Petőfi Népe, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-24 / 301. szám

4. OLDAL PETŐFI NEPE 1998. DECEMBER 24., CSÜTÖRTÖK A csónakot fúrni tilos Karácsonyi interjú Orbán Viktor miniszterelnökkel- A karácsonyhoz sok szép jel­ző kapcsolódik. Az egyik a re­mény. 1998 karácsonyán mi­lyen reményei vannak a ma­gyar miniszterelnöknek?- A remény éltető erő. Az ember ha eltűnődik az életén, először azokra gondol, akik igazán közel állnak hozzá. Re­mélem, hogy jó egészségben tartja meg szüléimét, nagyszü- leimet, családom minden tag­ját az Isten. S remélem - mert többre, másra is gondolnunk kell -, hogy eredményre jutunk abban a közös munkában is, melyet 1998 májusában együtt kezd­tünk azért, hogy jobbá, ottho­nosabbá, értékesebbé tehessük az életünket. Nehéz elhatározás, kemény küzdelem, kitartás ennek a munkának az ára. A rendszer- változás nem kevés fájdalmat, megpróbáltatást okozott. Eljött az ideje, hogy lezárjuk azt a korszakot, mely a többség éle­tében egyre súlyosabb terheket s egyre kevesebb örömet jelen­tett, s végre megindulhatott a nyugodt, megfontolt építkezés. Nyolc kemény év telt el, s ez alatt az ország teljesítőképes­sége 10-15 évvel esett vissza. A családok helyzete az elviselhe- tőnél nagyobb mértékben rom­lott, olyannyira, hogy aki gyer­meket vállalt, annak a szegény­séget is vállalnia kellett. Érthető hát, hogy sokan, egyre többen döntöttek úgy, hogy a válto­zásra adják szavazatukat. Hogy másképpen kívánnak élni. Hogy valóra akarják váltani sa­ját személyes terveiket, álmai­kat. Hogy újra hinni akarnak saját erejükben, az erőben, amely képes arra, hogy meg­változtassa az életüket. S éppen ez az elszánt akarat az, mely reményre jogosít.- Tehát nem vagyunk gödör­ben?- Határozott irányban indul­tunk el. Ez az út felfelé vezet. Van, aki ezt úgy tartja helyes­nek megfogalmazni, hogy vala­miféle gödörből kapaszkodunk kifelé. Van, aki azt mondja, hogy a lejtőn igyekszünk felka­paszkodni. Én úgy gondolom, hogy felfelé haladni éppen a felfelé vezető úton lehet. Hogy az út honnan hová vezet, az nem a földrajzi viszonyokon, hanem a mi saját elhatározá­sunkon múlik.- A karácsonyhoz kapcsolódó másik jelző a szeretet. Lehet-e a politikában egyáltalán szerétéi­ről beszélni, vagy az érdekek, esetleg pártérdekek határozzák meg a kapcsolatokat? Kérdezem ezt azért, mert az ellenzék elég hangosan mondja: a kormány­pártok nem igazán szeretik a parlamenti ellenzéket.- Sokféle szeretet van. A hoz­zánk közel állókat is megannyi módon szeretjük. Édesanyánk, feleségünk, lányunk más-más szeretetet igényel. S máskép­pen kell szeretnünk az ügyet, amelyért küzdünk. Másképpen azokat, akiket felebarátaink­nak nevezhetünk. így hát ter­mészetesen a politikában is lé­tezik a szeretet, méghozzá igen sokféleképpen. Vannak, akik éppen a válság- helyzetet szeretik. Igyekeznek olyan állapotot előidézni, a- melyről azt mondhatjuk: gö­dörben vagyunk. Ez előnyös le­het saját politikai céljaik eléré­se érdekében. Magam semmi­képpen sem tudok ezzel a szemlélettel azonosulni. A poli­tika igazi célja ugyanis nem a politika porondján lelhető fel. A cél nem az egyes politikai erők egymással folytatott küz­delme. Ezért lényege nem a kormánypártok és az ellenzék közötti viszony pillanatnyi ala­kulása szerint ítélhető meg. A kormány feladata az, hogy mindent