Petőfi Népe, 1998. szeptember (53. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-22 / 222. szám
A PN-Kalauz vendége A hegybíró fordulatra vár Félegyházán minőségi fajtákat termesztenek Selb László (55 éves) a kecskeméti kertészeti főiskola szőlőbor-gyümölcs szakán végzett. Később üzemszervező szakmérnöki diplomát szerzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Jelenleg a kiskunfélegyházi hegyközség hegybírója. Nyugat-európai tapasztalatai alapján az a meggyőződése, hogy az ágazatnak a kisüzemi borászkodás felé kell tartania. Szakadatlanul esik az eső, amikor Selb Lászlóval beszélgetünk. A hegyközségben hivatalosan ma (szeptember 17- én) kezdődött a szüret. Vagyis csak kezdődött volna, ha nem esik. Papíron 270 hektár szőleje van a hegyközség 174 tagjának. A valóságban 170 hektárt művelnek. A többi már vagy kipusztult, vagy kis parcellák formájában szétszóródik a tanyavilágban. A hegyközségnek 9 felvásárló tagja van, a többi betéti társaság, szövetkezet, de a magángazdák vannak túlsúlyban.- A cserszegi fűszeressel kezdjük a szüretet - mondja a hegybíró. - Ez a legjelentősebb a fajtáink közül. Bebizonyította, hogy az Alföld fő fehérboradó fajtája lesz. Megbízható a termésmennyisége, kiváló az illatanyaga és a savtartalma. A másik fő fajta nálunk a kékfrankos. Az itteni mikroklímának köszönhetően szinte minden évben kiváló színanyaggal, cukortartalommal szüretelhetjük. Egyébként a hegyközség területén kizárólag minőségi bort adó fajtákat, musSelb László hegybíró. kotályt, traminit, furmintot, hárslevelűt, olaszrizlinget termesztünk.- Milyenek az idei terméskilátások?- Mennyiségre több lesz a tavalyinál, de a minőségben nem számítok kiugró eredményre. Az időjárás nem kedvezett a cukorképződésnek. Tavaly ilyenkor a cserszegi 18 fok felett volt, most alig 16 fölöttit mértünk tegnap.- Egészségesek még a fürtök?- Igen. A fajtáink vastag hé- júak, ezért nem repedeztek még ki a sok eső hatására sem. De az egészségességben nagy szerepe volt a sikeres növény- védelemnek, amit a hegyközségben, a talajműveléssel e- gyütt, az Agroszolg betéti társaság végez. Nem tapasztalunk szürkerothadást.- Milyen árakat kínálnak errefelé a felvásárló pincészetek?- Több árajánlatot is kapott a hegyközség. Sajnos az árak, főként a fehérszőlők esetében, alacsonyabbak a tavalyiaknál. Még a termelés költségeit sem fedezik. Jó lenne már végre elérni, hogy a szőlőárban benne legyen a befektetett munkabér, az anyagköltség és az amortizáció. Ez lenne annak a feltétele, hogy az Európai Unióba való csatlakozáskor legyen akkora szőlőterület az országban, amekkorával elkerülhető a behozatal. így ugyanis nem lesz pénzük a gazdáknak új telepítésekre. Selb Lászlónak négy hektár szőleje van. Cserszegi, olasz- rizling és kékfrankos fajtából. Korábban szőlőként értékesítette a termést, de tavaly borászkodni kezdett. S az alföldi borok versenyén mindjárt aranyérmes lett a kékfrankosa, de gyorsan hozzáteszi: Csen- desné Veronka segített neki.- Sok nálunk, Magyarországon a szőlőfajta, ami, ha minőségiekről van szó, nem feltétlen hátrány - vélekedik a kiskunfélegyházi hegybíró. - Sokféle a talaj, sokféle a mikroklíma is. Nyugat-európai tapasztalataim azt sugallják, hogy a hazai borágazatnak a kisüzemi borászkodás felé kell tartania. Én magam is azt szeretném elérni, hogy borként értékesíthessem a termést, adom mellé a nevem és garantálom a magas minőséget. A. Tóth Sándor Szüreti napok Kecskeméten Mindenütt, ahol Szőlőt termesztenek, a szüret kiemelkedő fontosságú munka. Ekkor derül ki, hogy a folyton változó, gyakran