Petőfi Népe, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-10 / 289. szám

1998. december 10., csütörtök IPAR, PÉNZ, INFRASTRUKTÚRA 9. oldal 1999-ben is a legnagyobb bank Eltúlzottak az olcsó kelet­európai munkaerővel kap­csolatos európai uniós fé­lelmek -jelentette ki tegnap Győrött Ory Csaba, a szoci­ális tárca politikai államtit­kára. A hazai felmérések arra utalnak, hogy az embe­rek szívesebben dolgoznak ott, ahol élnek, még maga­sabb bérért sem költöznek máshová. Az EFTA-tagországok erőteljesen védik agrárgaz­daságukat, viszont ha a két­oldalú tárgyalások ered­ményre vezetnek, az a ma­gyar agráriumnak komoly exportnövekedést jelenthet - mondta Balás Péter, a Gazdasági Minisztérium he­lyettes államtitkára. A ma­gyar fél a többi között a ba­romfi, a nemes húsrészek, a gabonafélék, a zöldség és a bor kivitelét kívánja növelni Svájcba, Lichtensteinbe, Norvégiába és Izlandra. Felügyeleti biztost ren­deltek ki a Pannonbróker Rt.-hez, amelynek vezér- igazgatója, Nagy Mihály előzetes letartóztatásban van - az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet hatá­rozatát a Magyar Tőkepiac szerdai lapszáma közölte. A felügyelet 1999. január 7-ig zárolta a brókercég vala­mennyi, a Központi Elszá­molóház és Értéktárnál (Ke- ler) vezetett számláját, és január 31-ig felfüggesztette a cég befektetési szolgálta­tási tevékenységét. A fel­függesztés időtartama alatt a Pannonbróker nem hajthat végre pénz- és értékpapírt­ranszfert. A Magyar Nemzeti Bank 500 millió német márka ér­tékű, 7 éves futamidejű, fix kamatozású kötvényt bocsá­tott ki szerdán. A kötvény éves kamatozása 4,625 szá­zalék, a fizetett kamatfelár a 7 éves német állampapír ho­zama felett 100 bázisponttal van. A kibocsátás fő szerve­zésében Deutsche Bank AG, Frankfurt és a Bayerische Landesbank Girozentrale, München pénzintézet vett részt. A szindikátusban a német bankok mellett más pénzintézetek is ott vanak. Elsősorban a lakossági, vál­lalkozói és önkormányzati ügyfélkör további bővíté­sét, a szolgáltatások köré­nek szélesítését tűzte ki célul 1999-re az OTP Bank Rt. Szász János urat, a dél­alföldi régió ügyvezető Igazgatóját az idei eszten­dő változásairól, eredmé­nyeiről és a következő év legfőbb feladatairól kér­deztük.- Az 1998-as esztendő az OTP Bank Rt. életében a jelentős szer­vezeti változások éve. Hogyan ér­tékeli ezt a folyamatot?- A korábbi, megyékre épülő szervezeti forma helyett egy haté­konyabb, az Európai Unió nor­máinak megfelelőbb szervezeti formát hozott létre az OTP Bank Rt. Tavasszal hét régióközpont alakult meg, e hét központ irány­ításával 412 OTP-fiók működik. A dél-alföldi régió központja Kecs­kemét lett, ehhez a régióhoz 65 fi­ók tartozik. Maga a szervezeti át­alakítás mindössze három hónap alatt befejeződött, így a nyár fo­lyamán már a folyamatelemzés következett. Bebizonyosodott, miként az OTP Bank Rt. pénzügyi eredményei is alátámasztják, hogy érdemes volt a hazai bank­életben talán még szokatlan szer­vezeti váltást véghezvinni. Az át­szervezés két jelentős eredményt hozott: mivel a korábbinál keve­sebb munkatárssal és kevesebb Szász János. középirányitó egységgel dolgo­zunk, a költségeink csökkentek. Másrészt a centralizáció a szol­gáltatások színvonalának emelke­dését is jelentette. Az átszervezés mellett az üzleti munkára is nagy hangsúlyt fektettünk. A régió vál­lalkozási területén például több, mint 50 százalékkal tudtuk nö­velni kihelyezéseinket.- Milyen pénzügyi ered­ménnyel zárja ezt az évet az OTP Bank Rt. ?- A III. negyedéves tőzsdei gyorsjelentés igen kedvező ered­ményadatokat mutatott. Az első kilenc hónap több mint 19 milli­árd forintos adózás előtti eredmé­nye azt vetíti előre, hogy év végé­re ez a 25 milliárd forintot is elér­heti.- Melyek az OTP Bank Rt. szá­mára a következő esztendő leg­főbb feladatai?