Petőfi Népe, 1999. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-05 / 03. szám
Nem állt meg az élet a kamarában A gazdasági kamarákról szóló törvényt a Boroskormány Idején fogadta el a parlament. A Horn-ka- binetre várt a jogszabályban megfogalmazottak megvalósítása. A köztestületek megalakításán kívül a törvénynek nem túl sok betűje kelt életre a kormány jóvoltából. Állami támogatás hiányában (se székházat, se pénzt nem kaptak) a kamaráknak kemény küzdelmet kellett megvívniuk, hogy a kezdeti lépéseket meg tudják tenni.- Miből gazdálkodott az eltelt négy évben a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara? - kérdezem Csitári Tibort, a köztestület elnökét.- Kezdettől fogva kizárólag a tagdíjakból működünk - válaszolja az elnök. - A gazdajegyzők foglalkoztatására kapott állami pénz ráment a hálózatra. De még elég sem volt, hiszen mi a hivatalosan finanszírozott 37 helyett 52 gazdajegyzőt alkalmaztunk. A 17 ezer kamarai tag, a 90 ezer őstermelő nagyon sok munkát jelentett, növelnünk kellett a létszámot. A tagdíjakból pótoltuk a pénzt.- A kamarák nem kaptak kellő állami támogatást, bár a törvény ezt előírta. A múlt év végén pedig már több polidkus a kamarák létjogosultságát is megkérdőjelezte.- Valóban megkaptuk ezt a jó nagy pofont. Azt reméltük, hogy az új parlament, áz új kormány érdemei szerint bánik majd a köztestülettel. Tudniillik, mi a semmiből csináltunk valamit. Bár természetesen jogkörök és pénz hiányában lassabban haladhattunk, mint szerettünk volna a gazdálkodók érdekében. Jelenleg lebegtetik azt a kérdést, maradjon-e kötelező a kamarai tagság avagy sem. Én bízom benne, hogy a megtorpanások ellenére Csitári Tibor pozitív elmozdulás következik be a kamarák ügyében. A magyar társadalom még az átalakulás időszakában van. Olykor kötelező eszközöket is alkalmazni kell, ha ez például a kötelező kamarai tagságot jelenti is. Az ésszerű megoldásokat akkor is alkalmazni kell, ha eleinte nem is örülnek ennek az emberek. A szelíd erőszak, paradox módon, sok esetben éppenhogy a demokráciát alapozza meg.- A megyei agrárkamara tagsága hogyan viszonyul a kötelező tagsághoz?- A 17 ezer fős tagságból senki sem tiltakozott ellene. Tudomásul vették, amit a törvény előírt. Bizonyára sokat nyomott itt a latban, hogy a kamara gazdajegyzői ténylegesen a tagság érdekében dolgoztak, a termelőket segítették munkájukkal.- Január Tjével a Fölmű- velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz került a hálózat.- A kamara elnöksége sajnálja ezt, mert jó csapatot sikerült kialakítanunk. A gazdajegyzőink kiérdemelték a gazdálkodók bizalmát. Bízunk benne, hogy ez a bizalom megmarad ezután is, immár az FVM-hiva- tal falugazdászai iránt. A termelőkkel kialakított jó kapcsolat különösen 1998-ban mutatkozott meg, amikor a legtöbb feladatuk volt a gazdajegyzőknek. Egyébiránt tavaly a megye két mezőgazdasági szövetkeze- ' ti érdekképviseletének körébe tartozó gazdaságok közül is többen felismerték, hogy a kamara nem ellenük, hanem értük van. Ezt a két érdekképviselet is elfogadta, és a közelmúltban megállapodtak, országos szövetségüket, a MOSZ-t is megnyerve az ügynek, hogy közzéteszik tagszövetkezeteik körében: az agrárkamarában van a helyük és nem máshol.- Ezek szerint új szakasz kezdődik az együttműködésben?- Igen. Ezután kölcsönösen részt veszünk egymás tanácskozásain, erősítve ezzel a közös gondolkodást az agrár- problémák megoldása, a gazdálkodók érdekében. Sajnos az elmúlt évben, szektortól függetlenül, el kellett szenvedniük a mezőgazdaságból élőknek a gabona-, a sertés-, a' bor- és egyéb válságokat. Ebben a helyzetben csakis az együttműködés lehet a járható út a felek számára, nem pedig a szembenállás.- Milyen feladatokat lát a kamara előtt az új esztendőben?