Petőfi Népe, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-12 / 291. szám

4. oldal Világtükör 1998. december 12., szombat Az euró hatása a közös Európára Helmut Kohl, Európa díszpolgára fotó: feb/reuters Katonai bíróság elé állítják Constantin Alexa román hír­szerző tisztet, aki a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) irat­tárából ellopta, és a sajtóban közölte Bárányi Ferenc RMDSZ-képviselő, volt egészségügyi miniszter állító­lagos Securitate-besúgói dosz- sziéját. Kitüntette a Szent András apostol érdemrenddel Alek- szandr Szolzsenyicint Borisz Jelcin orosz elnök. Az pénte­ken töltötte be 80. életévét. Izrael üdvözölte a Palesztin Központi Tanács (PKT) csü­törtöki határozatát, amellyel a testület törölte a PFSZ alap­okmányából a zsidó állam megsemmisítésére vonatkozó részeket, de azt követeli, hogy a szavazást a Palesztin Nem­zeti Tanács (PNT) ismételje meg hétfői ülésén Bili Clinton amerikai elnök jelenlétében. Izraeli katonák agyonlőttek két palesztin tüntetőt a ciszjordá- niai Kalkilija város közelében, ahol az éhségsztrájkot tartó palesztin politikai foglyok tá­mogatására tartottak demonst­rációt. Az Európai Unió belső re­formjainak előrehaladását övező derűlátás jeleivel kezdték meg pénteken ta­nácskozásukat a tagállamok állam- és kormányfői Bécs- ben. Messze a keleti bővítés előtt továbbra is a foglalkoztatás javítását tekintik legfontosabb törekvésüknek az Európai Unió tagországai - derült ki a tizenöt tagállam vezetőjének pénteki bécsi találkozóján. Az állam- és kormányfők ugyancsak visszatértek az adópolitika összehangolásának kérdésére. Ez már eddig is szikrázó összeütközésekhez vezetett a tagállamok körében, mert a többség mereven ra­gaszkodik csorbítatlan hatás­köréhez adóügyekben. A politikusok újfent üdvö­zölték a közös pénz január el­sejei bevezetését. Többen em­lékeztettek arra, hogy ez tör­ténelmi esemény, mert a tagál­lamok integrációjának foko­zódását jelenti. Az euró beve­zetése növeli a gazdasági sta­bilitást, gyorsítja a növeke­dést, és segít a munkanélküliség elleni harc­ban - állapították meg. A gazdasági vitában nem volt szó a vámmentesen árusító üz­letek bezárásáról hozott dön­tés felülvizsgálatáról. Az unió jövő nyártól szünteti meg ezt a lehetőséget. A jövő év közepén további országokkal kellene megkez­deni a csatlakozási tárgyalá­sokat, hogy az Európai Unió tényleg azt állíthassa: lépésről lépésre az összes országot be­vonja a bővítési folyamatba. Ezt Jósé Maria Gil Robles, az Európai Parlament elnöke je­lentette ki. Mint mondta: ő va­lójában azt szeretné, ha az unióba törekvő országoknak a politikai és a gazdasági hely­zetük megengedné, hogy egy éven belül csatlakozzanak. Gil Robles szerint azonban egyre reálisabb, hogy az első új ta-. gok 2004-2005 körül kerülnek be. Hozzátette: azt reméli, hogy az új tagországok polgá­rai már 2004-ben szavazhat­nak első európai parlamenti képviselőikre. Tony Blair brit kormányfő szóvivője ezzel kapcsolatban azt mondta: az intézményi re­formok meghozatalára hozott márciusi határidő lejártáig, il­letve az egyezség megkötésé­nek elmaradásáig semmikép­pen nem lehet arról beszélni, hogy a reformok elhúzódása miatt lassul a keleti bővítés. Egyetértett Gil Roblessel ab­ban, hogy a reformokról folyó tárgyalások és a bővítési fo­lyamat