Petőfi Népe, 1998. szeptember (53. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-08 / 210. szám

Kalauz kezdőknek és profiknak Megoldásra vár a Homokhátság vízellátásának utánpótlása Aszály idején szomorú képet mutat a táj. Érdekes előadássorozat hang­zott el a megyei agrárkamara és a Kecskeméti Agrometeo­rológiai Obszervatórium ren­dezvényén pénteken Kecske­méten, a Tudomány és Tech­nika Házában. A hagyomá­nyos regionális konferencián a szakemberek ezúttal arra a kérdésre keresték a választ: változik-e éghajlatunk? A vá­lasz igen, a hőmérsékletválto­zás és a csapadék csökkenése kimutatható. Ez el kell gon­dolkodtassa az agráriumban tevékenykedőket. A Homok­hátság vízháztartásában mu­tatkozó tendenciákat Novák János, a Kecskeméti Agrome­teorológiai Obszervatórium vezetője elemezte.- A Homokhátság vízház­tartása gyökeresen megválto­zott - foglalta össze lapunk­nak előadása lényegét Novák János. A hetvenes évek óta nagymértékben csökkent a ta­lajvíz szintje. Az évtized vé­géig nőtt a terület vízbevétele, utána a növekvő hiány szaka­sza következett. A Duna-Ti- sza köze átlagos talajvízszintje valaha 2,5-3 méter volt, amely több mint 5 méterrel húzódott lejjebb az utóbbi időszakban. (1985-86-tól áll fenn ez az ál­lapot.) A gyökérzóna vízház­tartásához jelentős mértékben járult hozzá a 2,5-3 méteres szint idején a talajvíz. Az utóbbi évtizedben az altalaj és a feltalaj vízháztartása külön vált egymástól. Mivel a talaj­víz - utánpótlás hiányában - mélyre húzódott, a mezőgaz­dálkodásban csak a csapa­dékra lehet számítani. Azon­ban ennek a mennyisége csökkenő tendenciát mutat a sokéves átlaghoz viszonyítva.- A kedvezőtlen állapot ki­alakulásának több oka van - mondta Novák János. - A csa­padék csökkenő mennyiségén kívül a célszerűtlenül alkal­mazott agrotechnika is bese­gített. Egyes vízkészletek ok­talan elvezetése szintén hiba volt. Az aszályos években komoly vízhiányok mutatkoz­nak a homokhátsági talajok­ban. A csapadék fogyásának üteme egyre több gondot okoz. Az utóbbi évek ugyan nem voltak a legrosszabbak a növénytermesztés számára, de nem lehet arra következtetni, hogy ez most már mindig így lesz. A viszonylag több csapa­dék az éghajlati változékony­ság fogalmába tartozik. Az aszálytűrő növényekre szük­ség van a területen, de ezek igazi, teljes megoldást nem jelenthetnek. Hiszen a hagyo­mányos termelési struktúrát gyökeresen, egy csapásra nem lehet megváltoztatni. Csakis a vízháztartás javítása, az után­pótlás jelenthet megnyugtató megoldást a problémákra - vélekedett Novák János, az agrometeorológiai obszerva­tórium vezetője. A. T. S. Törvenysertesek sorozatát követték el a Holt-Tisza-ág magánosításakor Mint arról korábban már beszá­moltunk, a szikrai Holt-Tisza-ág magánosításításának törvényte­lenségéről - még a Hom-kabinet idején - Lezsák Sándor ország- gyűlési képviselő tájékoztatta a legfőbb ügyészt, egyúttal kérte az ügy mielőbbi kivizsgálását. A vizsgálatokat elvégezték, és megállapították, hogy a holtág privatizációja valóban törvény- sértő volt. Erről levélben tájé­koztatták a honatyát. A levél szerint azonban az ügy időköz­ben elévült, ezért a törvényes­ség helyreállítása is elkésett. (Információink szerint jelenleg a holtág jelentős része egy dunán­túli és egy kecskeméti