Petőfi Népe, 1998. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-18 / 270. szám

1998. november 18., szerda Hazai Tükör 5. oldal Hazamehettek a kitelepített családok Elfojtották a gázkitörést Csend van a kútnál, nem dü­börög semmi, sikerült a zárás - jelentette be tegnap délelőtt 11.30-kor Magyari Dániel, a Mól Rt. vezérigazgató-helyet­tese, a munkálatok irányítója. Több mint 84 órányi gigászi küzdelem és minden lehetséges emberi, technikai erő bevetése után elfojtották a gázkitörést a nagylengyeli olaj mező 282/A jelű olajkútjánál. Magyari Dániel elmondta: a veszély ugyan megszűnt, de még sok napi helyreállító munka van hátra az olajkút újbóli terme­lésbe állításáig. A kitörés köz­vetlen okait nyilván majd a leg­nagyobb precizitással és szak­mai szigorúsággal vizsgálják ki a bányahatóságok.- Ennyi idő alatt, ilyen tech­nikai megoldású kútkatasztrófa­elháritást még nem végeztek se­hol Európában - kommentálta a sikert a hazai olajipar és kitörés­védelem nagy öregje, Buda Ernő nyugdíjas olajmémök. Másfél órával a kútkitörés si­keres elfojtása után, 13 órától megkezdődött a veszélyhelyzet miatt kitelepített csaknem há­romezer ember visszaköltözte- tése Zalaegerszegről - jelentette be Gyimesi Endre, a város pol­gármestere. Bak, Bocfölde és Sárhida lakói szervezetten, Vo­lán-buszok és saját járműveik alkotta konvojokban, rendőri felvezetéssel tértek vissza lakhe­lyükre. Magyari Dániel közölte: a Mól Rt. az esetleges lakossági károkat felméri, s ezeket, illetve a kiköltöztetéssel, ellátással járó költségeket minden érintettnek megtéríti. Megszüntették az eljárást a kecskeméti sortűzperben Az .1995 júliusában indult per­ben a Fővárosi Bíróság katonai tanácsa több emberen elköve­tett emberölés, valamint felbuj­tóként elkövetett emberölés miatt bűnösnek találta Gulyás Kis Sándor nyugállományú őr­nagyot, valamint Pataki Mihály nyugállományú alezredest. Mindkettőjüket két-két év bör­tönbüntetéssel sújtották, ame­lyet három év próbaidőre fel­függesztettek. A másodfokon eljáró Legfel­sőbb Bíróság 1996 decemberé­ben hatályon kívül helyezte az első fokú határozatokat és új el­járásra utasította a bíróságot. A megismételt eljárásnál a Csongrád Megyei Katonai Ügyészség emberiség, elleni bűncselekmény elkövetése mi­att emelt vádat a genfi egyez­mény alapján. A Csongrád Me­gyei Bíróság Katonai Tanácsa azonban szakértői vélemények alapján azt állapította meg, hogy ebben az esetben nem al­kalmazhatóak a genfi egyez­mények, ezért a két vádlott, Gu­lyás Kis Sándor és Pataki Mi­hály tettét több emberen elkö­vetett emberölés, valamint fel- bújtóként elkövetett emberölés bűntettének minősítette. A bíróság a végzés meghoza­talakor az akkori büntetőtör­vényt vette figyelembe, amely szerint ez a bűncselekmény 15 év elteltével elévül. Miután ez a határidő 1971-ben lejárt, meg­szüntette az eljárást. A mostani tárgyaláson az ügyész fenntartotta álláspont­ját, miszerint a vádlottakat ne az akkori büntető törvény- könyv, hanem a genfi konven­cióban foglaltak alapján, embe­riség ellenes bűntett miatt ítél­jék el. A védők szerint a nemzet­közi genfi egyezmények nem alkalmazhatóak, mert 1956 ok­tóberének végén nem történt nemzetközi fegyveres összeüt­közés és ezért csak az akkori magyar jogszabályok alapján lehet ítélkezni. Ennek értelmé­ben kérték az első fokú bíróság határozatának helybenhagyá­sát. A két vádlott nem jelent meg a tárgyaláson. Az ügyészségi vádirat szerint 1956. október 27-én fegyveres támadás érte a Kecskeméti Já­rási Kiegészítő Parancsnokság épületét, melynek visszaverése során elfogtak két, az akcióban résztvevő férfit. Erről Gulyás Kis Sándor telefonon tájékoz­tatta elöljáróját, Kósa Ferenc alezredest, a parancsnokság ve­zetőjét, aki Gyurkó Lajost, a Kecskeméten állomásozó har­madik hadtest parancsnokát ér­tesítetté a történtekről. A felhívottak úgy döntöttek, hogy a két elfogott férfit agyon kell lőni. A parancsot Gyurkó Lajos adta ki, aki „felkoncolta- tással” fenyegette meg a pa­rancsmegtagadókat. Kósa Fe­renc a parancsot tudomásul vette és azt továbbította Gulyás Kis Sándornak. Ő a parancs végrehajtására kijelölte Pataki Mihályt és Gyarmati Sándort, akik a tények kényszerítő hatá­sára vállalták a kivégzést. A közvetlen tűzparancsot Gulyás Kis Sándor adta ki. A parancsot kiadók és végrehajtók közül már csak Gulyás Kis Sándor és Pataki Mihály él. A Legfelsőbb Bíróság keddi jogerős végzésével megszün­tette az eljárást a két halálos áldozatot követelő 1956-os kecskeméti sortűz két vádlott­jával szemben. Helybenhagyta a Csongrád Megyei Bíróság katonai tanácsának döntését, mely szerint a genfi egyezmé­nyek ez esetben nem alkal­mazhatók. Az akkori törvé­nyek szerint kiszabható bünte­tés pedig 15 esztendő után el­évült. r A MIEP az ellenzékkel szavaz Három parlamenti vizsgálóbizottság alakult A parlamentben a vezérszónokok mondták el véleményüket a jövő évi költségvetésről. Feketén-fehéren megmutatkozott, hogy a politika értékválasztás, a mindenkori kormány költ­ségvetése pedig ennek az értékrendnek a visszatükröződése. Kovács László (MSZP) első­sorban azért tartotta elfogad­hatatlannak a költségvetést, mert az abban kirajzolódó ér­tékrend ellentétes a szocialista párt által vallott szociálde­mokrata elvekkel. Úgy vélte, mostanra kiderült, hogy a Fi­desz nem tudja valóra váltani a választási kampányban tett ígéreteit, ezért az előterjesztés véleménye szerint „a szósze­gés költségvetése”. Szájer József (Fidesz) ellen­ben éppen arra mutatott rá, hogy a számoszlopokban tetten érhető a választási és a kor­mányprogram betartása. Céljuk a középosztály talpra állítása, a gyermekvállalás ösztönzése, a gyermeknevelés anyagi terhei­nek csökkentése, a vidék fej­lesztése, a kis- és középvállal­kozók megerősítése. A kor­mány számít a polgárok kez­deményezésére és alkotókész­ségére. A tudás felértékelődik. Szájer a törvényjavaslatot a családok gyarapodása költség- vetésének nevezte. Kuncze Gábor az SZDSZ nevében bejelentette, hogy nemmel fognak szavazni, mert túl sokan túl sokat vesztenek. Szerintük a költségvetés vesz­tesei lesznek a nyugdíjasok, az alacsony jövedelműek, az egyedülállók, a középkorúak, a közszférában dolgozók, az önkormányzatok és az igaz­ságszolgáltatás. Kuncze sze­rint túltervezett a bevételi ol­dal, s a költségvetés nem veszi kellően figyelembe a kedve­zőtlen világgazdasági folya­matokat, ezért nőhet a hiány. Balsai István (MDF) kije­lentette, hogy ma a gyermek- nevelés elszegényít, ezért igenis a szegényeken segít a kormány, ha a gyermekeket nevelőkön segít. Csúcs László (FKGP) üdvözölte azt az új ér­tékrendet' amely az embert és a tudást állítja középpontba, és amely felszabadítja az alkotó energiákat. Csurka István (MIEP) azon háborgott, hogy a költségvetés kiadásainak 35 százalékát, vagyis minden ne­„Csendélet” FOTÓ: FEB gyedik forintunkat adósságfi­zetésre és kamattörlesztésre kell fordítanunk. Hibásnak és tévesnek tartotta azt a nézetet, hogy Magyarországnak min­denképpen fizetnie kell. Az Országgyűlés három vizsgálóbizottságot hozott létre: az úgynevezett megfi­gyelési ügy, a kormány kine­vezési gyakorlata és az APEH működésével kapcsolatos ag­gályok áttekintésére. Simonfy Ágnes Torgyán József nyilatkozata menyének pozíciójáról Ha az volt a cél, hogy a Malév igazgatótanácsába szakember kerüljön, akkor helyesen dön­töttek menyem beválasztásával- nyilatkozta Torgyán József földművelési és vidékfejlesz­tési miniszter, FKgP-elnök új­ságíróknak hétfőn, Budapesten.- Az én menyem egy valóságos légügyi dinasztiából származik. Édesapja a Canada Air France belföldi igazgatója volt, édes­anyja pedig oktatta a jelenlegi teljes Malév-gamitúrát. „Ő a légikisasszonytól egészen a Alzheimer-kór és tb-támogatás Az idén várhatóan nem szüle­tik döntés az Alzheimer-kór kezelésére szolgáló új gyógy­szerkészítmények társadalom- biztosítási támogatásáról - kö­zölte Rozmanith Eszter, a No­vartis Hungária gyógyszer- gyártó kft. pszichiátriai termé­kigazgatója sajtótájékoztatón kedden, Budapesten. Mint el­mondta, az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár a pszi­chiátriai, illetve a neurológiai szakmai kollégium véleményét kéri a Novartis és egy másik cég új termékeiről, mielőtt tárgyalásokba kezdene támo­gatásukról. legmagasabb polcig betöltött minden lehetséges polcot, és gyermekét is így nevelte.” A menyem 12 éve oktatja a ma­gyar légiforgalom különböző rendű-rangú személyiségeit, anyanyelvi szinten beszél ango­lul - tette hozzá. - A sok „suk- sükölős” elvtárs helyett végre nagyon helyes, hogy ő kerül az igazgatótanácsba - mondta Torgyán József. - Nem tudom, miért kifogásolják azt, ha a ma­gyar légügyi forgalom kiemel­kedő személyiségei, mint az érintettek és családtagjaik, akik Kanadától a magyar légiforga­lomig oktatták és irányították a légiforgalmat, most bekerülnek a magyar, légitársaságba - jelen­tette ki Torgyán József arra a kérdésre válaszolva, hogy tu­dott-e menye jelöléséről. Árra a kérdésre pedig, amely azt fir­tatta, hogy Torgyán József me­nye csupán érettségivel rendel­kezik, a miniszter arra utalt, hogy John Major volt brit mi­niszterelnöknek is érettségije volt csupán. Fölmentett KSH-vezetők Orbán Viktor miniszterelnök november 1-jei hatállyal fel­mentette a Központi Statiszti­kai Hivatal (KSH) két elnökhe­lyettesét, Balogh Miklóst és Pukli Pétert - tartalmazza a Magyar Közlöny ez évi 101. száma. Az elnökhelyetteseket a satisztikáról szóló törvény alap­ján mentette fel a miniszterel­nök. Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke nem kommentálta a miniszterelnöki felmentéseket tegnap a sajtó­nak. A KSH sajtóosztályán kö­zölték: a felmentésekről a Mi­niszterelnöki Hivatal ad ki köz­leményt. Orbán megszüntette. A Tisza árhullámának kedvező alaku­lására való tekintettel - Katona Kálmán árvízvédelmi kor­mánybiztos javaslatára - Or­bán Viktor miniszterelnök kedden délután 4 órától meg­szüntette a Tisza és mellékfo­lyói szabolcsi és borsodi sza­kaszain eddig érvényben lévő rendkívüli árvízvédelmi ké­szültséget. Ezt Orosz György, az Évizig árvízvédelmi ügyele­tének vezetője tudatta, továbbá azt is, hogy a rendkívüli foko­zatot a harmadfokú árvízvé­delmi készültség váltotta fel az eddig legveszélyeztetetteb folyószakaszokon. A Tisza te­tőzése tovább tart Tiszafüred térségében, fölötte lassan apad a folyó. A Bodrogon szintén folytatódik a lassú apadás. Abortusz. Az Alkotmánybíró­ság ma délelőtt, nyilvános tel­jes ülésen hirdeti ki határoza­tát a magzati élet védelméről szóló törvényt kifogásoló in­dítványokról. Az úgynevezett abortusztörvényt 1992-ben al­kotta meg az Országgyűlés. Díszpolgárok. Göncz Árpád köztársasági elnök lokálpatrio­tizmusra, Budapest érdekének védelmére kérte a főváros képviselőit kedden, a 125 év­vel ezelőtt egyesített város emléknapja alkalmából tartott ünnepi közgyűlésen. Ez alka­lomból díszpolgári címet ka­pott Böszörményi Miklós or­vos-professzor, Kállai Ferenc színművész és Ligeti György zeneszerző. Környezetvédelem. A kor­mányzat fenntartható fejlődést ígérő gazdaságpolitikai kon­cepciójának egyik lényeges eleme a környezetvédelem - mondta Szegvári Péter, a Mi­niszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára az Ökoinvest ’98 Környezetvédelmi Szakkonfe­rencia megnyitóján. Vámszámok. A Vám- és Pénzügyőrség jövő évi költ­ségvetési előirányzata 30,6 milliárd forint, ami 24 száza­lékkal több az ideinél. Ezen belül a működési költségekre 23,5 milliárd forintot - az ide­inél 22,5 százalékkal többet - szánnak jövőre. Nyert az ELMKA. Pert nyert a Legfelsőbb Bíróságon ked­den az Első Magyar Koncesz- sziós Autópálya Rt. a Kovács Kázmér ügyvéd által képviselt Országos Fogyasztóvédelmi Egyesülettel, illetve a Magyar Autóklubbal szemben az Ml­es autópályán elhelyezett irányjelző táblák ügyében. Nem történt reklámcsalás. Húsakció Falugazdászok, pályázattal Budapesten Decemberig tartó húsakciót hir­det a fővárosban ma a Budapesti Hús-nagykereskedelmi Közös Vállalat nagycsaládosoknak és nyugdíjasoknak központi telep­helyén, a Budapest, IX. kerület Soroksári út 58. szám alatt - tájé­koztatta kedden a cég vezérigaz­gatója, Ináncsy Miklós a sajtót. Akciós áron kínálják az érdeklő­dőknek a hasított félsertést - sza­lonna nélkül - 432 forintos kilo­grammonkénti áron. Többen is megvásárolhatnak egy-egy fél­sertést, amelyet kívánságra a cég hentesei feldarabolnak. Ezzel a vevők kilónként 12-15 száza­lékkal olcsóbban jutnak a húshoz, mint a nagykereske­delmi ár. (Folytatás az 1. oldalról) A falugazdászok tevékenysé­gének célja a minisztérium megfogalmazása szerint az lesz, hogy a mezőgazdasági termelők az eddiginél gyor­sabban jussanak információk­hoz, több segítséget kapjanak a központilag meghirdetett programokba történő bekap­csolódáshoz. A piacra jutást is szeretnék előmozdítani a szak­tárcánál a hálózaton keresztül. A falugazdászok az európai uniós előírásokhoz igazodva aktívan részt vesznek majd az ellenőrzésekben, emellett fog­lalkoznak az önkormányzatok­nál a földhasználattal és a me­zőgazdasági termeléssel kap­csolatos ügyekkel. A megnö­vekedett feladatok és a kibőví­tett hatáskör miatt a falugaz­dászok feladatukat köztisztvi­selőként látják el. A falugazdászi állásokat pá­lyázat útján lehet betölteni. A pályázati felhívást a kor­mány döntése alapján a sajtó útján is nyilvánosságra hoz­zák. A minisztérium számít arra, hogy a jelenlegi gazda­jegyzők részt vesznek ezen a pályázaton, és biztosítja, hogy egyenlő feltételek esetén a munkájukat eddig is jól végző gazdajegyzők a kiválasztásnál előnyben részesüljenek. A földművelésügyi minisz­térium az új falugazdászi rendszert a jövő év január 1- jén indítja el. Előnyben a közös beruházások, az önkormányzati társulások pályázatai Címzett támogatás, új feltételekkel Új feladatok elé állítja az önkormányzatokat az a kormány- rendelet, amely januártól hatékonysági tanulmány elkészíté­séhez köti a címzett és céltámogatási pályázatokat. Ez nem­csak újfajta gondolkodást követel a helyhatóságoktól, hanem a finanszírozási lehetőségek optimalizálását egy olyan hely­zetben, amikor a takarékos gazdálkodás a legfontosabb szempont - hangzott el egy fővárosi konferencián. Programfinanszírozás - ez az ezredfordulós pályázatok kulcsszava, amellyel hazánk a csatlakozáshoz közeledve iga­zodni fog az Európai Unió pá­lyázati követelményrendsze­réhez. A vagyongazdálkodási, városüzemeltetési szakembe­rek, önkormányzati vezetők részvételével szervezett konfe­rencián Sára János, a Földmű­velési és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium képviselője el­mondta, hogy az önkormányza­tok 2000. január 1-jétől vehetik igénybe az előcsatlakozási tá­mogatásokat, így legkésőbb 1999. november 1-jéig be kell nyújtani az erre vonatkozó pá­lyázatokat. Ez már új finanszírozási fel­adatok elé állítja az önkor­mányzatokat és a régiókat, va­lamint az önkormányzati társu­lásokat. Hiszen az EU csak ki­egészítő támogatást nyújt, aminek elengedhetetlen felté­tele a különböző támogatások és a helyi anyagi források ösz- szehangolása - azaz a társ­finanszírozás. A pályázatok sikere a valódi partnerségen múlik - hangsú­lyozta Sára. A részletekre, a számszerűsített célokra, a köz­tes feladatok dokumentálására eddig nem ügyeltek a helyható­ságok, márpedig e nélkül a jö­vőben nem állják meg helyüket a pályázatok. Nyitrai Edit, a Belügymi­nisztérium Önkormányzati Gazdasági Főosztályának ve­zetője a címzett és céltámoga­tások odaítélésének új elemeire hívta fel a figyelmet. Az idén májusban lépett hatályba az a kormányrendelet, amely sze­rint jövő januártól csak a 200 millió forint feletti beruházás támogatható. Vízgazdálkodás­sal, egészségügyi és szociális ellátással, közoktatással, tér­ségi programokkal kapcsolatos pályázatokat lehet benyújtani, de ezek közül csak azok szá­míthatnak sikerre, amelyekhez megvalósíthatósági tanul­mányt is csatolnak. Nagyobb eséllyel indulhat­nak a közös beruházást feltéte­lező programok: előtérbe ke­rülnek az önkormányzati társu­lások pályázatai. Példaként em­lítette, hogy kétezer lakos alatti település nem pályázhat egye­dül szennyvíztisztító építésére. Cs. J.

Next

/
Thumbnails
Contents