Petőfi Népe, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-14 / 292. szám
1998. december 14., hétfő Hazai Tükör 5. oldal Még eldöntetlen a nyugdíjvita A későbbi retorzióktól tartva - az aláírók kérésére - csak megmutatták, de nem adták át a kormány képviselőjének a tervbe vett nyugdíjemelési módszer ellen tiltakozó mintegy 400 ezer ember kézjegyét tartalmazó íveket - tudtuk meg Mi- halovits Ervintől, a Nyugdíjasok Országos Képviselete elnökétől. Ha a parlament igent mond az öregek többségét - sokak szerint - hátrányosan érintő törvénymódosításra, az érintettek az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Mihalovits Ervin úgy véli: a máig érvényes, a nyugdíjak tervezhető mértékű emelését lehetővé tévő jogszabály megváltoztatása azt jelenti, hogy a kabinet kénye-kedve szerint igazíthatja a megvásárolt jognak számító nyugellátásokat, a differenciálás pedig a társadalom egyes csoportjainak szem- beállításához vezet. Bár a jövő évi nyugdíjemelés mértékéről már hetek óta folyik a vita, kevesen tudják, hogy milyen jogszabály rögzíti az eredetileg 20 százalékosra tervezett emelést. A Hom- kormány előterjesztésére tavaly alkotta meg az Ország- gyűlés a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 81/1997. számú törvényt. Ez rögzíti az 1998 után követendő gyakorlatot. Eszerint 2000-től a nyugdíjemelés alapjául már nem az előző évi nettó béremelkedés, hanem az adott évre számított fogyasztóiár-növekedés és a szintén arra az évre tervezett keresetnövekedés szolgál. E két mutató növekedésének „súlyozott” átlaga adja a nyugdíj- emelés mértékét. 2000-ben a béreket 70, a fogyasztói árakat 30, azt követően pedig 50-50 százalékban veszik figyelembe. E törvény 62. paragrafusában szerepel az a kitétel, amely szerint 1999-ben - átmenetként - az előző, azaz az idei évi várható nettó bérkiáramlás arányában kell felemelni a nyugdíjakat és nyugdíjjellegű járadékokat. A bérkiáramlás - most már bizton megállapítható - az idén 19-20 százalék körül lesz. Ezzel szemben szerepel a kormánynak az Országgyűlés elé terjesztett javaslatában 14,5 százalékos emelés. A kormány javaslata aligha vonatkoztatható el a nyugdíjfedezet hiányaitól. A törvény- előkészítők tavaly úgy számoltak, hogy a hatályba lépő új, vegyes nyugdíjrendszer és a magánnyugdíjpénztárakba belépők miatt mintegy 20 milliárd forinttal kevesebb járulék jut a központi nyugdíjalapba. Ennek a pótlását a központi költségvetésbe betervezték, és ezzel hiány nélküli - 0 szaldós - költségvetést állítottak össze. Ezzel szemben a nyugdíjbiztosító mintegy 30-35 milliárdos hiánnyal zárja az évet. Az okok között elsősorban az új nyugdíjrendszer iránt megnyilvánuló, a vártnál nagyobb érdeklődést, a tervezettnél több átlépőt kell keresni. Az előző kormány 1999-re is számolt hiánnyal, 60 milliárd forint körüli összeggel, feltéve, hogy az idén nem lesz a bevételek és a kiadások között különbség. Márpedig lesz, nem is csekély. Mindezek alapján joggal hihető, hogy ha változatlanul hagynák a nyugdíjtörvényt, és az abban szereplő 19- 20 százalékos nyugdíjemelést, a későbbiekben megsokszorozódna a nyugdíj-költségvetés hiánya, aminek nehéz felmérni a következményeit. Az új kormány ezt a többletet a gazdasági összefüggések alapján nem vállalta. Réti János, az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság főosztályvezető-helyettesének adatai szerint márciusban a saját jogú és özvegyi nyugdíjban részesülők száma 2 millió 651 ezer volt. Mivel azóta csak minimális emelésre került sor, a táblázatban szereplő számok gyakorlatilag ma is érvényesek. A nyugdíjasok A nyugdíjuk száma havi összege 321 000-17 000 Ft 355 000 17 00-20 000 Ft 673 000 20 000-25 000 Ft 596 000 25 000-30 000 Ft 632 000 50 000-Ft Harrach Péter szociális és családügyi miniszter a petíció átvételekor azt ígérte, hogy a több százezer aláírás mindenképpen a tervezet átgondolására készteti a kormányt. Mindenesetre két nappal ezelőtt a tárca titkársága telefonon az aláírások hollétéről érdeklődött Mihalovits Ervintől. T akács-Deregán Aktahegyek alatt az alkotmánybírók Az Alkotmánybíróság tagjai jelenleg több mint 750 indítvánnyal foglalkoznak, ezek közül számos beadvány vonatkozik adójogszabályokra, illetve önkormányzati rendeletekre - nyilatkozta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság főtitkára. A főtitkár elmondta, hogy az alaptörvény őrei várhatóan a jövő évben döntenek az „ügynöktörvénnyel” kapcsolatos indítványokról. Balsai István, az MDF parlamenti frakcióvezetője az átvilágítandók körének jelentős bővítését szorgalmazza. Kőszeg Ferenc, az SZDSZ volt országgyűlési képviselője és több pártbeli társa pedig azt szeretné elérni, hogy ne csak a III/III-as iratokat, hanem az egész egykori III-as jelzésű csoportfőnökség, í * azaz a kémelhárítás, a hírszerzés és a katonai elhárítás dokumentumait is vizsgálhassák az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bírák. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének kell majd döntenie a gyülekezési törvénnyel összefüggő alkotmányossági problémákról, illetve a médiatörvénnyel kapcsolatos kifogásokról. A Metész múlt év őszi tüntetését követően több indítványozó észrevételezte, hogy az Alkotmány nem teszi lehetővé a gyülekezés jogkorláto- mzásáí^ a vonatkozói törvény azonban igen. A Nyilvánosság Klub azt nehezményezi, hogy az ORTT, a kuratóriumok és a Panaszbizottság tagjain keresztül a pártok ellenőrzése alatt áll az elektronikus sajtó. A testület tagjai dolgoznak azokon a véleményszabadság határait firtató indítványokon is, amelyek a büntető törvény- könyv egyes rendelkezéseit - a nemzeti jelképek megsértéséről, illetve az önkényuralmi jelképek használatáról - kifogásolják. A rendőrségi törvény több paragrafusát támadó indítványában Szikinger István alkotmányjogász a szabadságjogok érvényesülését hiányolja. Csapody Miklós MDF-es országgyűlési képviselő úgy véli, hogy alkotmányellenesek a nemzeti hírügynökségről szóló törvény azon passzusai, amelyek az MTI Rt. elnökének kinevezését, valamint a hír- ügynökség közszolgálati tevékenységének finanszírozását rendezik. Álláspontja szerint az említett szabályok ellentétben állnak a nemzeti közszolgálati hírügynökség függetlenségének követelményeivel. A Magyar Jégkorongszövetség - amelynek indítványát a volt elnök, Sárközy Tamás, a Magyar Jogászegylet elnöke jegyzi - a sporttörvényt támadja amiatt, hogy a korábban civil szervezetként működő sportági szakszövetségek, illetve a Magyar Olimpiai Bizottság is köztestületként kénytelen tevékenykedni. OECD-konferencia a fejlődésről A környezet megóvása áll a technológiai kutatások középpontjában A 29 fejlett gazdaságú országot tömörítő OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet), amelynek néhány éve Magyarország is tagja, az idén Budapesten tartotta Technológiai előretekintés címen rendszeresített éves munkakonferenciáját. Az értekezletre több neves külföldi szakember is meghívót kapott. Előadásaik - a konferencia előzetes programjának megfelelően - a technológiai fejlődés és a környezetvédelem kapcsolatáról szóltak, rámutatva, hogy a fejlődést csak a környezet megvédésével lehet lendületben tartani. A romló környezet a fejlődés megtorpanásához, vagy rosszabb esetben visszafejlődéshez vezet - ez volt a konferencia tulajdonképpeni mottója. Bottka Sándor, a munkaértekezletet kezdeményező Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) megbízott elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugati technológiai előretekintési programok (TÉP) tapasztalatait felhasználva Magyarországon is beindult a kutatás. Erre