egymástól függetlenül, azaz párhuzamosan is halad­hatnak. Ez nem változtat azon a tényen, hogy a reformok ki­dolgozása alapfeltétele a tagje­löltek belépésének - mondta. Az Európai Parlament el­nöke óvott attól, hogy az unió beleessék az új-thatcherizmus veszélyébe. Felháborítónak tartja, hogy mindenki vissza akarja kapni a befizetett pén­zét. Szerinte emellett a felfo­gás mellett az új tagok belépé­sére kiüresedik az unió. yjielmut Kohl látomása az Európai Unióról mindig ma­gában foglalta Európa összes államát, és gyakran beszélt a mostani politikusnemzedék nagy esélyéről arra, hogy fel­építsen egy békés és stabil kö­zös Európát” - tekintett vissza Kohl volt német kancellár pá­lyafutására, elért eredményei­re és céljaira Viktor Kiima osztrák kancellár. Helmut Kohl megkapta az Európai Unió díszpolgára címet. Bécsben tegnap együttmű­ködési megállapodást kötött az Európai Unió Svájccal, fő­leg annak eredményeként, hogy Svájc engedett néhány mezőgazdasági kérdésben. Tudósok a csatlakozásról Január 1-jétől: újjászervezett falugazdász hálózat Mintmárarról beszámoltunk, a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium pá­lyázatot hirdetett falugazdá­sz! munkakörök betöltésére. A pályázatokat december 15- ig lehet benyújtani. Mivel a határidő' rövid volt, az FVM menet közben könnyített a követelményeken. Nem kell a pályázónak önkormányzati ajánlást beszereznie. És az sem baj, ha nincs neki három hónapnál fiatalabb erkölcsi bizonyítványa, ha mellékeli az új bizonyítvány megszer­zését kezdeményező postai igazolást. A kiépülő falugaz­dász! hálózatról Madari Je­nővel, az FVM Bács-Kiskun Megyei Hivatalának vezető­jével beszélgettünk.- Mikor született meg az öt­let, hogy ilyen hálózatot kell lét­rehozni?- A gondolat 1993-as kelte­zésű. Akkor ismertük fel, hogy segíteni kell az új gazdáknak a boldogulásban. Sokan közülük nemcsak a termelés szakmai részében voltak járatlanok, ha­nem a gazdálkodáshoz szük­séges információk begyűjtésé­ben is. Az átalakulás előtt a szövetkezetekben erre appará­tus állt rendelkezésre. A földjü­ket birtokba vevő emberek egyedül néztek szembe a kö­rülményekkel. Nos, akkor szü­letett meg a falugazdász háló­zat ötlete. S Bács-Kiskun kez­deményező szerepet játszott ebben az ügyben.- Miért éppen Bács-Kiskun?- Azért, mert itt a kis- és kö­zépparaszti birtokok voltak a jellemzőek régen, nem pedig a nagybirtok. Ennélfogva itt az emberekben erősebb volt a földtulajdonhoz való ragaszko­dás, mint az ország más tájain. A rendszerváltás után a Duna- Tisza közén került túlsúlyba először a magángazdálkodás. És itt érzékeltük elsőként az or­szágban a segítő szakember­hálózat felállításának szüksé­gességét. Amelyet 1994 tava­szán létre is hoztunk országo­san 750, a megyében pedig 53 falugazdásszal. Valamennyien képzett mezőgazdászok vol­tak. Egy hét alatt átadtuk nekik a tevékenységükhöz szüksé­ges alapismereteket. Ha meg­jelent egy agrárdöntés, a köz­ségekben mindenki rövid időn belül megismerhette, a kister­melők is.-Mikor került a hálózat az agrárkamarához?