veszélyes időjárás miként hatott a szőlő termésére; a mennyiségre és a minőségre. Jeles személyiségeknek köszönhető, hogy már évszáza dokkal korábban különös fontosságot tulajdonítottak a szüreti események följegyzésének. A hatalmas adatmennyiség éghajlat- és kultúrtörténeti értéke egyre inkább kibontakozik a rendszerezés és feldolgozás (dr. Szilágyi kutatómunkája) során. Ebből adunk ízelítőt néhány szüreti időre vonatkozó érdekesség tükrében. Jelen feldolgozásban a legkorábbi szüreti időpont följegyzése 1698. évből származik, és az 1900-ig terjedő időszak elemzése történt meg. A 202 évből 123 szüreti időpontot talált a fent nevezett kutató. A meglevő adatok szerint a legkorábbi szüret 1794. szeptember 15-én kezdődött. A legkésőbbi szüret pedig 1871. október 23-án volt. Az átlagos szüreti időpont október 4-ére esik, amely az év 277. napja. Az esetek 50%-ában szeptember 29. és október 9. között kezdődött a szüret. Jelen századból származó 30 éves szüreti időpontok átlaga a késői fajta (Afuz Ali) esetében október 16. (az év 289. napja) volt. A múltban is voltak olyan szeptemberi, októberi napok, amikor nem volt szüretkezdés. Ilyen napok és a szüreti időpontok ismétlődései rámutatnak a meteorológiai elemek menetének, gyakoriságának jelentőségére. Különösen fontos a hőmérséklet és a csapadék időbeli elosztása. Az előbbi esetben meghatározó jellegű a mínusz 3 fokos (alatti) fagy, amely legkorábban október 4- én fordult elő térségünkben 1901 óta. Az esetek 50%-ában október 30. és november 23. között számíthatunk ilyen erősségű fagyra. A csapadékos idő sem kedvez a szüretelésnek. A szüreti munkát - az ezzel járó közlekedési lehetőséget - akadályozó esőmennyiség a tapasztalatok szerint 5 millimétert meghaladó esetekre (napokra) vonatkozik. Az éghajlati adatok szerint az említett csapadék- mennyiség bekövetkezésének esélye csökken szeptember 21- 25. között, illetve október 7. után térségünkben. Megjegyezzük, hogy az elmúlt évszázadokban a jelenleginél kevesebb szőlőfajta termesztése folyt Kecskemét térségében. 1812-ben 29 fajtáról adtak pontos leírást. Ezek közül még ma is termesztenek néhányat. Végezetül fontosnak véljük megjegyezni azt is, hogy szakszerű elvek alapján és szigorú szabályok betartása mellett kezdődtek a szüretek az elmúlt évszázadokban. Dr. Szilágyi Tibor-Novák János Mit ígér a magyar gazdának az Agenda 2000? Az Agenda 2000-et, az Európai Unió legfrissebb mezőgazdasági irányelveit tartalmazó dokumentumot ismertették a kiskőrösi gazdáknak a közelmúltban. A fórum első részében Pallagh László, a kisgazdapárt alelnö- ke beszélt a politika mezőgazdaságot segítő lehetőségeiről. Utána Tóth Péter, az Agrár Európa Tanácsadó Iroda vezetője tartott érdekfeszítő előadást a csatlakozással kapcsolatban felmerülő kérdésekről. Beszámolójában az Agenda 2000 irányelveit ismertette a helyi gazdákkal. Öt-tíz éves beléptetés Az Agenda megfogalmazása szerint az újonnan belépő országoknak bizonyos ideig nem járnának az EU összköltségvetésének közel felét kitevő mezőgazdasági támogatások, mert a csatlakozáskor egységesülő árrendszer véleményük szerint kielégítő jövedelem emelkedést hozna a „keleti” gazdáknak. Az EU szakértői az úgynevezett hosszú, öt-tíz éves beléptetésben gondolkodnak, vagyis ennyi idő alatt válhatnak az új jelentkezők teljes jogú taggá. Véleményük szerint erre azért van szükség, mert a 2002-2003-as csatlakozási időpontig az érintett országok mezőgazdasága még nem lesz EU-konform. Támogatások: 15-30 hektárra Érdemes elgondolkodni a- zokon az értékeléseken is, melyek szerint az EU-országok