Petőfi Népe, 1999. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-05 / 03. szám

Nem állt meg az élet a kamarában A gazdasági kamarákról szóló törvényt a Boros­kormány Idején fogadta el a parlament. A Horn-ka- binetre várt a jogszabály­ban megfogalmazottak megvalósítása. A köztes­tületek megalakításán kí­vül a törvénynek nem túl sok betűje kelt életre a kormány jóvoltából. Álla­mi támogatás hiányában (se székházat, se pénzt nem kaptak) a kamarák­nak kemény küzdelmet kellett megvívniuk, hogy a kezdeti lépéseket meg tudják tenni.- Miből gazdálkodott az eltelt négy évben a Bács-Kiskun Me­gyei Agrárkamara? - kérdezem Csitári Tibort, a köztestület el­nökét.- Kezdettől fogva kizárólag a tagdíjakból működünk - vála­szolja az elnök. - A gazdajegy­zők foglalkoztatására kapott ál­lami pénz ráment a hálózatra. De még elég sem volt, hiszen mi a hivatalosan finanszírozott 37 helyett 52 gazdajegyzőt al­kalmaztunk. A 17 ezer kamarai tag, a 90 ezer őstermelő na­gyon sok munkát jelentett, nö­velnünk kellett a létszámot. A tagdíjakból pótoltuk a pénzt.- A kamarák nem kaptak kellő állami támogatást, bár a törvény ezt előírta. A múlt év végén pedig már több polidkus a kamarák létjogosultságát is megkérdőjelezte.- Valóban megkaptuk ezt a jó nagy pofont. Azt reméltük, hogy az új parlament, áz új kormány érdemei szerint bánik majd a köztestülettel. Tudniil­lik, mi a semmiből csináltunk valamit. Bár természetesen jog­körök és pénz hiányában las­sabban haladhattunk, mint szerettünk volna a gazdálko­dók érdekében. Jelenleg lebeg­tetik azt a kérdést, maradjon-e kötelező a kamarai tagság avagy sem. Én bízom benne, hogy a megtorpanások ellenére Csitári Tibor pozitív elmozdulás következik be a kamarák ügyében. A ma­gyar társadalom még az átala­kulás időszakában van. Olykor kötelező eszközöket is alkal­mazni kell, ha ez például a kö­telező kamarai tagságot jelenti is. Az ésszerű megoldásokat akkor is alkalmazni kell, ha ele­inte nem is örülnek ennek az emberek. A szelíd erőszak, pa­radox módon, sok esetben éppenhogy a demokráciát ala­pozza meg.- A megyei agrárkamara tag­sága hogyan viszonyul a kötele­ző tagsághoz?- A 17 ezer fős tagságból senki sem tiltakozott ellene. Tudomásul vették, amit a tör­vény előírt. Bizonyára sokat nyomott itt a latban, hogy a ka­mara gazdajegyzői ténylegesen a tagság érdekében dolgoztak, a termelőket segítették munká­jukkal.- Január Tjével a Fölmű- velésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztériumhoz került a hálózat.- A kamara elnöksége sajnál­ja ezt, mert jó csapatot sikerült kialakítanunk. A gazdajegyző­ink kiérdemelték a gazdálko­dók bizalmát. Bízunk benne, hogy ez a bizalom megmarad ezután is, immár az FVM-hiva- tal falugazdászai iránt. A ter­melőkkel kialakított jó kapcso­lat különösen 1998-ban mutat­kozott meg, amikor a legtöbb feladatuk volt a gazdajegyzők­nek. Egyébiránt tavaly a megye két mezőgazdasági szövetkeze- ' ti érdekképviseletének körébe tartozó gazdaságok közül is többen felismerték, hogy a ka­mara nem ellenük, hanem ér­tük van. Ezt a két érdekképvi­selet is elfogadta, és a közel­múltban megállapodtak, orszá­gos szövetségüket, a MOSZ-t is megnyerve az ügynek, hogy közzéteszik tagszövetkezeteik körében: az agrárkamarában van a helyük és nem máshol.