Petőfi Népe, 1998. szeptember (53. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-12 / 214. szám

4. oldal Világtükör 1998. szeptember 12., szombat Josef von Ferenczy új társat keres A Ferenczy Médiacsoport beje­lentette, hogy Josef von Fe­renczy pénteken fölfüggesztette tárgyalásait tulajdonrésze 49 százalékának eladásáról a Hun­zinger Information AG-val, mivel nem tudtak a jövőre nézve közös stratégiát kidol­gozni. A sajtóközlemény sze­rint Moritz Hunzinger saját cél­jaira használta föl a nyilvános­ságot, az ügyből médiashow-t rendezett, és ez lehetetlenné tette az együttműködés alapjait. A továbbiakban Josef von Fe­renczy - az idő szorítása nélkül - új stratégiai társat keres. Célja változatlan, hogy a Ferenczy Médiacsoportot erős partnerrel független médiavállalkozásként vezesse át a jövő évszázadba. * Befejeződött Magyarország és az Európai Unió között a harmincegy fejezetre osztott közösségi joganyag első tizen­két fejezetének átvizsgálása. A magyar küldöttség a külgazda­sági témák számbavétele során jelezte, hogy a jelenlegi szabá­lyok fennmaradása esetén a be­lépés után átmeneti mentessé­get kér az acélimportra vonat­kozó közösségi előírások alól. Hazánknak ez a negyedik dero- gációs kérelme. A nemzeti kisebbségi felső- oktatásnak is meg kell terem­teni a törvényi alapjait, bár emellett a multikulturális egye­temek koncepciója is értékes lehet - közölte bukaresti látoga­tását befejezve Bécsben Max van der Stoel, az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségi főbiztosa. Beperelte Trevor Rees-Jones testőr, a Diana halálát okozó párizsi autóbaleset egyetlen túlélője a hercegnő barátja, az egy évvel ezelőtti balesetben szintén életét vesztő Dodi al- Fayed apját, Mohamed al- Fayedet, mert a milliomos csak a szerencsétlenséggel kapcsola­tos ügyvédi költségek első rész­letét fizette ki neki. Megölték izraeli katonák a Hamász szélsőséges iszlám szervezet katonai szárnyának két magas rangú vezetőjét Heb- ronban. A terroristák véres bosszút helyeztek megtorlás­ként kilátásba. Az izraeli hadse­reg kijárási tilalmat vezetett be a palesztin területeken, és tá­madásoktól tartva nem enged be palesztinokat Izraelbe, va­lamint Kelet-Jeruzsálembe. Lelőtte nyolc társát egy orosz matróz az északi flotta egyik tengeralattjáróján, a sze- veromorszki haditámaszpont egyik mólójánál pénteken, majd elbarikádozta magát. A közép-európai gondolat pártján Orbán Viktor kétoldalú találkozókat is tart Prágában Prágában megnyílt a Közép-európai Szabadkereskedelmi Egyezmény (CEFTA) kormányfőinek csúcstalálkozója mind a hét tagállam - Bulgária, Cseh-, Magyar- és Lengyelország, Románia, Szlovákia, valamint Szlovénia - részvételével. A magyar küldöttséget Orbán Viktor miniszterelnök vezeti, a delegáció tagja Chikán Attila gazdasági miniszter, Torgyán József földművelésügyi és vi­dékfejlesztési miniszter, va­lamint Németh Zsolt, a Kül­ügyminisztérium államtitkára.- Számunkra a találkozó­nak közép-európai összefüg­gésein túl kétoldalú jelentő­sége is van - nyilatkozta a ta­nácskozás megkezdése előtt Orbán Viktor. A fórumra Prágába érkezett miniszterelnököket a Cemín- palotában Milos Zeman cseh kormányfő üdvözölte, majd zárt ajtók mögött röviddel dél előtt megnyílt a tanácskozás.- A magyar kormány hisz a „közép-európai gondolatban”, s a CEFTA ennek a szándék­nak az egyik konkrét megva­lósulása - jelentette ki az érte­kezleten. A magyar álláspont szerint a CEFTA keretein be­lül 2000-ig kellene teljes mér­tékben liberalizálni az ipari termékek kereskedelmét. Az agrárszférában a magyar mi­niszterelnök szerint „feszült­ség” észlelhető, ezt orvosolni kell. Meg kellene gyorsítani a minőségi bizonyítványok köl­csönös elfogadását is. A mi­niszterelnök reagált a szlovák kormány azon döntésére is, hogy péntek délben behozatali tilalmat rendelt el a magyar gabonára. Orbán szerint ez „különösen kínos” ügy. Milos Zeman azt hangsú­lyozta: kormánya igen idősze­rűnek látja a visegrádi együttműködés felújítását, amely meggyőződése szerint nem ellentétes az euro-atlanti integrációs törekvésekkel. A nap végén Orbán Viktor megjegyezte: a tanácskozás első felében a magyar és a cseh felszólalást leszámítva csupa olyan javaslat hangzott el, amely ellentétes a szabad­kereskedelem gondolatával. Orbán Viktort a Cernín-palotában fogadta Milos Zeman cseh kormányféoTó feb/reuters Az amerikai elnök megúszhatja egy újabb bocsánatkéréssel Akik dönthetnek Clinton sorsáról Mindenkit megkövetett az amerikai elnök: a kormány tag­jait, a szenátust, a képviselőház tagjait. Kérdéses azonban, elegendő lesz-e a megbánás a számára kedvező döntéshez. Tegnap a képviselőház plé­numa elé került a Kenneth Starr független ügyész által összeállított jelentés, s ennek 445 oldalas összegzése tervek szerint az Interneten is hozzá­férhető lesz. Az anyag többi részét - a kétezer oldalas füg­geléket és a hatalmas terje­delmű egyéb kiegészítő bizo­nyítékcsomagot - megkapta az igazságügyi bizottság, és a hónap végéig kell eldöntenie, hogy ebből mennyit bocsát a nagyközönség rendelkezésére. Az előterjesztés négy fő vádpontot fogalmaz meg Clin­ton elnökkel szemben: a hamis tanúzás, az igazságszolgálta­tás akadályozása, a tanúk be­folyásolása, valamint a hata­lommal való visszaélés vádját. Mivel a törvényhozás októ­ber 9-től a novemberi időközi választások miatt nem ülése­zik, a döntésre valószínűleg csak 1999 elején kerülhet sor. Szakértők szerint az elnöknek jó esélye van arra, hogy meg­ússza egy - újabb - nyilvános bocsánatkéréssel. Legalábbis erre lehet következtetni azok­nak a törvényhozóknak az is­meretében, akiknek az ügyben döntő szavuk van. A képviselőház és a szená­tus igazságügyi bizottságának elnökeiről van szó. Henry Hyde, illetve Orrin Hatch egyaránt a kongresszusban többségben lévő Republikánus Párt konzervatívjaihoz tarto­zik, de személyük Clinton szempontjából ígéretes. Hyde azt az Illinois állam­beli választókerületet képvi­seli, ahonnan Hillary Clinton származik. Hatch viszont a kormányzó Demokrata Párt egyik legismertebb alakjának, Ted Kennedy szenátornak atyai barátja. Egyébként Hatch volt az, aki kezdeményezte, hogy Clinton vallja be az igaz­ságot, ám azt helytelenítette, hogy tévébeszédében az elnök túl sok jogi csűrés-csavarással toldotta meg vallomását. Már a jelölés híre is gyógyítólag hatott a rubelre Primakov az új kormányfő Az orosz Állami Duma 315 igen és 63 nem szavazattal, csekély tartózkodással meg­választotta . kormányfőnek Jevgenyij Primakovot. Még jelöltként az ügyvezető külügyminiszter péntek reggel - az esti szavazás előkészítése­ként - az Állami Duma frakció­ival, valamint Gennagyij Sze- leznyov alsóházi elnökkel foly­tatott tárgyalásokat a dumában. Jevgenyij Primakov gyakor­latilag már kinevezett kor­mányfőnek tekinthető: így csaknem húsz nap bizonytalan­ság után Oroszországnak végre van esélye cselekvőképes kor­mány megalakítására, amely számíthat a törvényhozás két házának támogatására. A duma hét frakciója közül hat előre je­lezte, hogy támogatja a jelöltet, csak a Liberális Demokrata Párt utasította el. A rubel pénteken tovább erő­södött a dollárhoz képest. Az orosz fizetőeszköz árfolyama már csütörtökön emelkedni kezdett azután, hogy Borisz Jelcin bejelentette: külügymi­niszterét jelöli a kormányfői posztra. Ä pénzvilág vélemé­nye azonban megoszlik arról, hogy a központi bank élére ko­rábbi elnökét, Viktor Geras- csenkót javasolják. Oroszország veszélyes mezsgye közelében járt, súlyos politikai válság küszöbére ér­kezett, de bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk a komp­romisszumra - jelentette ki pénteki tévébeszédében Borisz Jelcin, aki a tegnapi duma-sza­vazás előtt a Kremlben még egy megbeszélést folytatott Primakovval, s találkozott Vik­tor Csemomirgyin ügyvezető kormányfővel is, aki támogatá­sáról biztosította utódját. A miniszterelnök-jelölt sze­rint Oroszországot az a veszély fenyegeti, hogy darabokra sza­kad. A duma péntek délutáni ülésén, amikor kormányfői megbízatásáról döntöttek, el­ismerte: egyelőre még nincs kész programja a válság meg­oldására, hiszen mindössze egy nap telt el a jelölése óta, így érthetően nem volt ideje az in­tézkedések kidolgozására. De megígérte: kormánya folytatni fogja a megkezdett reformokat, mert anélkül nem lehet legyűrni a válságot. Közölte: ha a duma megerősíti kormányfőként, a kommunista Jurij Maszljukov- nak miniszterelnök-helyettesi tisztséget kínál. Azt is vállalta, hogy javasolni fogja a START- II ratifikálását az alsóháznak. Primakov személye világ­szerte megosztja a véleménye­ket: egyesekből pozitív vissz­hangot váltott ki, mások viszont kétkedésüknek adtak hangot. A japán kormányfő örömmel fo­gadta a hírt, mert ezzel - Obu- csi Keidzo reményei szerint - „Oroszország túljuthat a politi­kai válságon”. Primakov - mint mondják - nagyon jól ismeri Japánt, külügyminiszterként Kínával és Japánnal is javította a kapcsolatokat. Várakozások szerint előbbre léphetnek a ja­pán-orosz békeszerződés meg­kötését célzó tárgyalásokon. Izraelben aggódnak amiatt, amit Primakov miniszterelnök­sége jelent majd a közel-keleti térség számára. Elemzők sze­rint olyan ember, aki több elfo­gult könyvet írt az izraeli-arab konfliktusról, Szaddám Hú­széin iraki vezető személyes ba­rátja, és több órát fordított a Háfez Asszad szír elnökkel való tárgyalásokra, mint a legtöbb más politikus, nem tekinthető Izrael legjobb barátjának. Fundamentalista célok Igazabb kittieknek kell lenniük Az erély mit sem segít, az isz­lám terror társadalmi és poli­tikai okait kell megszüntetni - mondják a szakértők. A fundamentalista szélsősége­sek legfrissebb rémtettét - ki­lenc iráni diplomata afganisz­táni meggyilkolását - az ENSZ Biztonsági Tanácsa is elítélte. A világszervezet illetékes testü­leté sürgős vizsgálatra szólított fel, a bűnösöket pedig bíróság elé akarják állítani. A térségben éleződő feszült­ség óriási fejtörést okoz a nem­zetközi közösségnek. Az ese­mények tükrében most már egyre nyilvánvalóbb, hogy a fundamentalista terroristákat olyan katonai csapással sem le­het eltéríteni céljaiktól, mint amikor legutóbb Washington megtorlásul Szudánt és Afga­nisztánt bombázta. Mohamed tanításainak legel­szántabb hívei nagyra törő cé­lokat tűztek maguk elé: most már nemcsak a muzulmánok lakta országokban akarnak (még ott is, ahol kisebbségben vannak) muszlim társadalmakat kialakítani, hanem maguknak az iszlámoknak is „igazabb hi- tűeknek” kell lenniük. Legtöbbjük elutasítja Izrael állam létét, és a Nyugattal „megalkuvó” szaúd-arábiai uralkodóházat is meg akarja dönteni. Azaz kibékíthetetlen az ellentét az amerikai és a nyugati politikai érdekekkel. Eltöriik-e a halálbüntetést? Az ukrán törvényhozás, a Verhovna Rada elfogadta első olvasatban az új büntetőjogi kódex tervezetét, amely a ha­lálbüntetés eltörlését tartal­mazza. A 450 fős házban 242 honatya szavazott igennel, jól­lehet a parlament szervezett bűnözés elleni harccal foglal­kozó bizottsága úgy foglalt ál­lást, hogy nem célszerű a leg­szigorúbb büntetésnem meg­szüntetése. A szovjet utódál­lam bíróságai az elmúlt évek­ben több száz halálos ítéletet mondtak ki annak dacára, hogy Ukrajna az Európa Ta­nácshoz történt 1995. novem­beri csatlakozásakor elvál­lalta: azonnal befagyasztja a kivégzéseket, három éven be­lül pedig eltörli a halálbünte­tést. Ukrajnában tavaly 128 halálos ítéletet hagyott jóvá a legfelsőbb bíróság, az ET je­lentéstevői szerint pedig 1995 novembere óta 180 kivégzés történt. Az ET a kötelezett­ségvállalás megszegése miatt nemegyszer figyelmeztette Ki- jevet: Ukrajnát kizárhatják az európai jogvédő szervezetből. Szuzanna Sztanik igazságügy­miniszter a kódex ismerteté­sekor elmondta, hogy az em­berélet kioltásáért és egyéb különleges esetekben kiszab­ható halálbüntetést életfogy­tiglani börtönbüntetéssel vál­tották fel. Háborús időben a halálbüntetés intézménye vi­szont megmaradna. Az ukrán társadalom erősen megosztott a halálbüntetés el­törlésének kérdésében. Még a főügyész is ellenzi az eltörlést, a társadalom szerinte még nem érett erre a lépésre. A par­lament említett bizottságának vezetője ugyancsak a bünte­tésnem megszüntetése ellen érvelt, emlékeztetvén arra, hogy az utóbbi években évente 4500-5000 szándékos gyilkosságot követtek el. 1996-97-ben a bérgyilkossá­gok száma meghaladta a szá­zat. Közvélemény-kutatások szerint a társadalom 75 száza­léka a halálbüntetés megtar­tása mellett van, sőt azon cik­kelyek körének kiszélesítését szorgalmazza, amelyek alap­ján a legszigorúbb büntetés ki­róható. A megkérdezetteknek állítólag mindössze 5 száza­léka vélte szükségesnek a ha­lálbüntetés eltörlését. Jacques Santer, az Európa Bizottság elnöke mint táncosnő szerepel a francia gazdák tüntetésén kiragasztott plakáton. A gazdák az alacsony gabonaárak ellen tüntetnek, a plakát szövege így szól: El fogjuk veszíteni az ingünket és vele együtt mindenünket.

Next

/
Thumbnails
Contents