nemzeti jövedelmének csak 1,7 százaléka származik a mezőgazdaságból, míg a miénknek több mint 5. Tudnunk kéne a hazai mezőgazdaságban foglalkoztatottak számát, amiről jelenleg nincs adat, hogy az EU-s 5,3 százalékhoz lehessen közelíteni. Sarkalatos kérdés lesz a csatlakozásnál a hazai birtokszerkezet is. Az uniós országokban ugyanis az igényelhető támogatások többsége 15- 30 hektár nagyságú, családi vállalkozásoknak szól és külön hangsúlyt fektetnek a szakképzett pályakezdő mezőgazdászok támogatására. A kertészetnek fellendülés Az alföldi borvidék termelőinek pedig azon érdemes elgondolkodni, hogy a csatlakozás után még a hazai piacokért is meg kell majd harcolni, hisz az EU tizenketteknél is az asztali borból van a legtöbb, s a vámkorlátok megszűntével el fogják árasztani a magyar piacot is. Egységes minőséggel, igényes kiszereléssel jelenleg a kertészet látszik az egyetlen ágazatnak, mely egyértelmű fellendülésre számíthat a csatlakozás után. Török Zsuzsa Milliókat nyerhet megújult vasárnapi lapunkkal! Akik vasárnap megszokott módon Vasárnapi Petőfi Népét vásároltak, kellemes meglepetéssel tapasztalhatták, hogy egy látványosan megújult, kibővített lapot vehetnek kézbe. Persze akik figyelték hirdetéseinket az újságban, vagy látták a televíziós reklámokat, azok már tudták, hogy jelentős változásokra számíthatnak. Számos kérdés érkezett ezzel kapcsolatban. A tévében hirdetett Vasárnap Reggel vajon azonos-e a Petőfi Népe Vasárnap Reggel című lappal? A Milliomossá tesszük akció vonatkozik-e a Petőfi Népe olvasóira is? Először is: a megszokott Vasárnapi Petőfi Népe több oldalon, színes oldalakkal jelenik meg a múlt hét óta. Új nevünk: Petőfi Népe Vasárnap Reggel. Ebből is következik, hogy az országosan most rajtoló Vasárnap Reggel című laphoz nagyon is sok közünk van. A legérdekesebb, legolvasmányosabb oldalaikat átvesszük, ám ennél igyekszünk sokkal többet nyújtani. Ezért az eddig megszokott módon a Duna-Ti- sza közén élőkről szóló cikkekkel, oldalakkal is szolgálunk majd. Nálunk ismert érdekes emberekről, itt megtörtént különös történetekről, helyi sportról továbbra is csak a Petőfi Népe vasárnapi lapjában olvashatnak a hetedik napon. Ezzel, s persze kiadónk országos vasárnapi lapjának színes, izgalmas magazinoldalaival - úgy érezzük - még tartalmasabb, szórakoztatóbb olvasnivalót nyújtunk át önöknek. Ily módon a régi árért egy helyi vasárnapi lapot és egy országos magazint kap egyben a kedves olvasó. Mottónk nem változott. Ezután is arra törekszünk, hogy hozzájáruljunk derűs vasárnapjukhoz. S mi tehetné még derűsebbé ezt a napot a remek olvasnivalón kívül? Talán az, ha milliomossá is tehetjük Önt? Összefogva az országos Vasárnap Reggellel, új játékot indítottunk. Ezzel minden vasárnap fantasztikus nyereményekhez juthat, s a szó szoros értelmében is milliomos lehet egyetlen nap alatt. Keresse játékunkat a vasárnapi lap 14. oldalán! Bán János Szombat éjszaka. A kecskeméti Petófi-nyomdában már teljes sebességgel nyomtatják a Petőfi Népe Vasárnap Reggelt, s persze az országos Vasárnap Reggel mintegy 140 ezer példányát is. FOTÓ: WALTER PÉTER Húsaggodalmak az Unióban Az orosz pénzügyi-gazdasági válság nagyobb problémákat okozhat az EU marhahúspiacán, mint a. kergemarhakór kihatásai, de Oroszország gondjai az egész uniós agrárszektort is igen hátrányosan érinthetik. Erre egy az ÉU bizottsága által készült dokumentum céloz, amely felhívja a figyelmet: tavaly az orosz piac vette fel az EU által exportált marhahúsnak több mint 40 százalékát. Ez 427 ezer tonna volt. Óriási az intervenciós felesleg.