- Ezek szerint új szakasz kez­dődik az együttműködésben?- Igen. Ezután kölcsönösen részt veszünk egymás tanács­kozásain, erősítve ezzel a kö­zös gondolkodást az agrár- problémák megoldása, a gaz­dálkodók érdekében. Sajnos az elmúlt évben, szektortól füg­getlenül, el kellett szenvedniük a mezőgazdaságból élőknek a gabona-, a sertés-, a' bor- és egyéb válságokat. Ebben a helyzetben csakis az együtt­működés lehet a járható út a fe­lek számára, nem pedig a szembenállás.- Milyen feladatokat lát a ka­mara előtt az új esztendőben?- 1999 az Európai Unióhoz való csatlakozás szempontjá­ból sorsdöntő év lesz. Ugyanis idén megkezdődnek az EU-val az agrárgazdasági egyezteté­sek. Ez új szemléletet, alkal­mazkodókészséget követel meg az országtól, tőlünk is. Az agrárkamara ebben az évben a tagság fölkészülésének az elő­segítését tekinti fő feladatának, amit persze már korábban el­kezdtünk. A parlament még nem döntött, változtat-e a ka­marák helyzetén, feladatkörén, de a megyei köztestület végzi a dolgát, mint eddig. Az élet nem állt meg nálunk - mondja Csitári Tibor, a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara elnöke. A. Tóth Sándor Igazolvány egyéni vállalkozóknak A Bács-Kiskun Megyei Agrár­kamaránál a gazdajegyzői há­lózat FVM-hivatalnak történő átadása után január 1-jével megváltozott az ügyintézés rendje. Az egyéni vállalkozókat és az egyéni vállalkozói igazol­ványt kiváltani szándékozó­kat ezután is a kamara köz­ponti irodájában (Kecskemét, Tatársor 1/A.) fogadják, keddtől péntekig 8-12-ig, csü­törtökön pedig még délután 13-15 óra között is. A közpon­ti irodán kívül Mélykúton, a Rákóczi u. 13. szám alatt Ko­vács Tamás kamarai ügyinté­zőnél is benyújtható a kére­lem, és tájékoztatás is kérhe­tő. Itt az ügyfeleket keddtől péntekig 8-12-ig fogadják, il­letve csütörtökön még dél­után 13-16-ig. A kérelem postán is elküld­hető, a szükséges nyomtatvá­nyokat, a részletes tájékozta­tót előzetes egyeztetés után a kamara is megküldi postai úton. A vállalkozói igazol­vánnyal kapcsolatos bármi­lyen ügyben a 76/497-072-es telefonszámon adnak felvilá­gosítást, hétfőtől csütörtökig 8-12 és 13-15 óra közt, pénte­ken pedig 8-12-ig. Független mezőgazdasági minősítő szervezet Falugazdászok tanacskozasa (Folytatás az 1. oldalról) A tervezett objektív minősítési rendszer nemcsak a gabonára, de a húsra, a tejre, valamint a borra és több más mezőgazda- sági cikkre is kiterjedne. Mű­ködése hasonló lenne a már az állattenyésztésben használt törzskönyvezéshez - ismertet­te Tamás Károly. Az államtit­kár arra még nem tudott pon­tos választ adni, hogy a szerve­zet ténylegesen mikor kezdhe: ti meg működését, de jelezte: az aratásra mindenképpen fel­állítják az új minősítő intéz­ményt. Tamás Károly kitért Az elmúlt évtizedben a hazai gyümölcstermő terület 10-15, a termés mennyisége pedig 40 százalékkal csökkent. Még en­nél is drasztikusabban romlott a minőség. A visszaesés ellené­re az ágazat termelési értéke 60- 80 milliárd forint között mozog. A Magyar Kertészeti Tanács a közelmúltban elkészítette az ágazat európai csatlakozási ajánlását, amely a gyümölcster­melés lehetőségeit és fejleszté­seit vette górcső alá. A szakemberek egyöntetű véleménye, hogy egy hosszú tá­vú telepítési program keretében az országban évente legalább 3000-3500 hektár új ültetvényre van szükség. Ezt a támogatást az európai csatlakozásig szük­séges fenntartani. A dokumen­tum készítői szerint jelentős ál­lami segítséget igényel a csoma­golás és a tárolás fejlesztése is. Ezt a támogatást elsősorban a termelőknek kell juttatni. A szakértők a hazai gyümöl­csök közül piacképesnek ítél­ték a cseresznyét, amelyből a jelenlegi 20-22 ezer tonnás ter­A Velencei-tónál nádaratásra az idén is csak az kapott enge­délyt, aki vállalta: nemcsak le­vágja a nádat, hanem gondozza is a felvállalt területet. Azaz megfelelő tarlómagasságban ta­karítja le a növényt, annak mintegy tizedrészét a fészkelő madarak számára lábon hagyja, az aratás befejeztével pedig gondosan eltávolítja a szemetet, a nádtörmeléket. A nád minősé­gének javítása érdekében pedig háromévenként a teljes felvál­még arra is, hogy Magyarország a múlt évben a várakozásoknál lényegesen több gabonát expor­tált, az előzetes felmérések sze­rint összességében meghaladja a 4,1 millió tonnát. Ebből a bú­za 1,9 millió tonnát tett ki, ami csaknem a kétszerese az 1997- es mennyiségnek. Kukoricából tavaly a kivitel elérte az 1,97 millió tonnát, szemben az azt megelőző évi 1,19 millió tonná­val. Ezt a teljesítményt az állam­titkár sikernek értékelte, főként amiatt, hogy a világon és régi­ónkban is gabonaértékesítési nehézségek voltak. melést 30-40 ezer tonnára le­hetne növelni, s ezáltal több­szörösére emelkedhetne a ma még csak néhány ezer tonnás export. Piacképes a magyar meggy is, 50-60 ezerről 80 ezer tonná­ra bővülhetne termelése. A málna minőségének javításával párhuzamosan 25-30 tonnára lehet növelni a termelést is. Az európai piacokon versenyképes kajsziból a 60-80 ezer tonnás termés stabilizálható. Körtéből jelenleg nem tudják kielégíteni a kertészek a piaci igényeket. A termelést elsősor­ban Nyugat-Magyarországon és Bodrogközben kellene fej­leszteni. Javítani kell a magyar alma versenyképességét. Jelen­leg telített a piac, s az árak nyo­mottak. Ezért csak a kiváló ter­mőhelyi adottsággal rendelke­ző területeken és csakis a leg­korszerűbb ültetvények támo­gatását lehet elképzelni. Hosz- szú távon mintegy 600 ezer tonna almára van kereslet, de csupán 50 ezer tonna exportra lehet számítani. Iáit területről gondosan, az utol­só szálig letakarítja a nádat. Az előírásoknak a nádállomány minőségének javítása s a vízmi­nőség megőrzése a célja. Az utóbbinál lényeges javu­lás következett be már az el­múlt években. Az idei télen 25 vállalkozó között 45 táblát - mintegy ezer hektár náddal borított területet - osztottak fel. Ezekben a napokban már teljes lendülettel folyik a beta­karítás. Ma a megye 48 új falugazdá­sza Kecskeméten, a növény­védő állomáson találkozik. Madari Jenő, az FVM megyei hivatalvezetője elmondta: a tanácskozás az általános tá­jékoztatást szolgálja. Iskolatejakció Az új évben mintegy 2,5 mil­liárd forintot költ a szociális tejprogramra a Földművelési és Vidékfejlesztési Miniszté­rium. Ebből, illetve az ön- kormányzatok által további 30 százalékkal megtoldott összegből már nem csak Szabolcs-Szatmár-Bereg, ha­nem Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye gyermekin­tézményeinek tejellátását is támogatják. Szabályos kártyázás Nem találtak súlyos szabály­talanságot a Fogyasztóvédel­mi Főfelügyelőség munka­társai, amikor kilenc me­gyében összesen 22 bankot, 158 bankfiókot és egy ta­karékszövetkezetet kerestek fel ügyfélként. Ugyanakkor megállapították: vidéken a kívánatosnál még mindig ke­vesebb kártyaelfogadó hely és bankjegykiadó automata működik. B-osztályú kötvények Megérkezett a BÉT-re az OTP bank 1,15 milliárd fo­rintnyi elsőbbségi részvény- sorozatának és az Antenna Hungária 10,35 milliárd érté­kű törzsrészvényének beve­zetési kérelme. Mindkét pa­pír B-kategóriás lesz. Termelésbővítés a Carl Zeissnél Folyamatosan üzembe he­lyezi új gyártóberendezéseit januártól Mátészalkán a Carl Zeiss Hungária Kft. a most folyó, másfél milliárdos nagyberuházás részeként a bővítés 160 új munkahelyet is jelent a szatmári városban - tájékoztatta a sajtót Kárpá­ti Tibor műszaki igazgató. Az augusztusban indított újabb gyárbővítés célja a töb­bi közt az üveg- és műanyag- szemüveglencse-gyártás kor­szerűsítése. Gyümölcstermesztők gondjai Az EU-csatlakozásig új telepítési program kell Környezetvédő nádaratás Több pénz jut a vidéknek A napokban elfogadott központi költségvetésben - a kormány szándékai szerint - kiemelt szerepet kap a családok támogatása, a vállalkozásfejlesztés, valamint az euro-atlanti integráció. Mindez szorosan összefügg a vidékfejlesztéssel. A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium 1999-ben a tavalyinál 40, a gazdasági tár­ca pedig 37 százalékkal költhet többet egyes térségek fejleszté­sére, illetve a kis- és középvál­lalkozások támogatására. Né­hány megyeszékhely és megye jelentős többlettámogatásra számíthat a központi költségve­tésből. Járai Zsigmond pénzügymi­niszter a költségvetés vitájában is hangsúlyozta, hogy a kor­mány - programjának megfele­lően - kiemelten kezeli a kis- és középvállalkozások támogatá­sát, a vidékfejlesztést, a család- politikát, a közbiztonságot, a kultúrát, az egyházak támogatá­sát és a közoktatást. Beszámolt arról, hogy az idén várhatóan 17 milliárd fo­rintnyi PHARE-forrást használ majd fel Magyarország, amely a tavalyi összeg ötszöröse. A rendőrség megerősítésére 18 milliárd forint többletforrás áll rendelkezésre. A közoktatás támogatására biztosított költségvetési forrá­sok 1999-ben országosan a net­tó működési kiadások 69 száza­lékára nyújtanak anyagi fedeze­tet. A parlament az 1999-es költ­ségvetésről szóló jogszabályban visszamenőleg módosította a ta­valyi büdzsét. Erre azért volt szükség, mert a Postabank tőke­helyzetének rendezésére 132 milliárd forintot, a Magyar Fej­lesztési Bank tőkeemelésének fedezetére 40 milliárd forintot fordítanak. Az ÁPV Rt. tartalékának fel­töltésére - a gázközművagyon- nal kapcsolatos kötelezettségek­re - pedig 50 milliárd forintot kí­ván elkülöníteni a kormány a költségvetés terhére. Az intéz­kedések 24,5 milliárd forint többlet-kamatkiadást okoznak a jövő évi büdzsében. \ Az idei detroiti autószalon szenzációja, az új Ford Thunderbird hivatalos fotója. FOTÓ: FEB-REUTERS

Next

/
Thumbnails
Contents