Petőfi Népe, 1998. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-24 / 275. szám

10. oldal Gazdasági Tükör 1998. november 24., kedd Nem szűnik meg a földek védelme A tárca továbbra is támogatja a mezőőröket A mezőőri tevékenység fennmaradását támogatja a Földműve­lési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), ezért 1999-ben is fenn kívánja tartani a mezőgazdasági területek tulajdon­védelmében kulcsszerepet játszó szolgálatot. Törvénysértő munkáltatók Bőd bizakodó. A Magyar Fejlesztési Bank feltőkésíté­sével nemcsak a vesztesége­ket lehet eltüntetni, de lehe­tőség adódik a kockázati tő­kebefektetések erősítésére is - mondta Bőd Péter Ákos, a Magyar Fejlesztési Bank el­nöke. Üdítő hír. Magyarországon stabil jogi és gazdasági háttér alakult ki az elmúlt években, a kormányváltások sem ve­szélyeztetik a külföldi befek­tetéseket - mondta Szili Ka­talin, az Országgyűlés alel- nöke egy hazánkban befek­tető német élelmiszeripari cég, a Rudolf Wild GmbH vezetői előtt. A németek Pé­csett nyitnak üdítőitalgyárat. Jön a német tőke. Leg­alább 10 millió márka új né­met beruházásról esett szó az ITD Hungary által rendezett tegnapi baden-württem- bergi-magyar üzletember­találkozón. 6000 pont fölött a BUX. A Budapesti Értéktőzsde hiva­talos indexe, a BUX 6135 ponton fejezte be hétfőn a ke­reskedést, ami 163 ponttal, 1,7 százalékkal magasabb pénteki értékénél. Lengyel infláció. Jövőre 6-7 százalékra csökkenhet Lengyelországban az inflá­ció éves üteme - jelentette ki a napokban Stanislaw Go- mulka, a lengyel pénzügy- miniszter tanácsadója. A szakember az 1998 végére várható inflációs értékre ala­pozza a pénzügyi tárca és a jegybank becsléseinél ked­vezőbb jóslatot. A hivatalos prognózisok szerint 1999- ben 8,1 -8,5 % lesz az áremel­kedés. Az Országgyűlés közel har­mincéves hiányt pótolt, amikor ismételten törvényt alkotott a mezőgazdasági területek és az ezeken található értékek vé­delméről. Ehhez kapcsolódóan a tárca 1998-ban miniszteri rendeletben szabályozta a me­zőőri szolgálat megalakításá­hoz, fenntartásához nyújtandó támogatás rendjét. Az új rendszer hatályba lépé­sétől napjainkig 1200 szolgálat alakult meg. A mezőőrség léte­sítése a helyi önkormányzatok feladata, amelyhez az FVM a megyei hivatalokon keresztül többirányú támogatást nyújt. A megyei hivatalok szervezik a mezőőri tanfolyamokat, végzik a mezőőrök vizsgáztatását, il­letve nyilvántartásba veszik a mezőőrök működési területét. Ez a szolgáltatás térítésmentes. A mezőőrök számára igazol­ványt állítanak ki, hiszen ható­sági jogokkal is felruházza őket a törvény. Ezek alapján akár igazoltathatnak is - tájékoztatta az elképzelésekről lapunkat Prokopp József, a földművelési tárca illetékese. A mezőőrök javadalmazásá­ról - a jelenleg érvényben lévő törvénynek megfelelően - 50 százalékban a helyi önkor­mányzat, 50 százalékban pedig a szaktárca gondoskodik állami támogatás formájában, amit a megfelelő igazolások után az APEH utal ki az önkormány­zatoknak. A támogatásról szóló rende­let december 31-én lejár, azon­ban az FVM illetékese cáfolta azokat az értesüléseket, ame­lyek szerint megszűnne a me­zőőrök dotációja. Az új rende­let megalkotására azonban csak akkor nyílik lehetőség, ha az Országgyűlés elfogadta már a költségvetési törvényt. (stefanits) A munkaügyi központok szemet hunynak a munka- vállalók etnikai hovatarto­zásával kapcsolatos mun­káltatói megkülönbözteté­sek felett, s nem tesznek semmit e jogsértések orvos­lására - állapította meg az ombudsman. Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok or­szággyűlési biztosa elmondta: a foglalkoztatási diszkriminá­ció annyira köznapi jogsértés ma Magyarországon, hogy az illetékes szervek nem is sze­reznek tudomást az ilyen ese­tekről. Ezt mutatja, hogy a munkaügyi felügyelőségek ál­tal az év első felében végzett mintegy 13 ezer vizsgálat kö­zül egy sem érintette a mun­kavállalók nemzeti vagy etni­kai hovatartozásával kapcso­latos megkülönböztetések eseteit. Ajánlásában az országgyű­lési biztos kezdeményezte, hogy a Szociális és Család­ügyi Minisztérium állítson össze információs anyagot a munkát keresők számára, és kötelezze a munkaügyi kiren­deltségeket a diszkriminációs esetek jelzésére. Javasolta továbbá: az igaz­ságügy-miniszter tegye lehe­tővé az ilyen típusú munka­ügyi perek egyszerűsített eljá­rással történő tárgyalását. In­dítványozza azt is, hogy a belügyminiszter terjessze ki a jogsértések jelzésének kötele­zettségét az úgynevezett alap­jogok sérelmére is. Túl vagyunk a tő A BÉT részvény szekciójában a résztvevők mint­egy kétharmada külföldi befektető volt, mielőtt elkezdődött a „nagy menekülés”. Az irány vissza­felé mutatott: a részvényektől a biztonságosabb kötvényekhez, elsősorban államkötvényekhez, s az úgynevezett feltörekvő piacokról - amelyekhez bennünket is sorolnak - vissza a hagyományo­sakhoz, New Yorkba és Londonba, a viszonylagos megbízhatóságba. Arról még nincs világos képünk, vajon külföldiek vagy hazaiak vették-e meg az alacsonyabb áron felkínált magyar részvényeket. S azt sem látjuk még világosan, vajon sikerült-e meggyőznünk a külföldi befektetőket arról, hogy mi nem a feltörekvőkhöz, hanem már az érett piacokhoz tartozunk. Ami egyébként igaz. De a ténynek látható ha­tása csak akkor lesz, ha a külföldi befektetők is el­fogadják ezt, s ennek megfelelően vásárolnak, il­letve tartják meg részvénycsomagjukat. Az bizonyos, hogy a BÉT megszilárdulása szo­rosan kapcsolódik a nemzetközi részvénytőzsdei árfolyamok alakuláshoz, bár nem tagadható, hogy szerepet játszott ebben a tőzsdei vállalatok gazdasági eredménye is. A magyar befektetőknek elsősorban arra kell ügyelniük, hogy mi történik a nagy világtőzsdé­ken. Mi történik éppen most, amikor elhatároz­zák: vegyenek-e vagy éppen ellenkezőleg, eladja­nak, netalán tartsák részvénytárcájukat. A legutóbbi hónapban a világ tőzsdéin villám­gyors fordulat történt: az inga a kockázattól való félelem szélső értékéből visszalengett a maga­sabb hozamok mohó vágyához. Az a körülmény, hogy az Egyesült Államokban két ízben - ha sze­rény mértékben is - leszállították a jegybanki kamatlábat, az élénk gazdasági tevékenység tá­mogatásába vetett hitet erősítette, s a magasabb hozamú értékpapírok felé terelte a keresletet. A nagyvállalati kötvények és a kockázati tőkebefek­tetések irányába mozdult a piac. Ez történt az Egyesült Államokban, de olyan feltörekvő piaco­kon is, mint az eladósodott Argentína tőzsdéje, ahol néhány hét alatt öt államkötvényt értékesí­tettek. Túl vagyunk a nehezén? Ezt nem mondhatnák. Sok függ a további - egyelőre még bizonytalan - kamatcsökkentésektől. Áddig is a jó idegzetű ma­gyar befektető vásároljon olcsóvá vált részvényt. A bizonytalanság, az ingamozgás marad. Bácskai Tamás A volt miniszter mossa kezeit Módosult a prognózis Suchman Tamás volt priva­tizációs miniszter szerint neki semmilyen felelőssége nincs abban, hogy a Mátrai Erőmű privatizációjakor az új kapacitások kiépítésére vonatkozó megállapodás mára ellentétbe került a Magyar Villamos Művek Rt. által időközben kiírt ka­pacitástenderrel. A volt tárca nélküli minisz­ter az Országgyűlés Mátrai Erőmű Rt. privatizációja kö­rülményeit vizsgáló tényfel­táró albizottságának hétfői ülésén elmondta: a szerződés kötésekor, 1995 végén szük­ségesnek látszott a 3 milliárd német márka értékű, új mun­kahelyeket teremtő beruhá­zás kötelezettségének vállal- tatása a német befektetővel, az RWE-EVS konzorcium­mal. Akkor ugyanis még 4000 megawatt új kapacitás kiépí­tését tartották szükségesnek az ezredforduló utáni első évekre a szakemberek, mára azonban mindössze 2000 megawattra becsülik a szük­séges új kapacitásokat. Suchman Tamás szerint minisztersége után, a kapaci­tástender kiírásakor kellett volna tájékoztatniuk az illeté­keseknek az MVM Rt.-t a szerződéssel kapcsolatos tud­nivalókról. Szerinte a megál­lapodás és a tender közötti el­lentmondás feloldható, isme­retei szerint erről folynak is tárgyalások. A GAMF a november 27-ei nyílt napon várja az érdekló'dőket PIACKÉPES ISMERETEK, ÁTJÁRHATÓSÁGOT BIZTOSÍTÓ TANTERV A megye legnagyobb felsőoktatási intézménye, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola az elmúlt években - az új követelményekhez igazodva - jelentősen átalakította képzési rend­szerét, új szakokat, szakirányokat indított, tar­talmilag megújította tárgyait és számos új tan­tárgyat vezetett be. Mindezeknek is köszön­hető, hogy az elmúlt években jelentősen meg­nőtt az érdeklődés a főiskola iránt. Hallgatóink száma jelenleg mintegy kétszerese az öt-hat évvel ezelőttinek: az 1998/99. tanévben nappali tagozaton több mint 1400 fő, levelező ta­gozaton pedig mintegy 350 fő kezdte meg ta­nulmányait. Az 1999-ben választható képzési formákról dr. Szabó András főigazgató adott tájékoztatást.- A tanterv-korszerűsitési munkálatok ebben az évben sem szüneteltek. Tantervűnket a műszaki felsőoktatás alapképzési szakjainak általános követelményeihez iga­zítottuk, megteremtve ezzel az intézmények közötti köny- nyebb átjárhatóság, és az ezt nagymértékben elősegítő kreditrendszer bevezetésének feltételeit. Nappali tago­zaton négy szakon folyik az oktatás. A legrégebbi sza­kunkra, a gépészmérnöki szakra felvett hallgatók az anyagtechnológiai és minőségügyi, automatizálási, gyár­tásinformatikai, műanyag-feldolgozó, valamint a termék­fejlesztő szakirányt választhatják. A szak iránt az elmúlt években jelentősen megnőtt az érdeklődés. A műszaki informatikai szakon a korábbi, de tartalmilag jelentősen megújult műszaki informatikai szakirány mellett lehető­ség van gazdasági informatikára is specializálódni. A képzési idő a gépészmérnöki és a műszaki informatikai szakon egyaránt hat félév. A hét féléves - hat oktatási és egy gyakorlati szemeszterből álló - műszaki menedzser szakon gazdálkodási és marketing szakirányok választ­hatók. A nyolc féléves képzési időtartamú mérnök tanári szakra az első évfolyam elvégzése után a gépészmérnöki és a műszaki informatikai szakokról jelentkezhetnek át a hallgatók, ahol gyártásinformatikai, műanyag-feldolgozó és műszaki informatikai szakirányokon folytathatók tanulmányok. Levelező tagozaton - ahol a képzési idő hat félév - csak a gépészmérnöki szak választható. A felvételi rendje az 1998. évihez viszonyítva csak egy-kót, kevésbé lényeges dologban változik. A jelent­kezők most két módon: a középiskolából hozott vagy a felvételi írásbeliken szerzett pontszámok alapján nyer­hetnek felvételt. Ha valaki mindkét módon megkísérli az összpontszám megszerzését, a számára kedvezőbbet vesszük figyelembe. Az így megszerezhető pontszámon kívül többféle jogcímen (pl. nyelvvizsgáért, szakirányú technikusi oklevélért) többletpontok is szerezhetők. Tervezzük a kétéves időtartamú, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés beindítását. E képzési forma résztvevői tanulmányaik sikeres befejeztével felső­fokú szakképzettséget szereznek, s mérnöki asszisztensi oklevelet kapnak. A tervezett szakirányok: minőség- biztosító, NC/CNC technológus, villamosmérnök-asszisz­tens és rendszergazda (számítógépes hálózatok). Folytatjuk posztgraduális képzési programjainkat is. A szakmérnökképzést - a külön meghirdetett szak­irányokban - felsőfokú műszaki végzettségűek részére szervezzük. Újabb diplomát szerezhetnek a már végzett mérnökök, a kiegészítő mérnök tanári szakon is. Nagy és korszerű kínálatunk van a különböző tanfolyamokból, amelyek megtartását helyi és kihelye­zett formában egyaránt vállaljuk. Hallgatóinkat igyekszünk mindazokkal az ismeretekkel felruházni, amelyek ma "piacképessé" teszik a fiatal mérnököket. Bár a központi támogatás évről évre csök­ken, a különböző pályázatok révén az elmúlt években is sikerült eszközparkunkat - elsősorban a számítás- technikai eszközöket - fejleszteni. Informatikai képzé­sünk és infrastruktúránk felveszi a versenyt a többi mű­szaki főiskoláéval. A számítógép-használati