- Jól működött a rendszer és 1995 nyaráig nem volt vele semmi gond. Ekkor az FM át­adta a hálózatot az agrárkama­ráknak. Tulajdonképpen a ka­marák megjelenését a. vidéken a hálózat tette lehetővé. Való­színűleg ez is volt a szándék az átadásnál. Alapot teremteni a működésükhöz. A Magyar Ag­rárkamara aztán országosan 533-ra építette le a létszámot. Bács-Kiskunban nem csökken­tették a falugazdászok számát. Az FM hivatal által foglalkozta­tottak közül az 53-ból csak 37 maradt hivatalosan, de az itteni agrárkamara saját forrásból megtartotta a többieket is. Mert belátta, hogy szükség van rá­juk. így a körzeti beosztás is megmaradt, amit még az FM hivatal alakított ki. A kamara a megyében a szakembereket is meghagyta a helyükön a javas­latunkra, hiszen másfél évig jól dolgoztak. így nem következett be szakmai törés a mai napig.- Átkerülésük után volt kap­csolatuk a gazdajegyzőknek a hivatallal?-Természetesen. Bejártak hozzánk és mi is eljártunk az ér­tekezleteikre. Ilyenkor tájékoz­tattuk őket az új jogszabályok­ról, egyéb változásokról és ők tovább vitték az információkat a körzetükbe. A kamarával és a gazdajegyzőkkel való jó kap­csolatunk szintén megyei sajá­tosság, nem mindenütt volt jel­lemző.-A minisztériumi irányítás alá történő visszavételre mikor gondoltak?- Először az idén nyáron ve­tődött fel, hogy az új agrárpoliti­kai célrendszer elérése érde­kében a tárca saját hatáskörbe vonja a hálózatot. Ez most va­lósul meg. A munka már zajlik. Országosan 533 falugazdászt vesz fel a tárca. Bács-Kiskun­ban sikerült elérnünk, hogy nem 37, hanem 42 falugazdász lesz január 1-jétől. Első lépés­ben az eddigi 52-t nem tudjuk felvenni, de én bízom benne, hogy rövidesen fel tudjuk tor­nászni a létszámot 50 fő körü­lire. Erre szükség van.- A körzetek maradnak?- Változtatni kell, de ez nem jár hátránnyal a gazdák szá­mára. Sőt, minőségi változás fog történni. A megyét 10-11 körzetre bontjuk. Ezekben 2-6 falugazdászi körzet helyezke­dik el. Ezek közül egy körzet- központként fog működni, mintegy az FVM hivatal kihe­lyezett részlegeként. Ki akarjuk vinni az érdemi ügyintézést a körzetközpontokba. Az a falu­gazdász, aki a körzetközpont­ban dolgozik, csakis köztisztvi­selő lehet. A többi oda tartozó szakember kérheti a köztisztvi­selői státuszt, de lehet vállal­kozó, vagy dolgozhat megbí­zás alapján is.- Annak az egynek miért kö­telező köztisztviselőnek lenni?-A körzetközpontban folyik a helyi ügyintézés. Aki ott dol­gozik, olyan adatok birtokába jut a gazdákról, amelyeket már megillet az adatvédelem. A köztisztviselőnek le kell tennie a hivatali esküt, miszerint a hozzá kerülő adatokat titokként kezeli. Ezek mellé a kötelmek mellé járul az is, hogy a köz- tisztviselő falugazdász nem foglalkozhat akármivel, hiszen hatósági személy. A saját sző­lőjét megművelheti, de például nem forgalmazhat vetőmagot s nem végezhet semmilyen más, vállalkozás jellegő tevékeny­séget. A többiekre ez nem vo­natkozik.-A hivatalnak mi haszna lesz az átszervezésből?-Gyorsan tudunk informá­ciót adni és kapni, valamint to­vábbítani a minisztériumba. A körzetközpontokat ugyanis el­látjuk számítógépekkel és ösz- szekapcsoljuk a hivatallal. Két nap alatt pontos adatokkal kell rendelkeznünk például a me­gyei tehénállományról, vagy a búza vetésterületéről. Ha reg­gel születik egy döntés az FVM- ben, azt mi már délutánra a kör­zetközpontokba juttathatjuk a rendszer révén.-A falugazdászok feladat­köre miben változik?