Petőfi Népe, 1998. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-17 / 269. szám

1998. NOVEMBER 17., KEDD ELŐTÉRBEN AZ AGRÁRGAZDASÁG 11. OLDAL Nagy-Britanniában Rotherham lesz az első olyan város, ahol az euro a mindennapi élet részévé válik, hivatalos fize­tőeszköz lesz. A polgárok itt tapasztalhatják először - folyamatosan - az eurohasználat előnyeit, s esetleges hátrá­nyait. FOTÓ: FEB-REUTERS A fűszerpaprika-export növelése elérhető cél A földművelésügyi miniszter Kalocsám látogatott Búzavetés, veszteséges év után Egy héttel ezelőtt dr. Torgyán József földműve­lésügyi és vidékfejleszté­si miniszter Kalocsára lá­togatott. Elsősorban a paprikatermesztés, a fel­dolgozás, a nemesítés és az értékesítés időszerű gondjai iránt érdeklődött az agrártárca vezetője. Délelőtt gyárlátogatáson vett részt, délután pedig zártkörű szakmai tanácskozást tartot­tak a KAGE Rt. szervezésé­ben, melyen az Országos Fű- szerpaprika Terméktanács időszerű problémáit vitatták meg. A tanácskozás után a miniszter rövid sajtótájékoz­tatót tartott. Kiderült, hogy november 10-ig a kalocsai térségben 21 feldolgozó 6497 hektárról vá­sárolt fel 66 ezer 626 tonna nyers, csöves fűszerpaprikát. Az utóbbi 2 évben a vetésterü­let 37, a feldolgozás pedig 39 százalékkal nőtt. Az EU-csat- lakozásra való felkészülés je­gyében a terméktanács növel­ni kívánja az exportot. Idén már 5 ezer, jövőre 6, az ezred­fordulón 7 ezer, 2001-ben pe­dig már 8 ezer tonnáról szól­nak a tervek. Pénzben ez 10 millió dollár többletbevételt jelentene, hiszen a jelenlegi 15 millió helyett 25 millió dol­lárra számíthatnánk. Ehhez minden feltétel (termőterület, feldolgozási kapacitás, piaci lehetőség) adott. Paprikaex­portunk tavaly volt 100 éves. Legnagyobb felvásárlónk to­vábbra is Németország, ahová 95 százalék csemege és 5 szá­zalék csípős őrleményt és ki­vonatot szállítunk. A termék- tanács már korábban megfo­galmazta, hogy a belföldi for­galomban a fűszerpaprika-őr­lemény 25 százalékos áfáját jövőre 12 százalékra kellene csökkenteni, amivel a fekete­kereskedelem is jelentősen csökkenne. A termelőket hek­táronkénti közvetlen norma­tív támogatással kellene ösz­tönözni, míg az exporttámo­gatást (most 65 forint kilón­ként) évente kellene csökken­teni, és pályázati úton oda­ítélni. Kérdésekre válaszolva a mi­niszter elmondta, hogy az áfa kérdését napirenden tartják, de ma még nem lehetséges a fűszerből az élelmiszer kate­góriába való átminősítés. Azt viszont egyértelművé tette, hogy a piros aranynak meg kell tartania magyar jellegét, amihez a minisztérium min­den támogatást megad. Megkérdeztük Torgyán Jó­zsefet, mennyivel kívánják csökkenteni az őszi kalászo­sok és a cukorrépa vetésterü­letét, továbbá milyen jövedel­mező, eladható kultúrák veté­sét javasolja a tárca.- A világban túrtermelési válság van - kezdte válaszát Torgyán József. - Ennek hatá­sait éreztük nyáron, amikor válságba került a gabona és más agrártermékeink értékesí­tése. Utóbb azonban kiderült, hogy a magyar agrártermékek mégis jól értékesíthetők. Te­hát még az 50 hektár feletti gazdaságokban sem tervez­zük a vetésterület csökkenté­sét. A kérdés megvitatását el­napoltuk jövőre. Az is megtör­ténhet, hogy a búzatermelést még növelnünk is kell. Az agrártárca kilátásba he­lyezte energia-erdők telepíté­sét, a biotermékekre pedig hi­telgaranciákat nyújtanak a tervezett, 26,4 milliárdos hi­telkeretből. A garantált áras megoldás helyett az irányára­sat kellene előnyben részesí­teni. Király László Bács megye nem elsősorban a búzatermesztéséről híres. Azonban az országos terme­lésből így is csaknem 8 száza­lék a részaránya. Gond tehát itt is van. Az értékesítési problémákat az 1990-es évek elejétől tolja az ország maga előtt, hiszen az állatállomány folyamatos csökkenésével, a fizetőképes keleti piacok megszűnésével, a világpiacon való szervezet­ien részvétellel magunk szá­mára tettük nehézzé a helyze­tünket - vélekedik Rozsnyói Zoltán, a megyei agrárkamara vezető gazdajegyzője, akit a búzatermesztés idei tapaszta­latairól kérdeztünk.