Petőfi Népe, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-23 / 300. szám

1998. december 23., szerda Hazai Tükör 5. oldal Parlament: az ellenzék nem szavazta meg a kétharmados módosítást Új törvény a családok támogatásáról Jól indult az Országgyűlés tegnapi, karácsony előtti utolsó szavazásainak sora, mert kiderült: akad még olyan területe az életnek, ahol valamennyi párt egyetért - ez sportolóink megbecsülése. Később felszínre kerültek az ellentétek is, s az ellenzéki pártok - ígéretükhöz híven - elutasították a szerve­zett bűnözés elleni csomag kétharmados módosításait. A tegnapi végszavazás nyo­mán új törvény született a csa­ládok támogatásáról. Januártól ismét minden gyermeknek jár családi pótlék, a szülők jöve­delmétől függetlenül. Amikor a csemete tankötelessé válik, a családi pótlékot az iskolázta­tási támogatás váltja fel, s ez jár mindaddig, amíg a gyer­mek közoktatási intézmény tanulója, legfeljebb azonban 20 éves korig. Az iskoláztatási támogatás folyósítása a jövő év októberé­től kezdődik. Ha a szülő nem járatja iskolába a gyerekét, a jegyző, a Gyermekjóléti Szol­gálat, végső soron pedig a gyámhivatal számadásra köte­lezheti őt. A gyermekgondozási se­gélyt, amelynek összege 12 százalékkal emelkedik, a jövő évtől kezdve szintén megkapja minden gyermekét gondozó szülő. Az azonnali kérdések órája tegnap sem múlt el Simicska Lajos APEH-elnök emlegetése nélkül. Keller László (MSZP) szerint kételyek vannak afe­lől, hogy nevezett hatékonyan működtetheti-e az adóhivatalt, bár sok adó- és áfa-csalási trükköt ismer. Orbán Viktor válaszában kijelentette: a kormányban nincsenek kéte­lyek. Eörsi Mátyás (SZDSZ) a Fidesz 1992. évi állami támo­gatása „eltűnésének” ügyét fe­szegette, amire a pénzügy-mi­nisztériumi államtitkár érdemi válasz helyett Simicska írásos nyilatkozatának felolvasásával „felelt”. Font Sándor (MDF) az Or­szágos' Borminősítő Intézet (OBI) tevékenységét bírálta felszólalásában. Kifejtette: a monopolhelyzetben lévő in­tézmény gyakran érzékszervi- tehát nehezen ellenőrizhető- vizsgálatok alapján hozza meg döntését, s némelyeknek az elutasítás után, a vizsgálati díj újbóli befizetését követően ugyanannál a bornál engedé­lyezi a forgalombahozatalt. A felszólaló hiányolta a felleb­bezési lehetőséget is, a jogor­voslati kérelmeket ugyanis az OBI magasabb beosztású tisztviselője bírálja el. Meglá­tása szerint területi borvizs­gáló központokat kellene lét­rehozni, a budapesti OBI fel­adata pedig a fellebbezések elbírálása lenne. Torgyán Jó­zsef válaszában védelmébe vette a 117 éves múlttal ren­delkező intézményt. El­mondta: a szakértők által foly­tatott vizsgálat titkosított, az illetékesek nem tudják tehát, kinek a borát bírálják el. Az OBI döntésében kételkedők egyébként bírósági perre is vi­hetik az ügyet. A miniszter is megfontolandónak tartja a te­rületi központok kialakítását. Elmondása szerint ezt a lehe­tőséget a későbbiekben - a költségvetési szempontok fi­gyelembevételével - vizsgál­ják meg. Az interpelláló kép­viselő elfogadta a választ. A délutáni szavazás során a parlament - ellenzéki voksok hiányában - nem tudta elfo­gadni a szervezett bűnözés el­leni törvénycsomag kéthar­mados módosításait. S. Á. Hatástalanok maradtak a munkabeszüntetések Januárban általános sztrájk Általános sztrájkot hirdet a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) január 4-én nulla órától mindaddig, amíg a munkál­tatóval nem születik megálla­podás a bérekről és a kollek­tív szerződésről. Erről teg­nap döntött a szakszervezet országos választmánya. A VDSZSZ változatlanul a vasutasbérek 21 százalékos emelését követeli, s ragaszko­dik ahhoz, hogy a kollektív szerződésben rögzítsék a szak- szervezet által is jóváhagyott munkarendet. A Vasutasok Szakszervezete tegnap reggeli, az általános sztrájk kihirdetését megelőző, immár második figyelmeztető sztrájkja a MÁV információi szerint 573 járatot érintett. Eb­ből 113 közlekedett, 93 kima­radt, a többi az állomásokon vesztegelt - mondta Sipos Ist­ván, a MÁV Rt. vezérigazga­tója. Az átlagos késés 64 perc volt, 73 ezer utast nem tudtak elszállítani a sztrájk ideje alatt. A forgalmi munkahelyek­re beosztott 5140 vasutasnak mintegy fele vett részt a sztrájkban. A MÁV-ot ért kár a vezérigazgató szerint 72,6 mil­lió forint. Sipos elmondta azt is: folyamatosan tárgyalnak a szakszervezetekkel, és bízik abban, hogy december 31-ig meg is születik a megállapodás. A MÁV vezetése mindenesetre könnyebb helyzetbe kerül, mert egyre többet tudnak már a jövő évi üzleti terv megvalósítható­ságáról. A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. (GySev) vonalain kedd hajnalban is menetrend­szerűen közlekedtek a vonatok, mivel a GySev dolgozói nem csatlakoztak a MÁV vasutasai­nak figyelmeztető sztrájkjához. A Győrből és. Sopronból, induló utasok egyétléri góridját a csat­lakozások jelentették. A Dél-Dunántúl négy me­gyéjében a vasutassztrájk elle­nére több hajnali szerelvény is elindult. A Vasutasok Szak- szervezete munkabeszüntetésé­hez a dél-dunántúli vonalakon elsősorban a forgalmi dolgozók - jegyvizsgálók, váltókezelők, pályamunkások - csatlakoztak, ám közülük is többen felvették a munkát. A MÁV Rt. operatív köz­pontjának tájékoztatása szerint a sztrájk általában rendezett ke­retek között zajlott. A forgalom a délutáni órákra helyreállt. Hortobágyon egyeztető katonai vezetők A NATO-csatlakozás előtti utolsó egyeztetésre ültek tár­gyalóasztalhoz hétfőn és ked­den a kelet-közép-európai tag­jelölt országok katonai veze­tői: Jiri Sedivy altábornagy, a cseh hadsereg vezérkari fő­nöke, Henryk Szumski vezér- ezredes, a lengyel hadsereg vezérkari főnöke és Végh Fe­renc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka Hor­tobágyon. A három kelet-kö­zép-európai ország katonai ve­zetőinek megbeszéléseit kö­vető tájékoztatón elhangzott: az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe tartó államok között harmonikus a viszony, az eddigi együttműködést pe­dig sikeresnek ítélik. A kapitány megy is, marad is (Folytatás az 1. oldalról.) A kiskunhalasi rendőrkapitány nem fogadta el Gergényi Péter megyei rendőrfőkapitány fel­kérést, amelyet a rendőrségen induló ellenőrzési osztály veze­tésére kapott. A dandártábor­nok viszont ragaszkodott a dr. Kastyják János kinevezéséhez, ezért január elsejétől átvezény- lik Kecskemétre az új osztály élére, de az alezredes marad a halasi rendőrkapitányi poszton is. Gergényi Péter megyei rendőrfőkapitány hétfőn írás­ban is megkapta dr. Kastyják János válaszát, amelyben a ha­lasi rendőrkapitány megerősí­tette, hogy nem kívánja elvál­lalni az ellenőrzési osztály ve­zetését.- Elsősorban családi okok miatt nem kívántam elfogadni a beosztást - mondta el dr. Kastyják János, a keddi kis­kunhalasi sajtótájékoztatóján. Az alezredes elmondta, hogy a megyei főkapitány tudomásul vette a válaszát, de a szolgálati törvényben biztosított jogánál fogva úgy döntött, hogy janu­ár elsejétől, három hónapra Kecskemétre vezényli. A me­gyei rendőrfőkapitányságon az új ellenőrzési osztály elindítá­sa lesz a feladata, de a rendőr­kapitányságvezetői beosztását megtarthatja Kastyják János. A fél éves időszakra , Gergényi Péter dönt majd arról, hogy ki veszi át ideiglenesen a kiskun- halasi rendőrkapitányság irá­nyítását.- A törvényben biztosított vezénylést nem tagadhatom meg - mondta el a halasi kapi­tány. A halasi rendőrkapitány az áthelyezéssel kapcsolatban korábban kihallgatást kért Or­bán Péter országos rendőrfő­kapitánytól is, de a találkozóra eddig nem került sor. A vezér­őrnagy információink szerint legközelebb csak január 13-án tudná fogadni őt, de addigra már lejárt volna a válaszadási határidő. Kastyják Jánosnak az új fel­adata mellett, folytatnia kell a Kiskunhalason megkezdett projekteket. Halason már elké­szült a város hosszú távú bűn- megelőzési koncepciója. A vá­rosi rendészet megszervezését, a bűnmegelőzési programokat, a zárt láncú televíziós megfi­gyelő rendszer kiépítését és a rendőrséggel szorosan együtt­működő a Vagyonvédelmi Alapítvány ügyeit is irányíta­nia kell. Zuschlag János (MSZP) or­szággyűlési képviselő a Parla­mentben a kiskunhalasi rend­őrkapitány ügyében interpel­lált, akit - szól az MTI jelen­tése - bár kiállt mellette a vá­ros és 18 környező település polgármestere - a megyei rendőrfőkapitány elmozdított hivatalából. A felszólaló arra volt kíváncsi, hogy az esemény összefüggésben áll-e Szabó Erika fideszes képviselő kö­zelmúltban elhangzott bírálata­ival. Nem zárta ki azt sem,/ hogy „személyes leszámolási kísérlet” történt, „némi politi­kai segítséggel”. Ezzel kapcso­latban Sepsi László helyi vál­lalkozót említette meg, aki - elmondása szerint - azt híresz- teli, hogy 40 millió forintot adott a Fidesz kampányára, és Orbán Viktor, valamint Tor­gyán József többször megfor­dult tanyáján - idézte az MTI a honatyát. Az interpellációra válaszoló Kontrát Károly belügyminisz­tériumi államtitkár elmondta: egyelőre nem változott a kis­kunhalasi rendőrkapitány sze­mélye. Hozzátette: a Bács- Kiskun megyei rendőrfőkapi­tány nem is hallott Szabó Erika felszólalásáról. Az államtikár leszögezte: a rendőrség depoli- tizált szervezet és a BM-nek sem feladata annak kiderítése, hogy ki milyen politikai kap­csolatokra hivatkozik. A kép­viselő - arra hivatkozva, hogy a rendőrkapitány átvezénylése hétfőn megtörtént - nem fo­gadta el a választ, az Ország- gyűlés többsége viszont igen - olvasható az MTI tudósításá­ban. Visszaállítják jövőre a gyedet? Az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága keddi ülésén általános vitára alkal­masnak találta a gyermekgon­dozási díj .(gyed) ismételt beve­zetéséről szóló fidészés határo­zati javaslatot. A konnánypárti képviselők és a MIÉP által támogatott, az MSZP-s és az SZDSZ-es hon­atyák által viszont elutasított indítvány felkérné a kormányt, hogy a gyed bevezetéséhez szükséges törvénymódosításo­kat 1999. május 15-ig terjessze a parlament elé. A szocialisták azért ellenzik a javaslatot, mert véleményük szerint elfogadá­sává! bizonytalanná válik a jövő évi költségvetés. A kor­mány elutasító álláspontja elle­nére egyhangúlag támogatta a testület az alkotmányügyi bi­zottságnak az országgyűlési képviselők tiszteletdíját érintő kapcsolódó módosító indítvá­nyát, amelyet az 1999-es bü­dzséről szóló előterjesztéshez nyújtottak be. Az alkotmányü­gyi bizottság kezdeményezése szerint a képviselői tiszteletdíj alapját - a miniszteri illet­ményhez hasonlóan - a jövő­ben is a köztisztviselői illet­ményalapból kiindulva kellene megállapítani. A javaslat indok­lása tartalmazza: ez a szabályo­zás nem jelenti egyúttal a kép­viselői tiszteletdíj felemelését. Több támogatás a gazdáknak A földművelésügyi tárca költ­ségvetésének belső átcsopor­tosításával összesen 2,2-3 milliárd forintnyi többlet normatív támogatáshoz jutnak a gazdák - jelentette be keddi, szűk körű sajtótájé­koztatóján Tamás Károly, a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium (FVM) közigazgatási államtitkára Budapesten. Az államtitkár elmondta: öszességében ekkora többletet igényel az, hogy a gazdák jö­vőre az 50 és 300 hektár kö­zötti földterületekre is kapja­nak hektáronként 4 000 forint normatív támogatást. Az intézkedés érintetlenül hagyja a korábban már jóvá­hagyott 1 és 20 hektár közötti 12 000 forintos hektáronkénti, valamint a 20 és 50 hektár közötti, egy hektárra eső 8 000 forintnyi támogatást. A kedvezőtlen adottságú területeknél az előbbi terü­letre 3 000 forint hektáron­kénti további segítséget, az utóbbi területre pedig 2 000 forint hektáronkénti további támogatást kaphatnak a gaz­dák. Az államtitkár szólt arról is, hogy szerdán kezdik elbí­rálni a tárcánál a falugazdász­pályázatokra beérkezett je­lentkezéseket, amelyeket a megyei földművelésügyi hi­vatalok már véleményeztek. Tamás Károly közölte azt is, hogy a minisztérium hamaro­san nyilvánosságra hozza stra­tégiai tervét az ágazat fejlesz­tésére.

Next

/
Thumbnails
Contents