Petőfi Népe, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-07 / 286. szám
1998. december 7., hétfő Hazai Tükör 5. oldal Napirenden a lakásépítési koncepció felülvizsgálata Növelnék a szociális lakások számát A kormányváltás utáni átszervezések nyomán a Pénzügyminisztériumból a gazdasági tárcához került a lakáspolitikai feladatokhoz és a lakásépítéshez kapcsolódó tevékenységek koordinálása. Ezért az újonnan kialakított építési, lakásépítési és környezetvédelmi főosztályon belül lakásépítési osztályt is kialakítottak. Az új osztály legfontosabb feladata, hogy a legrövidebb időn belül felülvizsgálja és korszerűsítse a lakásépítésre vonatkozó, még érvényben lévő politikai koncepciót. A koncepció tárgyalási anyaga már elkészült. A tervezet szerint Nemzeti Lakásépítési Alapot létesítenének, amely kifejezetten bérlakás-építési program lenne, a szociális bérlakások számának növelését célozná meg. A tervezet több elképzelést is mérlegre tett. Ezek közé tartozik például, hogy az önkormányzat közreműködésével megvásárolt lakásokat szociális lakásként használnák, de az önkormányzat új lakásokat is építtethetne, és az azokba beköltözők leadott lakását működtetnék tovább szociális lakásként. Egy további elképzelés szerint az önkormányzatok megvehetnének rossz állapotban lévő lakóházakat, azokat felújíthatnák, és szociális lakásokat létesíthetnének bennük. Az alap csak olyan pályázatokat fogadna el, amelyek eredményeként növekedne a szociális lakások száma. A beruházáshoz az önkormányzatnak is hozzá kell majd járulnia. Kérdéses még, hogy az önkormányzati hozzájárulás a költségek hány százalékát tenné ki. A vonatkozó javaslatot később dolgozzák ki, figyelembe véve, hogy komoly eltérés van az önkormányzatok teherbírása között. A tervezethez tartozik az új Vegyes Fejlesztési Rendszer, amit a területileg illetékes önkormányzat és a kormány együtt működtetne. Előfeltétel: az önkormányzat a beruházás 50 százalékát önerőből vállalja. Épületfelújításra, fiatalok első lakáshoz juttatására, vagy akár szociális lakások építésére is lehetne támogatásért pályázni. A tervezet várhatóan május közepén kerül a kormány elé. FEB Mézesnapok Szent Ambrus püspök a méhészek védőszentje. Az ő december hetedikéi névnapját is üdvözölték mindazok, akik a hét végén ellátogattak a budavári Szentháromság térre. A Magyar Kultúra Alapítvány székházában az idén is csaknem félszáz mesterember, őstermelő, kereskedő és néptáncos elevenítette fel a régi hagyományokat. Hazánkfiain kívül a határokon túlról - Erdélyből, a Felvidékről és a Vajdaságból - is eljöttek, hogy felvonultassák portékáikat. A javarészt mézeskalácsból, fából, fonalból, csuhéból, viaszból készített és megvásárolható fenyőfadíszek mellett nagy keletje volt a különleges, mézzel telt ibrikeknek is. Jövőre is megrendezik a hagyományőrzők a Budavári Mézesnapokat fotó: feb/körmendi-lat öißv A devizahitelek felvételéért nem az MNB, hanem a kincstár felel majd Adósságkezelés - egy kézben A Magyar Nemzeti Bank helyett jövőre az Államkincstár venné fel azokat a külföldi hiteleket, amelyek az állam- adósság részét képezik. Ez azt jelenti, hogy a jegybank elnökétől a pénzügyminiszter hatáskörébe kerülnének át a hitelügyletek, s az adósság törlesztésre fordítandó kötvény- kibocsátások is. A jegybank és a kormány adósságának szétválasztására már 1997-ben sor került, erről az államháztartási törvény is rendelkezett. A pontos megfogalmazás szerint a Magyar Nemzeti Bank, csak mint a kormány „ügynöke” jelentkezett hitelfelvételre a nemzetközi pénzpiacokon. Ám nemcsak „letárgyalta” a hitelfelvétel részleteit, hanem fel is vette a külföldi kölcsönöket. Annak ellenére, hogy erről az államháztartási törvény másképp rendelkezett: ugyanis a hitelfelvételt a kincstáron belül működő Államadósság Kezelő Központ hatáskörébe vonta. Tehát már akkor sor került a központi költségvetés és az államháztartás mérlegének konszolidációjára, így az ország által felvett hitel az államadósság, tehát az Államkincstár mérlegében és nem az MNB mérlegében jelentkezett. Barta Judit, a GKI Gazdaságkutató Rt. szakértője szerint a most bejelentett módosítás elvben semmilyen lényeges változást nem jelent a korábbiakhoz képest, csak a hitelfelvétel gyakorlata lesz más. Az intézkedés egyébként illeszkedik a nemzetközi szokásokhoz, ahol szintén külön kezelik a jegybank és a kormány, tehát a központi költségvetés adósságait. A jegybank a fizetési mérleg alakulásáért, hazánk külföldi pénzügyi megítéléséért a felelős. Másrészt: ezentúl ott kezelik majd az adósságot, ahol tulajdonképpen majd maga a hiány keletkezik. Tehát az Államadósság Kezelő Központ jobban áttekintheti mind a belső, mind a külföldi tartozásokat, illetve hitelpolitikát is idehaza. Kocsis Károly, az államkincstár elnöki titkárságának vezetője lapunknak elmondta: ahhoz, hogy a tényleges előrelépés megtörténjen, a költségvetési törvény módosítására van szükség. Ehhez a parlamentnek egyszerű többségi szavazással kell döntenie. Csernyánszki Judit 0 0 Megnyitottuk ONLINE ■» BIZTONSÁG: 100% (műholdas) fogadóirodánkat a Jógazdánál: ADÓHASZON: 50% TOTÓ, LOTTÓ, KENÓ, TIPPMIX, SORSJEGYEK December 31-éig minden fogadónk jutalomsorsoláson vesz részt. Nyerjen 100.000 Ft-ot! Részletes információ a helyszínen, vagy telefonon: 76/484-876. KAMAT (várható): 20% felett Ha nem, akkor várjuk Önt is! Kecskemét, Dobó krt. 3. (JÓGAZDA) 'S“ 76/48-33-00,48-48-76 á A Malév-gépen meghalt a randalírozó finn utas Isztambuli kényszerleszállás Tegnap délután megérkezett Budapestre annak a Malév- gépnek a személyzete, amelyik szombatra virradó éjjel Isztambulban kényszerleszállást hajtott végre. Hazatért az az orvos is, aki nyugtató injekciót adott be a gépen randalírozó, s később elhunyt finn utasnak. Bencze Miklós, a Malév egyik igazgatójának tájékoztatása szerint a Bangkok-Budapest járaton szombatra virradóra egy finn férfi részegen molesztálta az utasokat és megtámadta a személyzetet. Az incidens Teherán felett történt. A pilóta úgy döntött, hogy a repülésbiztonság további veszélyeztetésének megelőzése érdekében leszáll Isztambulban, a finn utast pedig kiszállítják. A személyzet néhány utas segítségével a férfit az üléshez kötötte, egy magyar orvos pedig nyugtató injekciót adott be neki. Ezt követően a finn utasnak légzési nehézségei támadtak, majd valamivel később, az isztambuli repülőtér mentőautójában meghalt. Bencze Miklós tegnap este még nem tudott érdemben reagálni azokra a török lapértesülésekre, amelyek szerint az utas halála összefüggésben lehet a magyar orvos által beadott nyugtatóval. Mint mondta, erre a kérdésre majd csak az orvosszakértői vizsgálat adhat választ. Kővágó Péter, a Malév ügyeletes forgalmi igazgatója lapunk kérdésére elmondta, hogy a gép parancsnoka egy személyben felelős az utasok biztonságáért, ezért joga és kötelessége olyan döntést hozni, amellyel elkerülheti a vészhelyzeteket. FEB Milliárdokat kell költeni a gátrendszerre A tárcánál készült, 2002-ig szóló árvízvédelmi fejlesztési program szerint a folyók gátrendszerének megerősítésére, a legszükségesebb feladatokra - mai áron számítva - mintegy 26 milliárd forint szükséges, ami évi 5 milliárd forintos beruházási ütemet feltételez - nyilatkozta Hajós Béla vízügyi helyettes államtitkár az MTI-nek. Hajós Béla elmondta, hogy a jövő év elejére gazdaságossági számításokkal ellátott kormányelőterjesztés készül a legszükségesebb védvonal-építkezésekről. A közlekedési tárca megnyert egy világbanki tendert, ami 500 ezer dollár segélyt biztosít a teljes magyar árvízvédelmi rendszer átvilágításához. Ezt a kanadai Halcrow cég végzi, a Víztudományi Kutatóintézet segítségével. E tanulmánynak 1999 augusztusában kell elkészülnie, s ez lesz az alapja a 15 éves árvízvédelmi fejlesztési programnak, aminek becsült költsége eléri a 100 milliárd forintot.- A legjobb árvíz elleni védekezés a gátrendszerbe fektetett beruházás - hangsúlyozta a szakember. A magyar földterület egynegyede ugyanis alacsonyabban fekszik a gátaknál. Ha ezt elöntené a víz, a kártérték több száz milliárd forintot tenne ki. Példaként hozta fel erre az államtitkár a Felső-Tisza vidékét, ahol novemberben 2 milliárd forintos költséggel, 160 milliárd forintos értéket védtek meg. - A novemberi árvíz súlyosabb károkat okozott volna, ha az elmúlt két év során nem építettek volna be mintegy 2 milliárd forint értékű közmunkát a töltésekbe - mutatott rá Hajós Béla. A vízügyi helyettes államtitkár szerint egy kilométer töltés megerősítése 50-80 millió forintba kerül, ami azt jelenti, hogy az évi 5 milliárd forint mintegy 70-1,00 kilométer védvonal megépítésére elegendő. Hajós Béla emlékeztetett arra, hogy a magyarországi folyókat övező 4200 kilométeres gátrendszer átlagosan mintegy 60 százaléka megfelel a műszaki előírásoknak - a gát eléri a valaha mért legnagyobb vízszint feletti 1 méteres magasságot azonban a fennmaradóknál sem áll fenn az azonnali gátszakadás veszélye. A Felső-Tisza vidékén ez az arány alig éri el az 50 százalékot, míg a Duna völgyében meghaladja a 67 százalékot is. A Felső-Tisza-vidék árvíz- védelmi rendszerére a jövő évi költségvetés eredeti tervezete 850 millió forintot szánt, amit a gazdasági kabinet további 2 milliárd forinttal javasolt megemelni. Ezenkívül a Körösök, a Duna, a Rába és egyéb folyók gátjainak megerősítésére jövőre 1,85 milliárd forintot terveznek. A Felső-Tisza vidékén először azokon a szakaszokon kezdik el a gát megerősítését - Tiszakóródnál, Tiszabecsnél, Tarpánál, Cigándnál -, ahol a novemberi árvízveszély idején úgynevezett nyúlgátakkal, homokzsákokból épített védvonallal állták el a víz útját. A beruházó a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság lesz, amely a gátmegerősítési munkákra közbeszerzési pályázatot ír ki. A munkálatok legkorábban márciusban, a fagy megszűnte után kezdődhetnek el. A jövő évi büdzsé tervezete szerint az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a 12 vízügyi igazgatóság intézményei, 5143 fős létszámmal 10 milliárd forintból gazdálkodhatnak, ami 1,6 milliárddal több az ideinél. Hajós Béla azonban úgy véli: indokolt lenne a gyorsabb ütemű fejlesztés érdekében, ha jövőre 3-4 milliárd forinttal több jutna az intézményi kiadásokra. / A MIEP országos gyűlése Csurka István, a szombati országos gyűlésen újjáválasztott pártelnök összegezte így a most elfogadott programot: „A MIÉP nemzeti radikális párt, amely küzd a privatizáció felülvizsgálatáért, a bankárkaszt háttérbe szorításáért, a rendért és a demokráciáért.” Elmondta: a jövő évi tisztújításig nem töltik be a ma üres három elnökségi helyet és Szabó Lukács felmentése miatt megürült alelnöki posztot. Az országos gyűlés felszólította a kizárt politikust, hogy adja visz- sza a MIÉP-nek parlamenti képviselői mandátumát. Nem mond le parlamenti mandátumáról Szabó Lukács - mondta el vasárnap a sajtó munkatársának. A MIÉP volt alelnöke, akit a párt szombati országos gyűlésén kizártak, kijelentette: a döntéssel megszűnik a MIÉP országgyűlési frakciója, de „Csurka nem csak a frakciót, hanem a pártot is szétverte, amely olyan sorsra jut, mint a KDNP, vagy az MDF”.
