Petőfi Népe, 1998. november (53. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-11 / 264. szám
1998. november 11., szerda Hazai Tükör 5. oldal Bács-Kiskun megyei képviselő nő a fehérgalléros bűnözőkről A drogkereskedelmet a vevők éltetik A parlament tegnap zárószavazással elfogadott négy adótörvényt: a jövedéki adóról, az illetékekről, a társasági adóról és az adózás rendjéről szóló törvények módosítását. Folytatódott a büntetőjogszabályok módosításáról hétfőn kezdett vita, ezúttal a pártok vezérszónokai mondták el véleményüket. Répássy Róbert a Fidesz nevében azért támogatta a Btk. jelentős módosítását, mert az abban foglalt szigorítások maradéktalanul megfelelnek a kormányprogramnak. Indokoltnak tartotta a kábítószer-fogyasztókkal szembeni szigorú fellépést, mert a kereskedelmet a fogyasztás élteti. Vastagh Pál (MSZP) támogatásáról biztosította a kormányt a bűnözés elleni hatékony fellépésben, de a büntetési tételek általános szigorítása és a drogfogyasztás megítélése miatt kritizálta a tervezetet. Hack Péter (SZDSZ) helyeselte a kitűzött célokat, de úgy vélte, hogy a Ház asztalán fekvő javaslat nem feltétlenül alkalmas e célok elérésére. Véleménye szerint a büntetés elkerülhetetlensége (vagyis a minél több bűncselekmény felderítése) nagyobb elrettentő erő lenne, mint a börtönévek számának növelése. Fenyvessy Zoltán (MIÉP) szerint a szándékos bűnelkövetőkkel szemben nincs helye belátásnak. Szabó Erika Bács-Kiskun megyei képviselő (Fidesz) az igazságügy-miniszterhez interpellált:- Amint azt a korábbi években megszokhatták az állampolgárok, a nagyhatalmú és nagy befolyással rendelkező gazdasági vezetők soha nem kerültek szembe a törvény szigorával. Igaz ugyan, hogy rendre robbantak ki a különböző botrányok, gazdasági visszaélések, a legtöbb esetben vagy el sem jutottak ezek a rendőri szakba vagy a büntetőeljárás - valamilyen rejtélyes oknál fogva - megrekedt. Ha pedig kivételesen bírói ítélet született valamelyik találékony és gátlástalan gazdasági vezető ellen, akkor az legfeljebb a közvéleményt háborította fel, nem az elítéltet. Ennek a szomorú gyakorlatnak az volt az eredménye, hogy általánossá válhatott az a közvélekedés, amely szerint a hatályos jogszabályok csak az egyszerű állampolgárra vonatkoznak, a gazdasági elit tagjai törvények felett állnak. Ezért érhettek váratlanul mindenkit a Lupis József és Kunos Péter elleni jogerős ítéletek is. A meglepetés azonban úgy látszott, hogy nem tart sokáig, hiszen az ítélet végrehajtása egyre csak húzódott, a furfangos ügyvédek pedig jogi eszköztáruk bevetésével - orvosi igazolások, büntetéshalasztási és felülvizsgálati kérelmek, kegyelmi kérvények - megpróbálják megakadályozni, de legalábbis tovább késleltetni ügyfeleik börtönbe vonulását. Az egyszerű állampolgárban pedig feltámad a gyanú, hogy hiába a szigorú bírói ítéletek, a fehérgalléros bűnözők előbb vagy utóbb mégiscsak megússzák a büntetés végrehajtását. Napi aktualitást ad a kérdésnek, hogy tegnap a köztársasági elnök úr Kunos Péter kegyelmi kérvényét elfogadta. Visszatérve kérdésem általános részére... Természetesen minden állampolgárnak alkotmányos joga a törvények által biztosított jogorvoslatok igénybevétele, de ugyanilyen alkotmányos jog az is, hogy a törvények valamennyi állampolgárra egyformán