Petőfi Népe, 1998. október (53. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-07 / 235. szám

1998. OKTÓBER 7. MEGYEI KORKÉP 3. OLDAL Az új testületre marad Vadkerten a csatornaügy A soltvadkerti képviselők leg­utóbbi, záró testületi ülésén élénk vita volt a szennyvízcsa­torna úgynevezett II/B ütemé­nek továbbfolytatása miatt. Ugyanis többen nehezmé­nyezték, hogy kevésnek tart­ják az állami hozzájárulást, ami miatt a városnak nagyon sok saját erőt kellene felhasz­nálni a beruházáshoz. A céltá­mogatást egyébként a hátrá­nyos kategóriába sorolás miatt elutasították. Még a központi környezetvédelmi alapból re­méltek némi pénzt, de innen sem túl jók a kilátások. A mint­egy 190 millió forintos kivitele­zői ajánlatot mindettől függet­lenül elfogadhatónak ítélte meg a testület, de a döntést ép­pen a sok önkormányzati hoz­zájárulás miatt már az új testü­let felelősségére bízzák. Újabb javaslat született a kemencei tábor sorsáról A kiskunfélegyházi önkor­mányzat résztulajdoná­ban lévő Kemencei Ifjú­sági Tábor évek óta vesz­teségesen működik, ez elsősorban a tábort üze­meltető betéti társaság­nak róható fel. Az elmúlt évben hat alkalom­mal került sor ellenőrzésre, melyek megkezdésekor igen sok számviteli és működési hiányra derült fény. Mostanra sikerült elérni, hogy a bt. tör­vényesen és előírásszerűén működjön, ennek egyik felté­tele volt a jelentős mértékű tar­tozások kiegyenlítése (ezek egy része még folyamatban van). A kiskunfélegyházi képvi­selő-testület legutóbbi ülésén megbízta a betéti társaság ügy­vezetőjét, hogy a tulajdonos önkormányzatokkal együtt­működve készítse el az üdülte­tési, működési programok ter­vezetét az 1999-es évre vonat­kozóan, és azt, illetve javasla­tait, valamint elképzeléseit ter­jessze a gazdasági bizottság elé november 30-ig. A legfőbb cél az, hogy a tá­bor épületében és felszerelésé­ben ne következzen be további minőség- és állagromlás, en­nek feltétele, hogy olyan árbe­vételt sikerüljön elérni, amely megfelelő fedezetet nyújt a karbantartási és javítási mun­kálatokra, valamint a felújítás költségeire. Továbbá nem elhanyagol­ható szempont az sem, hogy az üdülőközpontot újra nép­szerűvé kell tenni az iskolák és a diákok számára. Közösen pályáznak a fejlesztési támogatásokra A kistérségek könnyebben kapnak pénzt Bugac és Bugacpuszta­­háza is csatlakozott ah­hoz az együttműködési megállapodáshoz, ame­lyet Kiskunfélegyháza és térsége, Kistelek és tér­sége, valamint az Észak- Békés megyei és a szen­tesi kistérség közösen kötöttek. Erről legutóbbi ülésén tárgyalt a leköszönő képviselő-testület. Az együttműködési megálla­podás célja, hogy az érintett települések közösen pályáz­zanak térségi feladatok megol­dására. Vannak ugyanis olyan régiós pályázati kiírások, ame­lyekre csak több kistérség ösz­­szefogásával lehet pályázni. Az Európai Unió PHARE Kí­sérleti Alap most két régió számára írt ki pályázatot tér­ségi problémák megoldására, melyben a Dél-Alföld is szere­pel. Vajda Piroska GAZDASAROK Őszibúza-támogatás A Földművelésügyi és Vidék­­fejlesztési Minisztérium 1999-ben új elemként beve­zetni tervezi a támogatási rendszerben a jövedelemki­egészítő normatív termelői támogatást. Célja, hogy ez már az 1998 őszén elvetett búza termelési költségeinek finanszírozására is igénybe vehető legyen. A támogatás mértéke: 20 hektár őszibúza-vetésterület alatt 15.000 Ft, 20-50 hektár között 12.000 Ft, 50 hektár vetésterület fölött pedig 8.000 Ft hektáronként. A támogatásban az a ter­melő részesülhet, aki a kor­mány által a későbbiekben szabályozandó regisztrációs (bejelentési) előírásnak ele­get tesz, aki a megtermelt bú­za értékesítésére 1999. febru­ár 28-ig szerződést köt, vagy kijelenti, hogy a megtermelt terményt saját állatállomá­nya takarmányozására hasz­nálja fel, aki a búza vetéste­rületének legalább 40 száza­lékán igazolhatóan fémzárolt vetőmagot vet, számlával iga­zoltan növényvédő szert és műtrágyát vásárol. (A 20 hektár alatti területen búzát termelők a fent említett tá­mogatáson kívül szervestrá­­gya-vásárlásra külön támoga­tást is kaphatnak.) 