- A jövő évben már nem jelent pluszfeladatot a szervezeti átala­kítás, s ennek anyagi vonzata sem terheli a bankot, tehát jelen­tősebb költségmegtakarításra számíthatunk. Az OTP Bank Rt. a lakosság legnagyobb bankja, s ezt a piacvezető pozíciót őriznünk, sőt erősítenünk kell 1999-ben. Ennek jegyében kiemelt célunk még több lakossági folyószámla vezetése. Új szolgáltatásokat is kínálunk, mint például a telefo­non lebonyolítható banki ügyin­tézést. Jövőre az eddiginél több közalkalmazott számláját vezeti majd az OTP Bank Rt., a szolgál­tatások bővítése tehát ebből a szempontból is stratégiai célunk. Ami az önkormányzati szférát il­leti: a szolgáltatások bővítése el­sősorban a technikai fejlesztések­ben nyilvánul meg. Gondolok itt a kiskincstári működtetés és a ter­minálos kapcsolatok kiszélesíté­sére. A vállalati ügyfélkör bővíté­séhez biztató alapokkal rendelke­zünk. Forrásaink bőségesek, technikáink és kondícióink ver­senyképesek, így ezáltal lehetővé válik az ez évi forgalmi és hitelál­lományi adataink növekedési di­namikájának fenntartása. Nagy reményeket fűzünk a megújult üzleti kártyáinkhoz is. pr Magyar-német áruforgalom Kereskedelmi rekord Rekord eredmény várható a magyar-német kétoldalú áru­forgalomban: az első tíz hónapi tendenciák fennmaradása ese­tén a forgalmi érték elérheti a 15 milliárd dollárt - állapították meg Chikán Attila gazdasági miniszter és Werner Müller, német gazdasági és technoló­giai miniszter megbeszélésén Bonnban. A két miniszter bemutatkozó találkozóján elsősorban kormá­nyuk gazdaságpolitikai célkitű­zéseiről, valamint a magyar­német gazdasági és kereske­delmi együttműködés alakulá­sáról volt szó. A magyar-német gazdasági kapcsolatok törté­nelmi távlatokban is jelentősek, de a rendszerváltozás óta új lendületet kaptak. A kétoldalú forgalom évi 20 százalék körüli növekedést mutat, dinamikája többszörösen meghaladja Né­metország teljes külkereske­delmi forgalmának gyarapodási ütemét. A külkereskedelmi for­galom 1995-ben 8,75 milliárd dollár, 1996-ban 10,18 milliárd dollár, tavaly pedig 12,8 milli­árd dollár volt. Idén az első kilenc hónapban a magyar export 18 százalék­kal, az import 25 százalékkal bővült, így az év végére a for­galom elérheti a 15 milliárd dollárt. A teljes magyar kivitel­nek 37,2 százaléka irányul Né­metországba, a behozatalnak pedig 26,9 százaléka származik onnan. Elsősorban a gépkivitel növekedésének tudható be, hogy a kereskedelmi mérleg pozitív: az aktívum idén várha­tóan 1,2 milliárd dollár lesz. Ugyancsak jelentősek a ma­gyarországi német működőtőke befektetések, amelyek mintegy 6,5 milliárd dollárt tesznek ki. Panaszok - polgári per előtt Az idén elfogadott fogyasztóvédelmi törvény előírja, hogy ja­nuárig létre kell hozni az úgynevezett békéltető testületeket. A határidő sürgeti a gazdasági kamarákat, az ő feladatuk a testü­letek felállítása, ám egyelőre csak az egyeztetések folynak. A békéltető testületek felállítá­sának az a célja, hogy a „pana­szos” fogyasztó igényérvénye­sítési lehetősége egyszerűsöd­jön, a vitázó felek hamarabb egyezségre jussanak - mondja Vándor Béla, a Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara jogi igazgatója. A változást az indo­kolja, hogy az utóbbi időben a Fogyasztóvédelmi Főfelügye­lőség egyre több esetben kény­szerült bírósághoz fordulni a vevők érdekében. Elejét lehetne venni a peres hercehurcának, ha a gyártók és a forgalmazók hajlandóak vol­nának elismerni a vitás ügyek­ben egy közbenjáró testület ille­tékességét. A „sértetteknek” panaszuk elbíráláshoz 1000 fo­rintot kellene befizetniük a tes­tületnek. A törvény szerint azonban csak abban az esetben érvényesíthető a békéltetők ál­tal hozott döntés, ha a gazdál­kodó szervezetek - a gyártók, a forgalmazók és a szolgáltatók - előzetesen nyilatkozatot tesz­nek annak elfogadásáról. Kő­szeg Erzsébet, a Fogyasztóvé­delmi Főfelügyelőség osztály- vezetője biztos abban, hogy a szakértőkből álló békéltető tes­tület elismertséget fog szerezni, ajánlásaikat és kötelezvényei­ket elfogadják a termelők is. Van erre már jó példa: Európa- szerte évtizedek óta sikeresen működik ez az intézmény. A békéltető testületek felállí­tása a törvény szerint a gazda­sági kamarák feladata, ame­lyeknek együtt kell működniük a fogyasztóvédelmi civil szer­vezetekkel. Ma még számos kérdés eldöntetlen, többek kö­zött az anyagi források, s azt sem sikerült