vonatkoznak, és a bíróság előtt mindenki egyenlő. Erre tekintettel - bár reménykeltőek az említett ítéletek - különösen fontos volna ezeknek a fenti alkotmányos alapelvek szerinti végrehajtása is, aminek elsősorban a jövőre nézve lenne jelentősége, hiszen a későbbiekben nem reménykedhetnének egyes gazdasági vezetők abban, hogy a jogszabályok kijátszásával következmények nélkül garázdálkodhatnak az adófizetők millióinak kárára. Kérdezzük a miniszter asz- szonyt: 1. Megúszhatják-e a jogerős börtönbüntetés végrehajtását az elítélt gazdasági vezetők? 2. Várható-e a jövőben szigorúbb és következetesebb rendőri fellépés a fehérgalléros bűnözők ellen? Dávid Ibolya igazságügyminiszter válaszában kiemelte, hogy a kormány elkötelezett híve annak, hogy a kibúvók lehetősége megszűnjön. Utalt arra az IM-rende- letre, amely csak azok számára biztosít lehetőséget jogerős szabadságvesztésük végrehajtásának elhalasztására, akik igazságügyi orvosszakértővel igazolják betegségüket, s valóban életveszélyes állapotban vannak. A választ Szabó Erika elfogadta. Katonák segítenek a lakosságnak a 400 kilométeres gátszakaszon Templomi gyűjtés a károsultaknak Tiszakarádnál tart a Tisza tetőzése, de senkit sem kell kiköltöztetni - tájékoztatott a polgármester. A borsodi térségbe vezényelték a Miskolci Határőr Igazgatóság határvadász századát. A határőrök keddtől Sárospatak térségében, a Bodrog gátjain látnak el folyamatos szolgálatot. Továbbra is a bodrogközi Tisza védvonalai és a Bodrog Sátoraljaújhely alatti töltései jelentik a legkritikusabb pontokat a több mint kétezer borsodi védekező számára. Sárospatakon két utcában ki kellett üríteni néhány lakást, miután a Bodrog-gátnál szivárgást tapasztaltak. Továbbra is súlyos a helyzet a Felső-Tisza szabolcsi szakaszán. Debrecenből és Szolnokról újabb 260, gépekkel felszerelt katona érkezett az északkeleti országrészbe, ahol immár kétezer-hatszázra duzzadt a honvédek létszáma. Mintegy 400 kilométeres gátszakaszon látnak el embert próbáló feladatokat. Az átázott gátak a végsőkig terheltek, nehezen viselik az óriási nyomást. A szakértők szerint azonban kibírják a szivárgó töltések ezt a száz év óta nem tapasztalt természeti csapást. A Határon Túli Magyarok Hivatalával és az ungvári védelmi központtal egyeztetve juttatja el az árvízkárosultak megsegítésére szánt segélyeket a Szociális és Családügyi Minisztérium és a Mocsáry Lajos Alapítvány. A központi költségvetésben a válságkezelésre ez évben elkülönített 400 millió forintos keret kimerülőben van - közölte Lakner Zoltán, a tárca helyettes államtitkára, de ha szükséges, a szaktárca a tartalékokból még elő tud teremteni némi pénzt e célokra. A Magyar Katolikus Püspöki Kar hazánk összes katolikus templomában november 15-re rendkívüli templomi gyűjtést hirdet a károsultak javára. Nincs kegyelem Kunos Péternek (Folytatás az 1. oldalról.) Az igazságügy-miniszter másik indoka az volt, hogy nem kívánta felülbírálni a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletét.- Amennyiben a felülbírá- latra ok van, akkor a rendes bírósági eljárás keretében mód van arra, hogy az elítélt felülvizsgálati kérelemmel forduljon a Legfelsőbb Bírósághoz - mondta Dávid Ibolya. Hozzátette: a felülvizsgálati kérelem ugyan rendkívüli perorvoslat, de lehetőséget biztosít a jogerős határozat elleni fellépéshez. Újságírói kérdésre válaszolva Dávid Ibolya elmondta: nem egyeztetett a miniszterelnökkel, mert az ellenjegyzés az igazságügy-miniszter kompetenciája, de tájékoztatta Orbán Viktort. Mint fogalmazott: véleményük egybeesett az ügy megítélésében. Azt is elmondta: a köztársasági elnökkel is folytatott informális megbeszélést. Ugyancsak kérdésre válaszolva elmondta: 1990 óta ez az első olyan eset, amikor a köztársasági elnök a nemleges előterjesztéssel szemben kegyelmet adott, és azt az igazságügy-miniszter nem ellenjegyezte. Mint ismeretes, Kunos Pétert április 30-án a Legfelsőbb Bíróság - másodfokon - 11 rendbeli vesztegetés bűntette miatt jogerősen két év börtönnel sújtotta. Kunosnak a köztársasági elnökhöz címzett kegyelmi kérvénye október 27-én érkezett az Igazságügyi Minisztériumba, majd 30-án azzal a miniszteri véleménnyel ment tovább, hogy mivel az igazságügyi orvosszakértői vélemény nem támasztja alá az egészség- ügyi okból kért kegyelmet, az elítélt azt ne kapja meg. Információink szerint az Alkotmánybíróság többször is foglalkozott a köztársasági elnök jogköreinek értelmezésével, s 1992-ben a kegyelem gyakorlását „osztott” jogkörként minősítette. A bírák a végrehajtó hatalom egységes voltából indultak ki, no meg abból, hogy az államfő efféle döntéseiért végső soron a kormány viseli a felelősséget. Más országok gyakorlatához hasonlóan tehát szimbolikusan nálunk is az államfő gyakorolhat kegyelmet, ám a miniszter vétója esetén a kegy mit sem ér. A középrétegek jobban járnak Változások a jövő évi adózásban A jövő évi adózással kapcsolatos törvények módosításáról döntött tegnap az Országgyűlés. A lakosság többségét érintő, várható változásokról Dr. Vámosi-Nagy Szabolcsot, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökhelyettesét kérdeztük. A szakember szerint összességében a lakosság egészét tekintve az adóterhelés 0,1 százalékponttal - alig érzékelhetően - növekszik. A gyakorlatban a gyermektelenektől a családosok javára csoportosít át terheket az új adótörvény. Előre vetíthető, hogy a középrétegek járnak majd jól. Adószámtan Az adótábla mindössze három sávból áll. Évi 400 ezer forintosjövedelemhatárig 20 százalékos adót kell majd fizetni. 1 millió forintig 30 százalékot, afelett 40 százalékot. Az alkalmazotti, havi adójóváírás a jelenlegi 20 százalékról 10-re csökken, éves maximuma 50 400 helyett 36 ezer forint lesz. Ha valakinek az összjövedelme az 1 millió forintot meghaladja, akkor egyáltalán nem élhet az adójóváírás lehetőségével. Ügyanakkor visszatér a gyerekkedvezmény, amely a családi pótlékra jogosultakat illeti meg. Havonta és gyermekenként az egy- és kétgyermekesek esetében 1700 forint, a három- és többgyermekeseknek pedig 2300 forint lesz a leírható adókedvezmény. Ezenkívül lesznek még apróbb változások. Például az, hogy az ingatlan bérleti díjából származó bevétel nem számít majd összevonandó jövedelemnek, hanem a bevétel 20 százalékát kell adóként megfizetni. Idén még az a szaA szakértő. fotó: feb bály, hogy a bevételből le lehet vonni a költségeket és a többi jövedelemmel összevontan kell adózni utána, s az érintett „beleszaladhat” akár a legmagasabb, 42 százalékos adósávba is. Elvi tisztítást jelent az új szabály az adózásban, hasonlóan a tőkejövedelmek 20 százalékos, elkülönített, lineáris adóztatásához. Mínusz 6 százalék A közterhek csökkentése jelentős mértékű. 