Petőfi Népe, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-22 / 299. szám

10. oldal 1998. december 22., kedd Gazdasági Tükör Gyorsuló növekedés. A harmadik negyedévben to­vább gyorsult a gazdasági növekedés: a GDP 5,6 szá­zalékkal gyarapodott a múlt év azonos időszakához ké­pest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal hétfői gyorstáj ékoztatój ából. 150 milliós hitel. A Mól 150 millió dolláros hitel­megállapodást írt alá a múlt héten - közölte a legna­gyobb magyar részvénytár­saság. A pénzt beruházási programjainak finanszírozá­sára vette fel a cég. A hitel szervezésében részt vevő német és japán bankok az eredetileg tervezett százmil­lió dolláros összeget 50 szá­zalékkal túljegyezték. A BI X áttörte a határt. A Budapesti Értéktőzsde hiva­talos indexe, a BUX 6111 ponton fejezte be a hétfői kereskedési napot, ami 213 ponttal, azaz 3,62 százalék­kal magasabb pénteki záró­értékénél. Az erős kezdést követően további folyama­tos emelkedés jellemezte a tőzsdenapot. A vezető rész­vények mindegyike jelentő­sen növelte értékét. A nap sztárja a 10 220 forintig szárnyaló OTP volt. Rendkívüli befizetés. Rendkívüli befizetésről ha­tározott hétfői ülésén a Be­fektető-védelmi Alap (Beva) igazgatósága, a ta­gonként befizetendő összeg az éves tagdíj háromszorosa és két egyenlő részletben kell befizetni. Az első rész­letet december 3,1-ig kell befizetni, a másodikat pedig február 28-ig. A befizeté­sekből 480 millióra számí­tanak. Új vadászt avattak a kunpeszéri társaságnál a hétvégén. Komjáti András élete első vadjá­nak elejtése alkalmából elszenvedte a hagyományos vesszőcsapásokat. fotó: farkas Pál Helyünk a világgazdaságban A minap a kezembe került az Euromoney című te­kintélyes nemzetközi brit folyóirat legújabb száma, amelyben a világ országainak hitel- és be­fektetési kockázat szerinti rangsorát közölték. Ez a lista egyfajta elfogadott, pontos jelzése annak, hogy a befektetők és hitelezők mennyire tekintik kockázatosnak egy kormánynak vagy gazdasági szervezetnek nyújtott kölcsöneik, illetve tőkéjük kamatos visszafizetését, esetleges megtérülését. Hasonló országkockázati rangsort még az Inter­national Investor című folyóirat szokott közzé­tenni, ám a két rangsor között csak árnyalati el­térések vannak. Nos, az Euromoney mostani kimutatása szerint hazánk szeptember végén a 39. helyen állt, és ez az 1997. decemberinél valamivel jobb: az akkori 45. helyről előrébb kerültünk. Ezzel megelőzzük a 41. helyen álló Kínát és a 40. helyen lévő Cseh­országot, egy hellyel maradunk el Lengyelor­szág, és 12-vel Szlovénia mögött. Érdekes, hogy térségünknek azon országai értek el nálunk 4-10 hellyel kedvezőbb besorolást, amelyek tagfelvéte­lét komolyan fontolóra vette az unió. Magyarország esetében nyilvánvalóan az is ki­fejezésre jut a jobb besorolásban, hogy az új kormány gazdaságpolitikáját a külföld egyensú­lyi szempontból a korábbi folytatásaként értel­mezi. Érdemes megfigyelni, hogy miközben ha­zánk Európában a gazdasági fejlettség szempont­jából a középső harmadba tartozik, ennél kedve­zőbb a helyünk például az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján, nem rossz a személygép­kocsi-sűrűség, és kifejezetten jó a telefonnal való ellátottság tekintetében. Mely országokat tekint a szakma tartósan a legkevésbé kockázatos térségnek? Az első helyen a miniállam Luxemburg áll, 2. az Egyesült Álla­mok, 3. Németország, 4. Hollandia, 5. Ausztria, 6. Svájc, 7. Franciaország, 8. Norvégia, 9. az Egyesült Királyság. Csupa olyan ország, amely­ben legalább 1955 óta (ez Ausztria), de több or­szágban néhány száz esztendeje töretlen a de­mokratikus államforma és a piacgazdaság. Vagyis a „biztonságos” minősítésben - a jelek szerint - szerepe van az időtényezőnek is. Bácskai Tamás Megépül az atomtemető A Tolna megyei Bátaapáti környékén biztonságosan kialakítható egy kis és kö­zepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére szolgáló tározó - közölték a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság illetékesei a közelmúltban befejezett földtani elemzé­sekre hivatkozva. A vizsgálatok szerint 150-200 méter mélyen a gránitban biz­tonságosan elhelyezhető a paksi atomerőmű hulladéka, valamint a létesítmény 2010- es évekre tervezett leállítását követő bontás anyaga. A paksi atomerőmű a leállí­tásáig minden megtermelt ki­lowatt órányi áram után 50 fillért fizet be az országos nukleáris alapba, ez 200 mil­liárd forintot jelent. További 200 milliárd forintra kalku­lálható a pénz felhasználásáig elérhető kamat. Ez a mai ára­kon számított 400 milliárd fo­rint szükséges ahhoz, hogy az atomerőmű üzemeltetési és bontási hulladékait elhelyez­zék, és a bontást elvégezzék. A tervezett hulladéktároló 5 kilométeres körzetében lévő 8 település közül 6 társaságot alapított, ezek a községek egyetértenek a létesítmény építésével. Mérlegelésüknél szerepet játszott, hogy az elő­készítésre, beruházásra fordí­tott £ves keretösszeg 5 száza­lékát megkaphatják ezek a községek, javul infrastruktú­rájuk, több adóbevételhez jut­nak, illetve várhatóan kedve­zőbbé válik a környéken a foglalkoztatás is. Már folyik a kukorica állami felvásárlása Elégséges a tárolókapacitás December elején megkez­dődött a kukorica állami garantált áras felvásárlása. A rendeletben megjelölt ha­táridőig - augusztus végéig - 25 ezer termelő 600 ezer hektár vetésterületről je­lezte igényét a földművelés- ügyi hivataloknál. A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium ille­tékesétől megtudtuk: a gaz­dálkodók hektáronként 3,2 tonnás kvótával számolva összesen 1,9 millió tonna ku­koricát ajánlottak fel garantált áras felvásárlásra. Ugyanak­kor a bejelentett vetésterület hatvan százalékán éltek az ál­lami segítséggel, a tonnánként 3000 forintos támogatás igénybevételével, azaz ennyi­ben lemondtak a garantált áras felvásárlásról. így a beje­lentett mennyiségnél keve­sebb, mintegy 630 ezer tonna takarmánykukorica felvásár­lására kell a szaktárcának le­hetőséget biztosítani. Ebből a mennyiségből - a szakemberek számítása sze­rint - 300 ezer tonna művi raktározásra, 210 ezer tonna pedig a már kibérelt búza­raktárakba kerül, s az új tárolókapacitás-igény mind­össze 120 ezer tonna. A felvásárló szervezet a kukorica átvételétől számított 30 napon belül fizeti ki a ter­més ellenértékét. - ug ­Tavaszi Opel Start Kiskőrösön Tavasztól csak idáig kell eljönniük a kiskőrösieknek - mondta Nagy Zoltán. Az európai uniós tagság ronthat a kistermelők helyzetén Tőkehiány a baromfiágazatban A baromfitermelés a hazai állattenyésztés sikerágazata, a tő­kehiány azonban ezt a területet sem kíméli. Az európai uniós tagság a kistermelők helyzetének rosszabbodásával járhat - ál­lapítja meg egyebek mellett a PHARE-program keretében a baromfiágazat helyzetéről és jövőbeni kilátásairól készített szakértői tanulmány. Jutalom az élettől, csakis így tudom megfogalmazni újra meg újra, amikor az új kocsi­mat vezetem. Az Opel Astra újabb generációjából vettem egy háromajtósat, star ezüst fényezéssel. Mintha egyedi­leg tervezték volna, kifejezet­ten az én egyéniségemhez. Már a kormánykerék fogása a biztonság érzésével tölt el, ha beülök. Az irányjelző ka- rocska, az ablaktörlő szinte becézi az ujjaimat, ha hozzáé­rek. A fék? A kisujjammal le tudnék fékezni, olyan érzé­keny. A sebességváltóval egy csecsemő is elboldogulna, olyan finoman veszi a fokoza­tokat. Ezek a gondolatok forogtak a fejemben, amikor a napok­ban Kiskőrösön az 53-as úton haladtam. Hát mit látok a jobb oldalon? Nagy sárga mező­ben a semmivel össze nem té­veszthető Opel márkajel vil­lámát. Erre már csak megáll­tam. Egy építkezés előtt talál­tam magam. A kerítésen belül mormogott a betonkeverő, emberek dolgoztak lenn és a tetőn is. Beljebb kerülve talál­tam egy urat, akinek nem volt malteros az öltözéke. Kiderült, ő Nagy Zoltán, a kalocsai Opel Start Kft. ügyvezető igazga­tója, ők építkeznek. Opel sza­lon és szerviz készül itt, a köz­úti igazgatóság mellett.- Egy éve született meg az ötlet - mesélte el Nagy úr. - A megvalósításhoz megkaptuk az Opel engedélyét. Összejött a pénzügyi fedezet is: 20 millió Start hitel, 8 millió a GM bank­tól és jelentős támogatást ka­punk a Mobil Oil Hungarytól is, a gépi berendezések megvá­sárlásához a saját erő mellé. Júliusban történt meg az első kapavágás és most itt tartunk. Ha nem jön be a korai tél, a szalonrész már készen lenne, így csak tavasszal tudunk nyitni, de még az első ne­gyedévben. Nagy Zoltán kiskőrösi kivite­lezőket választott, hogy a vá­rosjó szívvel fogadja az Opelt. Sikerült is jó kapcsolatot kiépí­tenie nemcsak a kivitelezők­kel, hanem a város vezetőivel is. A polgármester levélben gratulált a leendő ékszerdo­bozhoz. Kiskőrös lakói, akik közül eddig is sokan vettek Opel kocsit Kalocsán, tavasz­tól már helyben megtalálják a lehetőséget. Ezt sokan várják már. Megtudtam, hogy Kalocsán is az a tapasztalat, ami a többi Duna-Tisza közi Ópel márka- kereskedésben: a villámos kocsik népszerűsége tovább nő. Nagy úrszerintkedvelteka Corsától az Omegáig. Az Astra új generációja pedig óri­ási sikert aratott. A kalocsai Opel Start Kft. az idén 300 új és használt gépkocsit értéke­sít. Ez annyit jelent, hogy a ta­valyi 480 milliós árbevétel idén 600-700 millió forintra nő.- A havi 20-30 darabos el­adás állandósult - mondotta Nagy Zoltán, a kalocsai Opel Start ügyvezetője. - Tapasz­talatom szerint nagyon jó az Opel kínálata, mindenki meg­találja benne, amit keres. Ta­vasztól a kiskőrösieknek már csak idáig kell eljönniük, hogy az álmuk valóra váljon. Magyarország exportálja a leg­több baromfit az Európai Unió­ba. A hazai baromfiipar a libe­ralizációt követően az állattar­tás legsikeresebb részévé vált, ezzel együtt az ágazat tőke­hiányban szenved. A háztáji termelés magas aránya aláássa a piac stabilitását, rontja a mi­nőséget. A kiskereskedelmi árak hazánkban alacsonyabbak, mint az unió tagországaiban, így termelőink számára ez ki­sebb haszonkulcsot eredmé­nyez - állapítják meg a szakér­Az amerikai üzleti világ azt szeretné, ha az Európai Unió kitűzné a keleti bővítés céldá­tumát. Az amerikai kereskedelmi ka­mara EU mellett dolgozó bi­zottsága a napokban nyílt leve­let tett közzé az EU intézmé­nyeihez és kormányaihoz. Eb­ben aggodalmát fejezte ki, hogy egyes uniós tagállamok - rész­ben a bécsi csúcstalálkozó ta­núsága szerint - érezhetően gyengülő elkötelezettséget mu­tatnak a bővítés iránt. Az ame­rikai üzletet képviselő szerve­zet a saját részéről határozott támogatását fejezte ki a bőví­téshez, amely szerinte mind az EU, mind a tagjelölt országok vitathatatlan érdeke. A kamara tők. A tanulmány készítői sze­rint a baromfihús-termelés 25-30 százalékát ellenőrizetlen, átláthatatlan csatornákon ke­resztül értékesítik. Az elemzés szerint hazánk csatlakozását követően a jöve­delemtípusú támogatások szük­ségszerűen megszűnnek, és csökkennek az őstermelők számára nyújtott állami ked­vezmények is. Valamennyi gazdálkodó számára kötelezővé válik viszont a nyilvántartásba vétel, tehát a kistermelők is a szerint a sikeres bővítéshez el­engedhetetlen a céldátum kitű­zése. Ez az üzleti világnak is érdeke, mert az különösen nem szereti a bizonytalanságot. Nélkülözhetetlen az uniós belső reformok befejezése, il­letve a kereskedelmi akadályok teljes leépítése az EU és a le­endő tagállamok között. Az amerikaiak azt is sürgetik, hogy a bővítésben érintett felek ve­gyék jobban figyelembe a nem­zetközi világgazdasági környe­zet követelményeit, mindenek­előtt a Kereskedelmi Világ- szervezetben folyó tárgyaláso­kat, a minél szélesebb körű li­beralizálást. A kamara sürgette a bővítési folyamat minél nagyobb átlát­hatóságát és minél gondosabb, szabályozási rendszer hatálya alá kerülnek. A feldolgozó üzemek szigorú előírásoknak, megfelelő módon gazdálkod­hatnak, ami rövid távon mun­kahelyek megszűnését eredmé­nyezheti. A magyar vágóhidaknak tel­jes mértékben igazodniuk kell az unió higiéniai, állatvédelmi, állat-egészségügyi normáihoz. Amennyiben ezeknek a feltéte­leknek hazánk nem tesz eleget, úgy feltehetőleg csökkenni fog az Európai Unió fogyasztóinak érdeklődése a magyar baromfi- termékek iránt. Az uniós nor­mák meghonosítása alighanem népszerűtlen intézkedések el­fogadtatásával jár majd, szöge­zik le végezetül a tanulmány készítői. Újvári Gizella előrejelzett és nyomon követ­hető időzítését. Különösen fon­tosnak tartja a kamara a szel­lemi tulajdon védelmének fo­kozását a tagjelölt országokban. A szervezet szerint az állami in­tézmények ez iránti érzékeny­ségének növelésével, a jogi és műszaki szakértők képzésének javításával, valamint a kormá­nyok és a jogvédők közötti ösz- szefogás szorosabbá tételével jelentős előrelépést lehetne el­érni ezen a téren, ahol a szabá­lyozás több tagjelölt országban már közel jár az EU-éhoz. Méltatták az üzletemberek a Közép-európai Szabad Keres­kedelmi Társulás (CEFTA) szerepét is, mindenekelőtt a nem elsőkörös EU-tagjelöltek felkészítésének segítésében. Időrendet kémek az EU-bővítésről az amerikai üzletemberek

Next

/
Thumbnails
Contents