Petőfi Népe, 1999. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-05 / 03. szám
8. OLDAL ELŐTÉRBEN AZ AGRÁRGAZDASÁG 1999. JANUÁR 5., KEDD Az euró első kereskedési napja Hazánkban is debütált az európai közös pénz január 4-én Hétfőn lezajlott az új európai pénznem, az euró első kereskedési napja szerte a világban, így nálunk is. Az első izgalmakat - az időeltolódás miatt - az ausztrál és a tokiói tőzsdék élték át. Onnan, akárcsak Németországból, Ausztriából és hazánkból megnyugtató hírek érkeztek: az átállás nem okozott gondot. Tegnap felváltotta a magyar valutakosárban 70 százalékban szereplő német márkát az euró, amely január 4-től, az első kereskedési naptól kezdve az Európai Pénzügyi Unió, az EMU 11 országában rögzített árfolyamon szerepel (1,95 márka = 1 euró). Miközben a frankfurti Európai Központi Bank (EBC) december 31-én 252,8 forintban állapította meg a magyar valuta euróhoz viszonyított árfolyamát, addig mára ez 251,4 forintra csökkent. Polányi Géza, az OTP Bank tresury osztályának munkatársa elmondta, hogy a bankközi pénzforgalomban az első nap folyamán semmilyen fennakadás nem történt, a decemberihez hasonlóan nyugodt volt a kereskedés - ami azt bizonyítja, hogy az átállás teljesen zökkenőmentesen zajlott. Bállá Csilla, a Magyar Külkereskedelmi Bank igazgatója lapunknak elmondta, hogy szeptember végétől lehet eurószám- lát nyitni pénzintézetüknél, ennek ellenére a vállalati számlatulajdonosoknak alig 1 százaléka jelezte átállási szándékát, s egyelőre kevesen vannak azok is, akik újonnan nyitnak euró- számlát. A lanyha érdeklődés oka, hogy a bankok későn „kapcsoltak”, s csupán fél évvel az euró- start előtt jelentették meg tájékoztató füzeteiket. A nyugat-európai partnerek azonban nyilván kikényszerítik majd a vállalati kör mielőbbi átállását az új pénzre. A lakossági számlatulajdonosoknak csak akkor lesz igazán érdeke euróra konvertálni devizaszámláikat, ha megjelennek az euró alapú bankkártyák, amelyek az utazások során kapnak majd értelmet. A magyar bankok többsége még az idén bevezeti ezeket az új kártyákat. Cs. J. Megérkeztek Mélykútra az üzembehelyezésre váró kisüzemi malom alkatrészei. A közeli 6 millió forint értékű berendezés összerakása szakemberek feladata lesz - nyilatkozta a tulajdonos, Doszpod László cukrászmester. FOTÓ: BERKI ERIKA A bankrendszer összevont mérlege január-októberben A lekötött forintbetétek, a devizabetétek és a pénzintézeti értékpapírok állománya összességében 4300 milliárd forint volt idén október végén, ami 294 milliárd forinttal több mint 1997 decemberében - tájékoztatta közleményben a Magyar Nemzeti Bank a sajtót a napokban. A bankrendszeren kívüli készpénz és a látra szóló forintbetétek állománya 1588,5 milliárd forintot tett ki idén októberben, ami 68,5 milliárd forintos emelkedés 10 hónap alatt. A jegybank közleménye szerint a 6150,3 milliárd forintos belföldi hitelállományon belül a kormányzat nettó tartozásai 3638,7 milliárd forintot tettek ki összesen, ami 175,2 milliárd forinttal több az 1997. decemberi adatnál. A vállalati hitelek állománya 2037 milliárd forint, a lakossági pedig 254,5 milliárd forint volt. A bankrendszeren kívüli készpénzállomány 649,4 milliárd forint volt 1998. október végén, ami 86,8 milliárd forinttal több, mint tavaly decemberben. A vállalati betétek 947,5 milliárd forintot, a háztartások betétei pedig 2418,8 milliárd forintot tettek ki. A háztartások és a vállalatok betéteinél is a forintmegtakarítások voltak nagyobb összegben, ami az előbbinél 1729,8 milliárd forintot, az utóbbinál pedig 696,6 milliárd forintot jelentett. Meghosszabbított fizetés Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. január 8-áig meghosszabbította a részletfizetésre jegyzett Mol-részvé- nyek fennmaradó részleteinek befizetési határidejét - értesítette a sajtót a privatizációs szervezet a napokban. A befizetési határidő meghosszabbítása csak azokra a befektetőkre vonatkozik, akik már jelezték a jegyzési helyeken, brókercégeknél, pénzintézeteknél, hogy ki akarják fizetni a fennmaradó részleteket a Mol-részvényekre. DUNAHOLDING BRÓKERHÁZ RT. Értékpapírpiac 1998. december 28-30. Karcza G. Tamás Spekulánsok éve? A Budapesti Értéktőzsde egész évi teljesítményéhez méltóan csökkenéssel zárta az 1998-as évet. Valamennyi vezető részvény árfolyama csökkent. A legnagyobb veszteséget a Matáv, a legkisebbet a TVK szenvedte el. Sajnos, az elmúlt év során sokszor voltunk kénytelenek ilyen és ehhez hasonló tartalmú híreket hallgatni, olvasni. Az óév nem kedvezett a befektetőknek. A hullámzó árfolyamok igazi spekulációs terepet nyújtottak ugyan, mégsem a mesés vagyonok megszerzéséről, mint inkább brókercsődök, életek munkájának és életek elvesztéséről szóltak a médiák. Amikor véget ér egy év, mindenki számot vet az élet különböző területein elért eredményéről, sikereiről, kudarcairól. Vajon hogyan értékelik a piacra tavaly belépő új résztvevők - régi társaikkal együtt - a tőkepiacok eme fellegvárát, a tőzsdét? A válasz valami ilyesmi lehet: "Nem kedvezett a nemzetközi helyzet.” Ebben, persze, bőven van igazság. Az év elején még szép kilátással kecsegtető árfolyamok hamar megtorpantak az ázsiai válság újabb rezdülésére, és a befektetői idegesség innentől már csak fokozódott. A következő pofont az éppen aktuális parlamenti választások jelentették. A nemzetközileg elfogadott és elismert kormánykoalíció csúfos vereséget szenvedett. Ekkor már a külföldi tőke is jobbnak látta, ha egy kis időre kivonul az országból és megvárja az új kormány első lépéseit. A helyzetet tovább rontotta az orosz válság kibontakozása, amit a LatinAmerikában jelentkező negatív jelek tovább fokoztak. Röviden: nem teljesült az elemzők 10-11 ezer pontos BUX-előrejelzése. Olyannyira nem, hogy az 1998. dec. 30-ai 6307,44 pontos záróérték 1691,66 ponttal, 21,15 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbi - hajszállal nyolcezer pont alatti - BUX-értéknél. E negatív teljesítmény fényében igazán kiváló eredmény, amit a MÓL, MATÁV és OTP részvényei értek el. Éves viszonylatban az olajipari cég papírjai 19,6%-os növekedést produkáltak, és ennél még jobban, 38,8%-kal emelkedtek Magyarország legnagyobb bankjának részvényei. A távközlési cég igen konzervatívnak mondható, 13,6%-os emelkedésével. Á többi tőzsdei papír árfolyama, sajnos, negatív eredménnyel zárta az évet. Az orosz válságtól leginkább szenvedő Graboplast esett a legnagyobbat. Ez évi 1645 forintos záróára 84,7%-kal kevesebb a tavalyi 10.800 forintnál. 50%-ot meghaladó mértékben estek a Fotex, Brau, Rába, Richter, Globus, Pick, Prímagáz, Gardénia, Zalakerámia részvényei. A TVK papírjai a középmezőnyt erősítik. Negatívan zárta ugyan az évet, de általános piaci esésnél kevesebbet veszített értékéből. Pozitív esemény volt a megnövekedett forgalom miatt bevezetett új kereskedési rendszer. Tőzsdére került 3 áramszolgáltató, és az idei évben remélhetőleg még ugyanennyi követi majd őket, később pedig megjelennek a "C" kategória résztvevői is. ITJ helyett vámtarifaszám Január elsejével vámtarifaszám váltotta fel az eddigi ITJ-számokat a számlákon. Az új számok már az Európai Uniót jelzik, a vámtarifaszám ugyanis nemzetközi. Egyaránt ugyanazt a terméket jelzi itthon és külhonban. Az új besorolás egyes termékeknél az általános forgalmi adókulcs (áfakulcs) változásával is jár. Van olyan árucikk, mely magasabb, van olyan, mely alacsonyabb áfabesorolás alá esik. Az persze kérdés: a kedvezőbb áfakulcs meglátszik-e az árakon? Pénzmondó Vakoknak és gyengénlátóknak szánt, beszélő bankkártya-leolvasó készüléket talált fel egy belga férfi. Michael Claesen, aki maga is gyengénlátó, Money Talkernak, pénzmondónak nevezte el készülékét, mert az, miután a kártyát beléje csúsztatták, megmondja, hogy