1998. decemberéig a munkabérek után 39 + 4 százalék tb-járulékot fizetnek a munkaadók. Jövőre ez 34 + 3 százalékra csökken. Ez összesen 6 százalékos köztehercsökkentést jelent a foglalkoztatásban, amit a munkáltatók akár béremelésre is fordíthatnak. A minimális egészségügyi hozzájárulás viszont 2100-ról 3600 forintra nő, azaz az alacsony keresetűeknél nő a munkaadók terhe. Külön költségvetés Hazánkban a társadalombiztosítási járulékrendszer tulajdonképpen egy különálló, „kis” költségvetés, amely az idén 1400 milliárd forintot ölel fel. Történelmi okokból fakadóan ma a tb nem rendelkezik a fél évszázados befektetett vagyonának hozadéká- val. Ezért csak úgy lehetett „önálló”, hogy a költségvetés készfizető kezességet vállalt a hiányért, amit évről évre az adóbevételekből pótoltak. Magyarán a társadalombiztosítás is állami kötelezettségnek tekinthető. Ezért logikus a döntés, hogy 1999. január 1- jétől az adóhatóság szedje be a társadalombiztosítási járulékokat is. A járulékbeszedés átvétele két lépcsőben történik majd. 1999. január 1-jétől az egészségbiztosító és nyugdíjfolyósító beszedési részlegeit országszerte ingatlanokkal, gépekkel és a személyzettel együtt átveszi az APEH, s csupán egy „cégtáblaátfestést” érzékelhet a lakosság. A technikai és a jogi feltételek megteremtését követően kezdődhet csak a teljes integráció. Várhatóan 2000. január 1-jére válhat az egészségügyi és a nyugdíjjárulék egy-egy újabb adónemmé.-A járulékokat is adószámon szeretnénk nyilvántartani, így nem merülhetne fel adatvédelmi aggály - mondta végezetül Vámosi-Nagy Szabolcs. Németh Zsuzsa A segítség számlaszámai A Magyar Vöröskereszt árvíz- károsultak javára elkülönített számlájának a száma: MKB 10300002-20329725- 72273285. A Magyarok Világszövetsége segélyszolgálata is nyitott külön számlát „Kárpátalja megsegítése” néven: OTP Bank: 11742001-20039118. A Mocsáry Lajos Alapítvány az 11786001-20043506 számú OTP bankszámlára várja a segíteni akaró egyének és közületek befizetéseit. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium e célra megnyitott, 10032000- 01220249-53000004 számú bankszámlájára postautalványon feladott pénzadományokat ingyenesen veszi fel a posta. A hétvégén mutatták be Kecskeméten az Audi új modelljét, a TT Coupét. A nyüt napokon, szombaton és vasárnap több százan nézték meg az új autót a Brill Kft. autószalonjában. A RITZ, hamburgi központtal nemzetközi villamosipari vállalkozás. Több mint 1000 dolgozóval, hét üzemben folyik mérőtranszformátorok fejlesztése, gyártása és értékesítése világszerte. Magyar üzemünk Kecskeméten jelenleg 70 dolgozót foglalkoztat és további fejlesztéseket tervezünk. A bővülő gyártáshoz keresünk KONSTRUKTŐRT. <RÍTZ> Azon gépészmérnök pályázók jelentkezését várjuk, akik a gyártás és vezetés területén tapasztalattal rendelkeznek. Nem várunk el perfekt, csak megfelelő kommunikációs szintű németnyelv-is- meretet. írásos pályázatát fizetési igényének, legkorábbi munkába állása dátumának feltüntetésével juttassa el az alábbi címre: RITZ Mérőtranszformátor Kft. Kecskemét-Kadafalva Technik-Park Heliport Csécs Nándor cégvezető Tel.: 76/504-010 Fax: 76/470-311
