Petőfi Népe, 1998. október (53. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-22 / 248. szám
6. oldal Hazai tükör - Világtükör 1998. október 22., csütörtök A déli határok mentén minden csendes, az ott lakók mégis aggódnak. Mit veszíthet az ember? Mintha sem Slobodan Milosevics szerb elnök, sem pedig az albán gerillák nem vennék komolyan a háború veszélyét. Hírek szerint az albánok a szerb belbiztonsági erőket támadják, a katonák pedig válaszul több falut is ágyúztak Koszovóban. Ennek ellenére a magyar-jugoszláv és a magyar-horvát határon minden csendes - tájékoztatta lapunkat Krisán Attila, a Határőrség Országos Parancsnokságának szóvivője. Nem teljesítenek megerősített szolgálatot a határőrök, és nem helyezték készültségbe az előző délszláv fegyveres konfliktus idején felállított határvadász századokat sem. Azonban ahogy egy drávaszabolcsi út menti kereskedő fogalmaz: valami van a levegőben.-Visszaesett a forgalom az elmúlt hetekben, mintha kevesebben jönnének hozzánk - suttogja a kereskedő. - Sokan nem merik most átlépni a horvát határt, mert ők nem is igazi horvátok, hanem a szerb hadseregből A szokottnál is csendesebb az út menti piac. dezertáltak néhány éve. Most pedig attól tartanak, a „milícia lefogja” őket, aztán mehetnek vissza Jugoszláviába. A horvát határ mellett élőket már megedzette az ágyúzások és a gépfegyvertüzek semmivel sem összetéveszthető zaja. A szerb-horvát háború idején hónapokon keresztül minden éjjel fegyverropogás közepette tértek nyugovóra és a sötét ablakokból jól látták a közeli torkolattüzeket, az aknavetők süvítő fényét. Megszokták, ha nehezen is, ma már csak közömbösen, félelem nélkül mondják: reméljük, nem ismétlődik meg a történelem.- Mi már tudjuk, milyen a háború, még ha nem is a mi földjeinken zajlott. Imádkozom, hogy mások ne ismerjék meg azt az érzést - mondja búcsúzóul a kereskedő.-Bácsalmáson, a jugoszláv határ közvetlen közelében azonban félnek az emberek - mondta egy közértből kilépő asszony. - Tízéves a gyerekem, most fejeztük be a házunk építését. Tudom, mit veszíthet az ember. Mi csak a tévében láttunk eddig háborút, remélem sosem jön el az idő, amikor emiatt kell aggódnom. Koszovóban a felszín alatt izzik a gyűlölet. A NATO-katonák ujja a fegyverek ravaszán pihen... (stefanits) A határon kétmillió szál cigarettát ingáztattak törvényesen? (Folytatás az 1. oldalról) A vámkedvezményt egy személy naponta egyszer veheti igénybe. Sokan családostól kerekednek fel és éjfél előtt kelnek át a határon, s így egy utazással kétszer is igénybe vehetik a kedvezményt, mert az éjfél utáni időszak már új napnak számít. A módszer segítségével naponta akár kétmillió szál cigaretta is bekerülhet az országba. A közelmúltban Kecskeméten egy magánháznál foglaltak le több ezer karton cigarettát, amelynek egy része minden bizonnyal hasonló módszerekkel került a lerakatba. A kisebbb szállítmányokat ugyanis összegyűjtik és bedobozolják. A zárjegyek nélküli cigarettának - a rizikó ellenére - nagy a keletje. A fináncok több esetben indítottak már eljárást a jövedéki törvények megsértése miatt, de a rendőrség is vizsgálódik. A cigarettaimport virágzik Tompánál is. Erről számolt be lapunknak Szegedi István hadnagy, a tompái vámhivatal parancsnokhelyettese.- Naponta 3-4 ezer állampolgár hozza magával az engedélyezett 500 szál cigarettát. Éjfél előtt is sokan élnek a vámkedvezmény adta lehetőséggel, mert a gép éjfélkor vált és onnan már csak az új napot regisztrálja, így egy úttal kétszer is kimehetnek a polgárok. A jelenlegi jogszabályok erre lehetőséget adnak. Törvényi változtatások várhatóak, de egyelőre nem tudunk semmit sem tenni ebben a helyzetben - tette hozzá mindehhez a vámtiszt. Hazánk, valamint Cseh- és Lengyelország egymást segíti az integrációban Visszatérés „Visegrád szelleméhez” Megkezdődtek a tárgyalások a magyar, a lengyel és a cseh kormányfő vezette delegációk között szerdán Budapesten. Orbán Viktor