Petőfi Népe, 1999. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-18 / 14. szám
1999. január 18., hétfő Hazai Tükör 5. oldal Művelődési kisközösségek reneszánsza Hatvanhárom százalékkal nőtt a kulturális költségvetés A vidék Magyarországán, nem utolsósorban a községekben, a kistelepüléseken élők művelődési esélyeinek javítását jelölte meg a jövő egyik legfontosabb tennivalójaként a magyar kultúra közelgő, január 22-ei ünnepe alkalmából lapunknak adott nyilatkozatában a kultusztárca minisztere. Hámori József elmondta: az új minisztérium rövid féléves működése során mindenekelőtt igyekezett áttekinteni a kultúra helyzetét.-Főleg a vidéki településeken élők hátrányos helyzetén kell javítani. Ebben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma mellett fontos szerepe és felelőssége van az önkormányzatoknak, mint a helyi intézmények fenntartóinak. Nemes célok támogatásával sokat segíthetnek azok a szervezetek is, amelyek jelentős pályázati pénzek fölött rendelkeznek.-A művelődésnek az életünkben betöltött szerepéről hangsúllyal szól a kormány- program. Tükröződik-e ez például az idei költségvetésben ?-Igen. A tárca költségvetése az idén 63 százalékkal magasabb a tavalyinál, közvetlenül a művelődési feladatok ellátására 24 milliárd forintot lehet költeni. A nagy nemzeti kulturális intézmények - például az Operaház, vagy a Magyar Nemzeti Múzeum - a tavalyinál 20 százalékkal több pénzzel gazdálkodhatnak. Újdonság: kastélyprogramot indítunk értékeink megóvására. Az inflációt meghaladó mértékben nőtt az önkormányzatok művelődési célokra fordítható pénze is, a Nemzeti Kulturális Alapprogramnak pedig a tavalyinál 30 százalékkal több áll a rendelkezésére.- Miként juthat nagyobb támogatáshoz a „vidék"?- A jövőben az eddiginél nagyobb figyelmet érdemelnek a pályázatok révén nyújtható támogatások - mondta a miniszter. - Utánanéztünk: 1996-97-ben ennek révén a kis falvak lakosonként átlag 100, a nagyobb települések 800 forinthoz jutottak, míg a fővárosban ez az összeg elérte a 3 ezer forintot. Megfigyelhető, hogy általában az intézményi háttérrel rendelkező közösségek pályázatai érnek el sikert, újra kell tehát éleszteni, meg kell erősíteni az anyagi kény- szerűségből megszűnt vagy „alvó” művelődési házakat, otthonokat.-Napjainkban van-e szükség ezekre a hagyományos művelődési formákra ?- A televízió még mindig vezető helyet foglal el a szaHámori József fotó: feb badidő eltöltésében, és tért hódít a többi között a számítógép is, mint szórakozási eszköz. Korszerű tartalommal ismét helyet követelnek azonban maguknak az együttlét, a szórakozás, a művelődés meghittebb formái, a klubok, a társaskörök, ahol találkozhatnak, sőt beszélgethetnek is egymással a hasonló, vagy éppen a különböző érdeklődésű emberek. Erre már ma is számos jó példa található országszerte, ami bizonyítja, hogy nem elvont elképzelésről, óhajról van szó.- Egyes szakemberek szerint reneszánszuk előtt állnak a népfőiskolák is. Mi a véleménye erről miniszter úrnak?-Az eddiginél nagyobb és egyértelműbb támogatást érdemel a népfőiskolák rendszere. Tavaly például több tízezer felnőtt hallgató vett részt a szemesztereiken. A népfőiskolák - bizonyított tény - hagyományaikhoz híven kiválóan alkalmasak a kultúra, a legkorszerűbb ismeretek közvetítésére. Mesterségek, új szakmák, például az informatika, a környezetvédelem oktatására is. Deregán Gábor A szakszervezet az egyetemi integrációról Összevonás fenntartásokkal Támogatja az egyetemek, főiskolák tervezett összevonását a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, de azzal a kikötéssel, hogy az nem járhat az oktatók és az alkalmazottak elbocsátásával - nyilatkozta az érdekvédelmi tömörülés elnöke. A szakszervezet az évtizedes folyamatot kezdettől figyelemmel kísérte, a koncepciókról véleményt nyilvánított és tájékoztatást kapott a tárca nemrég elkészült tervezetéről is. Tizenegy egyetemmé és 12 főiskolává vonnák össze a jelenlegi több mint 80 állami intézményt. Az érintettek a véleményüket a hét végéig juttathatták el az Oktatási Minisztériumba, az észrevételek figyelembevételével készülő javaslatot a kormány a jövő hónapban terjeszti az Országgyűlés elé. Mint Kis Papp László elnök elmondta: az integráció jó eszköz lehet a magasabb képzési színvonal és a hallgatók számára nyújtandó szélesebb tanulmányi, szakmai kínálat megteremtéséhez. A nagyobb városi vagy regionális universitá- sok könnyebben biztosíthatják a jelenleginél több fiatal oktatásának feltételeit. Az anyagi erők koncentrálásával a kutatás is méltó szerephez juthat. Mindez hasznos lehet a pedagógusoknak is. A különböző párhuzamos hivatalok, tanszékek összevonásával gazdaságosabban működhetnének az intézmények. Egy-egy tanszékvezetői beosztás megszüntetése azonban nem jelenthetné azt, hogy történetesen magát a nemzetközi tekintélyű professzort is félre lehetne, kellene állítani. — Az intézmények összevonásával természetesen várható bizonyos létszámmozgás, de leépítésekkel nem értenénk egyet - nyilatkozta az elnök. - A felsőoktatásban ugyanis az elmúlt évek nagyarányú karcsúsításai után gyakorlatilag nincs fölösleges munkaerő, (d.) Ökumenikus imahét A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közös szervezésében istentisztelettel kezdődött meg az országos ökumenikus imahét Budapesten, a Kálvin téri református templomban. Az Imahét a Krisztus-hívők egységéért elnevezésű programot megnyitó istentiszteleten Márkus Mihály, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, az ökumenikus tanács elnöke hirdetett igét. Meditációval szolgált Paskai László, a katolikus egyház bíborosa, prímás, esztergom- budapesti érsek. Az imahetet több mint egy évtizede rendszeresen meghirdetik Magyarországon. Pápai Szabó György, a Duna-melléki Református Egyházkerület szóvivője elmondta: ezt korábban a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa szervezte, de tagegyházaihoz, a református és evangélikus egyházhoz idén a katolikus püspöki kar és a kisebb protestáns egyházak is csatlakoztak. Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin Két botrány közt dalra fakad Czakó Krisztina éremre vágyik Nicole Kidman meztelenkedik Ijesztgetős pasas Lance Henriksen A hét sztárja: Antonio Sabato Tvr-hét - a műsorújság Az államtitkár szerint megvan az egészségügyben a béremelések fedezete Most 10, később 16 százalék? Az egészségügyi miniszter jóváhagyta az új kórház-finanszírozási alapdíjakat, így az intézmények dolgozói már február elején a 10 százalékkal magasabb januári bérüket vehetik át. A tárca politikai államtitkára szerint a kórházakhoz szerdán utalják át a megemelt alapdíjakat.