- 1999 az Európai Unióhoz való csatlakozás szempontjából sorsdöntő év lesz. Ugyanis idén megkezdődnek az EU-val az agrárgazdasági egyeztetések. Ez új szemléletet, alkalmazkodókészséget követel meg az országtól, tőlünk is. Az agrárkamara ebben az évben a tagság fölkészülésének az elősegítését tekinti fő feladatának, amit persze már korábban elkezdtünk. A parlament még nem döntött, változtat-e a kamarák helyzetén, feladatkörén, de a megyei köztestület végzi a dolgát, mint eddig. Az élet nem állt meg nálunk - mondja Csitári Tibor, a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara elnöke. A. Tóth Sándor Igazolvány egyéni vállalkozóknak A Bács-Kiskun Megyei Agrárkamaránál a gazdajegyzői hálózat FVM-hivatalnak történő átadása után január 1-jével megváltozott az ügyintézés rendje. Az egyéni vállalkozókat és az egyéni vállalkozói igazolványt kiváltani szándékozókat ezután is a kamara központi irodájában (Kecskemét, Tatársor 1/A.) fogadják, keddtől péntekig 8-12-ig, csütörtökön pedig még délután 13-15 óra között is. A központi irodán kívül Mélykúton, a Rákóczi u. 13. szám alatt Kovács Tamás kamarai ügyintézőnél is benyújtható a kérelem, és tájékoztatás is kérhető. Itt az ügyfeleket keddtől péntekig 8-12-ig fogadják, illetve csütörtökön még délután 13-16-ig. A kérelem postán is elküldhető, a szükséges nyomtatványokat, a részletes tájékoztatót előzetes egyeztetés után a kamara is megküldi postai úton. A vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos bármilyen ügyben a 76/497-072-es telefonszámon adnak felvilágosítást, hétfőtől csütörtökig 8-12 és 13-15 óra közt, pénteken pedig 8-12-ig. Független mezőgazdasági minősítő szervezet Falugazdászok tanacskozasa (Folytatás az 1. oldalról) A tervezett objektív minősítési rendszer nemcsak a gabonára, de a húsra, a tejre, valamint a borra és több más mezőgazda- sági cikkre is kiterjedne. Működése hasonló lenne a már az állattenyésztésben használt törzskönyvezéshez - ismertette Tamás Károly. Az államtitkár arra még nem tudott pontos választ adni, hogy a szervezet ténylegesen mikor kezdhe: ti meg működését, de jelezte: az aratásra mindenképpen felállítják az új minősítő intézményt. Tamás Károly kitért Az elmúlt évtizedben a hazai gyümölcstermő terület 10-15, a termés mennyisége pedig 40 százalékkal csökkent. Még ennél is drasztikusabban romlott a minőség. A visszaesés ellenére az ágazat termelési értéke 60- 80 milliárd forint között mozog. A Magyar Kertészeti Tanács a közelmúltban elkészítette az ágazat európai csatlakozási ajánlását, amely a gyümölcstermelés lehetőségeit és fejlesztéseit vette górcső alá. A szakemberek egyöntetű véleménye, hogy egy hosszú távú telepítési program keretében az országban évente legalább 3000-3500 hektár új ültetvényre van szükség. Ezt a támogatást az európai csatlakozásig szükséges fenntartani. A dokumentum készítői szerint jelentős állami segítséget igényel a csomagolás és a tárolás fejlesztése is. Ezt a támogatást elsősorban a termelőknek kell juttatni. A szakértők a hazai gyümölcsök közül piacképesnek ítélték a cseresznyét, amelyből a jelenlegi 20-22 ezer tonnás terA Velencei-tónál nádaratásra az idén is csak az kapott engedélyt, aki vállalta: nemcsak levágja a nádat, hanem gondozza is a felvállalt területet. Azaz megfelelő tarlómagasságban takarítja le a növényt, annak mintegy tizedrészét a fészkelő madarak számára lábon hagyja, az aratás befejeztével pedig gondosan eltávolítja a szemetet, a nádtörmeléket. A nád minőségének javítása érdekében pedig háromévenként a teljes felválmég arra is, hogy Magyarország a múlt évben a várakozásoknál lényegesen több gabonát exportált, az előzetes felmérések szerint összességében meghaladja a 4,1 millió tonnát. Ebből a búza 1,9 millió tonnát tett ki, ami csaknem a kétszerese az 1997- es mennyiségnek. Kukoricából tavaly a kivitel elérte az 1,97 millió tonnát, szemben az azt megelőző évi 1,19 millió tonnával. Ezt a teljesítményt az államtitkár sikernek értékelte, főként amiatt, hogy a világon és régiónkban is gabonaértékesítési nehézségek voltak. melést 30-40 ezer tonnára lehetne növelni, s ezáltal többszörösére emelkedhetne a ma még csak néhány ezer tonnás export. Piacképes a magyar meggy is, 50-60 ezerről 80 ezer tonnára bővülhetne termelése. A málna minőségének javításával párhuzamosan 25-30 tonnára lehet növelni a termelést is. Az európai piacokon versenyképes kajsziból a 60-80 ezer tonnás termés stabilizálható. Körtéből jelenleg nem tudják kielégíteni a kertészek a piaci igényeket. A termelést elsősorban Nyugat-Magyarországon és Bodrogközben kellene fejleszteni. Javítani kell a magyar alma versenyképességét. Jelenleg telített a piac, s az árak nyomottak. Ezért csak a kiváló termőhelyi adottsággal rendelkező területeken és csakis a legkorszerűbb ültetvények támogatását lehet elképzelni. Hosz- szú távon mintegy 600 ezer tonna almára van kereslet, de csupán 50 ezer tonna exportra lehet számítani. Iáit területről gondosan, az utolsó szálig letakarítja a nádat. Az előírásoknak a nádállomány minőségének javítása s a vízminőség megőrzése a célja. Az utóbbinál lényeges javulás következett be már az elmúlt években. Az idei télen 25 vállalkozó között 45 táblát - mintegy ezer hektár náddal borított területet - osztottak fel. Ezekben a napokban már teljes lendülettel folyik a betakarítás. Ma a megye 48 új falugazdásza Kecskeméten, a növényvédő állomáson találkozik. Madari Jenő, az FVM megyei hivatalvezetője elmondta: a tanácskozás az általános tájékoztatást szolgálja. Iskolatejakció Az új évben mintegy 2,5 milliárd forintot költ a szociális tejprogramra a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium. Ebből, illetve az ön- kormányzatok által további 30 százalékkal megtoldott összegből már nem csak Szabolcs-Szatmár-Bereg, hanem Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye gyermekintézményeinek tejellátását is támogatják. Szabályos kártyázás Nem találtak súlyos szabálytalanságot a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség munkatársai, amikor kilenc megyében összesen 22 bankot, 158 bankfiókot és egy takarékszövetkezetet kerestek fel ügyfélként. Ugyanakkor megállapították: vidéken a kívánatosnál még mindig kevesebb kártyaelfogadó hely és bankjegykiadó automata működik. B-osztályú kötvények Megérkezett a BÉT-re az OTP bank 1,15 milliárd forintnyi elsőbbségi részvény- sorozatának és az Antenna Hungária 10,35 milliárd értékű törzsrészvényének bevezetési kérelme. Mindkét papír B-kategóriás lesz. Termelésbővítés a Carl Zeissnél Folyamatosan üzembe helyezi új gyártóberendezéseit januártól Mátészalkán a Carl Zeiss Hungária Kft. a most folyó, másfél milliárdos nagyberuházás részeként a bővítés 160 új munkahelyet is jelent a szatmári városban - tájékoztatta a sajtót Kárpáti Tibor műszaki igazgató. Az augusztusban indított újabb gyárbővítés célja a többi közt az üveg- és műanyag- szemüveglencse-gyártás korszerűsítése. Gyümölcstermesztők gondjai Az EU-csatlakozásig új telepítési program kell Környezetvédő nádaratás Több pénz jut a vidéknek A napokban elfogadott központi költségvetésben - a kormány szándékai szerint - kiemelt szerepet kap a családok támogatása, a vállalkozásfejlesztés, valamint az euro-atlanti integráció. Mindez szorosan összefügg a vidékfejlesztéssel. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 1999-ben a tavalyinál 40, a gazdasági tárca pedig 37 százalékkal költhet többet egyes térségek fejlesztésére, illetve a kis- és középvállalkozások támogatására. Néhány megyeszékhely és megye jelentős többlettámogatásra számíthat a központi költségvetésből. Járai Zsigmond pénzügyminiszter a költségvetés vitájában is hangsúlyozta, hogy a kormány - programjának megfelelően - kiemelten kezeli a kis- és középvállalkozások támogatását, a vidékfejlesztést, a család- politikát, a közbiztonságot, a kultúrát, az egyházak támogatását és a közoktatást. Beszámolt arról, hogy az idén várhatóan 17 milliárd forintnyi PHARE-forrást használ majd fel Magyarország, amely a tavalyi összeg ötszöröse. A rendőrség megerősítésére 18 milliárd forint többletforrás áll rendelkezésre. A közoktatás támogatására biztosított költségvetési források 1999-ben országosan a nettó működési kiadások 69 százalékára nyújtanak anyagi fedezetet. A parlament az 1999-es költségvetésről szóló jogszabályban visszamenőleg módosította a tavalyi büdzsét. Erre azért volt szükség, mert a Postabank tőkehelyzetének rendezésére 132 milliárd forintot, a Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelésének fedezetére 40 milliárd forintot fordítanak. Az ÁPV Rt. tartalékának feltöltésére - a gázközművagyon- nal kapcsolatos kötelezettségekre - pedig 50 milliárd forintot kíván elkülöníteni a kormány a költségvetés terhére. Az intézkedések 24,5 milliárd forint többlet-kamatkiadást okoznak a jövő évi büdzsében. \ Az idei detroiti autószalon szenzációja, az új Ford Thunderbird hivatalos fotója. FOTÓ: FEB-REUTERS