Petőfi Népe, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-15 / 293. szám

1998. december 15., kedd Hazai Tükör 5. oldal Az SZDSZ is sürgeti a kompromisszumos megoldást Kovács levelet írt Orbánnak Az utóbbi időben a szokásos­nál is jobban elmérgesedett belpolitikai légkör javítását célozza a szocialista párt el­nökének levele, amelyet a mi­niszterelnöknek címzett. A javasolt tárgyalások sikerére azonban kevés az esély. „A Magyar Szocialista Párt kész olyan két- vagy többpárti tárgyalásokra, amelyek célja a szükséges mértékű bizalom megteremtése, a pártpolitikai érdekeken túlmutató nemzeti ügyekben szükséges konszen­zus megőrzése, és a társadalom nyugalmának erősítése” - ol­vasható Kovács László MSZP- elnök Orbán Viktor miniszter- elnökhöz írt hétfői levelében. Kovács a továbbiakban úgy fogalmaz: a magyar belpoliti­kában, a kormány és az ellen­zék viszonyában napjainkra olyan feszültségek halmozód­tak fel, amelyek a demokratikus jogállamokban szokatlanok, s amelyek a társadalmi békét ve­szélyeztetik. „A feszültségek feloldása va­lamennyi felelős politikai erő­nek érdeke, s tapasztalataink szerint ez egybeesik a társada­lom nagy többségének óhajával is” - írja Kovács László, majd hozzáteszi: a tárgyalások kere­teiről és témáiról célszerű lenne előkészítő megbeszélést tartani, amit a miniszterelnöknek mi­előbb össze kellene hívnia. Kuncze Gábor SZDSZ-es frakcióvezető többpárti tárgya­lásokat támogatna. Véleménye szerint ezeknek akkor lenne ér­telme, ha a résztvevők töreked­nének a kompromisszumra a je­lenlegi vitás kérdésekben. Megrendezte a halálát Megrendezte halálát, majd két és fél évig élt háborítatlanul, és követett el bűncselekményeket fővárosban R. József, akit a BRFK szervezett bűnözés elleni osztályának munkatársai pénte­ken vettek őrizetbe - hangzott el a tegnapi sajtótájékoztatón. Az 54 éves férfi - akit a bíró­ság hétfőn előzetes letartózta­tásba helyezett fegyverrel és robbanóanyaggal való vissza­élés alapos gyanúja miatt - la­kásán tartott házkutatás során többek között 22 darab kézigrá­nátot, több mint ötszáz lőszert, 80 dekagramm TNT-t és hang- tompítós pisztolyt találtak a rendőrök. R. József nyomára - aki P. János álnéven élt - a robbantá­sos Ügyek nyomozása kapcsán bukkantak a rendőrök, akik tit­kosszolgálati eszközöket is fel­használtak. A férfinak köze volt az 1995-96-ban elkövetett Bene-Donászi-féle rablógyil- kosság-sorozathoz, ő szállította és raktározta a hat ember halálát okozó bűncselekmények elkö­vetőinek a fegyvereket. R. Jó­zsefet lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt a bíróság még 1996 januárjában egy évre ítélte el első fokon. A másod­fokú bíróság idézésére 1996 márciusában már meg sem je­lent R. József, ezért körözést ad­tak ki ellene. Mint utóbb kide­rült, rövid szabadsága alatt va­gyon elleni bűncselekményeket követett el. Az ügy újabb fordulatot vett 1996 áprilisában, amikor is R. József kölcsön kérte egyik ba­rátja gépkocsiját, amelyet május 1-jén egy horgász talált meg a Dunában. Néhány héttel később nem messze a gépkocsitól ki­fogtak egy holttestet is. Az R. József lakásán megtalált búcsú­levél azt bizonyította, hogy ön- gyilkosságot követett el, a férfi személyazonosságát élettársa is igazolta a halottszemle során. A magyar kriminalisztika tör­ténetében egyedülálló eset, hogy a férfi két és fél évig hábo­rítatlanul élt más személyazo­nosságával a fővárosban, mi­közben különböző bizonyítható bűncselekményeket követett el. A házkutatás során talált kézi­gránátokhoz hasonlóakkal több robbantásos merényletet követ­tek el Budapesten 1996-ban. A rendőrség előtt mindmáig isme­retlen annak a férfinak a sze­mélyazonossága, akit 1996 má­jusában