- A Bács-Kiskun Megyei Ag­rárkamara ebben az évben többször foglalkozott a gabo­napiac igen válságos helyzeté­vel - mondta el Rozsnyói Zol­tán. - Elemezte a zavar össze­tett okait, és megállapította, hogy a búzafronton kialakult feszültséget a rosszul „ter­vezett” átmenőkészlet, az ala­csony világpiaci és hazai ár, a szervezetlen kereskedelem és végül a búza „vitatható” mi­nőségének problémái okoz­ták. Azt is megállapítottuk, hogy a piaci zavar megszün­tetése érdekében az új kor­mány több intézkedést tett ugyan, azonban azok nem hozták meg a kívánt eredmé­nyeket, sőt majdhogynem a piaci zavarok állandósulásá­hoz vezettek.- Volt pénzük a gazdáknak az őszi vetéshez? Rács-Kiskun megye IV9H. évi vetésterülete Növény Terüiet/ha Atlagtermh/ha Búza •>346? 4,1 Rozs 9702 2.98 Triticale 25220 3,08 Őszi árpa 19700 4,11 Tavaszi árpa 8140 2,98- Súlyos gondot okoz, hogy a gabonatermelés az idén veszteséges, az eladatlan készletek miatt az 1998. év­ben gabonatermesztéshez fel­vett hiteleket a gazdálkodók nem tudják visszafizetni, ami nagyon sok termelőt csőd­helyzet elé állít. A megyében az őszi gabonavetéseket a gazdálkodók többsége csak az integrátorok közreműkö­désével, együttműködésével volt képes megkezdeni.- Hogyan alakul a búza ve­tésterülete?- A búza 1998-99. évi vetés- területe várhatóan 20%-kal csökken, de ugyanez tapasz­talható a rozs, a tritifcale és az árpa vetésterülete esetében is.- A garantált ár hogyan vált be a megyében?- Az állami, garantált áras búzaértékesítésre bejelentett gazdálkodóknak csak töredé­ke adta le a terményét. Leg­több esetben minőségi kifogá­sok, a minősítés körül kiala­kult bizalmatlanság nyomta rá a bélyegét az átvételekre. A Megyei Agrárkamara ZEL- TEX-ZX-50 típusú beltar­talomvizsgáló műszert vásá­rolt, amivel a termelők tájé­koztatására ügyeleti rend­szerben műszeres vizsgálatot végzett.- Mik a kilátások?- A kisgazdaságok többsé­ge kényszerpályán mozog - véli Rózsnyói Zoltán -, vagy bérbe adja a földjét, vagy to­vább folytatja a bizonytalan, veszteséges gabonatermesz­tést. Szerkezetváltásra volna szükség, de erre a képzetlen­ség, az új információ fogadá­sának nehézkessége miatt a közeljövőben nem lehet szá­mítani. A gabonapiacon érde­kelt kereskedelmi lobbinak nem érdeke a sokszorosan ki­szolgáltatott termelő partner­ként való kezelése, őt az évek óta megszokott extraprofit ér­dekli. A nagyobb gazdálkodó szervezetek pedig csak re­ménykedhetnek, hogy a me­zőgazdaság, ezen belül is a gabonatermesztés végre meg­felelő ágazatirányítással egy­szer majdcsak hasonlítani fog az EU-tagállamokban műkö­dő rendszerhez. A. T. S. Lenne esély jobb vízellátásra Évtizedek óta nem állt elő olyan helyzet, hogy a sok problémát is okozó csapadé­kos időjárásnak köszönhetően vízhez jusson a szomjazó Ho­mokhátság. Ha az állami tulaj­donú, de a gazdálkodók érde­keit szolgáló, társulati kezelé­sű csatornák és műtárgyak működőképesek lennének, meg lehetne tartani a szüksé­ges helyen a vizet.- Sajnos az a helyzet, hogy az érdekeltségi hozzájárulások befizetésének elmaradása mi­att használhatatlanok a vízel­vezető és víztározó művek - mondja Kiss István, a Duna menti és Kiskunsági Vízgaz­dálkodási Társulat ügyvezető igazgatója. - A gazdálkodók te­herviselő képességét figyelem­be véve 200 forint/hektárban megállapított tulajdonosi, illet­ve bérlői hozzájárulásnak csak mintegy 30 százaléka folyik be, ami negatívan befolyásolja az állami hozzájárulást is. Kö­rülbelül 70 ezer tagja van a tér­ségben működő vízgazdálko­dási társulatoknak, akikre néz­ve törvényi előírás rögzíti a tagsággal járó jogokat és köte­lezettségeket. De a tagság nagy része csak akkor keres ben­nünket, ha a földje nagy ré­szét a belvíz vette fel - például a Hajós környéki területek -, vagy ha a Lajosmizsétől Kiskő­rösig húzódó birtokokat a ki­száradás fenyegeti. Pedig a vízelvezetés vagy az aszályos részeken a vízvisszatartás mindegyikünk gondja. F. P. Támogatás félegyházi vállalkozóknak A kiskunfélegyházi vállalko­zókat támogató közalapít­vány kétéves működése alatt közel ötmillió forintot osztott szét tizennyolc félegyházi és vonzáskörzetében élő vállal­kozó között - tájékoztatta la­punkat Makai Lászlóné. Az alapítvány titkára el­mondta: a helyi vállalkozók által befizetett iparűzési adó egy részét kapják meg az ön- kormányzattól, és ebből gaz­dálkodnak. Bevételeiket kü­lönböző rendezvények szer­vezésével is növelik. A pályá­zók kétszáz- és ötszázezer fo­rint közötti, vissza nem térí­tendő támogatást kaphatnak vállalkozásuk fejlesztéséhez, bővítéséhez, új munkahelyek teremtésére, valamint anyag- beszerzésre. A pályázatokat tavasszal és ősszel írják ki, s egy héttagú kuratórium bírál­ja el őket. Az őszi pályázatra 23-an jelentkeztek. Köztük közel hárommillió forintot osztanak el. Vajda Piroska Törzsvásárlói akció a SYNERGIC Bt.-nél Törzsvásárlói kártya kérhető december elsejétől a Synergic Bt.-nél! Szeptemberben volt négyéves a kecskeméti SYNERGIC Hegesztéstechnikai Betéti Társaság. A dinamikusan fejlődő csalá­di vállalkozás mára jelentős piacot hódított meg magának a hegesztéstechnika területén. A Kecskemét, Mátis Kálmán utca 1. szám alatti üzletben minden olyan segédanyagot forgalmaznak, amely a hegesztéshez, illetve a hegesztés utáni csiszo­láshoz, daraboláshoz kell. A cég profilja a közel­múltban bővült, ma már kéziszerszámo­kat és villamos kisgépeket is for­galmaznak. A több mint 1400 féle üzletcikk között ott ta­látható a SSKlKsSffiS vkP munkavé- delmi eszkö zök teljes skálája is. A negyedik szüle _ ' - m tésnap tisztele­irf^' '* téré és a szorosabb partnerkapcsolat végett de­cember elsejétől törzsvásárlói akci­ót indít a Synergic Bt. Minden visszatérő vásárló kap egy törzsvásárlói kártyát, amelyhez a vásárlási ösz- szegtől függően különböző mértékű árkedvezmény jár. A vásár­lókat a kártyán lévő kód alapján azonosítják, így a kártya át nem ruházható. A törzsvásárlói kártyát alapvetően az egyéni megren­delők számára indítja útjára a cég, hiszen a nagy partnercégek szerződés szerinti árkedvezményben részesülnek. A törzsvásárlói kártya tuladonosa árumennyiségtől és ösz- szeghatártól függetlenül jogosult december elseje után a kártyá­ján feltüntetett kedvezmény igénybe vételére. É kedvezmény 3 százaléknál kezdődik. Fontos tudnivaló, hogy a törzsvásárlói kár­tya nem jár automatikusan minden vevőnek, a kedvezmény a 2- 3. vásárlás után vehető igénybe. Az ingyenes törzsvásárlói kártya iránt már ma lehet érdeklődni a 76-416-285-ös telefonszámon. (x) Vállalkozó és várospolitikus Eredményes évet zár a helvéciai Wéber-AG Sikeres, eredményes évet zár­hatunk - mondta kérdésünkre a közismert kecskeméti vállal­kozó, dr. Szigethy Béla, a Wéber AG Helvéciai Kereske­delmi Kft. ügyvezető igazgató­ja. A közvetítői nagykereske­delemmel foglalkozó cég évek óta beszállítója a hét magyar- országi Metro üzletnek. A Wéber AG Kft. az eredeti hel­véciai barackpálinka mellett több országba - így például Kanadába és Németországba - szállít szilva- és körtepálinkát, minőségi borokat. A marketing tanácsadással és cégek gazda­sági átvilágításával is foglalko­zó kft. több mint 200 hektáron mezőgazdasági tevékenységet is folytat. Van tehát mit csinál­nia dr. Szigethy Bélának, aki a Szövetség az Európai Kecske­métért szakértői csapata tagja­ként polgármesterjelöltként in­dult az októberi önkormányza­ti választáson. És nem is ered­ménytelenül, hiszen közel 1800 kecskeméti polgár szava­zott neki bizalmat. Egyéni je­löltként is sikerként értékelhe­ti, hogy a 4. számú választó- körzetben a 3. helyen végzett.- Elfogadom - mondta dr. Szigethy Béla - hogy nem én lettem a polgármester Kecske­méten. Elismerésnek és érdem­nek veszem, hogy sok-sok kecs­keméti és a város környékén élő polgár bízott, és remélhető­Dr. Szigethy Béla leg ezután is bízik bennem. Várható volt, hogy a polgárok elsősorban pártokra szavaznak, ezért sokak véleménye szerint párton kívüli indulóként szép eredmény mind egyéniben, mind polgármesterjelöltként az, amit elértem. A SZÉK elnök­ségi tagjaként továbbra is figye­lemmel kísérem Kecskemét ügyes-bajos dolgait, és úgy hi­szem, cégvezetőként és köz­gazdászként is hasznára lehe­tek városomnak és szűkebb környezetemnek. Azoknak, akik megtiszteltek szavazatuk­kal, ezúton köszönöm a bizal­mat! (x)

Next

/
Thumbnails
Contents