Petőfi Népe, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-21 / 298. szám

4. oldal Világtükör 1998. december 21., hétfő Reformok gyorsítására ösz­tönzi az Európai Unió brüsszeli bizottsága azokat az országokat is - köztük Magyarországot és Lengyelországot amelyek ed­dig jó teljesítményt mutattak. Ez a European Voice című lap sze­rint a csatlakozási tárgyalások elhúzódására utal. Nagykoalíció létrehozásában állapodtak meg a Japánban a kormányzó Liberális Demok­rata Párt és az ellenzéki Liberális Párt vezetői. Radikális szervezetek több száz tagja emlékezett meg a szovjet állambiztonsági szerve­zet, a Cseka megalapításának 81. évfordulójáról Moszkva központjában. A tüntetők köve­telték a volt KGB épülete előtt tartott gyűlésükön a Cseka alapí­tója, Feliksz Dzerzsinszkij szob­rának visszaállítását. Kompromisszumra jutott a nemzetközi összekötő csoport közbenjárására a megosztott ko­szovói albán politikai vezetés. A szerb-albán rendezési tárgyalá­sok érdekében egységes albán tárgyalócsoportot hoznak létre. Pozsonyban Jozef Moravcí- kot, Kassán ismét Rudolf Schus­tert választották meg főpolgár­mesternek a pénteken és szom­baton lezajlott önkormányzati választásokon. A Magyar Koa­líció Pártjának jelöltjei két na­gyobb városban győztek: Rév- komáromban újra Pásztor Ist­ván, Dunaszerdahelyen ismét Pázmány Péter került a város élére. Kiadta Németország bin Laden egyik parancsnokát az amerikai igazságszolgáltatás képviselői­nek. Mamduh Mahmud Szalim- ról feltételezik, hogy a két ame­rikai nagykövetség elleni bom­bamerénylet megszervezésével vádolt szaúdi Oszama bin Laden fegyvereseinek egyik parancs­noka. Ismeretlen tettes felrobban­totta a Németországi Zsidók Központi Tanácsa egykori elnö­kének síremlékét a berlin-char- lottenburgi temetőben. A politi­kusok felháborodással ítélték el a merényletet, elkövetője után nyomozást indítottak. Őrizetbe vették azt a román kamionsofőrt, aki 16 személyt akart átcsempészni a ma­gyar-osztrák határon. Az oszt­rák hatóságok a raktérben, do­bozok között elrejtőzve megta­láltak tíz román férfit és hat nőt. Az albánok nem tárgyalnak. Fehmi Agani, a koszovói albán tárgyalóküldöttség vezetője va­sárnap közölte: a tartomány al­bán vezetői továbbra sem lát­ják felújíthatónak a szerb-albán rendezési tárgyalásokat. Brit katonák Macedóniában. A koszovói válság megoldása, illetve a térség viszony­lagos békéjének megóvása érdekében a NATO múlt heti határozata értelmében páncélosok érkeztek a jugoszláv utódállamba Nagy-Britanniából. fotó: feb/reuters A szenátus jóváhagyását adta az elnök leváltásának kezdeményezéséhez Befejeződött az iraki háború Azt követően, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia leállította a légitámadásokat, Szaddám Húszéin tévébeszéd­ben méltatta „az iraki nép ellenállását, amelyet az amerikai és brit légicsapásokkal szemben fejtett ki”. A hét végén befejeződtek az amerikai-brit légitámadások Irak ellen. Az ázsiai köztársa­sággal szemben foganatosított katonai intézkedések célja az volt, hogy jobb belátásra bír­ják Bagdadot, amely nem akar elállni a tömegpusztító fegy­verek gyártásától. Clinton szerint a mostani erélyes fellépésnek egyetlen célja volt: elejét venni a nuk­leáris és biológiai fegyverek, illetve mérges gázok vagy ezek célba juttatására alkal­mas hordozó eszközök kifej­lesztésének. A mostani légi­csapás elérte célját. A felderí­tés adatai szerint megállították azt az iraki hadiipari progra­mot, amely titokban továbbra is a tömegpusztító fegyverek gyártásán dolgozott, s az or­szágot megpróbálta felkészí­teni szomszédai megtámadá­sára - nyilatkozta. Az elnök közlése szerint fennmarad a térségben az erős amerikai katonai jelenlét. Az Egyesült Államok készen áll az ismételt katonai fellépésre, ha Szaddám újra megpróbálja beindítani a tömegpusztító fegyverek gyártását, ha meg­támadja szomszédait, ha lépé­seket tesz a kurdok ellen. Fennmarad a repülési tilalmi övezet is Irak északi részén, valamint a Bagdad déli kül­városaitól a kuvaiti határig terjedő térségben. Érvényben maradnak az Irak elleni szankciós intézkedések, ame­lyek eddig több mint 120 mil­liárd dollárjába kerültek a bagdadi vezetésnek. Az amerikai és a brit erők­nek az irakiak nem tudtak veszteséget okozni, de az En­terprise repülőgép-anyahajón összeütközött két repülőgép, és a baleset következtében né­gyen életüket vesztették. Henry Shelton tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának el­nöke elmondta, hogy a „Siva­tagi róka” során az amerikai és a brit repülőgépek összesen több mint 650 bevetést, illet­ve bevetést támogató repülést hajtottak végre. Amerikai ha­dihajókról több mint 325 To­mahawk típusú pilóta nélküli manőverező robotrepülőgépet, a B-52-es nehézbombázókról pedig több mint 90, a Toma- hawkénál nagyobb töltettel el­látott manőverező robotrepü­lőgépet indítottak iraki célpon­tokra. Jevgenyij Primakov elége­dettségének adott hangot az iraki bombázások befejezése kapcsán. Az orosz miniszter- elnök azonban hozzátette: ag­godalomra ad okot, hogy az angol-amerikai légicsapás le­állítása esetleg csak átmeneti jellegű. Oroszország ellenzi katonai erő alkalmazását a BT egyetértése nélkül. Jacques Chirac francia ál­lamfő az ENSZ és Irak közti viszony alapos felülvizsgálatát sürgette vasárnapi nyilatkoza­tában. Róma szerint az iraki válságot politikai eszközökkel kell megoldani, bár Massimo D’Alema miniszterelnök sze­rint is Szaddámot súlyos fele­lősség terheli. II. János Pál pápa a nem­zetközi közösség szolidaritá­sát kérte az iraki néppel; meg­erősítette, hogy a háború nem oldja meg a problémákat; és keserűségét fejezte ki a nem­zetközi jog és az ENSZ irán­ti bizalom hiánya miatt. A Szentatya 2000-ben iraki láto­gatásra készül. A bagdadi magyar nagykö­vetségen tartózkodó háromfő­nyi személyzet nem sérült meg, és a követségi épületek­ben sem esett kár. * Az amerikai közvéleményt ma már azonban inkább a Clinton elleni alkotmányos vádemelés foglalkoztatja. Az elnök fel­mentését kezdeményező in­dítvány a képviselői szavazás után átkerült a szenátushoz, és ennek a testületnek - „bíró­sággá átalakulva” - kell dön­tetnie a Lewinsky-ügybe ke­veredett elnök sorsáról. Ame­rika történetében Bili Clinton lesz a második elnök, akinek elmozdítására és alkotmányos felelősségre vonására eljárást indítanak. Igaz, a papírforma a szená­tusban a Clinton elleni akció elvérzését vetíti előre, hiszen ott nincs kétharmados többsé­gük a republikánusoknak. Az azonban kétségtelen, hogy az elkövetkező időszakban - a szenátusi eljárás elhúzódásától függően akár hetekig vagy hónapokig is - lényegesen korlátozottabb lesz az elnök mozgástere. Oroszország: jövőre harmincszázalékos infláció Költségvetési bonyodalmak Rendkívüli ülésén, csütörtö­kön kezdi meg az orosz par­lament alsóháza az 1999. évi költségvetés vitáját. A moszkvai kormány azt sze­retné, ha a költségvetést még az év vége előtt jóváhagyná a par­lament. Az alsóház eredetileg szerdán kezdte volna el a 2550 oldalas kormányterv vitáját, a miniszterelnök indiai és ka­zahsztáni útja miatt azonban erre csak egy nappal később ke­rülhet