- Az egészségügyi intézmények költségvetési szempontból sajátos helyzetben vannak- nyilatkozta lapunknak a miniszteri döntés nyomán Pusztai Erzsébet -, mert az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött szerződésük márciustól a következő év márciusáig szól. Az Egészségbiztosítási Alap költségvetését pedig az Országgyűlés január 1-jétől az év végéig bezárólag hagyja jóvá. A biztosítónak ezért a lehetőségei az év elején korlátozottak. A kórházak alapdíja, a teljesítmény mérésére szolgáló pontérték az elmúlt évben 56 ezer forint volt, és ez januártól 68 500 forint lesz. Az emelt összeg ezután az állandó költségeket is tartalmazza. A krónikus fekvőbetegek szakellátásában a napi alapdíj 2500 forintra nő. Pusztai Erzsébet szerint az új alapdíjnak megfelelően a kórházakhoz utalt összegek mindenütt fedezik a dolgozók 10 százalékos béremelését. A kormány ugyanakkor ígéretet tett arra is, hogy éves szinten legalább 13 százalékos emelést ad az ágazatban, de megvizsgálják annak a lehetőségét is, hogy áprilistól 16 százalékkal emelkedhessenek a bruttó keresetek. Arra a kérdésre, hogy a megemelt összeget mindenki egyformán megkapja-e, az államtitkár így válaszolt:- A közalkalmazotti bértábla csak a keresetek alsó határát szabja meg, a kötelező mértéken felül a kórházak differenciálhatnak. (németh) Nincs előrelépés a bértárgyaláson Nem közeledett a cég vezetősége és a buszos szakszervezet álláspontja a BKV Rt.- nél vasárnap délután folytatódott bértárgyalásokon - közölte Gazdag József, az érdekképviselet elnöke. Elmondta, hogy az esti órákban félbeszakadt megbeszélésen továbbra is fenntartották a 15 százalékos bérigényüket, a vállalat vezetői pedig a 10 százalékos ajánlatot. Az elmozdulás hiánya ellenére az érdekképviselet keresi a megoldás lehetőségét, a sztrájk elkerülhetőségét. Ezért is vitatták meg részletesen a létszám és a bértömeg összefüggéseit az egyes üzemegységeknél és állománycsoportoknál. Környezetvédelmi oktatás Ökológiai parkot és vidékfejlesztési tájközpontot alakít ki a Sokoró Ökológiai Park Alapítvány a Győr-Moson-Sop- ron Megyei Rendőr-főkapitányság kezelésében lévő továbbképző központ területén, Győrújbaráton. A minap kötött együttműködési megállapodást a két szervezet. A központban kiscsoportos képzés keretében vértezik fel környezetvédelmi szemlélettel a fiatalokat, népfőiskolái programokat tartanak, s az ökoturizmus jegyében váljak az e vidékre kirándulókat. A fü- vészkertben bemutatják a különféle gyógynövényeket, az ellenálló szőlőfajtát. Hídpénzt kérnek. Elkészült a közlekedési tárcánál az Eszter- gom-Párkány közötti Duna-híd megvalósításának műszaki és pénzügyi feltételeit rögzítő tervezet. A szlovák-magyar vegyesbizottság e heti ülésén döntenek a többi között az Európai Unióhoz benyújtandó új PHARE-segély iránti kérelemről, a korábbi ötmillió ECU fel- használásának határideje ugyanis lejárt. Roma-terv. Az Igazságügyi Minisztérium várhatóan e hónap végén, vagy február elején terjeszti a kormány elé a cigányság élethelyzetének javítását célzó középtávú intézkedési programtervezetét. A több mint 60 pontból álló új koncepció, amely egyebek mellett az oktatás, a kultúra, és a foglalkoztatás teljes területét felöleli, készítői szerint jobban igazodik a jelenlegi realitásokhoz, mint a korábbi kormányok által összeállított programok. Alkotmánybírósági ülés. A testület ma megvitatja azt az indítványt, amely szerint a nyugdíjkorhatár megváltoztatásával jogsérelmet szenvednek azok, akik tovább dolgoztak. Nyugdíjuk megállapításánál ugyanis csak a törvény módosítása utáni időt veszik figyelembe. Gazdag képzési kínálat a Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolában Felsőfokú szakképzés érettségi után Az ország legjobb öt közgazdasági szakközépiskolája között tartják számon az 1910-ben alapított kecskeméti Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolát. A kiváló, magasan képzett tanárokkal rendelkező' intézmény tanulmányi eredményeit, ezen belül a matematika-tanítás eredményességét tekintve ma Bács-Kiskun megye legjobb szakközépiskolája. Az iskola elsődleges feladatának azt tartja, hogy a közgazdaságtan egészét tekintve általános, de alapos szakmai tudás birtokosává tegye diákjait. E mellett egyedülállóan gazdag szakképzési kínálatuk is, melyre a már érettségivel rendelkező vagy az idén érettségiző diákok jelentkezését várják. Tóth Imréné igazgatónő kérdésünkre elmondta: az érettségizett jelentkezők számára három szakmacsoportban többféle szakirányú nappali tagozatos és - amennyiben az első szakma megszerzéséről van szó - államilag támogatott képzést ajánlanak. A számviteli ügyintézői képzés középfokú, a tanulmányi idő egy éves. A pénzügyi ügyintézői képzés szintén középfokú képesítést ad az egy éves tanulmányi idő után. Felsőfokú képesítést szerezhetnek viszont azok a diákok, akik az iskolában szeptemberben induló kisvállalkozások gazdasági ügyintézője képzésre jelentkeznek. A tanulmányi idő egy év. Két éves a képzés a gazdasági informatikus szakmában, amely szintén felsőfokú szakképesítést nyújt. Ezekre a szakokra az általános érettségivel rendelkező diákok jelentkezését várják. Elsősorban a középfokú köz- gazdasági végzettséggel (érettségivel) rendelkező hallgatóknak kínálja az iskola szeptembertől a mérlegképes könyvelői (vállalkozási szak) felsőfokú képzést, melyen a tanulmányi idő másfél év. A Kada Elek Szakközépiskola az 1998- 99-es tanévben indította be a nagy érdeklődésre számot tartó akkreditált felsőfokú pénzügyi szakügyintézői képzést a budapesti Pénzügyi és Számviteli Főiskolával közösen. E képzés folytatódik az 1999/2000-es tanévben is. Két tanév elvégzése után és a megfelelő teljesítményszint elérése esetén a diákok a Kecskeméten megkezdett tanulmányaikat a budapesti főiskola második évfolyamán, felvételi nélkül folytathatják nappali vagy levelező tagozaton. Az ügyviteli szakmacsoportban kétéves, felsőfokú menedzserasszisztensi képzést, szintén két éves felsőfokú titkári képzést, egy éves felsőfokú irodavezetői és egy éves középfokú európai üzleti asszisztensi képzést ind it a kecskeméti Kada Elek Szakközépiskola szeptembertől. A külkereskedelmi szakma- csoportban két éves felsőfokú külkereskedelmi üzletkötő, egy éves felsőfokú vámügyintézői és egy éves középfokú külkereskedelmi vállalkozási ügyintézői képzés szerepel a kínálatban. A diákok a második szakma megszerzésére is lehetőséget kapnak az iskolában, választhatják a tb.-ügyintézői, a valutapénztárosi és a számítógépkezelői képzést. Az intézményben tanfolyami jelleggel többféle képzés indul szeptembertől. így például két éves felsőfokú mérlegképes könyvelői, pénzügyi-tanácsadói képzés. Igény szerint indítanak gépíró-szövegszerkesztői és számítógépes alaptanfolyamokat is. E tanfolyamokat, melyekre már ma lehet jelentkezni, kellő számú hallgató esetén februárban indítják. A Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola szakképzési kínálatáról 1999. február 18-án, délután 15 órakor nyílt nap keretében tájékoztatja az érdeklődőket. Az előzetes jelentkezéseket egyébként május 31 -éig várják. Bővebb információ a 76-320- 106-os telefonszámon kérhető.
