Petőfi Népe, 1998. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-12 / 265. szám

10. OLDAL Hírek A válság hatása Közép-Európában Globális kihívások, regio­nális lehetőségek - Közép- Európa címmel, kétnapos nemzetközi konferencia kezdődött Budapesten. Té­mája a világgazdasági vál­ság hatása a kelet-közép- európai régióra. Kamatcsökkenés a Nemzeti Banknál Csökkentette kamatait a Magyar Nemzeti Bank. Az overnight aktív repót a je­lenlegi évi 21,50 százalék­ról 21-re, az egy hónapos lejáratú, passzív repo- és betéti kamatot pedig 18,00- ról 17,75 százalékra változ­tatta. Csökkenő infláció Hónapról hónapra csökken az infláció. A fogyasztói árak emelkedése az előző hónaphoz hasonlóan októ­berben is kisebb volt, mint tavaly ilyenkor: szeptem­berhez képest mindössze 0,9 százalékkal, 12 hónap alatt pedig csak 12,3 száza­lékkal nőtt az átlagos ár­színvonal - közölte a Köz­ponti Statisztikai Hivatal. Új elektronikus postaközpont Új elektronikus postaköz- pontot avattak Budapes­ten. Az egymilliárd forin­tos beruházással létesített központ új szolgáltatásai az elektronikus adatátvitel és a klasszikus levéltováb­bítás elemeit ötvözi. A kül­demények mágnes- vagy CD-lemezen, sőt Interne­ten is feladhatók. IPAR, PÉNZ, INFRASTRUKTÚRA 1998. NOVEMBER 12., CSÜTÖRTÖK Stagnálnak a tőkebefektetések A pénz az Európai Unióhoz csatlakozó országokba áramlik Változó adók, illetékek Magyarországra az idén vár­hatóan kétmilliárd dollár mű­ködőtöké áramlik - áll az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesz­tési Konferenciájának (UNC­TAD) tegnap kiadott jelenté­sében. Az UNCTAD előrejel­zése szerint az ázsiai és az orosz pénzügyi krízis ellenére újabb 10 százalékkal nő a működőtőke-befektetések ér­téke a világban, és eléri a 440 milliárd dollárt. A befektetési világjelentés készítői úgy vélik, Kelet-Kö- zép-Európában az ázsiai és orosz pénzügyi válságnak a térség működőtőke-áramlá­sára gyakorolt hatása nem lesz jelentős. Ugyanakkor fel kell készülni arra, hogy a he­lyi piacokat kereső, költségér­zékeny beruházásokért folyta­tott versenyben az ázsiai or­szágok keményebb rivális­sá válhatnak. Az idén, hason­lóan a tavalyi évhez, 19-20 milliárd dollár működőtőke áramlik Kelet-Közép-Európá- ba, ami a világ összes tőke- befektetésének csupán 1,8 szá­zaléka - tájékoztatta lapunkat Palotai Kálmán, az UNCTAD befektetői főtanácsosa. A beáramló tőke háromne­gyed része a térség vezető or­szágaiba koncentrálódott, így hazánkra, Lengyelországra, Oroszországra és Csehor­szágra. Az ezeket követő négy fontos fogadóország Románia, Ukrajna, Bulgária, Lettország, részesedésük 10-ről 15 száza­lékra emelkedett. A tőke legfőbb forrásai az USA, Németország és Hollan­dia. Magyarországon a német vállalatok töltik be a vezető szerepet. A beruházások első­sorban a feldolgozóiparba és a szolgáltatásokba irányultak. A jelentés szerint a cégek a jövőben is azokban az orszá­gokban invesztálnak szívesen, ahol stabil a jogszabályi háttér, kiegyensúlyozott a makrogaz­daság, s a helyi cégek együtt­működnek a befektetőkkel. Az Európai Unióhoz első körben csatlakozó országok tőkevonzó képessége valószí­nűleg tovább növekszik majd annak köszönhetőén, hogy gazdasági szabályozórendsze­reik egyre inkább közelítenek az unióéhoz. (sts) A Jövő