- Lényegében nem változik: a kormány agrárpolitikájának megvalósításában kell részt- venniük. Az állami akaratot kell közvetíteniük a gazdákhoz, ha röviden fogalmazunk. Ahhoz keressük a kollégákat, hogy a kormány agrárpolitikája ne ma­radjon elmélet, hanem gyakor­lattá váljon. Ebben rendkívül fontos az információk oda- vissza áramoltatása.- Bács-Kiskunban hány gazdaság érdekelt a hálózat jó működésében?- Huszonnyolcezer. Közis­mert, hogy a kormány gazda­ságpolitikája a családi méretű, EU-konform nagyságú birtok­méretet preferálja. A jövő évi agrártámogatási rendszer egyik alapeleme: az a termelő lesz jogosult állami támoga­tásra, aki regisztráltatja magát a falugazdásznál. Kitölt egy űr­lapot arról, hogy mekkora föld­területe van, miket termeszt rajta, hogyan hasznosítja, mi­lyen állatai vannak, mekkora számban stb. Ezáltal automati­kusan jogosult lesz az állami támogatásra. Aki nem regiszt­ráltatja magát, nem kaphat tá­mogatást.- Miért van szükség erre?- Azért, hogy a minisztériu­mot informálni tudjuk, miből mekkora termésmennyiség várható az adott évben. A re­gisztrációt a falugazdászok végzik, az adatokat a körzet- központokban összegzik, on­nan jönnek be a hivatalba, mi pedig a tárcához továbbítjuk őket. Ezek a minél pontosabb adatok a többi közt ahhoz kel­lenek, hogy elkerülhetőkké vál­janak a túltermelési válságok.- Milyen feladatai lesznek még a falugazdásznak?- A többi közt segítenie kell a működési területén található önkormányzatokat, hogy le­gyen rálátásuk a mezőgazda­ságra. Ez fontos az önkor­mányzatoknak, hiszen vidéken az emberek többsége részben vagy teljesen a mezőgazda­ságból él. De van még más, új teendőjük is. Az FVM tárca fel­adatköre bővebb, mint koráb­ban volt az FM-é. Foglalkoznia kell a vidékfejlesztés kérdései­vel és a vízüggyel is. Ez a válto­zás a falugazdász feladatköré­ben is jelentkezik. Kikérik a vé­leményét, hogy a körzetének milyen fejlesztés válna javára. Mit kellene kezdeni a belvizek­kel? Végülis, anélkül, hogy minden részletbe belemennék, úgy foglalnám össze a falugaz­dász feladatát: az állami akarat továbbítása, és hogy legyen segítségükre a családi gazda­ságoknak a boldogulásban.- A pályázatokról ki dönt?-December 15-én lejár a határidő. 16-án reggel öttagú bíráló bizottság ül össze, a megyei agrárkamara, a me­gyei gazdakörök szövetsége és az FVM-hivatal képvisele­tében. ők ellenőrzik formai és tartalmi szempontból a pályá­zatokat, majd ezt követően rangsorolnak. A rangsorolt pá­lyázatok kerülnek hozzám, hi­vatalvezetőhöz, én pedig vé­leményezem őket, majd pedig tovább küldöm a minisztéri­umba. Ott külön bizottság dönt a pályázatokról. Ezt kö­vetően december 31 -ig kötöm meg a megállapodáspkat a pályázat nyerteseivel. Újévkor munkába kell állniuk mondja Madari Jenő, az FVM Bács-Kiskun Megyei hivatalá­nak vezetője. Nemcsak a katonák, hanem a tudósok is készülnek hazánk NATO-csatlakozására. A kérdésről konferenciát szer­vezett Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia. A tudósok arról vitatkoztak, mi­lyen katonai, biztonsági és köz- igazgatási kérdéseket vetföl, mi­lyen kötelezettségeket ró az or­szágra két-három hónapon belül esedékes belépésünk az Észak­atlanti Szerződés Szervezetébe. Kulcsár Kálmán akadémikus fontosnak mondta, hogy a csat­lakozáskatonai és politikai felté­teleinek kimunkálásában az Akadémia is vegyen részt. A NATO-bővítés első köre lezáru­lóban