Petőfi Népe, 1998. szeptember (53. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-29 / 228. szám

1998. SZEPTEMBER 29. 11. OLDAL ELŐTÉRBEN AZ AGRÁRGAZDASÁG Zajlik a szüret a megyében A gondos növényvédelem nagy szerepet játszott idén a termés alakulásában. Verhetetlen fűszerpaprikánk Zajlik a szüret a megyé­ben. Egyelőre a fehér faj­tákat szedik. A mennyi­séggel elégedettek a gaz­dák, a minőség közepes­nek ígérkezik. Az árak a tavalyiaknál is lejjebb szálltak, aki szőlőként ér­tékesíti a termést, ráfizet. A zweigeiltet szedik Hajóson Megviselte a szőlőt az augusz­tusi forróság és a szeptemberi bő csapadék is, ezért sokan a rothadást megelőzve kezdtek szüretelni. Elsősorban a vé­kony héjú fajtákat kellett a tech­nikai érettség előtt leszedni - értékel Mayer Ferenc hajósi hegybíró. Négyszázhúsz hektá­ros területük harmadán fehér szőlő található, ami jobban megsínylette az időjárást. A nagyüzemi méretekben terme­lőknél a cserszegi 17 cukorfok körüli eredményt mutatott. Ter­mészetesen aprólékos munká­val, nagy odafigyeléssel művelt szőlőben ennél a fajtánál is ér­tek el 20 fokot. Kedvezőbb kilá­tásokkal kecsegtetnek a kék faj­ták. Jelenleg a zweigeltet sze­dik, a viszonylag egészséges termés 17 fok körül mozog. Mayer Ferenc szerint a kékfran­kos és a cabernet most kezdődő szüretelése biztató, kedvező időjárás esetén remélik a minő­ségjavulást. Összegezve el­mondható, a termés mennyisé­gében jó, minőség tekintetében pedig jó közepes év az idei. Elkeseredett fehértóiak Kunfehértón mintegy 200 hektárnyi szőlőterület van, amelyből 170 hektár körüli ül­tetvényen több mint 250 sző­lősgazda gazdálkodik. Régi, nagy hagyománya itt nem volt a szőlőtermesztésnek, a halasi Állami Gazdaság szervezésé­ben a '80-as években hat szakcsoportot telepítettek. Ek­kor alakultak ki a ma is jel­lemző háromezer négyzetmé­teres parcellák. Rengeteg olyan szőlőtulajdonos van, aki csak egyetlen parcellán termel, s csak kevesen gazdál­kodnak egy hektárnál na­gyobb területen. A községben nem jellemző a saját feldolgozás, mert nin­csenek berendezkedve erre a kisparcella-tulajdonosok, ezért mindenki szőlőként pró­bálja a termést értékesíteni. A megye más területeihez ha­sonlóan itt is kimagasló az idei termésmennyiség. Az idő­járás azonban nem kedvezett, így a minőség már kívánniva­lókat hagy maga után. Pilla­natnyilag a chasselas, az ottonel muskotály és a zalagyöngye fajták szüretelé­se folyik. A felvásárlás folyamatos, az árak azonban még a tavalyinál is alacsonyabbak 2-3 forinttal. A legtöbb pince nem egyszer­re, hanem két-három részlet­ben fizet, így a termelők eh­hez a kevés pénzhez is - jó esetben - csak karácsony kör­nyékén jutnak hozzá. A gaz­dák elkeseredettek, több ter­melő a még le nem.szüretelt terméssel együtt árulja a sző­lőterületét. Olyan áron kínálják, mint amit pár évvel ezelőtt még ter­més nélkül elkértek az ültet­vényekért. A művelési költsé­gek évről évre emelkednek, a szőlő ára pedig idén körülbe­lül a négy évvel ezelőtti szin­ten áll. Mérai Imre, kunfehértói hegybíró véleménye szerint at­tól azért nem kell tartam, hogy az idei szüret után tőkén marad a szőlő, azonban nyereséget sem tudnak elérni a szőlősgaz­dák. Még mindig nagyok a borkészletek? Kiskunhalas környékén a ter­mésmennyiség több, mint az előrejelzés volt, viszont a cukor­fok elmarad a tavalyitól. A ter­melőket tájékoztatták, hogy ne siessék el a szüretet, mert figye­lemmel az időjárási előrejelzés­re, javulhat a minőség. Áz átvételkor a felvásárlók többsége csak egy kis részét tudja kifizetni az átvételi árnak, így a termelő két vagy három részletben kapja meg a termés árát, ami nem kedvező. Mint megtudtuk, a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa szorgal­mazza a felvásárlók számára a kedvezőbb hiteleket. Jelenleg gondot jelent az is, hogy még mindig nagyok a készletek, mert az exportlehetőségek nem alakultak kedvezően. Kiskunmajsán színeset nem vesznek Kiskunmaj sáról a szőlőfelvásár­lásról és a szüret állásáról Ke­resztesi Ilona hegybíró adott tájékoztatást: A fehérszőlővel nincs gond, mert helyben felvásárolják, amennyi termett. Sok kisterme­lőnek van többfajta szőlője, il­letve színes is. Ez utóbbival gond van, mert ebből nincs he­lyi felvásárlás. Tíz mázsa alatti mennyiséget szállítani sem ér­demes, mert a szállítás drága. Az időjárás nem akadályozta eddig a szüretet. Ami gond je­lentkezett, hogy a fehérszőlő árát alacsonynak tartják a gaz­dák, a színes szőlőt pedig nem tudják helyben eladni. A kistermelők információk­hoz juthatnak a hegybíró iro­dájában. Ha van olyan termékünk, amely hitelesen magyar, és a világpiacon hosszú távon verhetetlen, akkor az a fűszerpaprika. Az el­következő 3-5 évben is­mét 13-15 ezer tonnára növelhető hazánkban a fűszerpaprika-őrlemény termelése - mondta La­katos lajos, az Országos Fűszerpaprika Termékta­nács elnöke múlt pénteki budapesti sajtótájékozta­tóján. Most hogy 15 évet tudhatnak maguk mögött, a kalocsai Pap­rika Napok szervezői az alka­lomhoz illő kiadványban né­hány, eddig csak üzleti körök­ben ismert adatot is közöltek, így például dr. Márkus Ferenc nemesítő, az idén önállósult Kalocsai Fűszerpaprika Ku­tató-Fejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója Kalocsa aranya cí­mű írásában említést tesz ar­ról, hogy a hazánkban megter­melt paprikának 50-60 százalé­kát exportáljuk. Dr. Berta Zol­tán tollából megtudjuk, hogy napjainkban a világpiacon 40- 50 ezer tonna fűszerpaprika őrlemény kel el évente. Ebből hazánk 12-13 ezer tonnát állít elő, mintegy 6-7 ezer hektáron. Tehát mi termeljük a világ pap­rikaszükségletének egynegye­dét. Ennek csaknem felét ma­gunk fogyasztjuk el. Mégis vi­lágelsők vagyunk, mert ökoló­giai adottságaink (a talaj és a mikroklíma) biztosítják a pá­ratlanul magas színezőanyag­tartalmat, az utolérhetetlen ízt, zamatot és aromát. Ehhez pá­rosult az idén megszerzett Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete az év első felében 51 260 Ft volt, amely megközelítően egyötöddel ma­gasabb, mint az előző év janu­ár-június hónapjainak átlaga. A fizikaiak valamivel több mint negyvenezer forintja nem érte el a szellemiekének a hattize­dét, bár dinamikáját tekintve nem volt számottevő eltérés a két állománycsoport bruttó ke­resetének emelkedése között. A különféle vállalkozásoknál dolgozók közül a jogi személyi­ség nélküli gazdasági (közkere­seti és betéti) társaságoknál és a szövetkezeteknél alkalmazot­tak bruttó átlagkeresete emel­kedett a legnagyobb mértékben (29, illetve 24%-kal). Ez azon­ban csak a meglévő kereseti kü­lönbségek némi enyhítését tet­te lehetővé, mert az előbbiek keresetszintje még mindig csak a nemzetgazdasági átlag nem nemzetközi ISO 9002-es minő­ségbiztosítási tanúsítvány. Idén már eszerint állítják elő a kalocsai Rubin márkanévvel forgalomba kerülő fűszerpap­rikát. Ugyancsak 1989-től 4 új fajtá­val bővült a választék. Ezek a Csárdás, a Remény, a Zuhatag és a Folklór, melyek jövőre ke­rülnek termesztésbe. Az 1917 óta folyó nemesítés 1992 után már olyan, betegségeknek el­lenálló fajtákat eredménye­zett, amelyeket a bioter­mesztésben lehet alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy egyrészt jelentősen csökkennek a szán­tóföldi vegyszerfelhasználás költségei, másrészt olyan mi­nőségi ugrást érünk el, amely­egészen kétharmada, de az utóbbiaké is mindössze 87%-a. Az alkalmazottak az év első felében nettó keresetként ha­vonta átlagosan 36 403 Ft-ot, az egy évvel korábbinál 19,4%-kal többet vihettek haza különféle családi és személyes kiadásaik fedezésére. Az első negyedév­ben tapasztalt reálkereset-nö­vekedéshez képest a nettó kere­setek a második negyedben nem követték az infláció üte­mét, mert a január-március hó­napokban mért 3,9%-os vásár­lóerő-emelkedéshez viszonyít­va a 16,2%-os infláció mellett a féléves érték csak 2,8%. A nettó keresetek vásárlóértéke a fizi­kai foglalkozásúaknál valami­vel mérsékeltebben (2,2%), a szellemieknél pedig némileg ezt meghaladóan (3%-kal) emelkedett. Csőszné Seres Ilona KSH megyei igazgatóság lyel minden vetélytársunkat megelőzhetjük. A családok