évtől a gépjármű tulajdonjogának meg­szerzése esetén a hen­gerűrtartalom minden köbcentimétere után tíz forint az Illeték. A 35 éven aluli fiatalok első lakástulajdonuk megszerzé­sekor az illeték feléig, de leg­feljebb 40 ezer forintig ked­vezményre jogosultak. A cégbejegyzési eljárás illeté­ke a jegyzett tőke 2 százaléka, jogi személy esetében legalább 60 ezer, legfeljebb 600 ezer fo­rint, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnál legalább 20 ezer forint. Az adózónak az adóazonosító számát az adó­zással kapcsolatos iratokon fel kell tüntetnie, közölnie kell munkáltatójával, a kifizetővel, a Földhivatallal, az Illetékhiva­tallal és költségvetési támogatás igénylésekor az igazolást kia­dó szervvel, különben nem kap sem pénzt, sem igazolást. Be nem jelentett alkalma­zott foglalkoztatása, illet­ve igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén a helyi­ség 12 napra lezárható, illetve a tevékenység felfüggeszthe­tő. Ismétlődés esetén a bün­tetés időtartama 60 nap. Helyszíni ellenőrzést az adó­hatóság alkalmazottja akár az adózó távollétében is végez­het, ha jelen van két hatósá­gi tanú. A bérfőzésben előállított pálinka kedvezményes - hek­toliter-fokonkénti 500 forin­tos - adója legfeljebb 50 hek­toliterfokig - hozzávetőleg 100 literig - vethető ki az ed­digi 100 hektoliterfok helyett. Bekerült a jogszabályba az a kitétel, amely szerint „az adójogviszonyban a jogokat rendeltetésszerűen kell gya­korolni”. Ezzel az adótörvé­nyek megkerülésének lehető­ségét kívánják csökkenteni. (simonffy) MVA: nagyobb állami részvétel Közhasznú lesz a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Kelet-európai jólét-sziget Egyről hárommillióra emelik a mikrohltel felső határát Január 1-jótől, ha a most kezdődött tárgya­lások a kormány és az Európai Unió között ered­ményre vezetnek - mond­ta el lapunknak Molnár Mi­hály, az alapítvány ügyve­zető Igazgatója. Ma már nemcsak a kis-, hanem a mikrovállalkozások számára sem elegendő az 1 millió fo­rintban maximált mikrohitel összege, ezért feltehetően a jö­vő évtől 3 millióra emelkedik a felső határ. Jelenleg 7 milliárd forintnyi, az alapba visszafor­gatott összeggel gazdálkodik az alapítvány, ami jövőre 4,5-5 milliárd forinttal egészülhet ki. Ez egyben azt is jelenti, hogy az eddigi éves 2-2,5 ezer ügy­félszám is tartható lesz. A hitel feltételrendszere - ami az ala­pítvány megítélése szerint jó - nem változna a jövőben. To­vábbra is beruházási hitelként működne, ám emellett az elkü­lönített összeg 20-30 százalé­kának erejéig egyéves lejáratú forgóeszközhitei felvétele is le­hetővé válna. Az 1992 óta működő, mint­egy 10 ezer felvett mikrohitel el­sősorban a kis családi vállalko­zások körében messze a legnép­szerűbb „terméke” az MVA-nak. Az összes hitel 30 százalékát az agrárszféra kötötte le, a fennma­radó rész csaknem egyenlő arányban oszlik meg a kereske­delmi, a szolgáltató és az ipari tevékenységet végző vállalkozá­sok között. A 90 napja nem fize­tő vállalkozók aránya mindösz- sze 5 százalékot tesz ki, ami sokkal jobb a banki hitelek sta­tisztikájánál. Az alapítványi forma ugyan változatlan marad, azonban új minősítést kap az MVA: a köz­hasznú tevékenységet végző szervezetek sorába kerül. Át­láthatóbb lesz az alapítvány te­vékenysége, adatai