megtegyen annak a programnak a megvalósulása érdekében, amelynek végrehaj­tására a választóktól felhatal­mazást kapott. Az ellenzék megtisztelő kötelessége pedig éppen az, hogy őrködjék a fe­lett, hogy a kormány ezen az úton járjon. A felelősség orosz­lánrésze természetesen a kor­mányé. Az emberek gondjait a kormánynak kell megoldania. Meg kell oldania, akkor is ezt kell tennie, ha az ellenzék poli­tikai megfontolások miatt nem működik együtt vele. Hogy miért kell ellene sza­vazni a tandíj eltörlésének? Hogy miért szükséges szavaza­taikkal akadályozni, hogy min­den gyerek után alanyi jogon járjon a családi pótlék? Vagy hogy a gyermeket nevelő csalá­dokat jelentős adókedvezmény segítse? Egyre gyakrabban gon­dolkodom azon: mi jót kell tennünk ebben az országban azért, hogy legalább egy jó szót pazaroljanak rá azok, akik a parlament szemben lévő pad­soraiban ülnek. Tulajdonkép­pen mi a céljuk? A kormánynak vagy az ország polgárainak el­lenzéke kívánnak lenni? Természetesen senki sem várja, hogy az Ország Házában !A család boldogságához mi az otthon melegét adjuk! Soldog Karácsonyt és eredményekben gazdag új esztendőt kíván a DÉGÁZ Rt. A Dégáz Rt. Szegedi Központjának címe: 6724 Szeged, Pulcz u. 44. Tel.: (62) 472-572, E-mail cím: degazkp@tiszanet.hu DÉGÁZ Rt. Kecskeméti Területi Igazgatóság 6000 Kecskemét, Ipoly sor 5., Tel.: (76) 484-784 • Kecskeméti Területi Igazgatóság Kecskeméti Kirendeltsége, cím: 6000 Kecskemét, Ipoly sor 5., Tel.: (76) 484-784, Fax: (76) 481-033, Gázszivárgás elhárítási ügyelet: (76) 484-784 • Kecskeméti Területi igazgatóság Kiskunfélegyházi Kirendeltsége, cím: 6100 Kiskunfélegyháza, Nyomás u. 24. Tel.: (76) 463- 333, Fax: (76) 466-988 • Kecskeméti Területi Igazgatóság Szabadszállási Kirendeltsége, cím: 6080 Szabadszállás, Dózsa György u. 10., Tel.: (76) 353-763, 353-370, 353-570, Fax: (76) 353-623 • Kecskeméti Területi Igazgatóság Tiszakécskei Ügyfélszolgálati Iroda, cím: 6060 Tiszakécske, Károlyi u. 2., Tel.: (76) 441-551, Fax: (76) 441-500* Kecskeméti Területi Igazgatóság Csongrádi Ügyfélszolgálati Iroda, cím: 6640 Csongrád, Erzsébet u. 29. Tel.: (63) 381-350, 383-350, Fax: (63) 482-793 • Kecskeméti Területi Igazgatóság Kisteleki Ügyfélszolgálati Iroda, cím: 6760 Kistelek, Kossuth u. 88., Tel.: (62) 364- 180, 364-450, Fax: (62) 364-033 DÉGÁZ Rt. Bajai Területi Igazgatóság 6500 Baja, Bajcsy Zs. u. 4., Tel.: (79) 324-855 • Bajai Területi Igazgatóság Bajai Kirendeltsége, 6500 Baja, Bajcsy Zs. u. 4., Tel.: (79) 324-855, Fax: (79) 325-222, Gázszivárgás elhárítási ügyelet: (79) 326-815, (40) 850-850 (kék szám) • Bajai Területi Igazgatóság Kalocsai Kirendeltsége, cím: 6300 Kalocsa, Ecetgyár u. 35/a., Tel.: (78) 462-360, 461-230 • Bajai Területi Igazgatóság Kiskunhalasi Kirendeltsége, cím: 6400 Kiskunhalas, Kertész u. 2., Tel.: (77) 422-633,422-448, Fax: (77) 422-648 • Bajai Területi Igazgatóság Soltvadkerti Ügyfélszolgálati Iroda, cím: 6230 Soltvadkert, Szentháromság u. 1., Tel.: (78) 381-639, 381-659 ne legyenek viták. Na­gyon fontos, hogy az érdekek, az érvek, a gondolatok megküzd- hessenek egymással. Nagyon fontos, hogy a képviselők - üljenek bármelyik oldalon is - kifejthessék nézetei­ket. A parlament min­denütt a világon viták színhelye. Éppen erre találták ki. Ha az el­lentétekre nem derül fény, az országgyűlés nem tölti be hivatását. Ezért a parlamenti vi­tákat szükségesnek és nem elkerülendőnek tekintem. Az a szeren­csés, ha a feszültségek nem az országban, ha­nem csupán az Or­szágházban vannak, s ott is oldódnak meg. Az már másik kér­dés, meddig terjedhet­nek ezek a viták. Meg­engedhetne magának Magyarország, hogy a parlamentjében folyó csaták nemzetközi bonyodal­makhoz vezessenek? Hogy po­litikai pártok érdekütközése az egész országot szembefordítsa saját jól felfogott érdekeivel? Ha a szeretetet említette, hát fog­juk fel így: érdekeinket ütköz­tetni jogunk, ez kötelességünk, de az országot, amelyben élünk, szeretnünk kell. A mat­rózok akár össze is veszhet­nek egymással, de a csónakot, amelyben együtt evezünk, sen­kinek sem szabad megfúrnia.- A rendszerváltás óta ala­kult kormányok gazdaságpoli­tikája elfelejtette a vidéket. A Fidesz, úgy tűnik, a vidék felé fordul. Megkérdezem ezért: mit (gér a vidéknek - és az önkor­mányzatoknak - az 1999. évi költségvetés? A kormány az ország felé fordul. Az ország lakói felé. Az a dolga, hogy mindent megte­gyen azért, hogy a fokozott fej­lesztést igénylő területek miha­marabb csatlakozhassanak Ma­gyarország jobban álló területe­ihez. Ezt szem előtt tartva hoz­zuk meg döntéseinket. Amikor e döntések eredmé­nyét mérlegelik, kérem, ne fe­ledkezzenek meg arról, hogy még fél év sem telt el a kor­mány hivatalba lépése óta. A költségvetés, melyet az Or­szággyűlés a napokban fogad el, csak részben tükrözi el­gondolásainkat. Sok lényeges ponton gyökeresen megvál­toztattuk a korábbi kormány által előkészített költségve­tést, de semmiképpen sem ál­líthatjuk, hogy az 1999-es már ennek a kormánynak az ön­álló elképzelései alapján ké­szült. Az önkormányzatok számára az 1999-es év vélhe­tően nem lesz könnyebb, mint az, amelynek végére most te­szünk pontot. De bizonyos va­gyok abban, hogy a 2000-es év költségvetése jóval kiegyensú­lyozottabb helyzetet teremt majd számunkra. Ez egyrészt jobb költségvetési feltételeket, de másrészt sokkal szigorúbb pénzügyi feltételeket és ellen­őrzést is jelent. Az önkor­mányzatokhoz ugyanis nem jut elegendő forrás, de ami oda kerül, annak a sorsát már nem kísérte figyelemmel a kormányzat.- így hát együtt van jelen a hiány és a pazarlás?- Nem pazarlásról van szó. Az önkormányzatoknak az a dolguk, hogy a területükön élők érdekét képviseljék. A kor­mány dolga pedig az, hogy az ország minden részében élők szempontjait összehangolja. Pontosan végig kell gondol­nunk, hol, mire, mennyit köl­tünk. Nem engedhetjük például, hogy a fővárossal szemben a vidéki polgár másodrendűvé váljon. Jól meg kell fontolni, mit kell tennünk ennek érdeké­ben. És ha szükséges, nem sza­bad visszariadnunk konflik­tust okozó döntésektől sem. Készen állok vállalni az éssze­rűtlenül magasra tervezett költségvetésű metróberuházás leállításának felelősségét azért, hogy jusson elegendő pénz az árvízvédelmi gátak megerősí­tésére, a kaposvári gimnázi­umra vagy a miskolci kórház fejlesztésére.- Lehet, hogy a kormány is a főváros határain kívülről érke­zett?- Májusban a kormányváltás a vidék döntése volt, a főváros­ban kiegyensúlyozottabbak voltak az erőviszonyok. A vá­lasztások eredménye azt mu­tatta, hogy a vidéknek nagyobb szüksége volt a változásra. A kormány nem hagyhatja figyel­men kívül ezt a nyilvánvaló tényt.- Az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán egyre többször esik szó a megyékről mint a múlt közigazgatási egy­ségéről és a régiókról mint az új gazdasági területekről. Mi a Fidesz ezzel kapcsolatos állás­pontja?- Bizonyos vagyok abban, hogy szükség van rá, hogy amikor közigazgatásról gon­dolkozunk, a megyéknél na­gyobb összefüggéseket is átte­kintsünk. Egy új, az itt élők életét megkönnyítő közigaz­gatási rendszer kialakítása azonban gondolkodást, felké­szülést igénylő feladat. Hogy egy új rendszerben a települé­sek, megyei jogú városok, megyék és régiók milyen vi­szonyban legyenek egymással - ez még nyitott kérdés. Több tudományos műhelyt bíztunk meg azzal, hogy készítsen ta­nulmányt erről. Folyik ilyen munka a Miniszterelnöki Hi­vatalban és a Belügyminiszté­riumban is, és szeretnénk az önkormányzati érdekképvise­leteket is bevonni az előkészí­tő munkába. Az önkormány­zati kérdésekkel foglalkozók számára bizonyosan izgalmas év következik. Az átalakítás során figye­lembe kell vennünk azt is, mi szükséges európai uniós csat­lakozásunkhoz. Ez indokolja a régiók létrehozását. Az Uni­óból érkező pénzek ugyanis nem a kormány, hanem a régi­ók felügyelete alá kerülnek, s elosztásukban a régiók játsz- szák a kulcsszerepet. A teljes közigazgatási rend­szer átalakításával nyugodtan várhatunk a következő négy­éves időszakig. A 2002-ig előt­tünk álló időszakban inkább a közigazgatási hivatalokat sze­retnénk karcsúbbá, működésü­ket összehangoltabbá tenni. Ha ez megvalósul, azt bátran köny­velhetjük el sikerként. Az elmúlt nyolc év kemény időszak volt mindannyiunk szá­mára. Olyan úton kellett elindul­nunk, amelyen előttünk senki sem járt. Bizonyára ez is szere­pet játszott abban, hogy ez a nyolc év nem volt mentes az ön­célú vitáktól, félig átgondolt át­alakítási kísérletektől, kapkodó intézkedésektől. Eljött az ideje, hogy véget vessünk ennek. Már nem gyorsnak, hanem átgon­doltnak, alaposnak, higgadtnak kell lennünk. A nyugodt, ki­egyensúlyozott, békés polgári építkezés korszaka következik Magyarországon.- Miniszterelnök úr, kará­csony van. Azt gondolom, min­den embernek van emlékezetes karácsonya. Orbán Viktornak melyik az, és miért?- Van emlékezetes karácso­nyom, de különösnek semmi­képpen sem mondhatnám. Bi­zonyára mindenkinek hasonló, bár nagyon személyes emlékei lehetnek. A karácsony igazi csa­ládi ünnep. így hát a változást, az újdonságot a család változá­sa hozta benne. Természetesen nálunk is testvéreimmel, szü­léinkkel ünnepeltünk. S aztán következett egy karácsony, ami­kor egy új család ült a kará­csonyfa alatt. Abban az évben feleségemmel kettesben ünne­peltünk. Boldog karácsony volt, és egy kicsit furcsa. Hiányoztak azok, akikkel addig ünnepel­tünk.- Milyen lesz az idei karácso­nya?- Az évek telnek. Ebben az új családban már öten leszünk a fa körül. Három gyerekünk közül kettő már iskolás, ők otthon vannak a karácsonyi dalok, betlehemes játékok világában. Hangszeren is játszanak. Már az adventi estéken is énekeltek, muzsikáltak, amikor meggyúj­tottuk az adventi koszorú kö­vetkező gyertyáját. Azt hiszem, ezt a karácsonyt az ő jókedvük teszi majd kitörölhetetlenül em­lékezetessé.- Legyen boldog a karácso­nyuk!- Boldog és békés kará­csonyt kívánok én is minden olvasónak. Kercza Imre

Next

/
Thumbnails
Contents