ál­tal termesztett és kézzel sze­dett nyers paprikának 70 szá­zalékát vállalják fel a szárító- és őrlemény-előállító üzemek. Hazánkban a termesztést két jelentős integrátor végzi: a szegedi régióban a hódmező­vásárhelyi Gorzsa Rt., a pusz­taszeri Hétvezér és a szegedi Új Élet szövetkezet. A kalocsai régióban a fajszi Kék Duna, a szabadszállási Róna és a mezőkéri Táncsics képezi a másik integrációt. A feldolgo­zás 12, teljes egészében ma­gyar tulajdonban megmaradt cégben történik, azonos minő­ségi követelmények szerint. Király László Védjegyet a dinnyének Európa Védjegyre pályázik két hagyományos Heves megyei termék, a csányi dinnye és a boldogi piros paprika - tájé­koztatta a sajtót Simon Attila hatvani gazdajegyző, az Euró­pai Fiatal Gazdák Szövetségé­nek alelnöke. Mint elmondta: az unió a hagyományos érté­keket és élelmiszereket össze­gyűjtő és népszerűsítő, úgy­nevezett EUROTERROIRS programja keretében összeál­lítja a hagyományos és ugyan­akkor a termelési kultúra fej­lődése és helyzete szempont­jából is értéket képviselő élel­miszerek listáját. E lajstrom­nak az előzetes becslések sze­rint 4000 tétele lesz. A kezde­ményezés hátterében az a ta­pasztalat áll, hogy az EU-tag- országok lakosságának élel­miszerfogyasztásában egyre nagyobb szerepet kapnak a különleges, tájjellegű termé­kek. A paprika napok idén is igazi ünnep volt Kalocsán. Alkalmazotti keresetek Bács-Kiskun megyében Megkezdődött a cukorgyártás Az idei almatermés hatvan százaléka étkezési minőségű Félidejénél tart az almaszüret, várhatóan a tavalyihoz hason­ló mennyiségű, azaz mintegy 500 ezer tonnányi almát taka­rítanak be az ültetvényekről az idén - közölte Jakab Ferenc, az Alma Terméktanács soros elnöke a napokban a sajtóval. A szakember elmondta: a le­szedett alma mintegy 60 szá­zaléka felel majd meg az étke­zési minőségnek. Ezt azonban rendkívül nehéz lesz értékesí­teni, mivel az exportpiacok mind keleten, mind nyugaton bezárultak a magyar termékek előtt. A magyar alma eladását Oroszországba, illetve a FÁK országokba a fizetési bizony­talanság, a többletvám, vala­mint az ukrán tranzitdíj aka­dályozza. Az EU piacaira pe­dig csak a legjobb minőségű almákat lehet kivinni, ebből viszont keyés van. A belföldi fogyasztás is a korábbi évek fogyasztásának felére, harma­dára esett vissza. Ez évente 14- 15 kilogrammos almafogyasz­tást jelent fejenként. így itthon mintegy 100-120 ezer tonná­nyi étkezési almát lehet elad­ni. Már az nagy segítség lenne a termelőknek, ha a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ígéretéhez híven rendeletben is megjelenne az étkezési alma 35 forintos kilo­grammonkénti garantált felvá­sárlási ára - hangsúlyozta Ja­kab Ferenc. Ez csaknem dup­lája az ipari célokra alkalmas­nak minősített alma felvásárlá­si árának. Jelenleg ezért az almáért mintegy 18 forintot fizetnek kilogrammonként az átvevők annak ellenére, hogy az állam a vételt hat forinttal támogatja kilogrammonként. Ez az ár há­rom forinttal kevesebb a múlt évinél. Jelenleg az étkezési al­máért minőségtől és fajtától függően 35-70 forintot adnak a vevők. A 110. cukorrépa-feldolgozási kampány kezdődött hétfőn a francia Eridania Beghin-Say konszern többségi tulajdoná­ban lévő Szerencsi Cukorgyár Rt.-ben. Az idén 57 ezer tonna cukor gyártását tervezi az 1991- ben privatizált szerencsi gyár. Ezt a mennyiséget 440 ezer tonna cukorrépából állítják elő, amelyet hajdúsági, borsodi és szabolcsi termelőktől vásárol­nak fel. Pokol Balázs vezérigaz­gató szerint a gyárral szerződé­ses kapcsolatban álló termelők a répa beszállítása után néhány héten belül megkapják a vétel­árat. Átlagosan minden tonna répáért 57,5 kilogramm kris­tálycukor árát fizetik, de ez kü­lönböző ösztönzőkkel, minő­ségi felárral több is lehet. Mazda nyílt napokat rendeztek a kecskeméti Mazda Daki márkaképviselet­nél a hét végén. A premieren a kompaktosztály új csúcsmodelljét, a megszépült 323-ast csodálhatták meg az érdeklődők. A bátrabbak ki is próbálhatták az új modellt. FOTÓ: BANCZIK RÓBERT

Next

/
Thumbnails
Contents