a célra a magyar állam az elkövetkező három évben 200-250 millió forintot kíván áldozni. Ez nemcsak azért fontos - hangsúlyozta -, mert az európai csatlakozási folyamat világos jövőképet követel az országtól, hanem azért is, mert bebizonyosodott, hogy az előretekintési programok segítségével valódi, élő kapcsolat létesíthető az eddig egymással alig érintkező kutatóintézetek, illetve a vállalati- és államigazgatási területen dolgozó szakemberek között. Bottka Sándor szólt a kutatások finanszírozásáról is, rámutatva: az állam felelősség- vállalása csökkenni fog, hogy átadja helyét a vállalati kezdeményezéseknek. A vállalatoknak ugyanis alapvető érdeke a technológiai fejlődés fenntarthatósága, főleg azért, mert piacképességük múlhat a környezetbarát technológiák kifejlesztésén. így szinte automatikusan növekszik majd szerepük a kutatási költségek előteremtésében. Ezt a trendet a nyugati példák is megerősítik - hangsúlyozta az OMFB megbízott elnöke. (antal) Derűlátó munkanélküliek, aggódó vállalkozók Csökkenő bizalmi index Novemberben folytatódott a lakossági bizalmi index harmadik hónapja tartó csökkenése. A visszaesés csaknem kétéves, töretlen fejlődés után következett be. A várakozások azonban még így is meghaladják a májusi adatokat - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. most közzétett jelentéséből. Az elmúlt hónapban megkérdezett családok pénzügyi helyzetük kismértékű romlásáról számoltak be, és többségük jövőre is hasonló tendenciákra számít. Ezzel együtt kedvezőtlenebbé vált az ország jelenlegi gazdasági helyzetének a megítélése, mert az elkövetkező évre vonatkozóan is a korábbinál pesszimistább válaszokat kaptak a gazdaságkutatók. A vizsgált lakossági csoportok közül érdekes módon egyedül a munkanélküliek várakozása javult, a vezető beosztású alkalmazottaké és a vállalkozóké romlott. A legbizakodóbbak ismét az ország legnyugatibb szegletében, tehát a Nyugat- és Kö- zép-Dunántúlon (Győr-Sop- ron-Moson, Vas-, Zala-, Fejér-, Komárom-Esztergom és Veszprém megyében) élő emberek voltak az elmúlt hónapban, a leginkább borúlátónak viszont Nógrád, Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves, Baranya, Somogy és Tolna megye lakossága bizonyult. A LAKOSSÁG BIZALMI INDEXE RÉGIÓK SZERINT 1. Régió: Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) 2. Régió: Észak-Magyarország (Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye) 3. Régió: Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 4. Régió: Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) 5. Régió: Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) 6. Régió: Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye) M„c 7. Régió: Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye) . inn' Gazdaságkutató intézetek előrejelzései a magyar gazdaságról (1998-1999) GDP GDP Fogyasztói Fogyasztói 1998 1999 árindex árindex 1998 1999 Hírek röviden Antall Józsefre emlékeztek Az öt évvel ezelőtt eltávozott Antall Józsefnek meghatározó szerepe volt abban, hogy a diktatúra múltról szóló fogalom legyen a magyar nemzet számára - hangsúlyozta beszédében Szabad György akadémikus, a néhai miniszterelnök emlékére a Magyar Állami Operaházban szombaton rendezett hangverseny előtt. Torgyán válasza Hornnak Nincs olyan ember az FKgP vezetőségében és parlamenti frakciójában, aki az MSZP-vel együtt kívánna működni - hangoztatta Torgyán József pártelnök, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szombaton Nyíregyházán. Horn Gyula egy nappal korábban egy lakossági fórumon sürgette a szocialista-kisgazda közeledést a jelenlegi kormányzat leváltására. Torgyán kifejtette: pártja a posztkommunizmus leváltásában érdekelt, és egy jóléti, polgári Magyarországért dolgozik, s e törekvésébe sem Horn, sem pártja nem férhet bele.