magyar, Jerzy Buzek lengyel és Milos Zeman cseh kormányfő találkozóján a regionális együttműködésről, az euro-atlanti integrációról, az oroszországi válság három országra gyakorolt hatásáról volt szó. A hármas miniszterelnöki találkozó meghatározó eseménye a magyar külpolitikának, amely új tartalmat és minőséget kíván adni a regionális együttműködésnek. A magyar kormány dinamizálni kívánja a közép-európai országok együttműködését, s hozzá akar járulni „Visegrád szellemének” újjáélesztéséhez. Ez a folyamat jól illeszkedik Budapest, Prága és Varsó európai uniós integrációjához, hiszen gyorsíthatja a folyamatot. Csehország és Lengyelország - kormányfői és külügyminiszteri szinten egyaránt - visszaigazolta az elmúlt hónapokban a szorosabb kooperációt célzó magyar törekvéseket. A visegrádi együttműködéssel kapcsolatban mindhárom politikus igen fontosnak tartja, hogy Szlovákia minél előbb újból bekapcsolódjék a közép-európai együttműködési folyamatokba. Orbán Viktor kifejtette: ez megfelel a magyar érdekeknek is, hiszen az a cél, hogy olyan viszony alakuljon ki a térségben, mint amilyen az Unió tagállamai között létezik. A három kormányfő a már létező regionális együttműködési formák, így a Közép-Európai Együttműködés és a CEFTA hatékonyabb, a kölcsönös érdekeket szolgáló kihasználását, illetve az ebből fakadó feladatokat is megtárgyalta. Egyetértettek abban, hogy az oroszországi válság mindhárom országra hatással van, de a kooperáció szorosabbra vonásával a következmények mérsékelhetők. A megbeszéléseken szó volt a NATO-csatlakozásról is, hiszen a három ország a tervek szerint együtt helyezi majd letétbe csatlakozási okiratát Washingtonban. A három, kormányfő vezette delegáció plenáris tárgyalása után Orbán Viktor, Milos Zeman és a következő napon Budapesten kétoldalú hivatalos tárgyalásokat is folytató Jerzy Buzek külpolitikai fórumon vett részt a Magyar Polgári Egyesület rendezésében. Milos Zeman (balról), Orbán Viktor és Jerzy Buzek FOTÖ: FEB/KALLUS GYÖRGY Kisgazda-döntés Nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatások A Független Kisgazdapárt Országos Elnöksége egyhangú döntéssel kiáll a koalíció mellett és megtiltja helyi szervezeteinek a kormányzati koalíciótól eltérő szövetségek létrehozását az önkormányzatokban -jelentette be Torgyán József pártelnök. Tegnap Kuncze volt soron Az anyanyelv védelmében A magyar nyelv védelmében emeli fel szavát a Magyar Professzorok II. Világtalálkozója, amelyet október 24-én rendeznek meg a Hajdúság fővárosában. Az egyetemes nemzettudatért, valamint az anyanyelvért egyszerre kell felelősséget vállalnia az anyaországnak, és ebben a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) nagyon sokat tehet - hangzott el a szervezet székházában tartott tegnapi sajtótájékoztatón. A közösségi összetartozás legfőbb elemei a hagyomány és az anyanyelv, éppen ezért a hétvégi találkozó szervezői ajánlásukban arra kérik a világtalálkozó résztvevőit, hogy tekintsék át: az anyaország milyen módon védheti és támogathatja a külföldön élő magyarság kultúráját, anyanyelvét és hagyományait. Az MVSZ Anyaországi Régiójának elnöke, Kurucz Gyula kifejtette: az anyanyelv ápolása országhatáron belül épp oly fontos feladat, mint azon kívül. Az elmúlt években tapasztalt „nyelvrombolást” meg kell állítani, s ebben az elektronikus és írott sajtóra jelentős feladatok hárulhatnak. A napilapok, a televíziós és rádiós csatornák hétköznapi nyelvhasználata példa az egész nemzetnek. A hétvégi rendezvényt az Illyés Közalapítvány támogatásával az MVSZ Anyaországi Régiója, valamint az 1300 hazai és mintegy 600 külföldön élő professzort tagjai között tudó Magyar Professzorok Világtanácsa szervezte. (horváth) Helybenjárás Koszovóban A NATO már a jövő héten kész az akcióra Ha Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök nem tartja tiszteletben a Koszovóról kötött megállapodást, már a jövő héten megindulhat a NATO katonai