Petőfi Népe, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-24 / 301. szám
1998. DECEMBER 24., CSÜTÖRTÖK BOLDOG KARÁCSONYT! 7. OLDAL Bárcsak minden héten ünnep volna a majsai iskolában! Mit ajándékozott Erzsébet királyné kecskeméti társalkodónőjének? Ferenczy Ida, Erzsébet királynő társalkodónője. A kiskunmajsai Móra Ferenc Általános Iskola kis- diákjainak, tanárainak örömteli napokat hoztak az elmúlt hetek. A Mikulás is biztatóan indult, mert az előkészületek közben megérkezett Veszprémből és minden gyereknek hozott egy csomagot. A karácsonyi ünnepségén derült ki az örömteli hír, hogy az iskola alapítványa az adományozók jóvoltából kétmillió forinttal gyarapodott. A Móra-iskola tanulásban és értelmileg akadályozott gyermekeket nevelő intézmény. Segíts magadon, az Isten is megsegít! - választották mottóul az iskola pedagógusai, akik lankadatlan szorgalommal próbálnak pályázatokon pénzt szerezni, hogy jobbá tehessék a diákjaik életét. Mikuláskor a veszprémi polgármesteri hivatal szakszervezete küldött annyi csomagot, hogy minden gyereknek külön ajándék jutott. A meglepetések sorozata azonban nem ért véget, mert aznap befutott Kecskemétről a Gong Rádió Mikulása is gyümölcsökkel, édességekkel, könyvekkel. Az iskola múlt heti karácsonyi ünnepsége különösen emlékezetes marad mindenkinek, hiszen garmadában álltak az ajándékok és a finomságok, jutott azokból mindenkinek. Az egyik legmeghatóbb küldemény a zalakarosi Móra-iskolá- ból érkezett, ahonnan a diákok és a nevelők játékokat és könyveket küldtek valamennyi majsai mórásnak. A szívszorító ünnepségről sokan távoztak meghatottan, könnyes szemekkel, hiszen volt olyan gyerek is, aki életében először kapott karácsonyi ajándékot. Nemrégiben egy tv-riport is bemutatta a kiskunmajsai iskolában tanuló gyerekek nehéz helyzetét, akik közül néhá- nyuknak otthon nem mindig jutott ennivaló, mert olyan szegény a családjuk, hogy mindennapi betevőre nem futja. Az iskola tavaly pályázatot nyújtott be a Gyermekétkeztetési Alapítványhoz. A helyi közvéleményt megosztotta, a- mikor nyilvánosságra került az iskola kisdiákjainak sanyarú sorsa. Többen voltak azonban azok, akik valamilyen módon - névvel vagy név nélkül - segíteni igyekeztek. így jöhetett létre az iskola Kisködmön Alapítványa, amelynek a számlájára került a Gyermekétkeztetési Alapítvány által gyűjtött 2 millió 211 ezer forint is. Az alapítvá- nyosok ezenkívül annyi élelmiszert hoztak, amiből 122 csomagot osztottak ki. Jutott volna minden ott tanuló családjának, ha a jobb anyagi körülmények között élők át nem adják rászorultabb társaiknak az ajándékot. Megható volt a székesfehérváriak segítsége, ahol Pap István plébános kezdeményezésére háromszázan adták össze azt a 105 ezer forintot, amelyet az iskolának címeztek. A Bankaritas Alapítvány 350 ezer forinttal volt az iskola segítségére. Oktatási intézmények is küldtek adományokat. A szegedi Arany-iskola ruhát és élelmiszert, a szankiak és a szegedi Juhász Gyula Tanárkéző Főiskola II. számú gyakorlóiskolája ruhákat gyűjtött a majsaiaknak. íbtltco ,sos; Álmában sem gondolhatta Ferenczy Gergely táblabíró Ida lánya 1864-ben családi körben eltöltött karácsonyán, hogy a következő évben csak gondolatai járhatnak itthon szenteste. A híres kecskeméti nemes Kovács család ismerősének a neve, Deák Ferenc javaslatára került fel az Erzsébet császárnénak javasolt társalkodónők listájára. Voltak még csodák! Ida egy kis kecskeméti copfos komor- nával, és a sógora, Hertzeg Sándor közigazgatási bíró kíséretében hamarosan vonatozhatott a császárvárosba. Fájó szívvel búcsúzott az ősi, Mezei utcai családi otthontól, az öt tölgyfás bugaci birtoktól, a rokonoktól, barátnőktől. Kiérkezése után több levelet is írt haza a bécsi látnivalókról. Valamennyi levelében írt a rajongásig tisztelt Erzsébetről. „Örömmel várom azokat a perceket, amikor magához parancsol.” 