kifogtak a Dunából, erre vonatkozóan R. József sem kívánt válaszolni. Női holttestet találtak Szegeden, a Tiszában Mumifikálódott holttestet talál­tak a vízi rendőrök hétfőn Sze­geden, az új híd új szegedi hídfő­jénél - tájékoztatott Tuczakov Szilvána, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóre­ferense. A tetem a híd alatt uszadékon akadt fenn, a tűzol­tók segítségével húzták ki a partra. Az elsődleges megállapí­tások szerint az elhunyt, idős nő hosszú ideje lehetett a vízben. Személyazonossága, valamint halála okának kiderítésére a rendőrség szakértők bevonásá­val folytatja a vizsgálatot. Maratoni vita a parlamentben Az Országgyűlés tegnapi ülésének napirendjén mindössze két törvényjavaslat részletes vitája szerepelt, de előre sejteni lehetett, hogy az ülés áthúzódhat a keddi napra. A két téma ugyanis a jövő évi költségvetés újra megnyitott tárgyalása és az adóhivatal nyomozóhatóságának felállítása volt. A szabály szerint minden kép­viselőnek joga van arra, hogy módosító javaslatai mellett ér­veljen és másoknak válaszol­jon, ugyanakkor a vitát le kell zárni, hogy karácsony előtt szavazhasson a Ház a paragra­fusokról. A költségvetés újra megnyi­tott vitáját 22 vitaszakaszra osztották, lapzártakor a máso­diknál tartottak a képviselők. Könnyen lehet, hogy megis­métlődik a három héttel ez­előtti eset: csak azért fog fél­beszakadni a hétfői ülésnap, mert már kezdődik a keddi. A mai, válságokkal terhelt világgazdasági helyzetben ne­hezen megjósolható, hogy pontosan miként alakul majd a magyar bevétel, ezért a kor­mány a várható kiadások 1,9 százalékát fűnyíróelvszerűen mindenütt visszatartja. Jövő év júliusában elemzik a hely­zetet, s ha jól alakulnak a dol­gok, ez az összeg is felhasz­nálható lesz. A vita tegnap arról szólt, hogy ez tartalék vagy zárolt összeg, netán előre nem lát­ható kiadásokra, esetleg más célra is felhasználhatja-e a kormány? Varga Mihály pénzügy-minisztériumi állam­titkár szerint egyszerű zárolás­ról van szó, amit feloldanak, ha a gazdasági helyzet ezt le­hetővé teszi. Az ellenzék ezt szívesen el­hiszi, mondták, de a törvény- tervezet szövege tartalékról beszél, aminek felhasználásá­ról a kormány dönt. Javasol­ták, hogy erről a pénzösszeg­ről inkább az Országgyűlés határozzon. Ellenzéki képviselők a Központi Környezetvédelmi Alap, illetve az Útalap meg­szüntetése ellen is felszólaltak, illetve legalább annyit kértek, hogy a helyettük létrejövő cél- előirányzatok szétosztása el­lenőrizhető legyen. A jövő évi nyugdíjemelés szabályainak megváltoztatásá­ról szóló részt a kormány a nyugdíjtörvényből a költség- vetési törvénybe tette át, így tegnap ismét mód nyílt egy rendkívül heves, többórás vi­tára. Az ellenzékiek „sunyi, ravasz megoldásnak” tartották az ügy költségvetésbe csem­pészését, ami szerintük nyil­ván azért történt, hogy nehe­zebben lehessen alkotmánybí­rósági kontrollt kérni. A kormánypárti képviselők elismerték, hogy a jövő évi nyugdíjemelés szabályozása nem hosszú távú és „valóban nem szerencsés” megoldás, de rámutattak, hogy 374 milliárd forint a költségvetés hiánya, nincs elosztható többlet, csak lerongyolódott oktatás, egész­ségügy, Postabank és rossz közbiztonság. S. A. Hiányzik a politikai akarat a kisebbségek parlamenti képviseletére Elavult az érvényben lévő törvény A Magyarországon élő kisebbségek parlamenti képviseleté­nek biztosítása a rendszerváltás óta a napi politika közép­pontjában áll. A jelenlegi politikai helyzet sem kedvez az évek óta húzódó kérdés lezárásának. A probléma megoldását elő­remozdítani hivatott, újonnan felállt, Fidesz-vezette albizott­ság mind ez idáig még ülést sem tartott. E tény megértésé­hez közelebb visz minket, ha tudjuk: a Fidesza múltban so­sem támogatta ä kisebbségek parlamenti képviseletét. Először a Nemzeti Kerék­asztal-tárgyalások nyomán módosított alkotmány mondta ki, hogy a nemzeti és nyelvi kisebbségek „államalkotó té­nyezők”, s hogy mint ilyenek­nek, joguk van „a közéletben való kollektív részvételre”. Az ugyanebben az időben for­málódó választójogi törvény ugyanakkor még egy szóval sem említi a nemzetiségek parlamenti képviseletét. Később az Alkotmánybíró­ság az alaptörvényt értel­mezve kifejtette, hogy a ki­sebbségeknek parlamenti kép­viselethez vanjoguk, s egyben felszólította a T. Házat, hogy alkossa meg a jog gyakorlását biztosító szabályozást. Az 1993-ban elfogadott ki­sebbségi törvény azonban kü­lön törvényre ruházza a ki­sebbségi képviselet szabályai­nak megalkotását. S ez az a kérdés, amiben a képviselők már az MSZP-SZDSZ koalí­ció alatt sem jutottak egyez­ségre. Várfalvi Attila kisebbségku­tató több újságcikkben is kifej­tett véleménye szerint a politi­kai akarat hiánya miatt nem döntött még a T. Ház a részle­tekről, vagyis az eljárási sza­bályokról. Amennyiben lesz politikai akarat, úgy a kisebb­ségeket parlamentbe juttató el­járási szabályok, s az Ország- gyűlésben való működésük rendjét meghatározó passzu­sok is könnyen meghozhatók lesznek - állítja. Igaz, ha a hazai kisebbségek végre bejuthatnának a parla­mentbe, az rögtön fel is vetne számos, alapos átgondolást igénylő kérdést. Például azt, hogy egyáltalán egykamarás maradjon-e a magyar parla­ment? Tény, hogy ma az al­kotmány csak a nemzeti ki­sebbségeknek biztosítja a jo­got a képviseletre, s bár foly­nak szakmai viták a kétkama­rás Házról, a parlamenti pár­tok elképzelése e téren még kiforratlan. A kisebbségek képviseletét biztosító választó- jogi törvénymódosítás leg­utóbb az év elején vérzett el. Várfalvi Attila érdekes kö­vetkeztetést von le a kisebbsé­gek képviselethez való jogá­nak alakulását vizsgálva. Vé­leménye szerint, míg 1989- ben a parlamenti képviselet látszott az egyetlen elérhető és főleg hatékony eszköznek, hogy a magyarországi nemze­tiségek megjelenítsék sajátos érdekeiket, mára gyökeresen megváltozott a helyzet. Mint egyik tanulmányában kifejti: az önmegjelenítésre, az, azo­nosságtudat megőrzésére, a nemzetiségspecifikus érdekek megfogalmazására alkalmas terepet nyújt a helyi és orszá­gos önkormányzat intézmény- rendszere, ami egyben a köz­életben való részvétel egyik lehetőségét is jelenti. Most a megválasztott országgyűlési biztos, illetve az országos ön- kormányzatok őrködhetnek a törvényben biztosított jogaik felett. A nemzetiségek részvétele saját helyi ügyeik irányításá­ban és szervezésében a ki­sebbségi önkormányzatok ke­retei között jogilag rendezett­nek mondható, ha anyagi felté­teleik hagynak is kívánnivalót maguk után. Mindemellett a kisebbségi kérdés szakértője úgy véli: a parlamenti képvise­let megvalósulásáig a kisebb­ségi törvény néhány elavult rendelkezését lehetne az élet által diktált új feltételekhez szabni. (horváth) Marquard vizitelt. Göncz Árpád köztársasági elnök hét­főn hivatalában fogadta Jürg Marquardot, a Magyar Hírlap svájci tulajdonosát. A megbe­szélésen a sajtószabadság álta­lános kérdéseiről, valamint a Magyar Hírlap további sorsáról esett szó. A svájci laptulajdo­nos tegnap délután találkozott Demszky Gábor főpolgármes­terrel, és - lapzártánk után — együtt vacsorázott a miniszter- elnökkel. Látogatás az otthonban. A Budapesti Zsidó Hitközség ál­tal fenntartott újpesti szeretet­otthon és a fővárosi zsidóság vezetői fogadták az intézmény­ben tegnap délután Orbán Vik­tor miniszterelnököt, majd a kormányfő és vendéglátói zárt ajtók mögötti megbeszélést folytattak. Boross még nem lép vissza. E pillanatban korai arról be­szélni, hogy visszalépnék a pártelnöki jelöléstől - nyilat­kozta Boross Péter, az MDF al- elnöke hétfőn. A jelenlegi kor­mányfő főtanácsadója koráb­ban azt nyilatkozta: amennyi­ben a tagságtól megkapja a megfelelő támogatást, elgon­dolkodik azon, hogy vállalja-e a jelölést az elnöki posztra. Megújult a Keleti. Befejező­dött a Keleti pályaudvar re­konstrukciójának első üteme - közölte Sipos István, a MÁV Rt. vezérigazgatója a hétfő dél­utáni miniszteri szemlén. Ka­tona Kálmán közlekedési mi­niszter a kivitelezést végző Középületépítő Rt. vezetőinek társaságában nézte meg a felújí­tott vasútállomást. Nem lesz új bizottság. Az Országgyűlés Gazdasági Bi­zottsága hétfőn elvetette annak országgyűlési határozati ja­vaslatnak a tárgysorozatba vé­telét, amelyben Nagy Sándor és Kovács László MSZP-s hon­atyák egy, a privatizációs fo­lyamat átfogó értékelését végző eseti bizottság létrehozását in­dítványozták. Clodo pénzt hamisított. Bűnsegédként, nagy mennyi­ségben elkövetett pénzhamisí­tás bűntette miatt első fokon három év börtönre ítélte, s mel­lékbüntetésként kiutasította a Magyar Köztársaság területéről a nyolcadrendű vádlottat, a né­met állampolgárságú Dietmar Clodót hétfőn, a pénzhamisítási ügyben eljáró Buda Környéki Bíróság. Autóra zuhant munkagép. Egy személy meghalt, négyen megsérültek Zalahalápon, ami­kor egy tréleren szállított lánc­talpas munkagép egy Lada személygépkocsira zuhant. A sérülteket tűzoltók feszítővá­góval emelték ki a roncsból. Beszélgetőpartnerünk: dr. Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke • • Önkormányzatok a „betegágynál” Súlyos gondban vannak a kórházakat fenntartó önkormányza­tok: a kormány csak az állami intézmények adósságainak ren­dezésére vállalt kötelezettséget. így nem lesz könnyű kiegyenlí­teni a felgyülemlett kifizetetlen számlákat. Dr. Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke la­punknak elmondta: a kórházak helyzetének felmérésekor 114 intézménytől kaptak értékel­hető adatokat, s 67 intézmény­ről derült ki, hogy jelentősen eladósodott. Közülük nyolc esetében fenyeget a tényleges csőd, a többieknél az intézmény éves költségvetésének 10 szá­zalékát nem haladja meg a tar­tozás mértéke.- Miből erednek a hiányok?- A csődhelyzet abból ered, hogy a szállítók már perrel fe­nyegetőztek a kórházak tarto­zásai miatt. Zömmel gyógy­szerforgalmazó cégek elégelték meg, hogy nem kapják meg a nekik járó pénzt. Számukra igencsak meglepő lehetett a kormány bejelentése, hogy a tartozások főként bérjellegűek.- Mennyi pénz kellett volna a kórházak teljes körű konszoli­dációjára?- Otvenhatmilliárd forintból a tartozások, a ténylegesen el­maradt ügyeleti díjak és a 13. havi bérek is rendezhetők lettek volna. De csak az állami tulaj­donban lévő intézmények kap­tak - hétmilliárd forintot.-Mi a véleménye az egész­ségbiztosító által feltárt el­számolási anomáliákról?- Rá vannak kényszerítve a kórházak arra, hogy a lehető legtöbb pénzt hozó kóddal je­lentsék le betegeiket. A hamis kórképek felállítását azonban magam is tisztességtelen esz­köznek tartom.-Az egészségügyi miniszter jelezte, hogy presztízskapaci­tások fenntartását nem támo­gatják.- Kétségtelen, hogy léteznek olyan részlegek, amelyek fenn­tartásának célszerűségén lehet vitatkozni. Az így elfolyt pén­zeket azoknak a zsebéből ve­szik ki, akik másutt hasznos munkát végeznek. Németh Zsuzsa Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Angyaltan • Kétségek a ruha alatt • Sissy csodálatos utazásai • Emeletes tanú a felvonulási téren • A bácsi lesz a Latabár? Kiskegyed — a legolvasottabb női magazin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents