Petőfi Népe, 1999. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-25 / 20. szám

1999. január 25., hétfő Gazdasági Tükör 7. oldal Határidők cégvezetőknek Január 23.- Közteherjegy ellenértékének átutalása a Magyar Államkincs­tárnak Január 25.- Bányajáradék bevallása és be­fizetése Január 26.- Befektetési szolgáltatók nyi­tott pozíció jelentése Január 28.- Jövedékiadó-előleg befizetése- Útalap-hozzájárulás Közúti közlekedés Január 1-jétől hatályos a közúti közlekedés szabályairól szóló 1988. évi I. törvény módosítása. Az 1998. évi LXXIII. törvény szerint az engedélykötelesnek minősített közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységre (áru- fuvarozás, személyszállítás) vo­natkozó rendelkezések megsér­tői bírságot kötelesek fizetni. A bírság összege jogosulatlan személyszállításnál, illetve jogosulatlan árufuvarozásnál 100 000 forinttól 500 000 forin­tig terjed. Tilos a közút területén, a közút felett, illetőleg a közút tengelyétől számított ötven mé­teren - autópálya, autóút és fő­útvonal esetén száz méteren - belül reklámtáblát, reklámhor­dozót és egyéb reklámcélú be­rendezést elhelyezni. A tilalom nem vonatkozik azokra a - köz­vetlenül az út mellett elhelyezett- berendezésekre, amelyek kizá­rólag a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékozta­tást tartalmaznak. A közlekedési hatóság a tilalom megszegőjét a jel, jelzés, reklámtábla, reklám- hordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására kötelezi. A közút kezelője a köz­lekedési hatóság rendelkezése ! ääü;.*. ... ..í.W.jiXVíA jv..í*.áSh^IÍ^AÁ'.’ alapján - a kötelezett költségére és veszélyére - elvégezheti vagy elvégeztetheti az eltávolítást. Ä közút kezelője a hozzájárulása | nélkül vagy attól eltérő módon a közút területén elhelyezett rek­lámcélú tárgyat vagy berende­zést eltávolíthatja. Ezeket a szankciókat azonban csak 1999. június 1-jétől kell alkalmazni. Külföldi vállalkozók A külföldiek önálló vállalkozó­ként történő gazdasági célú lete­lepedéséről szóló 1998. évi LXXII. törvénnyel február | 1-jei hatállyal megszűnik az az anomália, hogy csak belföldiek működhetnek egyéni vállalko­zóként. A törvény alapján a jö­vőben külföldi állampolgár ön­álló vállalkozóként a magyar ál­lampolgárokra vonatkozó felté­telekkel jogosult gazdasági te­vékenységet kezdeni, illetőleg folytatni a külön törvényben meghatározott egyéni vállalko­zás, illetőleg az általa bejegyzett egyéni cég vagy önfoglalkozta­tás formájában, feltéve, hogy nemzetközi szerződés kifejezet­ten biztosítja számára ezt a jogo­sultságot; valamint annak érvé­nyesítésére vonatkozóan a nem­zeti elbánást. A törvény szempontjából ön­foglalkoztatásnak minősül min­den olyan - a jogszabályok sze­rint önállóan végezhető és az egyéni vállalkozásról szóló tör­vény hatálya alá nem tartozó - gazdasági tevékenység, amely­nek gyakorlója maga köteles gondoskodni az egészségbiztosí­tási, illetőleg a nyugdíjbiztosí­tási szolgáltatások fedezetéről. A külföldi állampolgár - mint önálló vállalkozó - devizabel­földinek minősül. A belföldiekre J irányadó szabályok szerint kell megkötnie a külkereskedelmi szerződéseket, illetőleg - az en­gedélyköteles ügyletek esetén - beszereznie az engedélyeket. Fontos tudnivaló, hogy ugyan­akkor az ingatlanszerzésre vo­natkozó jogszabályok alkalma­zása szempontjából a külföldi ál­lampolgár önálló vállalkozóként is külföldi természetes személy- | nek tekintendő. „Holt lelkek” az