mekkora összeg van rajta. Á masina ráadásul három nyelven - franciául, hollandul és angolul - képes a számok kimondására, és a kártya tartalmát stílusosan immár nemcsak frankban, hanem euróbán is közli. Csak Belgiumban legalább tízezer gyengénlátó veheti hasznát, de gyártói külföldön is forgalmazni kívánják. Claesenék egyelőre a kész- pénzfizetésre használt kártyák esetére tervezték meg készüléküket. Készül azonban már az a változat is, amely a hitelkártyákról is hangos információkat tud nyújtani gazdájának. Nem könnyű az átállás az új rendszerre, bár a beszállítók és a gyártók már nagyobb részben előre ismertették a termékeikre vonatkozó vámtarifaszámokat. Könnyű helyzetben vannak az export-import cégek, hiszen ők eddig is használták a vámtarifaszámot. A belkereskedelmi szervezeteknek azonban bele kell tanulniuk a rendszerbe. Az áfatörvény szerint a vámtarifa- szám csak a 0 és a 12 százalékos áfakulcs alá eső termékeknél kötelező, a 25 százalékos áfakulcs körébe tartozó termékeknél csak kivételes esetekben kell alkalmazni. Az ITJszámot felváltó új rendszer nemzetközi, ám alkalmazásával több hazai termék áfakulcsa megváltozik. Például a pudingporok az ITJ-besorolás szerint 25 százalékos áfakulcs alá estek. A vámtarifaszámmal automatikusan 12 százalékos az áfájuk. A pelenkák - nem a „számváltás”, hanem a törvényalkotók szándéka szerint - viszont kedvezően, az eddigi 12 százalékos kulcs alól a nullakulcs alá kerültek. Érdekesen alakult a kakaótartalmú termékek sorsa. A vámtarifaszám szerint 25 százalékos áfakulcs alá kellene esniük az eddigi 12 százalékos helyett. Ez a Túró Rudit és a kakaós tejet például hátrányosan érintené. A kérdéssel kormányszinten kívánnak foglalkozni, és információnk szerint ezeknél a termékeknél nem változik az áfakulcs, így kivételt képeznek majd az új rendszerben. Ez ugyan még hivatalosan nem jelent meg, de a szállítók legutolsó tájékoztatója szerint az említett cikkeknél a 12 százalékos áfakulcsot alkalmazzák az új évben is. Kérdéses, hogy a termékek besorolásának változása az árakban is megjelenik-e. Nem biztos, hogy a kedvezőbb áfakulcs alá kerülő termékeknél a gyártók és forgalmazók ezt az árakban is megjelenítik. Függetlenül attól, hogy például az élelmiszertermékeknél több mint 100 cikk kerül az eddiginél kedvezőbb áfakulcs-beso- rolás alá. Kovács Attila Olcsó húsnak híg a leve? A sertéshúspiacon komolyak a gondok A sertéságazatot ért megrázkódtatás felszínre hozta azokat a feszültségeket, amelyek már régebben is lappangtak, s nem egyhamar múlnak el. Az állami piacszabályozás segítségével egyelőre sikerült úrrá lenni a gondokon, de azok forrása még mindig jelen van az ágazatban - jelentette ki lapunknak Remény Ervin, a Vállalkozó Húsiparosok és Húskereskedők Szövetségének alelnöke. A szövetség képviselője elmondta: a húságazatnak az idén komoly piaci nehézségekkel kellett szembenéznie, s a vertikum szereplői egyelőre arról sem tudnak biztosat, hogy az új évben milyen körülmények között fognak dolgozni. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ugyanis még nem hozta nyilvánosságra azt, hogy 1999-ben mennyi támogatást kapnak a gazdák, s milyen áron juthatnak a vágóhidak vágósertéshez. Egyre égetőbbé válik az a kérdés is: vajon képesek-e a termelők és a feldolgozók olyan áron, olyan minőségű terméket előállítani, amely versenyképes az Európai Unió piacain? Hogy pozitív válasz születhessen, annak egyik feltétele Remény Ervin szerint az, hogy a gazdák és az ipar feltárja hatékonysági tartalékait. De az ágazat legsúlyosabb gondja az, hogy a megtermelt húsmeny- nyiségnek mindössze hatvan százalékára van fizetőképes kereslet. A fennmaradó negyven százalékra szinte lehetetlen piacot találni. Ez a helyzet - a még tartó nyugati túltermelési válság miatt - a közeljövőben sem fog változni. A Vágóállat- és Hústerméktanács, valamint más közép-európai