50 hektárt meghaladó vetésterület ese­tén az kaphat támogatást, aki vállalja, hogy vetésterületét az 1997-98. évihez képest tíz százalékkal csökkenti, amit a megyei FVM hivatal igazol. A támogatásról a gazda­jegyzők a héten minden tele­pülésen tájékoztatót tarta­nak. Ezek helyét, időpontját plakátokon, helyi rádiókban stb. közlik, illetve megtudha­tók a gazdajegyzőktől. Aki saját terményt fémzá­rolt búza vetőmagra akar cse­rélni, ezt az igényét október 22-éig jelentse be az FVM hi­vatalban. Ott igazolást kap ah­hoz, hogy cserélhessen. A sa­ját búzát kijelölt helyre kell vinnie saját költségén. A me­gyében a kalocsai Agrimilhez kell szállítani, november 10- ig. Fémzárolt vetőmagot az országban 24 helyen kaphat a gazda a saját termény ellené­ben. A megyében 12 helyet je­löltek ki, ezekről a gazdajegy­ző tájékoztatja a termelőket. Arról is, hogy hol milyen bú­zafajta kapható. (A csere sza­bályait a Magyar Közlöny 89., októberi száma ismerteti.) Az 1848/49-es forradalom ás szabadságharc mártírjaira emlékeztek tegnap Solton. A Vécsey-kastély parkjában tartott megemlékezésen a helyi Vécsey Károly Általános Iskola diákjai adtak elő ünnepi műsort, majd megkoszorúzták az utol­sóként kivégzett aradi vértanú, a gyermekéveit Solton töltő Vécsey Károly emlékfalát. FOTÓ: W. KIRÁLY ERNŐ Kis település nagy elismerése Csemő a harmadik virágos település Európában Vasárnap Portugáliában, a Lisszabon melletti Casicasban hirdették ki az Európai Unió brüsszeli központja mellett műkö­dő Entente Florale moz­galom idei eredményét, mely szerint a Duna-Ti­­sza-közi Csemő a ver­senyben a harmadik he­lyen végzett. A Bartha Alajosné polgármes­ter által vezetett csemői kül­döttséget vasárnap éjszaka a község központjában virágok­kal fogadta Csemő apraja­­nagyja, mivel Portugáliából hazahozták a Magyarországon Virágos települések mozgal­maként ismert vetélkedés har­madik díját. A mozgalom 1995-ben alig 80 magyar város és község részvételével indult, az idei versenybe pedig már több mint 370-en neveztek. A vetélkedés során egy szigorú zsűri minden év nyarán azt vizsgálja, hogy az adott tele­pülés közterületei és portái mennyire tiszták, s milyen mértékben nyílnak ott a virá­gok. Csemő tavaly megnyerte a községek magyarországi ver­senyét, s így szerzett jogot az idei nemzetközi megmérette­tésre. (A városok kategóriájá­ban ugyanezt Hévíz érdemel­te ki.) Csemőn az idén július 1-jén vizsgálták a falut 11 ország szakértői, az eredményt pedig vasárnap hirdették ki Portugá­liában. A városok kategóriájá­ban Hévíz második lett, a köz­ségek között pedig Csemő lett a harmadik. Bálái F. István Mérlegen a négy esztendő Csengődön jól mérték fel a lehetőségeket A csengődi Képviselő-tes­tület az előző ciklusban történt megválasztása után elkészítette úgyne­vezett ciklusprogramját. A közelmúltban ennek teljesítéséről számoltak be a Mérlegen a négy esz­tendő címmel meghirde­tett lakossági fórumon. Visszatekintve megállapítható, hogy a kisközség vezetése jól mérte fel a lehetőségeket, és az egyre szűkülő központi támo­gatásokból még fejlesztésre is futotta. Kezdetben nagy gon­dot jelentett a szinte csődhely­zetben lévő gazdálkodás talpra állítása, a helyi költségvetés­hez képest nagy összegnek számító tizenhatmilliós hitel­­tartozás visszafizetése. A haté­konyabb