istállókban Gogol Holt lelkek című művé­ből meríthettek ihletet azok az olasz gazdák, akik nem létező állatállomány alapján vettek fel EU-szubvenciókat. Egy most befejeződött átfogó ellenőrzés feltárta, hogy az uniós segélyek igénybe vételéhez bejelentett jószág 41 százaléka csak papí­ron létezik. Főleg a dél-olaszor­szági birka- és kecskenyájakat hajtják a gazdák egyik karám­ból a másikba, de „holt lelke­ket” találtak az ellenőrök a marhaistállókban is. A csalások megelőzése végett az olasz ha­tóságok a jövőben lemoshatat- lan, de ártalmatlan festékkel je­lölik meg a számba vett jószá­got. Néhány hónapja az Európai Unió egy műholdas vizsgálattal azt állapította meg, hogy a ke­ménybúza vetésterülete a való­ságban egyötödével kisebb an­nál, mint amennyihez az olasz termelők szubvenciót igényel­tek - a különbözet pénzben ki­fejezve 47 milliárd forintot je­lent. Már régóta az uniós vizs­gálatok céltáblája az olasz me­zőgazdaság, ahol az olívaolajtól a boron át a dohányig minden­nel csalnak. Csak a bizonyított csalások összege megközelí­tette a 300 milliárd forintot egy 1991 és 1995 közötti időszak­ban, amikor négyezer bűnvádi eljárás indult 13 ezer személy ellen. Az újabb ellenőrzések fényében illúziónak bizonyult az akkori remény, hogy egyszer s mindenkorra sikerült véget vetni az uniós agrárpénzekkel való visszaéléseknek Olaszor­szágban. Olcsó hús kerestetik Az elmúlt években a bőséges élelmiszer-kínálat mellett a élelmiszerek ára az egyéb fo­gyasztási cikkekétől elma­radva növekedett, míg a fo­gyasztás csökkent. Szintén kevesebbet vásárolunk sze­szes italokból és dohányter­mékekből. A vásárlókért a magyar piacon is nagy ver­seny folyik a multik között. Ebben a versenyben a magyar élelmiszeripar is méltó ellen­félként vesz részt, hiszen ma már aligha mondható el, hogy a hazai élelmiszeripar a nyu­gat-európainál elmaradottabb lenne. Az Élelmiszer-feldol­gozók Országos Szövetségé­nek nemrég végzett felméré­séből kitetszik, hogy az élel­miszerfogyasztás 1992 óta minden évben csökkent az összes fogyasztáshoz képest. Az ÉFOSZ munkatársa sze­rint ezért az árak eltérő emel­kedése és a nem helyettesít­hető termékekre költött ösz- szegek okolhatók, ami meg­változtatta a fogyasztás szer­kezetét. A felmérés egyes részleteit vizsgálva megállapítható, hogy az elmúlt öt évben 3,4 százalékkal csökkent a sze­szesital- és dohány fogyasztás. A szakemberek úgy tartják, hogy ez leginkább a masszív áremelkedésnek köszönhető. A fogyasztás szerkezetének megváltozását igazolja az is, hogy az alapélelmiszerek kö­zül inkább az olcsóbbak ke­rülnek le hamarabb a polcok­ról. A sertés- és a marhahús helyett a pénztárcánkat ke­vésbé megterhelő baromfi­húst részesítjük előnyben. Érdeklődnek hazánk iránt Annak ellenére, hogy még nincs vége a januárnak, és javában fo­lyik a statisztikai adatok gyűj­tése, illetve értékelése, a Gazda­sági Minisztériumban már kia­lakult a kép az elmúlt esztendő idegenforgalmáról. Erről dr. Somogyi Zoltán, a GM helyettes államtitkára nyilatkozott la­punknak. A turizmus népgazda­sági jelentősége nőtt az elmúlt esztendőben - hangsúlyozta dr. Somogyi Zoltán. - Ez számok­ban is kifejezhető. A GDP-hez való hozzájárulásunk másfél százalék, némely szakértő sze­rint 9 százalék. A nagy eltérés­nek két oka van. Az egyik a sta­tisztikai rendszer hiányosságai­ban keresendő, a másik pedig az, hogy a GDP jelentős része ma még a feketegazdaságban kelet­kezik. A mostani szabályozók szinte rákényszerítik a turiszti­kai vállalkozókat, hogy ki vonul­janak a feketegazdaságba. Fon­tos megjegyezni azt is, hogy ma a legjobb országképformáló erő a turizmus. Kiadványaink, PR- lehetőségeink, rendezvényeink nagyban hozzájárulnak Ma­gyarország pozitív megjeleníté­séhez. Az idegenforgalom tava­lyi bevételeiről még nincsenek pontos adataink - közölte dr. Somogyi Zoltán-, de jelentősen nőtt nemzetközi keresletünk, meghatározóan javult a tenge­rentúli és a nyugat-európai for­galom aránya, nőtt a minőségi szolgáltatást nyújtó szálláshe­lyek száma, komoly vállalkozói érdeklődés mutatkozik az ide­genforgalom iránt. Nagy vonz­erőnk a gyógytermál-, a konfe­rencia- és a lovas turizmus, amelynek forgalma évről évre növekszik. Magas viszont az „egynapos” látogatók száma, és a nemzetközi átlagnál jóval ala­csonyabb a belföldi turizmu­sunk. Csökkent a szálláshely­kapacitásunk is. 1989-ben az összes szálláshelyek száma 314 ezer volt, ma pedig csak 300 ezer. Erényeinket és hiányossá­gainkat értékelve, elkészült az idegenforgalom fejlesztésének koncepciója, s február közepén kerül a kormány elé - mondta el lapunk kérdésére dr. Somogyi Zoltán, helyettes államtitkár. Adórendőrség Belgiumban is? Az adófelügyelőség rendőri hatalommal való felruházását kéri a szervezet főigazgatója Belgiumban. Ghislain Van- dercapellen egy hét végi lapin­terjúban azzal indokolta kéré­sét, hogy a karhatalmi fellépés hatékonyabbá tehetné az adó­csalások elleni harcot. Belgiumban - ahol az adó­csalás többek szerint nemzeti sportnak számít - a pénzügy­minisztériumon belül műkö­dik a Különleges Adófelügye­let, Vandercapellen irányítása alatt. A hivatal adóügyi szak­emberekből áll, de rendőri in­tézkedéseket nem tehet. Ez Vandercapellen szerint külö­nösen a forgalmi adókkal való visszaélések felderítésében nehezíti munkájukat. A De Standaard című fla- mand lap hét végi számának nyilatkozva a főigazgatója azt javasolta, hogy intézetének emberei jussanak kiterjesztett jogkörhöz, amely lehetővé te­szi, hogy elejétől a végéig vi­hessenek egy-egy adócsalási ügyet, egy igazságügyi szak­ember - vizsgálóbíró - fel­ügyelete alatt. Vandercapellen emlékeztetett arra, hogy em­bereit időnként már most is kikölcsönzi az effajta szakér­tőkben nem bővelkedő ügyé­szi hatóságoknak. Egy 1987- es rendelet viszont ma is aka­dályozza a hatékony együtt­működést a jogi szervek és az adófelügyelők között. Az adó- rendőrségről egyébként folyik a gondolkodás a legmagasabb szinten, a szervezett bűnözés­sel foglalkozó szenátusi kü­lönbizottságban is - mutatott rá a lap. Vandercapellen a fe­hérgalléros bűnözés tipikus formájának nevezte a forgal- miadó-csalást, amelynek gaz­dasági következményei igen súlyosak. Forintban számolva immár százmilliárdos mérete­ket öltenek a késve befizetett adók vagy büntetések is - de­rül ki a De Standaard összeál­lításából -, ezek behajtásán a rendőri fellépés szintén javít­hatna. Tiszta bankkal indulunk. Uj fejezetet nyitottunk a Postabank történetében. ■ Ü.V'íVi .; Jjf ylöfi Úb'íl éScr »0 999 r «»ooo o? r 98<?r r- ? - i:i • ; *>.. m r? p Olyan fejezetet, amely egy modern, biztonságos kereskedelmi bankról szól. Az új Postabankról, amely stabilan működő, feltőkésített állami bankként, a legkor­szerűbb pénzügyi szolgáltatásokkal áll ügyfelei rendelkezésére. Biztosak vagyunk benne, hogy a Posta­bank mindannyiunk előnyére változik. I

Next

/
Thumbnails
Contents