akciója szerb célpontok ellen - jelentette ki Richard Holbrooke, a jugoszláv vezetőkkel tárgyaló amerikai megbízott. Szerbia és Jugoszlávia a koszovói albán „terroristák” provokációi ellenére is határozottan elkötelezte magát a válság politikai eszközökkel történő megoldása mellett - hangsúlyozta Szlobodan Milosevics Wesley Clarkkal, a NATO európai erőinek főparancsnokával folytatott keddi találkozóján. Clark a Jugoszláviával szemben támasztott ENSZ-követelések - a harcok beszüntetése, csapatkivonás, menekültek hazatérésének lehetővé tétele, párbeszéd a koszovói albánokkal - teljesítésére figyelmeztette a jugoszláv elnököt. A válság dúlta dél-szerbiai tartományból az elmúlt napokban több hír érkezett a szerb belbiztonsági erők és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) összecsapásainak felújulásáról. A szembenálló felek egymást vádolják a harcok kirobbantásával. Szerb források szerint folyamatban van az alakulatok visszavezénylése, míg az albánok szerint újabb egységek érkeznek a tartományba. Az ENSZ-ben, a délszláv ügyekben „összekötő csoportként” működő hatalmak megbeszélésein orosz ellenkezés, miatt egyelőre nem sikerült közös álláspontot kialakítani egy újabb, Koszovóval kapcsolatos BT-határozathoz. Tegnapi zárt ülésén a Hornkormány belügyminiszterének meghallgatásával folytatta munkáját a parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága. Kuncze Gábor meghallgatását azért indítványozta a bizottság, hogy megbizonyosodjon róla: tudott-e a volt miniszter Boros Tamás videovallomásáról. Boros Tamás - a július 2-ai Aranykéz utcai merénylet során megölt vállalkozó - egy tavaly videóra felvett vallomásában arról beszélt, hogy Pintér Sándor, korábbi országos rendőrfőkapitány, egy gyilkossági kísérlet helyszínén bizonyítékokat tüntetett el.-Tudtam a Boros-féle vallomás tartalmáról - nyilatkozta Kuncze Gábor, miután kijött a bizottság zárt üléséről. - Boros Tamás vallomását ügyészek és rendőrök jelenlétében vették fel. ők folytatták le a vizsgálatot - közölte az SZDSZ frakcióvezetője.-Tudtam arról is, hogy Boros Tamás milyen vádakkal illeti Pintér Sándort, aki akkor már magánszemélyként tevékenykedett - nyilatkozta a volt belügyminiszter. - Ám nem feltételeztem Pintér Sándorról, hogy tárgyi bizonyítékokat eltüntetett, vagy kicserélt volna. Később sem kerültek elő olyan bizonyítékok, amelyek ezt támasztották volna alá. A bizottsági vitából arra a következtetésre jutottam, hogy ebben az ügyben szavahihetőségi problémával állunk szemben, amelyben nekem nem kell véleményt nyilvánítanom - szögezte le a politikus. Duna-védelmi konvenció '«i TPrrílrrTTT»Yrí77 ^ ^ pten-----------------------------------------------Ma életbe lép a Duna védelméről és állagmegőrző hasznosításáról szóló egyezmény, amelyet Ausztria, Horvátország, Csehország, Németország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és az Európai Unió ratifikált - áll az ENSZ bécsi sajtószolgálatának tegnapi közleményében. A Duna-védelmi konvenció fő célja, hogy aláírói „minden rendelkezésre álló jogi, közigazgatási és műszaki intézkedéssel hozzájáruljanak a Duna és a hozzá tartozó vizek meglévő környezeti és vízminőségének fenntartásához, valamint javításához” - fogalmaz a dokumentum. Ehhez hozzátartozik a felszíni vizek és a talajvíz minőségének javítása, ésszerű hasznosítása, a folyó mellett és környékén található szennyező források kiiktatása, valamint annak megakadályozása, hogy a Dunába jutott mérgező anyag eljusson a Fekete-tengerig. A konvenció legfőbb döntéshozó szerve, a nemzetközi bizottság első tanácskozását október 27-e és 29-e között Bécsben az ENSZ-városban tartja, s a soros elnökséget elsőként egy éven keresztül Ausztria látja majd el. Ä konvenció szellemében épült ki és kezdte meg működését 1997 áprilisában a Dunavölgyi regionális riasztó rendszer, amely révén a Dunán bekövetkezett szennyezésről azonnal értesítik a folyó menti országokat.
