanács, a második világháború óta az első olyan konzultatív szerve­zet, amely biztonságpolitikai kérdésekben közös szervezeti keretek közé fogadja a hideg­háború idején szembenálló or­szágokat. 1994. január 10-11. - A NATO brüsszeli csúcstalálko­zója hivatalosan meghirdeti a „Partnerség a békéért” kap­csolatrendszert, egyúttal a zá­ródokumentumban kilátásba helyezi a Szövetség „fokoza­tos és evolutív” kibővítésének a lehetőségét. 1994. február 8. - Je­szenszky Géza külügyminisz­ter Brüsszelben aláírja a „bé­kepartnerség” keretegyezmé­nyét. 1994. november 15. - Ko­vács László külügy- és Kele­ti György védelmi miniszter Brüsszelben ünnepélyesen véglegesíti a NATO és Ma­gyarország kétoldalú együtt­működési munkaprogramját. 1995. május 26-29. - Bu­dapesten tartja ülésszakát az Észak-atlanti Közgyűlés. A NATO-parlament negyvené­ves fennállása óta első ízben tanácskozik nem NATO-or- szágban. 1995. október 14-20. - A Bakonyban, Újdörögd körze­tében 19 nemzet katonáinak részvételével a NATO béke­partnerségi törzsvezetési gya­korlata zajlik Cooperative Light ’95 fedőnéven. 1995. december 5. - Az Országgyűlés megszavazza, hogy magyar műszaki kontin­gens vegyen részt a délszláv válság békés rendezésének végrehajtását biztosító nem­zetközi erők (IFOR) tevé­kenységében. 1996. február 3. - Az Oku- caniban állomásozó 416 főből álló magyar IFOR-egység a NATO hadműveleti parancs­noksága alá kerül. 1995. december 9. - A So­mogy megyei Taszárra meg­érkeznek a NATO boszniai békefenntartó missziójában (IFOR) résztvevő első ameri­kai katonák. 1996. július 20-26. - Co­operative Chance ’96 elneve­zéssel NATO vezetésű, több nemzetiségű légierő-gyakorla­tot rendeznek Szolnokon, il­letve Újdörögdön. (Először tartottak ilyen gyakorlatot a NATO fennhatóságán kívüli területen.) 1996. december 17. - Az Országgyűlés elfogadja a ma­gyar műszaki részvételt az újonnan felállítandó délszláv stabilizációs (SFOR) erőkben. 1997. május 30. - A portu­gáliai Sintrában az Észak-At­lanti Együttműködési Tanács külügyminiszteri ülésén ki­mondják az ÉAET megszűné­sét, helyette létrehozzák az Euroatlanti Partnerségi Taná­csot. 1997. július 8. - A NATO- tagországok madridi csúcsta­lálkozója úgy határoz, hogy a szövetség csatlakozási tárgya­lásokra hívja meg Magyaror­szágot, Csehországot és Len­gyelországot. 1997. szeptember 10. - Brüsszelben megtartják a NATO és Magyarország kö­zötti csatlakozási tárgyalások első fordulóját. 1997. november 16. - Ma­gyarországon országos nép­szavazást rendeznek a NATO- csatlakozásról. A 8 019 724 választópolgár 49,24 száza­léka szavaz, és 85,33 százalé­kuk (3 327 118 személy) igennel voksol. 1997. december 16. - A NATO-államok külügyminisz­terei a három meghívott or­szág külügyminiszterének je­lenlétében Brüsszelben aláír­ják Magyarország, Csehor­szág és Lengyelország csatla­kozási jegyzőkönyvét. 1998. február 3-december 1. - A 16 NATO-tagállam törvényhozása jóváhagyja Csehország, Lengyelország és Magyarország csatlakozását a NATO-hoz. 1998. július 24. - Orbán Viktor miniszterelnök hivata­los brüsszeli látogatásán Ma­gyarország euroatlanti integ­rációjával kapcsolatos kérdé­sekről tárgyid Javier Solana NATO-főtitkárral. 1999. január 29. - Javier Solana NATO-főtitkár levelet küld Martonyi János külügy­miniszternek, amelyben meg­hívja Magyarországot a NATO-hoz való csatlako­zásra, illetve felkéri arra, hogy helyezze letétbe a csatlakozási okiratot. 1999. február 8. - Veszp­rémben Légtér-szuverenitási Hadműveleti Központot avat­nak fel, s ezzel létrejönnek a magyar légvédelem informá­ciós rendszerének a NATO in­tegrált légvédelmi rendszeré­hez való kapcsolódási feltéte­lei. Regionális kérdésekről tanácskozott az MDNP Az ezredforduló küszöbén az al­földi települések jövője áll vagy bukik azon, hogy időben kiépül- e a szükséges infrastruktúra - hangzott el szombaton Kecske­méten, a Magyar Demokrata Néppárt kihelyezett országos el­nökségi ülésén. Pusztai Erzsébet pártelnök a Bács-Kiskun, Békés és Csong- rád megyei pártelnökök, illetve választmányi tagok részvételé­vel lezajlott, zártkörű tanácsko­zás után a sajtónak adott nyilat­kozatában elmondta: a közleke­dés fejlesztésén belül is az egyik legfontosabb kérdés a Szek­szárdi Duna-híd megépítése. A tanácskozás arra az álláspontra jutott, hogy e folyami átkelőnek a Dél-Alföld, de az ország egész keleti része szempontjából is le­hetőleg még ebben a kormány­zati ciklusban meg kell valósul­nia. A pártelnök szólt arról is, hogy a régiókkal kapcsolatos megbeszéléseik sorában a kecs­keméti találkozó volt az idén az első. A térség helyzetét, gondjait is számbavéve központi téma­ként foglalkoztak a régiók kiala­kításával. Úgy ítélik meg, hogy e téren nem szabad mereven ragasz­kodni a megyehatárokhoz. Ép­pen a Dél-Alföldön számos pél­da igazolja, hogy a gazdasági, kulturális együttműködésekben nem a közigazgatás határai a legfontosabbak. Corner pénzváltó Hosszú nyitva tartás, kedvező árfolyam Corner pénzváltó a Passage üzletházban. Ma reggeltől fogadja az ügyfeleket Kecskeméten a Corner pénzváltó. A Dobó krt.-Kisfaludy utca keresz­teződésében, a Central Passage üzletház utcafrontján megnyílt va­lutaváltó-helyen kulturált, Igénye­sen kialakított környezetben vár­ják a polgárokat. A pénzváltót üzemeltető, dunaúj­városi székhelyű Corner Trade Kft. alapítója és egyik tulajdonosa, Grá- bics Gábor mutatta be a céget. El­mondta, hogy a vállalkozás fő profilja a pénzváltás, ám emellett vendéglá­tással, kiskereskedelemmel és üzlet­részek bérbeadásával is foglalkoz­nak. Összesen hat pénzváltót mű­ködtetnek országszerte. Kettőt Szé­kesfehérváron, kettőt Dunaújváros­ban, egyet Veszprémben, mostantól pedig Kecskeméten. Üzletpolitikájuk lényege, hogy kis marge-zsal, a többi váltóhelyeken megszokottnál kisebb árréssel dolgoznak. Ezért is tud a Corner meghatározó szerepet betöl­teni a pénzváltó piacon, a lakossági szférában. A kedvező árfolyamot ru­galmas szolgáltatással egészítik ki. Reggel 8 órától este kilenc óráig tar­tanak nyitva a Corner pénzváltók az év minden napján. Csak december 24-én zárnak be délután egy órakor. Mint Grábics Gábor elmondta, céljuk, hogy a Kecskemét vonzáskörzeté­ben élőket is megismertessék azzal a magas színvonalú és kedvező pénz­ügyi feltételeket kínáló profi pénz­váltó szolgáltattással, amely a Comer Trade Kft.-t országszerte ismertté tette. Tervezik, hogy a közeljövőben a kecskeméti irodában repülőjegy- árusítással is foglalkoznak majd. A kecskeméti Corner pénzváltó telefonszáma: 76/418-884.

Next

/
Thumbnails
Contents