publikusak lesznek, miközben a felügyelő­bizottságában erősödni fog az állami részvétel. Cs. J. Mi, magyarok negyedannyit költünk - merthogy ennyit enged meg a pénztárcánk -, mint a rangsorban élen járó Luxemburg átlagpolgára. Vi­szont ötször annyit, mint pél­dául egy moldáviai. Magyarország az egy főre jutó vásárlóerő európai rang­sorában a 21. helyen áll - álla­pította meg a GfK Hungária Piackutató Intézet most befe­jezett vizsgálata, amelyet 600 nyugat- és 200 kelet-közép- európai régióban végzett el. A vásárlóerőt a jövedelmi adatokból, a foglalkoztatott­sági statisztikákból számítot­ták ki. A felmérés a németor­szági fogyasztást vette egy­ségnyinek, s ehhez a kelet­európai térségben két szlové­niai régió áll a legközelebb 75 százalékkal. Utánuk követke­zik a harmadik legjobbnak számító Prága, 72 százalékos mutatóval. A 200-as mezőny­ben Budapest a 12. helyre ke­rült 60 százalékos indexszel, még ezzel is a jólét kelet-eu­rópai szigetének tartják. Var­só utánunk, a 14. helyen kö­vetkezik. Nyugat-Európában Géni­ben a legnagyobb a jólét, a német fogyasztás 215 százalé­ka, ezt a svájci Zug követi, majd Luxemburg, Zürich, Ba­sel és Párizs. Csemyánszki Judit DIGITÁLIS SZÍNVILÁG A jövő dokumentálását oktatják Változik a világunk. Amire nemrég még rácsodálkoztunk, mára már természetes, vagy már el is avult. A léptékek és lépések per­sze túlnyomórészt kiszámíthatók, csak nem egyforma sebesség­gel reagál mindenki. A számítástechnika elterjedésével egyre több szakma újul meg - pár éves késéssel - Magyarországon is. A fél évtizedes múltra visszatekintő Kecskeméti Regionális Mun­kaerőfejlesztő és Képző Központ eddig a munkanélkülivé vált dolgozók képzését bonyolította, túlnyomó részben. Úgy hallot­tuk, hogy a Képző Központ nemcsak munkanélkülieknek kínál új képzési programokat... Haincz József üzleti informati­kai szektorvezetőt erről kér­deztük. Az a felismerés késztette a képző központot új képzési programunk indítására, hogy a korábban megszerzett szak­mai ismeretek rendkívül dina­mikusan fejlődtek az elmúlt időszakban, így a legkiválóbb szakemberek tudása is frissí­tésre és megújításra szorul. Ez a szakmai megújulás a média területét sem kerülte el. Teljes körű médiastruktúráról a digi­tális informatikai eszközök al­kalmazása nélkül nem beszél­hetünk. Ez a terület érinti a számítástechnikát, grafikát, reklámot, telekommunikációt és a nyomtatást. A képző központ ezt a kép­zési programot az AGFA által az idén tavasszal kifejlesztett Digital Color Prepress multi­médiás interaktív oktatóprog­ramjával valósítja meg. Ez a képzési program elsőként Bu­dapesten, ez év októberében indult. A sikeres képzési prog­ramot követően az ország 8 regionális munkaerő-fejlesztő és -képző központja, így Kecs­kemét is ennek a programnak az oktatását tűzte ki célul. A képzési programban részt ve­vők megismerik és megtanul­ják a digitális fényképezés le­hetőségeit és kapcsolódási pontjait a hagyományos fény­képészeti eljárásokkal. A prog­ram szerves részeként szere­pel egy színelméleti és digitá­lis képfeldolgozó rendszerek működését ismertető prog­ramrész, mely ismeretek nél­kül nem lehetséges korrekt, színhelyes, jó minőségű digi­tális képfeldolgozás. A prog­ram természetesen nem csak a fényképezésről és a fényké­pészeti