házaspár tulajdonában van. A védett terü­letet felparcellázták, fáit meg­ritkították.) Az Orbán-kormány beiktatása után Lezsák Sándor újabb vizsgálatot kért, ezúttal a Miniszterelnöki Hivataltól. Az újravizsgálás során ismételten megállapították: a holtág terü­leteit valóban törvénytelenül privatizálták. Balsay István államtitkár sze­rint a bonyolult eset szálai az 1992. előtti időszakra nyúlnak vissza. Akkor kezdődött ugyan­is az a sajátos folyamat, mely­nek során egyes emberek sa­játjukként kezelték a környék állami tulajdonú vízfolyásait, földterületeit, melyeket a má­sodik kárpótlási törvényt köve­tően meg is szereztek. Az államtitkár elmondta: pá­lyafutása során még nem talál­kozott hasonló jelenséggel. Ép­pen ezért furcsállja, hogy az idő­közben eltelt hat év során a kör­nyező települések önkormány­zatai egyszer sem jelezték a tör­vénytelen magánosítást, és nem nyújtották be igényüket a terü­letekre, holott erre törvény adta joguk volt. (Több törvény is ren­delkezik a holtágak védelméről és a holtágakhoz tartozó föld- sávok szabadon hagyásáról, il­letve tulajdonjogáról.) Balsay István úgy véli, a te­rület, melyet egyébként egy sor törvény véd, minél előbb vissza kell kerüljön az állam tulajdonába. Annál is inkább, mivel a szikrai Holt-Tisza-ág közelében egy sor olyan védmű található, melyek a környék biztonságos gazdál­kodását szolgálják. A szövevényes ügy megol­dása érdekében azt tervezik, hogy a megyei hatóságok be­vonásával megvizsgálják, mi­lyen - feltehetően - téves be­jegyzések és törvénysértések történtek a kárpótlási eljárások során, melyek eredményeként „nulla” értékre becsült, való­jában nagyon is értékes terüle­tek kerültek magántulajdonba. A halászati, illetve a terület használatával kapcsolatos jo­gok helyreállítására a tulajdon­jog rendezése után kerül sor. Ekkor döntenek az ügy jóhi­szemű károsultjainak kártéríté­séről is. Mivel a szikrai Holt-Tisza- ág ügye sokakat érint, fejle­ményeire hamarosan ismét visszatérünk. Szász A. 500-650 forint az aszúszemek kilójáért A várhatóan jelentős aszúkép­ződés miatt a Tokaj Renaissance (a Tokaji Nagyborok Egyesü­lete) már most meghirdette a felvásárlási árait. A tizenhét, főként külföldi - angol, német, spanyol, francia, portugál, dél-afrikai - céget tö­mörítő egyesület vezetői hétfőn Tokajban tartott sajtótájékozta­tójukon bejelentették, hogy az idén 7-8 ezer mázsa első és má­sodosztályú aszúszem felvásár­lását tervezik. A minőségtől függően 500-650 forintot fi­zetnek kilójáért. Mint Egyedi András, az egye­sület ügyvivője elmondta: a ko­rai meghirdetés célja, hogy a hegyaljai szőlőtermelők már a szüretre készülés időszakában biztonságosan kalkulálhassanak a bevétellel, nyugodtan várják meg a legalkalmasabb időpon­tot, tehát a hegyaljai hagyomá­nyoknak megfelelően - csak október második felében, Si- mon-Juda napján - kezdjék meg a szüretet. Ha korábban látnak hozzá ehhez az őszi munkához, akkor a szőlők nem tudják elér­ni a tokaji borokhoz törvény­ben is előírt szőlőminőséget. Raktárkészletre termeltek a konzergyárak Leállt a kiszállítás az orosz piacra (Folytatás az 1. oldalról.) Húszmillió dollár értékben szál­lítottak augusztus óta magyar cégek konzervipari terméket az orosz piacra, ezek ellenértéké­nek egy része már lejárt