Petőfi Népe, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-29 / 303. szám

1998. DECEMBER 29., KEDD 7. OLDAL PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Bien-Haus Hungária Építőipai Minőségi hazak (06 1) 261 87 14, 260 80 81 Fax: (06 1) 265 03 24 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. Telefon: (06 76) 418 849 Mobil: (06 30) 955 65 08 Ha Ön saját ház építését tervezi egy életre szóló döntés előtt áll. Ma már nem mindegy, kik­kel tervez, kiviteleztet, egy­általán ki az akiben meg­bízhat az ember. A Bien Zenker cég már több mint 35 000 egyedi házat épített fel Ausztriá­ban és Németországban - így joggal mondhatjuk, szereztünk némi tapaszta­latot e téren. Ha ön gyorsan, kiváló mi­nőségben, és nem utolsó sorban kedvező áron kíván családi házat építtetni, ne hagyja ki ezt a lehetőséget! Tekintse meg mintaházun­kat, keresse részletes pros- petusunkat. A Bien-Zenker féle fal hőszigetelő ké­pessége minden hagyományos fal- szerkezet hőszigetelő képességénél kedvezőbb, K-értéke 0.28 W/rrfK. Január 4-én meg­nyitjuk kecskeméti képviseletünket is! Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt! Drágulnak az élelmiszerek Az orosz válság idén lenyomta a hazai árakat Az élelmiszerek 10-15 százalékos drágulására kell számítaniuk a vásár­lóknak az év elejétől. A tejipari cégek többsége janu­ártól, a baromfiipari vállalatok várhatóan februártól tervez­nek áremelést. Drágábban kí­nálja majd termékeit a hús- és a cukoripar is. Az élelmiszerek árát az idén még letörte az a körülmény, hogy az Oroszországba szánt termékek nagy része hazai pi­acra került. Ezzel együtt is az ágazat cégeinek - a legóvato­sabb becslések szerint is - 50 milliárd forint árbevétel-ki­esést kellett elkönyvelniük. Ha ez a trend folytatódik, az eladási gondok a termelés csökkenéséhez vezethetnek, s ennek később inflációnövelő hatása lehet - vélik a pénzügyi elemzők. Átlagosan 10 százalékkal emelik áraikat a tejipar piacve­zető vállalatai január elsejétől. A drágulást a gazdálkodóktól átvett tej felvásárlási árának emelkedésével indokolják. Ugyanakkor néhány tejipari cég egyelőre várakozó állás­ponton van az áremelés mérté­kének és idejének tekinteté­ben, mert a jövő évi piaci sza­bályzók pontosítására várnak. Nem ismeretesek még a külső szolgáltatások (energia, üzem­anyag, szállítás) díjemelkedé­sei sem. Legalább 10 százalékos ár­emelkedést prognosztizálnak a húsipari feldolgozók 1999 első hónapjaira. Többet kell majd fizetni a tőkehúsért, a felvágottakért, a húskészítmé­nyekért. A drágulás időzítése még bizonytalan: a feldolgo­zók megvárják vele a kor­mánytámogatás mértékének nyilvánosságra hozatalát. Áremelkedést tart szükséges­nek a Baromfi Terméktanács is. Véleményük szerint a baromfi­ipar elveszítheti működőképes­ségét, ha az elmúlt hónapok 10- 15 százalékos áresését nem kö­veti legalább ekkora kompenzá­ció. A csirkéért,- kacsáért, libá­ért, pulykáért februártól kell majd többet fizetnünk. Á jövő év elejétől ugyancsak 10-15 százalékos áremelést he­lyezett kilátásba a cukoripar, de nem egy lépcsőben, hanem folyamatosan. A termelők a feldolgozási költségek növeke­dését szeretnék érvényesíteni. Januárban még biztosan nem várható sem a kenyér, sem a pékáruk drágulása, ugyanis a cégek a jövő évi költ­ségnövekedést csak az év első hónapjában tudják ténylege­sen kikalkulálni. Ezért legha­marabb februárban emelhetik áraikat - költségeik emelkedé­sének ismeretében. A drágu­lást emellett akadályozza, hogy a nagy élelmiszerláncok továbbra is árleszorító politi­kát folytatnak. Az idén az élelmiszerárak egyértelműen fékezték az inf­lációt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint novem­berben mindössze. 