van, az azonban még rendkívül kétséges, hogy lesz-e egyáltalán második kör, és ha igen, mikor. Hogy tárolóhelyet takarítsanak meg, a számítógépekbe általá­ban nem programozták be azo­kat az adatokat, amelyekkel 1999- ről a 2000. évre kapcsol­nának a rendszerek. A komputer - hacsak nem programozzák át - 2000. január 1 -jén visszakapcsol az 1900. évre, vagy egyszerűen használhatatlanná válik. Ez óri­ási bonyodalmakhoz, sőt súlyos veszélyekhez vezethet - a hadi- technikában is. Az atomfegyve­reket vezérlő számítógépek átál­lítását Nyugaton már megkezd­ték, ám a volt Szovjetunió atom­rakétáinál nem kapkodják el a dolgot. A kérdéssel majd csak 2000- ben foglalkozunk - mondja Vladiszlav Petrovics, az Az abortusz körül a tengerentú­lon különösen magasra csapnak az indulatok. Harcos ellenfelei nem elégednek meg azzal, hogy a törvényhozásban, utcai tünte­téseken küzdjenek a magzatel­hajtás betiltásáért, a gyilkos erőszaktól sem riadnak el. A fanatikusok több orvost megöl­tek már, tucatnyi merényletkí­sérlet, több száz, klinikák elleni bombatámadás, gyújtogatás van a számlájukon. Amióta a Clinton-kormány- zat a központi nyomozó hivatal, az FBI hatáskörébe utalta eze­ket az ügyeket, az erőszakos cselekmények száma jelentősen csökkent. Ennek ellenére ma sem veszélytelen a magzatel­A tudós azt fejtegette, hogy a ’90-es évek eleje óta egyre nő a NATO szerepvállalása. Példa­ként az Irak elleni Sivatagi Vihar nevű hadműveletet és a szövet­ség balkáni jelenlétét hozta föl, és arra is figyelmeztetett, hogy Oroszország - ahol a kommu­nista párt még ma is jelentős erőt képvisel - változatlanul atom­fegyvert birtokló nagyhatalom. Élőadásában Kelemen Lász­ló, a Nemzetvédelmi Egyetem tanára rámutatott, hogy a NATO nem avatkozik be tagállamai jogrendjébe olyan mértékben, mint az Európai Unió. Ezért a szocialista párt magatartása a csapatok határokon túli mozga­tása ügyében nem jelenthet prob­lémát, bár - tette hozzá - meg­nyugtatóbb volna, ha a kormány hatáskörébe kerülne a döntés joga. orosz atomhatóság szóvivője. A világ másik oldalán a halá­los veszélyek tudatában távolról sem ilyen nyugodtak. Az ameri­kai védelmi minisztérium fel­ajánlotta az oroszoknak: dol­gozzanak együtt, közösen ik­tatva ki a lehetőséget, hogy tech­nikai véletlen miatt atombaleset következhessék be. Egy ameri­kai polgári biztonsági kutatóin­tézet azt javasolta minden atom­hatalomnak: a kritikus időpont­ban kapcsolják ki maradéktala­nul az atomfegyvereket vezérlő rendszereket. Erre azonban nem lehet számítani, inkább az a va­lószínűbb, hogy Moszkva- mint annyi másban - ebben is elfo­gadja a nyugati segítséget. FEB hajtással is foglalkozó klinikák, rendelők megközelítése. Kör­nyékükön gyakoriak a fanati­kus ellenzők tüntetései, blokád­jai. Válaszként hasonló mód­szerekhez nyúlnak azok, akik a nő szabad választásának hívei: önkénteseik ugyancsak ott van­nak a klinikák környékén, hogy megvédjék azok látogatóit. A harc országszerte folyik tovább; 1973 óta, amióta ismét nem ütközik törvénybe a mag­zatelhajtás az Egyesült Álla­mokban, évi mintegy 1,4 millió beavatkozásra kerül sor. Az abortusz ellenzői szerint emiatt 36 millió gyerek nem született meg, azaz „amerikai holocaust” sújtja az országot. Új program a rakétáknak Magzatvédelem az USA-ban

Next

/
Thumbnails
Contents