Petőfi Népe, 1998. szeptember (53. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-17 / 218. szám
1998. szeptember 17., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal Parlamenti bizottságok: eltérő vélemények a véleménynyilvánításról A KBI nem végzett adatgyűjtést Az új alkotmánybírók jelölésétől a véleményszabadság féltéséig, a büntető törvénykönyv szigorításától a politikusok lehallgatási botrányáig számos kérdés napirendre került tegnap az országgyűlési bizottságok ülésein.- Nem biztosítható a szükséges parlamenti többség Ádám Antal, Kilényi Géza és Sólyom László alkotmánybírák újrajelö- léséhez és megválasztásához, ezért november 23-án, kilencéves mandátumuk lejártakor megszűnik megbízatásuk - nyilatkozta Áder János, az alkotmánybírákat jelölő bizottság ülését követően. A megbeszélésen az MSZP, az SZDSZ, az FKGP és a MIÉP nem támogatta a bírák újrajelölését. Az alkotmány- és igazságügyi bizottság vita után tárgy- sorozatba vette Pokol Béla (FKgP) képviselői önálló indítványát, amely a „társadalmilag hátrányosnak tekintett” vélemény és értékelés sajtóban való közlése esetén a személyesen érintettek számára lehetővé tenné ellenvélemény közzétételét. A döntést a kormánykoalíció és a MIÉP képviselői szavazták meg, a testület szocialista és szabaddemokrata tagjai ellenezték. A kormány a jövő héten vitatja meg a szervezett bűnözés elleni fellépés jogi szabályozásáról készített csomagtervet - hangzott el az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságban. A tervezet több bűncselekmény esetében szigorítja a büntetési tételeket. Új elem, hogy a bűncselekményből származó vagyont el kell kobozni. Három és fél órán keresztül, zárt ajtók mögött tanácskozott a nemzetbiztonsági bizottság, amely Kiss Emó' dandártábornokot, az ORFK megbízott bűnügyi főigazgatóját, a KBI vezetőjét hallgatta meg, egyes politikusok megfigyelésével kapcsolatban. Mint kiderült: a szervezet sem törvényes, sem törvénytelen módon, sem titkos, sem pedig nyílt adatgyűjtést nem végzett a miniszter- elnök által említett fideszes politikusok körében. Az erről szóló közleményt a nemzetbiztonsági bizottság tagjai egyhangúlag fogadták el. Az új elnök a kulturális alap élén. Új elnöke van a Nemzeti Kulturális Alapnak: Jankovics Marcell. Az ismert filmrendezőt, művelődéstörténészt tegnap iktatták be hivatalába. A Néprajzi Múzeumban tartott ünnepségen Hámori József kulturális miniszter mondott beszédet, az eseményen Orbán Viktor miniszterelnök is jelen volt. fotó: feb/diósi imre A Sulinet után jöhet az írisz A csontváz felépült, most jön a hús és a vér - vagyis megvalósult a Sulinet-program, immár a tartalomra lehet koncentrálni. A fentiekben foglalható össze az a közoktatási sikertörténet, amelynek első születésnapján, tegnap gyűltek össze a megvalósításában részt vevők. Pontosan egy év alatt megvalósult több mint 1200 magyar oktatási intézmény bekapcsolása az Internet világhálózatba, jelenleg az iskolákat egymással is összekötő rendszer tartalmi feltöltése van soron - közölte Racskó Péter, az Oktatási Minisztérium informatikai igazgatója. Mára Magyarország az iskolák informatikai fejlesztésében a világ élvonalába került. Az írisz elnevezésű tartalomfejlesztési program szakmai fórumot és napi kapcsolatot teremt a pedagógusok és az Oktatási Minisztérium között is - mondta Kömyei László, a tárca közigazgatási helyettes államtitkára. Emellett az írisz a diákélet új színterévé válhat, és módszertani segítséget nyújthat a tanuláshoz is. Az ország legnagyobb hálózata lett a Sulinet, amelynek méreteit dr. Kóka János, az Internet-szolgáltató Elender Rt. vezérigazgatója úgy jellemezte: nagyobb annál, mint ami létrehozása előtt összesen működött Magyarországon. A statisztikák szerint naponta legalább 3500 számítógép csatlakozik a hálózathoz, és • nagyjából százezer tanuló, illetve pedagógus merít a Sulinet szolgáltatásaiból. Ötvenkétezer fiatalt soroznak Jövőre bújnak mundérba Megkezdődtek tegnap a sorozások: országszerte 76 bizottságban döntenek 52 ezer fiatal sorsáról, azaz arról, hogy egy éven belül hányán fognak bevonulni közülük katonai szolgálatra. Sajner Gyula ezredes, honvédségi szóvivő elmondta: a most sorozott, katonáskodásra alkalmas fiúk jövő év februárjára, májusára vagy esetleg augusztusára várhatják a behívót. A katonai szolgálat ideje változatlanul kilenc hónap. Idén is van mód halasztásra, tanulmányi okokra, családi, szociális helyzetre hivatkozva. A törvény lehetővé teszi például azt, hogy akinek családja, legalább három kiskorú gyereke van, mentesüljön a katonaságtól. Lelkiismereti okokra hivatkozva továbbra is van lehetőség úgynevezett alternatív katonai szolgálatra is. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint egyébként a sorozáson résztvevők 40-45 százaléka bizonyult ideiglenesen vagy véglegesen alkalmatlannak. A legutóbbi, tavaszi sorozáskor a megjelentek 26,4 százaléka volt teljesen alkalmatlan. Az utóbbi években legtöbben ideg- gyógyászati betegség, allergia, rossz látás és gerincbántalom miatt nem lehetettek katonák. Tavasszal a sorozásra behívott mintegy 60 ezer fiatal közül 6300-an igazolatlanul nem jelentek meg. A következmény: vizsgálat és komoly pénzbírság. A filharmonikusok először járnak itt BBC-koncertek Budapestről A magyar zene áll ezen a héten a BBC 3. Rádió programjának középpontjában. Együttműködve a Magyar Rádióval számos koncert élő közvetítését tűzték műsorukra. Hasonló zenei „ínyencségeket” utoljára a ’30-as években kínált hallgatóinak hazánkból a BBC. A Bartók rádió zenei szerkesztői elmondták: ma este a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának, holnap pedig a BBC Filharmonikus Zenekarának hangversenyét sugározza a Zeneakadémiáról élőben a BBC és a Bartók adó. A megkülönböztetett érdeklődés oka, hogy először szerepel Budapesten a BBC hat vonósegyüttese közül a leghíresebb, a Filharmonikus Zenekar, és műsorán többek között Bar- tók-mű is található. John Evans, a BBC komolyzenei adásainak igazgatója a Duna Hét című vállalkozásról elmondta: a múlt héten ausztriai kulturális eseményekkel kezdődött, és most Magyarországon fejeződik be. A két ország zenei kultúrája ugyanis Európa művészeti életét döntően meghatározza. A gazdag magyar művészeti kínálatból egyébként az angolok többek között az Amadinda együttest és az Állami Operaház egyik előadását választották ki. A szombati Álarcosbált is élőben adja a BBC és a Bartók rádió. (h. gy.) A legújabb közműtörvényre várva A kormányon múlik, hogy perre mennek-e az önkormányzatok Információink szerint akár egy új törvény jóvoltából, akár peres úton akarnak majd hozzájutni gázközművagyonuk 100 százalékához az Alkotmánybíróság döntésén felbuzdult önkormányzatok, nehéz dolga lesz a jó néhány éve privatizált vagyon pontos értékét felmérő szakembereknek. A mintegy ezerötszáz érintett település némelyike részvényt is elfogadna, mások csak készpénzben gondolkodnak. Az Alkotmánybíróság hétfőn közzétett határozatának előzményei az 1990-es önkormányzati törvény születéséig nyúlnak vissza. Akkor mondták ki ugyanis először: mi tekinthető önkormányzati vagyonnak. A felsorolásban szerepeltek a gázközművek is, de a későbbi vagyonjuttatás módjáról akkor még nem esett szó. A vagyontárgyak átadásának szabályait részletező - egy évvel későbbi - „önkormányzati vagyontörvény” pótolhatta volna a hiányosságot, ám épp a gáz- és az elektromos közművek esetében későbbre halasztották a végrehajtási utasítás megfogalmazását. A korábbi kodifikációs hiányosságok miatt és külön erre a célra megfogalmazott törvény híján 1993-ban, az energiaszolgáltatók részvénytársasággá alakulásának évében sem történt meg az átadás-átvétel. Végül 1995-ben „vallottak színt” a jogszabályalkotók. Igaz, az eredeti önkormányzati törvény szellemével és a települések elvárásával éppen ellentétesen. A rendelkezést, amely szerint csak a szolgáltató cégek állami tulajdonban lévő részének 40 százaléka illeti meg az önkormányzatokat, az ÁPV Rt. a Tocsik-botrány kipattanása előtt végre is hajtotta. Néhány képviselő-testület nyomban túl is adott a papírokon, mások viszont háborog- tak, és az Alkotmánybírósághoz fordultak panaszukkal. Amióta az alkotmány legfőbb őrei kimondták: az érintett önkormányzatoknak 40 helyett 100 százalék jár a privatizált gázközművek állami vagyonhányada után, most már az a kérdés, hogy a kormány egy vadonatúj törvény megalkotásával orvosolja-e a sérelmeket, vagy szabad utat enged a polgári pereknek. Információnk szerint az egységesebb eredményt garantáló első megoldásra akkor lehet számítani, ha a pénzügyi és a gazdasági tárca, illetve a Miniszterelnöki Hivatal most folyó számításainak végeredménye elnyeri a kabinet tetszését. Hogy pontosan mekkora értékű részvény vagy mennyi pénz jár az egyes településeknek, azt a helyszínre kirendelt, az eredeti értéket felmérni hivatott szakembereknek (vagy peres eljárásban az igazságügyi szakértőknek) kell majd eldönteniük. • Úgy tudjuk, nem tiltja törvény, hogy az önkormányzatok a kapott összeg egy részét visszajuttassák azoknak a családoknak, akik annak idején saját tőkével járultak hozzá a gázvezeték kiépítéséhez, de dönthetnek úgy is, hogy a települések közös céljai érdekében használják fel a végül is hozzájuk eljuttatott pénzt. De ez - valószínűleg - még a jövő zenéje. Takács Mariann Szétválasztották a sziámi ikreket- Kiválóan 1 sikerült a műtét, amelynek során a romániai Kis- peregről egy hete a szegedi gyermekklinikára szállított sziámi ikreket szétválasztották - jelentette be újságíróknak szerdán, az operáció befejezte után alig egy órával Pintér Sándor egyetemi tanár, a Szegedi Szent- Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem gyermekklinikájának igazgatója. A műtétet végző csoport vezetője, Füzesi Kristóf egyetemi tanár, a gyermeksebészeti osztály vezetője elmondta: az előzetes vizsgálatok meglehetősen pontos információt nyújtottak az összenövés mértékéről, így gyakorlatilag rendkívüli eseménytől mentes volt az operáció. Néhány, a röntgenfelvételeken nem látható eltérés miatt viszont az egyik baba műtétje egy órával hosszabb volt, mint a másiké. Melinda és Izabella a mellkasuknál és a hasuknál összenőve születtek három hónappal ezelőtt. Két szívük és két májuk is összenőtt. A fejlettebb - a szétválasztás után három kilogramm súlyú - Melinda mellkasát idegen anyag felhasználása nélkül tudták zárni tudták. A 2,66 kilogrammos Izabella mellkasának fedésére saját teste nem volt elegendő, emiatt nála több szövődményre lehet számítani. Melinda már az intenzív osztályon volt, amikor még testvérét műtötték. A mellkas zárása után ugyanis kiderült, hogy a belső tér kicsi, nincs elég hely a szívnek. Ezért újra fel kellett nyitni a mellkast, s nagyobb helyet hagyni az életfontosságú szerveknek. Izabella egy órával később, negyed négy órakor követhette testvérét az intenzív osztályra. A sajtótájékoztatón elhangzott: az országban valószínűleg egyedülálló súlyossági fokú műtétre alaposan felkészültek a klinika orvosai és segítőik. Az operációban szívspecialista is részt vett. Az altatáshoz szükséges technikai előkészületeket előző nap hat órán keresztül végezték. Erre azért is szükség volt, mert a gépek és a műszerek, ahogy az orvosok fogalmaztak, nem számítanak csúcstechnikának. Ennek ellenére nem hagyták cserben az orvosokat. Szerdán reggel fél nyolckor kezdtek hozzá a műtéti előkészületekhez. Az első metszést tizenegy órakor végezték a babákon. A két kislány állapota kielégítő, a sajtótájékoztató idejéig nem volt szükség különleges beavatkozásra. Egyikőjük kezdett ébredezni, de még egy ideig altatni kell őket. Lélegeztetőgépen vannak, folyamatosan kapják nagy adagban a fájdalomcsillapítót és az izomlazítószert. Emelkedett tegnap a tőzsdeindex A Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, a BUX 116,24 pontos, azaz 2,65 százalékos emelkedéssel 4.501,64 ponton zárt szerdán. A részvénypiacon 12,8 milliárd forint értékben születtek üzletek. A vezető részvények közül csak a TVK veszített értékéből, 2,8 százalékkal 1 865 forintra csökkent az árfolyama. A Matáv 6,5 százalékos erősödéssel 985 forinton zárta a kereskedést. A Mol-részvények árfolyama 4,8 százalékkal emelkedett, 4 200 forintot értek a piac végén. Az OTP 6 840 forintos záróára 2,2 százalékos erősödést jelent. A Richter-részvé- nyek 5 600 forintot értek záráskor, 0,9 százalékkal többet. Parlamenti vitanap. A Fidesz országgyűlési képviselő- csoportja parlamenti vitanap megrendezését kezdeményezi a nyugdíjak és a bérek vásárlóerejének jövő évi növekedéséről. A frakció a javaslatot a szükséges számú képviselő támogató aláírásával eljuttatta az Országgyűlés elnökéhez, azzal, hogy a T. Ház a téma megvitatását a Házszabálytól történő eltéréssel már a jövő héten tűzze napirendre. Média-ellentmondások. Az SZDSZ pártközi tárgyalásokat kezdeményez a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény teljes felülvizsgálatáról - közölte tegnap Pető Iván, az Országgyűlés Kulturális és Sajtó Bizottságának szabaddemokrata alelnöke. A szabaddemokraták javasolják azt is, hogy legyen ingyenes a parlamenti közvetítés. Tiltakozik az FKgP. A Független Kisgazdapárt országos elnöksége tegnapi ülésén a jelenlegi krízis megfékezésével kapcsolatos kormányzati mezőgazdasági intézkedésekről tárgyalt. Az ülés után az elnökség tagjai bejelentették: tiltakoznak amiatt, hogy a Déli Krónika szerkesztősége „kicenzúrázta” a tegnapi műsorból Torgyán József pártelnökminiszter nyilatkozatát, a tévé pedig nem tudósított a politikus találkozójáról a perui elnökkel. Igazodva az igényekhez. A jövőben a munkaerő-piaci előrejelzéseket is figyelembe kívánják venni az államilag finanszírozott hallgatói létszám meghatározásánál - jelentette be tegnap Pokorni Zoltán oktatási miniszter a Felsőoktatási Tudományos Tanács ülésén. A tandíjmentesség szeptemberi bevezetése kapcsán a miniszter kifejtette: a tárca azt szeretné, ha a felsőoktatási intézmények saját bevételei a későbbiekben nem haladnák meg teljes költségvetésük 15 százalékát. Nyugdíjasok levele. Az államháztartás bevételeinek növelésével és a gazdasági növekedés forrásaiból előteremthető a nyugdíjak törvényben előírt 20 százalékos emelésének fedezete. Ezt tartalmazza a nyugdíjasok pártjának nyílt levele, amelyet a szervezet a honatyáknak küldött tegnap. A Komiexpo hozzájárulhat ahhoz, hogy a Komi Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti évi csaknem 69 millió dolláros árucsereforgalom a többszörösére emelkedjék - mondta Göncz Árpád köztársasági elnök a Komiexpo ’98 megnyitóján szerdán, Budapesten.