1865. december 13-án „végtelen örömmel” szállt föl a néhány naposra tervezett gyógykezelésre Erzsébet királynét és kíséretét a bajor fővárosba szállító különvonatra. Tovább maradtak, mivel a kezelőorvos látni szerette volna a kúra hatását. A királyné bizalmasa az élmény melegével számolt be kecskeméti rokonának müncheni meghatottságairól, örömeiről. „Az este, Karácsony estéjén egy bársony palásttal ajándékozott meg és szépen adta által. Én imádhatnám őt csak csekély személyem iránti kegyességéért, de hát azon tudat is hozzá járul, ahogy ő érez és beszél a magyarokról. Igazán védangyalunk. Csak ezután számolt be a szép müncheni templomokról, a 20 éves, de a 17-nek is alig látszó bajor királyról, de leginkább a felséges asszony családjáról. Van még egy nővére hon, az is igen szép és kedves, de mégis az én Császárném a legszebb a világon. Csak az Isten jó egészséget adjon neki ismét.” Kérte a legfrissebb hazai híreket: „minden érdekel Kecskemétről”. A monarchiában a múlt század utolsó évtizedétől fényeseden ki igazán karácsony, vált az év kiemelkedő, az ajándékozásban is kimutatott szeretet ünnepévé. Szegényebb és gazdagabb családokban, falun és városban egyaránt megpróbálták kitalálni, hogy minek örülne leginkább a család, a barát. 1893. december 9-én maga Ferencz József szerette volna kérni az időközben brünni alapítványi hölggyé előléptetett, tehát a Frau von megszólításra jogosult Ferenczy Idát Erzsébet rokonainak szánt ajándékok megbeszélésre. Ida is gondolt rokonaira. Néhány éve balatonarácsi otthonában beszélgettem Váradi Szabó Béláné, született inár- csi Farkas Idával, Ferenczy Ida keresztlányával. „Tizenegy éves voltam, amikor először találkoztunk. A Semme- ringre hívott meg másik anyám. így hívtam, mivel az édes korán itthagyott bennünket. Alföldi létemre akkor láttam először hegyeket és olyan elegáns hotelben sem jártam, mint amilyenben ő lakott. Ida néni Szűz Mária-kék, csipkegalléros ruhában fogadott. Váratlanul nekem kellett fogadnom egy hercegnőt. Keresztmamám is megdicsért úri modoromért, elismerése végigkísérte életemet. Heltai Nándor Csendes éj, szentséges éj... Gömb, szalag, gyertya, aranyszínű szalma A kis templom, ahol először hangzott el a Csendes éj című dal. Stille Nacht, heilige Nacht - Csendes éj, szentséges éj. A daloknak is megvan a maguk sorsa, ekként a világ legismertebb karácsonyi énekének is. Sokáig ismeretlen szerző művének, réges-régi német-osztrák népdalnak vélték. Mások Mozart gyermek- vagy ifjúkori alkotásának tulajdonították. Holott keletkezése mindegyiknél köznapibb, még ha a keresztény világ legnagyobb ünnepén éneklik is. Még ha eredetileg csak egyetlen alkalomra íródott is. Egy alkalomra, az éppen 180 esztendővel ezelőtti karácsonyra. Két meséje is van a Stille Nachtnak. Az egyik szívet melengetőén romantikus, a másik egyszerűbb, ám a lényegen, a Csendes éj népszerűségén aligha változtat. Az első változat: a Salzburghoz közeli Oberndorf falucska templomi orgonája éppen az advent napjaiban elnémult. Szegény település lévén, mást már nem találván ehetőnek, a templom éhes egerei használhatatlanná rágták a bőr orgonafújtatót. Az orgonajavító a nagy hó miatt nem jutott el Oberndorfba. Ám mit énekeljen a falu az éjféli misén orgona nélkül? Pár órája volt csupán a település kisegítő lelkészének, a 26 esztendős Joseph Mohrnak a cselekvésre. Akkor, 1818. december 24- én délután vetette papírra a versikét (Stille Nacht, heilige Nacht...), és sietett át szánon a szomszédos Arnsdorfba, jó barátjához, a nála öt évvel id<sebb Franz Xaver Gruber kántortanítóhoz a kézirattal. A bensőséges, karácsonyváró hangulatnak is köszönhetően, igen gyorsan megszületett a dallam Gruber gitárján. Az oberndorfi St. Nikolaus templomban már gyülekeztek a hívek, mindenekelőtt a gyerekek - a kórus. Nekik tanította be a két lelkes fiatalember a Csendes éjt - orgona híján csak gitárkísérettel. Gruber énekelte a basszust, Mohr a tenor szólamot. Ennél kevésbé romantikus az utóbbi években kikutatott tényeken alapuló valóság. A Csendes éj szövegét valóban Joseph Franz Mohr (1792- 1848) írta - 1816-ban; a házasságon kívül született fiatalembert pápai engedéllyel szentelték pappá. A zeneszerző Franz Xaver Gruber (1787-1863), 12 gyerekes arnsdorfi