gazdálkodás érdeké­ben átszerveztek néhány in­tézményt. . Fejlesztésekre csak a ciklus első két évében lezajlott adós­ság-visszafizetés után kerülhe­tett sor, de így is megvalósult a faluban a több mint öt négy­zetkilométernyi új út megépí­tése, a belterületi utak felújítá­sa, a régi temetők felszámolá­sa, az egészségház tetőfelújítá­sa, az iskolai számítógéppark fejlesztése, a szolgálati laká­sokban a gázfűtésre való átál­lás, valamint a községháza, a művelődési ház, az óvoda és a közkonyha felújítása. A falu képét, de közösségi életét is kedvezően alakította a Három szombat vagy a Virágos Ma­gyarországért akciókba való bekapcsolódás. A következő négyéves cik­lus képviselőinek az alapfel­adatok mellett a kezdeti stádi­umban lévő szennyvíz- és szi­­lárdhulladék-programot kell majd továbbvinniük, hogy Csengőd is azon kistelepülések közé tartozzon, ahol az elsők közt dolgozzák le a vidéki élet hátrányait. Török Zsuzsa Baján immár hagyomány, hogy a nyugdíjasok és a kertbarátok közösen Hercegszántóra látogatnak a szüret idején. A közelmúltban a szakmai előadás, a borkóstolás mellett alkalmi almavásárlásra is lehetőség nyílt. FOTÓ: KIRÁLY LÁSZLÓ Választási hírek A 10 ezer lakosú és kisebb megyei vá­lasztókerületi lista jelöltjei (a 10. helyig) a kisorsolt pártlisták alapján: 15. Szabad Demokraták Szövetsége: Berkecz László, Cseh Miklós, Újfaludi Lászlóné, Farkas Lajos, Dr. Horváth Csaba, Dr. Németh András, Czikk József, Selymesi Sándor, Kecskés István, Pócs Márton. 16. Fidesz-MDF: Nagy Ferenc, Bánfi Attila, Pó­lyák Imre, Fercsák Róbert, Terbe Zoltán, Besesek Bé­la, Vágó Ferenc, Bagó Zol­tán, Molnár Judit Mária, Lévai Jánosné. 17. Független Kisgazda­­párt: Cseh-Szakáll Sán­dor, dr. Mihályi Lászlóné, Schön Ferenc, Lehoczki Ferenc, Tisóczki József, Hirsch Imre, dr. Balás László, Kulman János, Börzsönyi József, Mucsi László József. 18. BKM Cigány Érdek­­képviseleti Szervezet, Cigány Kisebbségi Szer­vezet: Kolompár Orbán, Bogdán József, Pokilszky László. KÖZÉLETI HÍREK • Beszélgetés és az MDF, a VP, illetve a KDNP közös képviselőjelöltjei­nek bemutatkozása lesz a témája annak a két válasz­tási gyűlésnek, melyeket október 7-én, szerdán este fél 7-kor az Arany János Művelődési Központban, valamint másnap, csütör­tökön este 6 órakor az ókécskei református kollé­giumban tartanak. A ren­dezvény vendége: Kovács Ernő polgármesterjelölt. •A kecskeméti gazda­jegyzők és a Kecskeméti Gazdakör mezőgazdasági fórumra hívja tagjait, az érintett és a téma iránt ér­deklődő termelőket. Té­mák: a búza garantált áras értékesítésére bejelentke­zett termelők vetőmagcse­­re-lehetőségei, a jövő évi vetéstámogatás feltételei, az ez évi teendők a támo­gatás elnyerésére. A fóru­mot Kecskeméten, a Ko­csis Pál szakközépiskolá­ban tartják, október 9-én 16 órakor. Segélyküldés Álba megyének Tegnap útnak indult Kecske­métről az a humanitárius szál­lítmány, melyet a megyei ön­­kormányzat szervezésében Bács-Kiskun megye önkor­mányzatai, polgárai, civil szervezetei gyűjtöttek össze a romániai árvízkárosultak ja­vára. Mint ismeretes, hetekkel ezelőtt árvíz pusztított Erdély­ben. Térségünk testvérme­gyéjét, Albát is elérte az ár. Az ott lakó polgárok jelentős része megszenvedte a termé­szeti csapást, az ő megsegíté­sükre indult a gyűjtés. A szál­lítmány tegnap 19 mázsa lisz­tet, 325 liter napraforgóolajat, 120 kilogramm száraztésztát, valamint használt ruhát is vitt külföldre. Emellett a bács­­bokodi önkormányzat 50 ezer forintot, a helvéciai önkor­mányzat 10 ezer forintot is fel­ajánlott. Egy keceli polgár, Varga János is csatlakozott a segítők köréhez. Ő ötezer fo­rinttal segítette a rászoru­lókat.

Next

/
Thumbnails
Contents