7,5 száza­lékkal drágultak az élelmisze­rek az előző év hasonló idő­szakához képest, miközben a fogyasztói árindex 11,2 száza­lékkal emelkedett. Elemzők szerint hasonló arányok várha­tók decemberre is. (sts) Országos lakáspiaci körkép Számos körülménytől függ egy- egy lakás ára, így például a he­lyétől, a komfortfokozatától, az általános állapotától, megköze­líthetőségétől, fűtésének fajtá­jától, sőt a parkolási lehetősé­gektől is. Körképünkből kide­rül, hogy a dunántúli, még in­kább a fővárosi ingatlanokért aránytalanul többet kell fizetni. ‘Egy kétszobás miskolci pa­nellakás ára négyzetméteren­ként 23-28 ezer forint, de egy ugyanilyen otthon Ózd zöld­övezetében már 700 ezer forin­tért megkapható. Az alig 50 ki­lométerre fekvő Egerben közel annyit kérnek az ingatlanokért, mint Budapesten: egy 60 négy­zetméteres panellakás például majdnem hárommillióba kerül. Salgótarjánban 25-50 ezerért, Szolnokon 30-40 ezerért, Deb­recenben 35-55 ezerért juthat­nak a lakótelepi lakások négy­zetméteréhez. A Dunántúlon még drágább a lakás. Székesfe­hérvárott a legszerényebb két­szobás lak is legalább három­milliót, Zalaegerszegen 3,3 mil­liót, Győrben majdnem 4 milli­ót ér. Igaz, egy hasonló tatabá­nyai lakásért csak 1,2-1,4 milliót kémek. Kecskeméten és Szegeden alig mozdul a panelpiac, mert a kereslet meghaladja a kínálatot. Budapest külső kerületeiben 50-55 ezer forintos négyzetmé­terárral számolnak. Az olcsóbb gázfűtés minde­nütt felveri a lakásárakat. Bor­sodban 44-55 ezer, Hevesben 50-60 ezer, Szolnokon 45-65 ezer, Debrecenben 80-100 ezer forintot is elkérnek a konvekto- ros otthonok négyzetméteréért. Egy budapesti 60 négyzetméte­res lakásra pedig legalább 5,5 milliót kell szánnia a vevőnek. Főleg lányoknak és asszonyoknak ad munkát az a varroda, mely ez év eleje óta üzemel Szabadszálláson. A számítógépes vezérlésű gépekkel férfi és gyermek fehérneműket készítenek. Mint Füstös István cégvezető elmondta, a Csabi Gmk.-t a 100 milliós termelési érték növelésében az állandó létszámhiány akadályozza. FOTÓ: FARKAS PÁL Beszállítói charta Nyíregyházáról Öt Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei cég vezetői beszállítói char­tát írtak alá a minap Nyíregyhá­zán azzal a céllal, hogy a helyi Primom Vállalkozásélénkítő Alapítvány által összehangolt együttműködésükbe bevonják a kis- és középvállalkozásokat. A fémfeldolgozásban, műanyag- és gumiiparban, valamint az elektrotechnikában érdekelt cé­gek csatlakoztak a Gazdasági Minisztérium beszállítói cél­programjához. Kovács István, a Primom Ala­pítvány ügyvezető igazgatója el­mondta: az októberben indult program révén már mintegy 60 millió forintos üzlet köttetett meg a térségben. Az alkatrésze­ket, félkész termékeket igénylő mátészalkai Carl Zeiss Hungá­ria Kft. műszaki igazgatója, Kárpáti Tibor kifejtette, hogy egy világpiacra termelő cég csak olyan beszállítókat tud fogadni, amelyek a legmagasabb minő­séget produkálják. Az évi 3 milliárd forintos ter­melési értéket előállító Zeiss gyár eddig javarészt (70-80 szá­zalékban) Németországból szerzett be alkatrészeket, de máris találtak olyan beszállítót, amely a német anyacégnek is partnere lett. Chipkártyás bérletrendszer Az országban elsőként Mo­hácson bevezették a chip­kártyás buszbérlet használa­tát. Az utasok kényelmét és a gazdaságos menetrend­szervezést egyaránt szolgáló finn rendszert a hónap köze­pén helyezték üzembe Bara­nya megye Duna-parti váro­sának helyi járatain. A chip- kártyák több hónapra is fel- tölthetők. Uj orosz törvény készül a földről Az orosz törvényhozás alsóhá­za a napokban kétszeri nekifu­tásra sem tudta megszavazni a földtörvényt, noha a Borisz Jelcin államfő által javasolt vál­tozások immár korlátoznák a termőföld szabad forgalmát, ahogy azt a baloldali többségű állami duma követelte. A tör­vényhozásnak így most egy teljesen új tervezetet kell kidol­goznia. Oroszországban a ter­mőföld 85 százaléka van ma­gántulajdonban, a szövetkeze­tek feloszlása után 12 millió orosz paraszt juthatott mező- gazdasági és erdőterülethez. Takarékos estek a gazdákkal A magyar családi gazda­ságok hitelképtelenek je­lenleg. Nincsenek olyan ingatlanaik, amelyeket kölcsönfolyósítás esetén le lehetne terhelni. Az ag­rárgazdaság fejlődésének ez az egyik fő akadálya. A gazdakörök megpróbál­nak megoldást találni. Úgy tűnik, hogy az útkere­sésben Bács-Kiskunban a takarékszövetkezetekben jó patrnerre találhatnak.