tisztázni, hogy minden megyei gazdasági ka­maránál önállóan, vagy össze­vontan, regionális szinten mű­ködtessék a testületeket. A dön­tést alapvetően a központi fi­nanszírozás mértéke szabja majd meg. A fővárosi testület várhatóan 30 tagú lesz, a megyeiek lét­száma 20 alatti. Eddig a megyei kamarák felénél készült el a tes­tületi névlista, ajánlás az elnöki tiszt betöltésére. Amennyiben a pénzügyi kérdéseket sikerül megnyugta­tóan rendezni a Gazdasági Mi­nisztériummal - mondja Ván­dor -, januárban felállhatnak a békéltető testületek. Cs. J. Egységes vélemény született az uniós csatlakozásról Új munkaadói szervezet alakult Régen volt ilyen egységes a munkaadói oldal, mint most, ami­kor az Európai Unió nagyköveteivel találkozott. Ezúttal azonos véleményt fogalmazott meg a nyolc szervezetet tömörítő mun­kaadói oldal és az ezen kívül rekedt SZTRATOSZ - mondotta a találkozót követően Orbán István, a Munkaadók és Gyáripa­rosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke. Az uniós csatlakozás nemcsak a kormány és a diplomaták ügye, hanem a gazdasági élet minden egyes szereplőjéé is - hangsúlyozta David M. Daly, az EU magyarországi nagykövet­ségének tanácsosa. A találkozó rendkívül fontos volt az unió képviseletének számára, hiszen hasznos információkat szerez­tek arról, miként, milyen stra­tégiával fogják képviselni a munkaadók Magyarországot az egyesült Európában.- Kerültük a politikát. A ma­gyar gazdaság és a csatlakozás alapvető kérdései kerültek terí­tékre - összegezte a találkozót a MGYOSZ elnöke, aki hozzá­tette: soha nem volt ilyen derű­látó, mint most, amikor először ült asztalhoz kilenc munkaadói szervezet és egységes véle­ményt fogalmazott meg. Amerikai erőmű-átalakulás Az ország legnagyobb, több mint 29 milliárd forintos alap­tőkéjű kft.-je jöhet létre a tisza- újvárosi AES-Tisza Erőmű Részvénytársaság közgyűlésé­nek azzal a határozatával, hogy rt.-ből korlátolt felelősségű tár­sasággá alakul át. A Magyaror­szágon eddig példa nélkül álló átalakulást azzal indokolja a cég többségi tulajdonosa - az amerikai AES Corporation -, hogy az Amerikai Egyesült Ál­lamokban így kedvezőbb adó­fizetési kötelezettség terheli őket. Derek Paton, az rt. igazga­tóságának tagja elmondta: az átalakulással egyetért a szava­zat elsőbbséget biztosító rész­vény tulajdonosa, a magyar ál­lam is. Á társaság közgyűlése leszállítja a cég alaptőkéjét. Székely Péter, a most meg­alakult Magyar Munkaadók Nemzetközi Együttműködési Szövetsége (MMNSZ) nevű szervezet elnöke, lapunk kérdé­sére válaszolva elmondta:-A nagyköveteket elsősor­ban a munkaadók közötti jó összhang és az egységes fellé­pés igénye, annak megteremté­sének lehetősége érdekelte. Hangsúlyozták, hogy a kama­ráknak is szerepet kell szánni ebben a folyamatban. Székely bejelentette, hogy az MMNSZ társult tagságot nyert az Európai Unió munkaadói konföderációjában, az UNICE- ben. (jtk) A Mól Rt. Tunéziában Külföldi kőolajtermelés A Mól Rt. megkezdte első külföldi kőolajtermelését egy tunéziai térségben - jelentette be a cég a Magyar Tőkepiac szerdai számában. A több fá­zisú kutatási és feltárási tevé­kenység eredményeként a tu­néziai Kebili terület Sabria mezőjében az első termelésbe állított kút naponta 600 hordó olajat termel ki - derül ki a tá­jékoztatásból. A mező területére a Mól Tunisia 30 éves termelési koncessziós jogot szerzett. Ugyancsak Tunéziában a Mól további kutatási sikert ért el, a most mélyített Sabria NW-1 fúrása során. A jelenleg is fo­lyamatban lévő termelési teszt során a kút 1200 hordó/ nap olajtermelést ad, 70 köb­méter földgáztermelés mel­lett. A munka sikerességét nagyban befolyásolja a Mól által alkalmazott magas szintű technológia, a fúrás során a célrétegek vízszintes haránto­lása - olvasható a közlemény­ben. A most megfúrt kutatási terület és az eddig ismert, il­letve már részben termelésbe állított telep kitermelhető összkészlete földgázzal együtt elérheti a mintegy 20 millió hordó olajegyenérté­ket, amely alapján a jövőben bővülhetnek a termelőfúrások és a mezők termelési hozama is növekedhet.

Next

/
Thumbnails
Contents