terméktanácsok fellépésének eredményeként az EU agrárbizottsága 200 forintnak megfelelő mértékben csökkentette az orosz piacra szánt termékek támogatását. Ez nemes gesztus, ám nem jelent könnyebbséget a sertéshúst exportálók számára - tette hozzá az alelnök. Nem elég, hogy a legjelentősebb külpiaci problémák hazai eszközökkel rendezhetetlennek látszanak, Remény Ervin szerint az is gondot okoz a húsiparnak, hogy a nagykereskedelmi láncok árszabályozóként lépnek fel, vagyis maguk diktálják az árakat. Miközben a nyugateurópai kiskereskedelmi árak hosszabb távon sem változtak, addig Magyarországon ugyanezek az árak húsz-harminc százalékkal csökkentek. Sokan még szembenézni sem hajlandóak azzal a ténynyel, hogy ha a kiskereskedelmi árakat ilyen mértékben csökkentik, akkor sem nő a vásárolt húsmennyiség, viszont a termelők és feldolgozók gondjai jelentős mértékben megnőnek. Összességében véve a jövőt illetően nagy a tanácstalanság a vágóhidak környékén. A kereskedők már kérik az új évi árajánlatot a feldolgozóktól, de azok az állami elképzelések ismerete nélkül nem készíthetik el előzetes számításaikat. U. G. vezetés Határidők cégvezetőknek Január 5.- Jövedelemadó-előleg befizetése;- jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségek társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékának befizetése;- gyakorított áfa bevallása;- befektetési szolgáltatók nyitott pozíció jelentése;- szövetkezetek tagi kölcsön jelentése. Január 8.- Vámáru-nyilvántartás hitelesítése. Adózás rendjének szabályai Az 1998. évi LXII. törvény az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról rendelkezik. Változtak többek között az adózási alapelvek. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése. Módosultak az adókötelezettséghez kapcsolódó bejelentés, nyilvántartásba vétel, az adóbevallás szabályai. Új rendelkezés, hogy az adóévben átalakult adózó az alakulás napjától számított 30 napon belül társasági adóelőleg-bevallást köteles tenni. 1999. január 1-jétől kezdődően a járulékügyekben eljáró járulékigazgatóságok első fokú adóhatóságnak minősülnek. Általános forgalmi adó Az 1998. évi LXIV. törvény módosította az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény egyes rendelkezéseit. Változás következett be többek között a különböző adójogi fogalmak meghatározásában, a tárgyi adó- mentesség, az adólevonási jog, az adóbevallás szabályaiban. Egyes termékek és szolgáltatások általános forgalmi adójának mértéke módosult. Az 1999. január 1-jétől a 12 százalékos és a nullaszázalékos adómérték alá tartozó termékek és szolgáltatások körét a törvény 1. számú melléklete tartalmazza. Személyi jövedelemadó Az 1998. évi LXV. törvény módosította a személyi jövedelem- adóról szóló törvény szabályait. Számos változást hozott a törvény a fogalommeghatározásaiban. Új szabály, hogy az egyes külön adózó jövedelmek közül a jövő évben be kell vallani az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet is. Egyéb jövedelem a többi közt az a vagyoni érték is, amelyet a magánszemély értékpapír szokásos piaci értékénél kedvezőbb áron történő jegyzési, vételi jogának gyakorlása által szerez meg. Nem keletkezik jövedelem a jegyzési, vételi jog gyakorlása által, ha a jog megszerzése bárki számára azonos feltételek melletti ügyletben történt. Változtak az adómértékek is: 20 százalék adót kell fizetni 400 000 Ft-os jövedelemhatárig, 400 001 és 1 000 000 forint között az adó 80 000 Ft és a 400 000 Ft-on felüli rész 30 százaléka, míg 1 000 001 forint felett az éves adó 260 000 forint és az 1 000 000 Ft-on felüli rész 40 százaléka. Az összevont adóalap adóját csökkenti a családi kedvezmény. Ez eltartottanként a következő: egy és két eltartott esetében havi 1700 forint, három vagy több eltartott esetén 2300 forint, súlyosan fogyatékos eltartott esetében fogyatékos eltartottanként 2600 forint.