sor. Az orosz gazdaság mély vál­ságba került, miután az előző kormány augusztusban leérté­kelte a rubelt és felfüggesztett több adósság-visszafizetést. Primakov kormányfő azt mondta, hogy a jövő évi költ­ségvetési terv legfontosabb célja a válság felszámolása. A rubel az elmúlt héten mér­sékelten tovább gyengült és a bankközi valutapiacon 20,75 rubel ért egy dollárt a csütör­töki 20,7 rubelárfolyam után. Az augusztusi válság előtt 6 ru­belt kellett adni 1 dollárért. A kormány elképzelése sze­rint jövőre harmincszázalékos lesz az infláció és egy dollár át­lagban 21,5 rubelt ér majd. A legtöbb szakértő szerint azon­ban nem tarthatóak ezek az el­képzelések. A feketepiacon már jelenleg is több mint 22 rubelt adnak a dollárért és sokak sze­rint még tovább gyengül majd az orosz valuta árfolyama. Megfigyelők kivitelezhetet­lennek tartják azt a tervet is, miszerint jövőre a költségvetés hiánya a hazai össztermék 2,53 százalékára esik az idei évre jó­solt 5,44 százalékról. Megret kihívása Le Pen ellen Pozícióharc a francia szélsőjobboldalon Kirobbant az elnök-alelnök válság a magát nemzeti radi­kálisnak nevező francia szél­sőjobboldali pártban is. Le Pen 26 éve áll a Nemzeti Front nevű párt élén, s úgy lát­szott, hogy örökre bebetonozó- dott az elnöki poszton. Az utóbbi hónapokban azonban megerősödtek a személyét ért éles bírálatok, s az ifjabb nem­zedék a trónörökösként el­könyvelt Bruno Megret alelnök köré csoportosult. A pártelnök puccsistákról beszél, a Megret-csoport vi­szont rendkívüli pártkongresz- szus összehívását követeli és az alapító elnököt önkényeskedés­sel vádolja. Ellentét alakult ki a körül is, ki vezesse a Nemzeti Front listáját a jövőre esedékes Európa parlamenti választáso­kon. Papírforma szerint a hely Le Pent illetné meg, de a vezér­rel szemben bírósági eljárás fo­lyik. Németországból jelentet­ték fel egy holocaust-tagadó ki­jelentése miatt. A „pártütők” Megret-et java­solták listavezetőnek. Le Pen viszont feleségét jelölné a tiszt­ségre. A vitában a pártvezér „a szélsőséges és rasszista kisebb­ség bujtogatójának” nevezte al- elnökét, mire amaz az elnököt mondta rasszistának és anti­szemitának. Megret egyébként fellépett Le Pen holocaust-ta­gadása ellen, mert ezzel szava­zatokat veszthetnek. (réti) Beperelték az államot 213 millió dollár családi kárt emlegetnek Richard Nixon amerikai elnök örökösei - a két lány - kártérí­tésért perlik az Egyesült Álla­mokat. A kereset tárgya a dicstelenül lemondatott elnök levéltára. Azt annak idején a törvényhozás zá­rolta, hiszen attól kellett tartani, hogy Nixon további iratokat, hangfelvételeket semmisít meg, amint azt már korábban meg­tette, amikor megpróbálta eltus­solni súlyos törvénysértéseit. Az örökösök most azzal ér­velnek, hogy az értékes doku­mentumok zárolása miatt a csa­ládot nagy anyagi kár érte. An­nak összegét - a kamatos kama­tokkal - 213 mi 11 i ó dől 1 árban ad­ták meg. Az Egyesült Államokban tör­vény szabályozza, hogy a távozó elnökök magukkal vihetik a hi­vatali idejük alatt keletkezett, személyükhöz kötődő doku­mentumokat, s azokat általában a róluk elnevezett levéltárakban, kutatóközpontokban helyezik letétbe. így nem egészen vilá­gos, miért is gondolják a Nixon lányok, hogy pénzt kaphatnak az iratokért és felvételekért. A washingtoni kormány ügy­védje mindenesetre felháboro­dott az első tárgyaláson. Mint mondotta: „Arcátlanság, hogy az amerikai történelemben pél­dátlan elnöki törvénysértésből még pénzt is akarnak húzni.” Az ügyben a bíróság dönt majd. FEB

Next

/
Thumbnails
Contents