kántortanító volt; a Stille Nacht melódiáját valóban 1818-ban komponálta. Mindaddig, amíg Mohr meg nem írta a Csendes éjt, a Salzburg környéki falvak tanulatlan lakói is számukra érthetetlen, latin nyelvű dalokat igyekeztek énekelni az éjféli misén. Az oberndorfiak lelkes, fiatal papja éppen 1818 advent- jén vette elő a Stille Nacht versikéjét, és kérte meg a barátját: szerezzen hozzá dallamot. Bizonyítható, hogy pontosan 180 esztendővel ezelőtt hangzott föl először a már nem létező oberndorfi öreg templom jászolánál a Csendes éj: a két fiatalember adta elő gitárkísérettel. Fülbemászó, könnyen megtanulható melódiáját, egyszer, meghitt szövegét az éjféli misén résztvevők a papjukkal együtt énekelték. A véletlennek köszönhetően maradt fönn és terjedt el néhány évtized alatt a kedves-szép karácsonyi ének előbb német nyelvterületen, majd Európában és a világban. Karl Mauracher orgonaépítő 1825-ben lekottázta és magával vitte szülőhelyére, a tiroli Zillertalban meghúzódó Fügenbe. Karácsonykor már ott is fölcsendült a Stille Nacht - Mauracher orgonakí- séretével. A kitűnő hangú Rainer nővérek énekelték a szólót, majd világjáró tiroli népdalénekesekként sok százszor előadták a Csendes éjt. Az ünnep szentségét hirdető szépséges dalocskát csaknem 300 nyelven és dialektusban éneklik a nagyvilágban. Ahogy az öltözködésnek, a lakáskultúrának van divatja, úgy a karácsonyfa-díszítés is évről évre megújul. Dr. Guba Lász- lóné virágkötő mester szerint az idei ünnep „slágerét” a természetes anyagok, illetve a földszín más-más árnyalataiban pompázó díszek jelentik. A szakember szerint a legfontosabb, hogy a karácsonyfánk a lakásunk hangulatához illő díszítést kapjon. Tekintettel kell lennünk a berendezés stílusára, a falak, a függönyök színére. Akinek például szépen faragott fabútorai vannak, annak nem ajánlom az aranymasnikkal túlcicomázott fát. Helyette inkább a natúr árnyalatok, a rendkívül szép, szalmából készített díszek mutatnak - hangsúlyozza a mester. Az idén divatos földszínek a homoktól a sötétbarnáig terjedő skálát ölelnek fel. A természetes anyagok pedig faragott fafigurák, termések képében jelennek meg. Továbbra is nagy divat az „egyszínűség”. Tehát a gömbök, a szalagok, a gyertyák, sőt még a fára kerülő szaloncukor is azonos színben pompázik: piros, kék, ezüst-, arany-, fehér vagy földszínű árnyalatokban. A fához illően kell megteríteni a vacsoraasztalt is. Az abrosz, az étkészlet, a szalvéta, a virág harmóniája elengedhetetlen. A legegyszerűbb, legolcsóbb, házilag készített díszekkel is csodálatos összhang teremthető. Egy ügyes háziasszony még az ajándékok becsomagolásánál is odafigyel a karácsonyi színharmóniára. Nem az ünnep idején hízunk el Túlsúlyos az ember ugyan a karácsony előtti ötven hét alatt lesz, de azért az ünnepek után is sokunknak eláll a lélegzete, amikor a mérleg mutatójára tekintünk - vélekednek osztrák táplálkozáskutatási szakértők. Az ételek némileg tudatosabb megválasztásával ugyanis felesleges kilók nélkül táncolhatunk át az új esztendőbe. Itt vannak mindjárt a különböző édességek és csábos sütemények - különösen a linzertészta és a vaníliás kifli ludas az elhízásban. A karácsonyi menü ügyes kis változtatásaival is sok bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat. A zöldségleves vagy vegyes saláta ugyanis már kezdetben kíméletesebben bánik a gyomrunkkal, mint mondjuk a sűrű krémleves vagy a májgombócleves. Ha pedig az elengedhetetlen kacsasültnél lemondunk a ropogósra sült bőréről, és ráadásul jókora adag vörös káposztát is fogyasztunk hozzá, akkor máris a legjobb úton vagyunk, hogy soványak maradjunk, vagy épp lefogyjunk. Ha pedig mindehhez korsó helyett csak egy pohár sört iszunk, ezzel máris „jóvátettünk” három vaníliás kiflit. Amikor pedig minden jó tanács megkésett már, csak egyet tehetünk: koplalnunk kell. Ebben segítségünkre lehet, ha a „bűn” elkövetése után aznap már csak salátát, gyümölcsöt és zsírszegény tejterméket fogyasztunk. A következő napon a gyümölcs és saláta hozzásegíthet ahhoz, hogy helyreálljon az energia- egyensúly.