technikákról szól, ha­nem a technikának azt a lehe­tőségét is kihasználja, hogy digitális formában meglévő dokumentumokat lehet archi­válni. Egyébként ezt az eljá­rást Ausztriában négy évvel ezelőtt kezdték bevezetni, ma a dokumentációk archiválásá­ra szinte kizárólagosan ezt az eljárást alkalmazzák. A prog­ram egyik leglátványosabb eleme a nyomtatás, ahol az elkészített, illetve archivált anyagok nyomtatott formában történő megjelenítését és en­nek technikai megvalósításá­nak különböző módozatait sa­játítják el a hallgatók. Milyen területeken célszerű ezt a technikát bevezetni és al­kalmazni? Azokon a területeken cél­szerű bevezetni a digitális fényképezés és archiválás technikájának alkalmazását, ahol nagy mennyiségű fényké­pet kell készíteni, elsősorban dokumentációs jelleggel, vagy nagy mennyiségű, meglévő dokumentumot kívánnak ar­chiválni elektronikus, digitális formában, pl. CD-n. Néhány alkalmazási területet kiemel­ve, pl.: rendőrség, kórházak, oktatási intézmények, könyv­tárak, levéltárak, kutatóintéze­tek, biztosítók, kiadványszer­kesztéssel foglalkozó intézmé­nyek, sajtó, televízió, ingatlan- közvetítők. Itt még nagyon so­káig lehetne sorolni a technika számtalan alkalmazási terüle­tét. Ki kell hangsúlyozni, hogy a technika alkalmazása rend­kívül rövid időn belül megté­rülő befektetés, hiszen az el­készített felvételek semmilyen fotónyersanyagot, illetve fotó- technikai anyagot nem igé­nyelnek. Az esetek többségé­ben a meglévő számítástech­nikai park kiválóan alkalmas az új technika bevezetésére. Haincz Józsefet arról kérdez­tük, hogy mennyi időt vesz igénybe a képzési program, és milyen költségvonzatai van­nak az oktatásnak. A képzési program beveze­tő időszakában 7.600 Ft téríté­si díjat kell fizetniük a részt­vevőknek, ugyanis a Nyitott Szakképzésért Közalapítvány 23.000 Ft-os támogatással se­gíti a program elterjedését. A képzés időtartama 48 órás, s csoportfoglalkozás keretében történik. Ez idő alatt az alap­vető ismereteket el lehet sajá­títani, ugyanakkor lehetőség van arra, hogy az interaktív oktatóprogram segítségével ki-ki saját körülményei között a program speciális alkalma­zási területeit és lehetőségeit is megismerje. Várjuk az érdeklődőket a Kecskeméti Regionális Mun­kaerő-fejlesztő és Képző Köz­pont információs osztályán (Kecskemét, Szolnoki út 20.) vagy telefonon, a 76/486-414- es számon. A programról részletes fel­világosítást nyújt: Haincz Jó­zsef üzleti és informatikai szektorvezető úr. (45660) Konzervgyárak átszervezése Az orosz pénzügyi válság és a szállítások leállása miatt drasz­tikusan visszaesett a Limpex cégcsoporthoz tartozó kon­zervgyárak termelése, emiatt foglalkoztatási kényszerlépé­sek megtételére, a dolgozói létszám csökkentésére kény­szerül a hazai piacon meghatá­rozó jelentőségű Limpex Rt. - tájékoztatta szerdán az MTI-t Kállai Mihály vezérigazgató­helyettes. Mindezek miatt a részvény- társaságnál eldöntötték, hogy a Szegedi Konzervgyár Kft. a jövőben kizárólag húskonzer­vet gyárt, a Nagyatádi Kon­zervgyár Kft., a hatvani Arany­fácán Kft. és a nyíregyházi EKO Kft. pedig a zöldség- és gyümölcsfeldolgozásban mun­kamegosztást alakít ki, ami az egyes társaságok termékszer­kezetét jelentősen leszűkíti. Cégcsoportszinten mintegy 500 dolgozó munkaviszonyá­nak megszüntetése válik szük­ségessé még az idén. Az EKO Kft.-nél, tekintettel a térség rossz munkaerő-piaci helyze­tére, fokozatosan építik le a lét­számot, s éves szinten leg­alább 700 dolgozó részben sta­bil, részben időszakos foglal­koztatását tervezik. Nagyatá­don a szezonálisan foglalkoz­tatottak létszámának növelése mellett döntött a Limpex. A gyárban a termelési programot 270 dolgozóval fogják megva­lósítani. Az Aranyfácán Kft.­nél csaknem 300 dolgozó szá­mára biztosítanak stabil mun­kahelyet, Szegeden pedig a jövő évtől 270 lesz a dolgozói létszám. A vezérigazgató-helyettes közölte: a Limpex annak remé­nyében hajtja végre gyáraiban a korszerűsítési és foglalkozta­tás-racionalizálási programját, hogy mindenütt stabilizálódik a pénzügyi helyzet, s műkö­dőképesek maradnak a kon­zervgyárak. A létszámleépítés­sel kapcsolatos tárgyalások ezen a héten megkezdődnek a gyárakban; valamennyi társa­ság vezetői a jogszabályi felté­telek maradéktalan betartásá­ra törekszenek - mondta el Kállai Mihály. Magyar-orosz összehasonlítás Egy régi nagykövet véleménye Kelet-Európáról Donald Blinken, aki 1994 és 1997 között az Egyesült Álla­mok budapesti nagykövete volt, Oroszország és Magyarország belső viszonyainak összevetése kapcsán arról írt, hogy különb­séget kell tenni a „feljövőben le­vő piacok” és a „feljövőben levő társadalmak” között. Az Oroszországba, illetve a hasonlóan felkészületlen ázsiai országokba áramló pénz mun­kabért ugyan teremt, de kevéssé járul hozzá a fenntartható gaz­dasági fejlődéshez. Ha azonban a helyi viszonyok kellő rugal­masságot, demokráciát és jogál­lamiságot biztosítanak, az vonz­za a közvetlen és a portfólió- beruházókat egyaránt. Blinken felhívta a figyelmet arra, hogy a 150 milliós Orosz­országba a hidegháború lezá­rulta óta mindössze 8 milliárd dollárnyi közvetlen beruházás áramlott, a 10 milliós Magyaror­szágra viszont 20 milliárdnyi. „Nem kellene Oroszországot a pénzügyi segélyek kényszertáp­lálékában részesíteni, amíg a belső viszonyok nem ösztönöz­nek a hosszú távú közvetlen befektetésekre. A társadalmi re­formnak meg kell előznie a pénzügyi lehetőségek feltárulá- sát.” Donald Blinken szerint bár távolról sem lehet mindent tö­kéletesnek nevezni Magyaror­szágon, az ország gazdasága jó teljesítményt nyújt. A közvetlen beruházások fej­lesztették a technológiát, a ter­melékenységet, nőtt a Nyugat­ra irányuló export. E teljesít­mény eléréséhez alapvető jelen­tőségű volt, hogy a beruházók felismerték: az országban érvé­nyesül a jogszabályok uralma, a politikai rendszer és a társa­dalmi intézmények hálózata pe­dig (beleértve a médiát) biztosí­tékot nyújt arra nézve, hogy a beruházók összességében véve tisztességes és következetes el­bírálásra számíthatnak. A közvetlen beruházások mellé társult a valódi, nem csu­pán papír szerinti privatizáció, és mindez lehetővé tette Ma­gyarország számára, hogy el­lenőrizhető keretek közé szo­rítsa külföldi adósságát, fizeté­si mérlegét és költségvetési hi­ányát. Csak a gondok elmélyí­téséhez vezet a „feljövőben le­vő piacokra” való összpontosí­tás, amely kizárólag a megnyí­ló piacra tekint, és nem veszi figyelembe azt, hogy a szóban forgó ország milyen eredmé­nyeket ért el a társadalom át­alakításában.

Next

/
Thumbnails
Contents