követe­lés. Galambos József, a Magyar Konzervgyártók Szövetségének titkára szerint ezek a pénzek ak­kor sem folynak be, ha az orosz kereskedők rendelkeznek bizo­nyos tartalékokkal, és hajlandó­ságot mutatnának a fizetésre, mert a bankok nem utalnak Ma­gyarországra. Számításaik sze­rint a raktárakban rekedt áru ér­téke év végéig elérheti a 100 mil­lió dollárt. Csemus Tamás, a nagykőrösi konzervgyár vezér- igazgatója azt is elmondta, hogy az orosz piacra szánt árufélesé­gek (pl. zöldborsó, uborka) ter­melését szinte teljes egészében befejezték, az alapanyagot tehát felvásárolták, és a beszállítók­nak jelenleg még fizetni tudnak. Mivel a kiszállítás leállt, nem le­het tudni, hogy az áru meddig marad készleten. Jelenleg folyik még az eredetileg orosz piacra szánt paradicsom feldolgozása. Csemus Tamás szerint a vál­ság sokkal nagyobb, mint amennyire eddig a közvéle­ményben tudatosodott. Ha nem kap az ágazat sürgős állami se­gítséget, tönkremehet, és új tu­lajdonosok kezére juthat az egész magyar konzervipar. S mire az orosz piac újra erőre kap, addig elfoglalhatják a he­lyünket olyan országok beszállí­tói, amelyek vállalkozói tőkee­rősebbek, és nagyobb állami se­gítséget kapnak. Ez pedig a ma­gyar konzervgyáraknak szállító termelők ezreit - s az ő agro­technikai szállítóikat - hozná lehetetlen helyzetbe. Bálái F. István Összhangot kell teremteni a vezető ágazatok között A mezőgazdaságban a gyors megoldásokat követelő tűzol­tómunka mellett egyúttal az ága­zat hosszú távú stratégiai terveit is ki kell dolgozni. Ezen belül az egyik fő hangsúly a növényter­mesztés és az állattenyésztés közötti összhang megteremté­sén van - jelentette ki Torgyán József, földművelésügyi és vi­dékfejlesztési miniszter hétfőn Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem 78. évnyitóján. Kifejtette: az ágazat fellendí­tésére új dimenziókban kell gondolkodni. Szakítva a koráb­bi gyakorlattal célszerű elérni, hogy ne csupán energiafaló szektora legyen a gazdaságnak, hanem energiatermelésre is be­rendezkedjen. Példaául a napra­forgó- és a repceolaj mezőgaz­dasági gépek meghajtására al­kalmas lehet, vannak is már ilyen technológiák, egyelőre azonban ezeknek az új üzem­anyagoknak az előállítása drá­gább, mint a benzin. Megfelelő adópolitikával azonban kifize­tődő lehet ezeknek az új üzem­anyagoknak a gyártása, s ki le­hetne váltani az évi 7 milliárd dollár energiaimport egy részét. A megnyitót követő sajtó- tájékoztatón Torgyán József utalt rá, hogy az orosz válság ne­héz helyzetbe hozta a keleti or­szágrészek konzerv-, baromfi és húsüzemeit, amelyek a pénz­ügyi krach miatt nem tudják orosz exportjukat teljesíteni, így az üzemeknek nyersanyagot be­szállító gazdák is bajba kerültek az áruátvétel szünetelése miatt. Mindez láncreakcióként nehe­zíti a mezőgazdaság helyzetét. Kérdésre válaszolva Torgyán József utalt rá: a tárca vezetését ért szakmai bírálatok elsősorban arra vezethetők vissza, hogy az FVM törekvése szerint most nem az állami támogatásokat kiügyeskedő szűk körű lobbyér­dekek érvényesülnek, hanem a termelésben nagy áldozatokat vállaló, nehéz helyzetben élő gazdák tömegeit igyekszik a minisztérium helyzetbe hozni. Hannoverben mutatták be a CeBit Home multimédia- és számítástechnikai vásáron a Sony cég Vaio 