- A megyei takarékszövetkeze­tek szoros kapcsolatok kiépíté­sére törekednek a gazdakörök­kel és az agrárkamarával is - mondotta Illés Tiborné, a Bács- Kiskun Megyei Takarékszövet­kezetek Szövetségének titkára.- Ennek jelzéseként december­ben Szentkirályon és Nagy- baracskán átvállalták a gazda­köröknél szokásos téli este megszervezését. Az előbbi községben a Laki teleki Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója, Jand- rasits Józsefné, a másikban pe­dig a Bácska Takarékszövet­kezet vezetője, Dudás Katalin vette kézbe az ügyet. Meghív­ták a helybeli gazdákat család­tagjaikkal együtt egy kötetlen találkozóra. A házigazdái tiszt betöltésére Pál Attila színmű­vészt kérték fel. Az asszo­nyok karácsonyfadíszeket ké­szítettek - ehhez anyagot a helyszínen kaptak -, élvezték a szórakoztató műsorszámokat, amíg a férfiak komoly dolgok­ról ejtettek szót Bagi Bélával, a megyei gazdakörök szövetsé­gének elnökével.- Hányán tettek eleget a meghívásnak?- Számítottak a szervezők rá, hogy az emberek nehezen mozdulnak. Ezért találták ki a közös elfoglaltságot a hölgyek­nek, és a műsoros keretet is. Hatvan-hetven résztvevőjük volt a jó hangulatú esteknek, amivel elégedettek voltak a vendéglátók. Különben a kötet­len találkozásnak ezt a formá­ját kísérletnek tekintettük. Be­vált, ezért néhány takarékszö­vetkezet már az új évre, a ta­vaszi munkák előtti időszakra szervezi a hasonló találkozót. Segítettek a helyi polgármesteri hivatalok, az iskolák - Szentki­rályon műsort is adtak a tanu­lók -, a művelődési ház.- Milyen stratégia áll ennek a kezdeményezésnek a hátte­rében?- A Bács megyei takarékszö­vetkezetek az Európai Unióhoz való csatlakozás után is a vi­dék bankjai kívánnak lenni. Vagyis partnerei akarnak ma­radni a gazdáknak. Ezt a part­nerséget az is indokolja, hogy a falusi emberek, a gazdák kö­zül sokan tagjai a helyi taka­rékszövetkezetnek.- Jelenleg ki tudják szolgálni a gazdák hiteligényeit?- Sajnos egyelőre teljes kö­rű kiszolgálásról nem beszél­hetünk. Ahhoz, hogy a csalá­di gazdaságokat szándékaik szerint segíthessék a takarék- szövetkezetek, fedezeti oldal­ról törvénymódosításra lenne szükség. Reméljük, hogy ez mihamarabb megtörténik, és hogy az állami támogatások fo­lyósításában is kellőképpen ki­vehetik részüket a takarékszö­vetkezetek.- A Magyar Gazdakörök Or­szágos Szövetsége és a takarék­szövetkezetek országos szövet­sége között elvi megállapodás van életben az együttműködés­ről - kapcsolódott be a beszél­getésbe Bagi Béla, a megyei gaz­dakörök szövetségének elnöke. - Úgy ítéljük meg, hogy a tag­sághoz a takarékszövetkezetek a legközelebbi pénzintézetek. Úgy gondoljuk, hogy ez a jövő­ben is így lesz. Sajnos ma hitel- képtelenek a családi gazdasá­gok, nincs leterhelhető ingatla­nuk. A garanciák megteremté­séhez törvénymódosítás szük­séges. Viszont mi úgy véljük, a személyes kapcsolatokat is ér­demes tekintetbe venni a hitel- képesség elbírálásakor, már je­len időben is. 1993-ban az OTP- vel volt a MAGOSZ-nak egy kö­zös gépvásárlási hitelakciója. A hitel visszafizetésének garanciá­jául elfogadta az OTP a helyi gazdakör elnökének írásbeli jót­állását. Ötven személy közül csak egy nem fizette vissza a kölcsönt határidőre, de azt is rendezték. A pénzintézet illeté­kese szerint ez a kitűnő arány példa nélküli náluk. Tehát: ha egy közösség erkölcsi garanciát vállal a tagjáért, arra a gazdák esetében lehet építeni. Szeret­nénk, ha a gazdák hitelképes­ségének megítélésénél ebbe az irányba is léphetnénk a partne­rekkel. Erre alapozzuk remé­nyeinket a takarékszövetkeze­tekkel kapcsolatban. Bagi Béla fölvetette: jó len­ne, ha a takarékszövetkezetek alapvető pénzügyi ismereteket, információkat nyújtanának a gazdáknak, hiszen a döntések­hez tájékozottságra van szük­ség. Illés Tiborné szerint a szö­vetkezetek szívesen eleget tesz­nek ennek a kérésnek. A. T. S.

Next

/
Thumbnails
Contents