és Internet- hozzáférési lehetőség országos szinten is a legjobbak közé sorolható. Több mint 200 tanszéki számítógépről van lehetőség az Internet-hálózatba történő bekapcso­lódásra, s a kollégiumi szobák egy részéből szintén el­érhető az Internet. Nagy súlyt helyezünk az idegen nyel­vi képzésre. Ez különösen fontos, hiszen a most felvétel­re kerülőknél a záróvizsgára bocsátás feltétele - mint minden műszaki felsőoktatási intézményben - legalább középfokú "C" típusú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga megszerzése. A nyelvoktatást folyamato­san segítik a külföldi lektorok, de a főiskola kiterjedt nem­zetközi kapcsolatrendszere és a különféle pályázatok számos lehetőséget biztosítanak ezen a téren is. Jól fel­szerelt könyvtárunk széles körű dokumentációs és szá­mítógépes információs szolgáltatást nyújt, és az Internet- hálózatba is be van kapcsolva. A szabad idő hasznos eltöltését a sokrétű szórakozási és önmüvelődési lehe­tőség mellett a kiemelkedően jó sportolási feltételek is biztosítják. A főiskolánk iránt érdeklődőket sok szeretettel meg­hívom az 1998. november 27-én (pénteken), 9 órakor tartandó nyflt napra, ahol bővebb információt szerez­hetnek képzési rendszerünkről, az 1999. évi felvételi el­járásról, valamint megtekinthetik az egyes tanszékeket, laboratóriumokat - mondta dr. Szabó András főigazgató. Az egyes szakokkal, szakirányokkal kapcsolatban az illetékes tanszékek, a felvételi eljárással összefüggő ügyekben pedig a tanulmányi osztály ad információt a Kecskemét, Izsáki út 10. sz. alatt. Telefon: 76/481-291, e-mail: felvetel@gamf.hu Miklóstelep lesz a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet központja Szőlő- és borkutatás, szaktanácsadás dr. Botos Ernő. Több mint száz éve, 1884-ben alapította Miklós Gyula borá­szati kormánybiztos azt a tele­pet, amely ma már országosan elismert központja a hazai sző­lészeti és borászati kutatások­nak. A telep feladata alapításá­tól kezdve változatlan: jó minő­ségű szőlőfajták előállítása, fenntartása, a homoki szőlőmű­velés korszerűsítése. A telep életében az elmúlt időszak fon­tos változásokat hozott - mondta kérdésünkre dr. Botos Ernő főigazgató. A kutatóinté­zet felügyeleti szerve a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium lett, amely egyben azt is jelenti, hogy a szőlő- és o 1896 0 borkutatás elismerten országos szakmai központja intézetünk. A másik fontos változás az, hogy a kutatóintézet a Kisfáiban lévő telephelyről átköltözik Mik- lóstelepre, és az itteni épület- együttesben alakítjuk ki a kuta­tóintézet központját. A hely megválasztása nem véletlen, hiszen eddig is Miklóstelep volt a kísérleti telepünk. Mostantól - az átköltözés Kisfáiból ezen a héten kezdődött el - a bemuta­tóterületek, tehát a mintaültet­vény, a laboratórium, a szakta­nácsadás központja is Miklóste­lep lesz. A Szőlészeti és Borászati Ku­tatóintézet szakmai profilja az utóbbi években folyamatosan bővült. A kutatási programok ugyanis már nemcsak az alföldi régiót ölelikfel, hanem országos hatáskörűek. A kutatás mellett az oktatás, a szaktanácsadás és a szakmai felügyelet is az in­tézetünk feladata. Az FVM-hez kerülés azt is jelenti, hogy a kecskeméti központ szorosan együttműködik az egri, a bada­csonyi, a kőbányai és a pécsi ku­tatóintézettel. Kutatóink több hazai főiskolán és két egyete­men oktatnak, szaktanácsadó­ként pedig több száz hazai pin­cetulajdonossal állunk kapcso­latban. Intézetünk fontos szere­pet játszik az EU-integráció fo­lyamatában is: jelenleg három különböző Európai Unio-s pro­jekten dolgozunk. Sikereink zá­loga, hogy intézetünkben ma­gasan képzett szakemberek dolgoznak. A15 kutató közül ki­lencen rendelkeznek akadémiai fokozattal - mondta végezetül dr. Botos Ernő. A miklóstelepi központ felújí­tása márciusra fejeződik be. Á központ új száma szerdától hív­ható: 76/494-888, fax: 494-924 A kutatóintézet épületfelújítása márciusra készül el.

Next

/
Thumbnails
Contents