505G laptopját. A termék mindössze 2,4 centiméter vastag. feb-reuters BSE a juhokban is? Éles vita robbant ki hétfőn a brit farmerszövetség és a kor- I mány marhakórügyi bizottsá- ( gának egyik vezető profesz- szora között, miután ez utóbbi ' a londoni rádióban kijelen­tette: „van némi esély arra”, j hogy a brit marhatenyésztést a I tönk szélére sodró agysorva- I dásjárvány (BSE) kórokozója a juhállományban is megje- I lent. Nagy-Britanniának sok j milliárd font kárt okozott a marhaexportjára kirótt teljes, I és a mai napig érvényes EU-ti- lalom. Az embargót két éve | azért hirdette meg a brüsszeli bizottság, mert a BSE-járványt vizsgáló brit kormányzati I szakértők bejelentették: eset- | leg a marhakórral fertőzött állatok húsának fogyasztása I okolható a hasonló, leépülé­si ses tünetekkel járó, gyógyít­hatatlan emberi betegség, a Creutzfeldt-Jakob szindróma | egy újonnan felfedezett válfa­jának terjedéséért. Királyverte euro II. Albert belga király szemé- I lyesen verte hétfőn az ország első euroérméit, egy egycen- test, egy tízcentest és egy egyeuróst. E hárommal együtt 1 Belgiumban összesen három­ul illiárd érmét gyártanak | 2002-ig, amikor fizikai való­jában is forgalomba hozzák a közös európai pénzt. Tizenegy európai nemzet közös pénze az Európai Unió állam- és kor- | mányfőinek májusi döntése i alapján már jövő januárban bevezetésre kerül ugyan, de az érmék és a bankjegyek előállí­tásával járó technikai nehézsé­gek miatt eurók fizikailag csak három évvel később jelennek } meg a kasszákban és az állam- | polgárok zsebében. Addig a jelenlegi pénzt használják az j emberek, euróként forgatva. Exportnövekedés a kávépiacon J Meglódult az idén nyáron a ká­véexport - jelentette az ICO, | a kávétermelők szervezete, de I azt nem közölte, hogy a keres- I let hirtelen növekedése meny­nyiben kapcsolódik a tavalyi- i | tói eltérő árakhoz. A növeke- | dés a múlt év azonos hónapjá­hoz viszonyítva 26 százalékos volt, ugyanakkor az idén júli­ussal zárult egy év alatt keve- sebb, mint 75 millió zsákot (60 | kiló) szállítottak a nagy terme- | lök külföldre, miközben egy 5 évvel előtte 83,5 millió zsák , volt az exportált mennyiség. Máshol építkezik a Perion A Perion Akkumulátorgyár Rt. j hétfőn értesítette az Észak- j magyarországi Kömyezetvé-1 delmi Felügyelőséget, hogy ; eláll korábbi szándékától, s j nem építi fel a tokaj-hegyaljai i Monokon használtakkumulá- I tor-feldolgozó és -újrahaszno- | sító üzemét, amelyben félezer ember kaphatott volna mun- I kát. Ismeretes, hogy a kömye- 1 zetvédők, bortermelők tilta­koztak az üzemtelepítés ellen. Máris több település, így Ózd, Kazincbarcika, Ároktő, Felső- dobsza jelentkezett, hogy he- : lyet adna a több mint kétmil- I liárd forintos beruházásnak. Reaktorok Ukrajnának Francia ipari körök képviselőiI I azt javasolják Ukrajnának, ( hogy egy francia-német fej- » lesztésű atomreaktor legyen a jövőbeni ukrajnai atomenerge- f tikai ágazat alapreaktora - je- j lentette az ukrán energiaügyi j miniszterhelyettesre hivat­kozva hétfőn az Unian hír- I iroda. A két francia és egy né- | met cég által kifejlesztett reak- | tor felhasználását állítólag két 1 éven belül engedélyezik. Szerkeszt!« A. Tóth Sándor I ;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents