Petőfi Népe, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-29 / 303. szám

2. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP 1998. DECEMBER 29., KEDD 0 JÓ NAPOT! December 29., kedd Névnap: Tamás, Tamara Köszöntjük a névnapjukat ma ünneplő Amázia, Aszpázia, Bökény, Dávid, Dókus, Jonatán nevű olvasóinkat is! Napkelte: 7 óra 32 perc Napnyugta: 16 óra 01 perc Holdkelte: 13 óra 28 perc Holdnyugta: 2 óra 45 perc Tegnap a Duna Budapest­nél 219 cm (apad), Bajánál 338 cm (apad), a Tisza Szolnoknál 72 cm (árad), Csongrádnál pedig 56 cm (apad) magas volt. Közlekedés Ma Bács-Kiskun megye fő­útjain nem végeznek javítá­si munkálatokat, csupán az 52-es főúton a kecskeméti Szil-Coop áruháznál,a bajai Duna-hídon van érvényben továbbra is a forgalomkor­látozás. Az említett helye­ken kérik, hogy fokozottan vigyázzanak az autósok. Traffipax Ma délelőtt Fülöpszálláson, az 52. számú főúton, vala­mint Kecskemét lakott terü­letén, délután Solton és Kecskeméten számíthatnak a járművezetők radarellen­őrzésre. Mi, Hol, Mikor? •Ma délelőtt 10 órától szil­veszteri álarcokat készíthet­nek a gyerekek a kecskeméti Szórakaténusz Játékházban. December 30-án, délelőtt 10 órától batikolás, textilfestés foglalkozások lesznek a gye­rekeknek. Az újévi aprók tán­ca 1999. január 2-án, délután három órakor kezdődik, ugyancsak a kecskeméti Szó­rakaténusz Játékházban.* A kecskeméti planetáriumban ma és holnap délután két óra­kor ismeretterjesztő csillagá­szati előadást tartanak gyere­keknek. A hagyományokhoz híven idén is megtartotta karácsony éjszakai koncertjét Kiskunhalason a Fedora Városi Vegyeskar. A Csendes éj című koncertre zsúfolásig megtelt az alsóvárosi római katolikus templom. Faddi Istvánná vezényletével ismert karácsonyi dalok csendültek fel, orgonán közreműködött Módra Elvira. FOTÓ: POZSGAI ÁKOS Homokhátsági mintagazdaság alakul Kerekegyházán Nyolcmillió forint vissza nem térítendő támoga­tást nyert Kerekegyháza önkormányzata az Alföldi Ökotérség Fejlesztés pá­lyázaton. A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium által meghirdetett programra a ke­rekegyháziak a „Homokhátsági mintagazdaság” elnevezésű tervvel pályáztak. A pályázat célja egy olyan - a tanyás gazdálkodás előnyeit megőrző - mintagazdaság lét­rehozása, amelyben bemutat­ják majd a tájra jellemző szőlő- és gyümölcstermesztési mó­dok mellett a gyógynövényter­mesztés és az állattartás jelleg­zetességeit is. A mintagazdaság - amellett, hogy a térség gaz­dálkodóinak példát mutatna - oktató, kutató, demonstrációs és szaktanácsadó modellgazda- ság szerepét is betöltené. Gya­korlati helyszínül szolgálna a Gödöllői Agrártudományi Egyetem diákjainak, valamint a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem kecskeméti főiskolai karán és a Kocsis Pál Mezőgaz­dasági Szakközépiskolában ta­nulóknak. Az eredetileg meg­pályázott összeg 12 millió fo­rint volt. A nagyszámú pályá­zat miatt azonban csak 8 millió forinttal támogatta a miniszté­rium a programot. A kerekegy­házi önkormányzat és a minta­gazdaság létrehozásában részt vevők közhasznú társaságot hoznak létre a működtetésre. A társasági tagságra felkérték a Bács-Kiskun Megyei Önkor­mányzatot és Kecskemét váro­sát . W.K.E. Uj háziorvosok Kecskeméten Kecskeméten december 31-én három háziorvos nyugdíjba vonul: dr. Domokos Jusztina (Csokor utcai gyermekrende­lő), dr. Sikari Kovács András (Piaristák tere 7.) és dr. Zá- goni Miklós (Piaristák tere 7.). A műkertvárosi gyermekren­delőben is változás lesz: 1999. január elsejétől dr. Varga Ju­dit gyermekorvos látja el a körzetben élő gyerekeket. Dr. Sikari Kovács András körzetét 1999 januárjában dr. Kellermann Péter látja el. Az állást várhatóan februártól töltik be. Dr. Zágoni Miklós körzetét 1999. január elsejé­től dr. Gaszner András felnőtt háziorvos veszi át. A Vacsi- közben, a Smetana utca 5. szám alatt új háziorvosi és gyermekorvosi rendelő kezdi meg működését 1999. január elsején. Az új körzetet dr. Ba­gó Ferenc vállalkozó házior­vos látja el. BALESETEK BŰNÜGYEK Csaló Csalás gyanújával vették őrizet­be a kecskeméti B. Zoltánt. Egy személygépkocsi gazdája meg­próbálta visszavásárolni ello­pott járművét, de az őrizetbe vett férfi zsebre vágta a pénzt, a kocsit pedig nem adta vissza. November végén lopták el a ko­csit, 50 ezer forintot követeltek a tolvajok, a tulajdonos fizetett, de hiába. Az ismeretlen tettes ellen kezdett nyomozás ered­ményeként vették őrizetbe B. Zoltánt. Verés gallyért Alaposan helybenhagytak egy kiskunhalasi férfit, majd eltu­lajdonították láncfűrészét. Ket­ten támadtak a száraz fát gyűj­tő polgárra karácsony„előtt egy nappal. B. Tamás és K. Ottó fe­lelősségre vonták a gallyakat hordó férfit, hogy mi jogon te­szi, amit tesz, majd megverték, és elvették a 20 ezer forintos motoros fűrészt. Az említett férfiak kifosztás bűntettének gyanújával kerültek őrizetbe. Ellopott fenyőfa Karácsony másnapján egy kalo­csai lakos tett bejelentést a he­lyi rendőrkapitányságon. El­mondta, hogy két napig távol voltak, ez idő alatt valaki a ház előtti virágoskertből kivágott és ellopott egy 30 ezer forint érté­kű fenyőfát. Kifli és kenyér Egy bajai élelmiszerbolt raktá­ra előtt járt tolvaj december 24-én a reggeli órákban. Az ott lévő ládákból kenyeret, kiflit és tejterméket lopott el. A szakmán vegyesboltban is tol­vajok jártak, akik szeszes ita­lokat, dohányárut és váltó­pénzt loptak. Az összes kár 30 ezer forint. A rendőrök elfog­tak és előállítottak két fiatalko­rút, akik beismerték a bűntett elkövetését. Pesten fogták el Vasárnap délután a budapesti XIV. kerületi kapitányság érte­sítette a bajai rendőröket, hogy elfogták J. Jánost. A madarasi férfi ellen a bajai kapitányság adott ki elfogatóparancsot, va­gyon elleni bűncselekmény el­követése miatt. Meglelték Lakossági bejelentések alapján a rendőrség azonosította azt a 29 éves budapesti férfit, akit a XV. kerületben a Szentmihályi út melletti Kisturján erdőben ismeretlen tettes több késszú­rással megölt. Kocsmai eset A gyöngyösi rendőrkapitányság járőre elfogta és őrizetbe vette Sárközi S. 32 éves budapesti, Kakucsi L. 39 éves és Dömötör P. 30 éves visontai lakosokat, mert vasárnap délután egy ital­boltban leütöttek és kiraboltak egy 31 éves helyi lakost. Robbanás Harkány külterületén vasárnap a déli órákban az 55 éves M. L. helyi lakos faházában eddig tisztázatlan körülmények kö­zött tűz keletkezett, amelyben két PB-gáz-palack felrobbant. Személyi sérülés szerencsére nem történt, ám a ház porig égett. A kár 10 millió forintra te­hető. TÉLI SZERENGSEKÁRTYA-JÁTÉK a Petőfi Népe előfizetői számára! Információs - ingyenes - telefonszám: 06-80/480-756.1 NÉZŐPONT Papp Zoltán Ki kapja a zúzáját? A jánoshalmi, kényszerűen olcsó csirke tönkretette azokat a piacoló kisgazdaságokat, melyek abból éltek, hogy hetente friss baromfit és tojást hordtak a bajai piacra. Az egyik kofa szomorúan kérdezte: ha nem kell a búza, a kukorica, a disznó és a csirke, akkor miből lehet majd eltartani falun a családot? Az biztos, aki egyszer megégette a kezét, az nehezen fog még egyszer belekapni bizonytalan eredményességű vál­lalkozásba. Persze ezeknek a gazdáknak lehet majd regélni a modern értékesítési szövetkezetekről, meg uniós csat­lakozásról. Nem fog hinni senkinek, őt hiába ne dolgoz­tassák. Érthető, hogy a felvásárló csak minőségi árut akar a pénzéért. Azt azonban ő sem várhatja el, hogy a termelő önköltség alatt dobja piacra portékáját, és a hasznon nem osztozik a gazdálkodóval. A kockázat ugyanis nem a rak­tárban keletkezik, hanem a termelőnél, aki éjt nappallá téve dolgozik. Ha nem lesz csirke, emelik az árat Bizonyosan a megyében is kevesen adják fejüket csirke­farm telepítésére. Főleg úgy, elés, csirke, h0§y az értékesítésben magára marad a mezőgaz­dasági vállalkozó. Ha nem lesz elegendő csirke - ami ■ valljuk meg, egyre fontosabb az élelmezésben olcsósága miatt -, a feldolgozók emelni fogják az árakat, hivatkozva a hiányra. Ekkor a családi asz­taloknál nagy kompromisszumra lesz szükség, hogy eldöntsék: ki kapja a pörköltből a zúzáját? A falun élők még csak ellesznek valahogy. Néhány kotlós ültetésével megold­ható az utánpótlás, és ha nagy az udvar, felnőnek a kaka­sok. De mi lesz a városi kisnyugdíjasokkal, akiknek most is jó, ha jut csirkefarhátra? A lábakról ne is beszéljünk. Igazuk van azoknak, akik sürgetik az unióbeli kvótarendszer hazai bevezetését. Enélkül ugyanis nehezen védhető ki a ter­melési és a piaci zűrzavar. Hogy mikor állhatnak újra talpra a bácskai baromfi- tenyésztő gazdaságok, azt nem tudni. A vágóhidak még mindig nem fizettek a leszállított csirkéért. így a cégek nem tudnak munkabért és közüzemi számlát fizetni, takarmányt vásárolni. Aki mégis telepíteni akar, annak nincs tőkéje napos csibére sem. Arra pedig nem számíthat, hogy egy csődhelyzetben lévő ágazat banktól pénzt kap a befek­tetésére. Az erkélyeken karalábét lehet termelni, de csirkét tartani nem. Kidobtak tízmillió forintot? Lesz-e meleg víz a miklósi tanuszodában? Évekkel ezelőtt vették tervbe Kunszentmiklóson a hetvenes évek elején bezárt városi uszo­da felújítását, tanuszodaként való működtetését. Az idén több jelentős lépés is történt a terv megvalósítására, így a terü­leten például először meleg víz felkutatására adott megbízást az önkormányzat egy vállalko­zásnak. A tervek szerint a ter- málkútról üzemeltették volna az uszodát. Találtak is meleg vi­zet, ám az uszodát építő cég később mégis vezetékes vízzel való működtetésre kapott kivi­telezési megbízást. A meleg víz felkutatása tehát úgy tűnik, hiá­bavaló volt. Pedig tízmillió fo­rintjába került az önkormány­zatnak. Ezt a kérdést is fesze­gette az a képviselői beadvány, amelyet legutóbbi ülésükön tárgyaltak a kunszentmiklósi városatyák. A döntés szerint be­vizsgáltatják a talált meleg vi­zet, hogy az alkalmas-e esetleg gyógyvízként való hasznosítás­ra, ha már a tanuszoda feltölté­sére nem használható. A tiszti- orvosi szolgálat ugyanis csak a vezetékes víz használatát enge­délyezi erre a célra. Ez viszont jelentős költségtöbbletet jelent, hiszen azt melegíteni kell. Az ügy jelenlegi állása szerint lehet, hogy a 10 millió forintba került fúrás felesleges volt. Községrendezés Dunapatajon Az új dunapataji önkormány­zat legelőször a község szépí­téséhez, rendezéséhez látott hozzá hetekkel ezelőtt. El­kezdték tisztítani az árkokat, vízgyűjtőket, átereszeket. Az önkormányzat által foglalkoz­tatott közmunkások mellett a község polgárai is segítenek társadalmi munkában a rende­zésben. Több vállalkozás vezetőjét is sikerült megnyerni támoga­tóként. Mint Nagy Antal pol­gármester elmondta, a havazás akadályozza a munkát és az is komoly gondot jelent, hogy az önkormányzatnak nincsenek munkagépei. A közeljövőben üdvözlő és búcsúztató táblá­kat helyeznek el a nagyközség bejáratainál. Egy helybeli vál­lalkozó, Taba János százezer forintot ajánlott fel erre a célra. Egy másik vállalkozó, Gózon János háromszázezer forint ér­tékű munka elvégzését aján­lotta fel. Ő a szelidi bejáró két oldalát és a régi temető mellet­ti területet rendezi gépeivel, valamint megoldja a vízelveze­tést is. Nagy Antal szerint a községszépítésre létrejött ösz- szefogás példaértékű, hiszen az említetteken kívül több vál­lalkozó és pataji polgár is ön­zetlenül segít. W.K.E.

Next

/
Thumbnails
Contents