Petőfi Népe, 1998. szeptember (53. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-01 / 204. szám

1998. szeptember 1., kedd 11. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC III. magyar almashow - tanulságokkal Minőség és gazdaságosság A magas hazai hitelkamatok fékezik a termelésfejlesztő ag­rárberuházásokat, így a gyü­mölcstermesztés korszerűsíté­sét is - jelentette ki Boros Imre tárca nélküli miniszter, a térség országgyűlési képviselője pén­teken Nagykutason, a III. ma­gyar almashow megnyitásakor. Elmondta azt is: a kormány hamarosan új, a hiteleszközö­ket jelentősen figyelembe vevő mezőgazdasági támogatási és fejlesztési programot dolgoz ki. Ugyanakkor felül fogják vizsgálni az erőforrásokat szét­forgácsoló jelenlegi ezerfajta támogatási formát, szervezetet, és ezek többségét egységes rendszerbe kívánják foglalni, a térségi és ágazati sajátosságok­hoz igazítva. Csikai Miklós, a Magyar Ag­rárkamara elnöke a hazánk minden tájáról és hét európai országból érkezett termelő-ér­tékesítő szakembereknek tar­tott nyitóelődásában kiemelte: minőségi és gazdaságossági szemléletűvé kell alakítani a magyar gyümölcskertészke­dést és négyéves ciklusúvá az állami támogatási rendszert. Továbbá a termesztéstechno­lógia teljes megújítására van szükség, termőtájankénti tele­pítési és tárolási projektekkel. A magyar gyümölcsök - így a nagykutasihoz hasonló inten­zív almafajták - páratlanul jó ízűek, de a bel- és külföldi pia­cokon való nagyobb arányú ér­tékesítéshez integrált termesz­tési és marketingrendszerre, tartósan kiváló és ellenőrzött minőségre van szükség. Az elnök hangsúlyozta: az agrártámogatási formákon ke­resztül elő kell segíteni az ilyen típusú értékesítő szövetkezést, célként jelölve meg az évi 55 ki­logrammos lakosonkénti alma­fogyasztás elérését. Méhes Vilmos, a házigazda Europlant Kft. ügyvezető igaz­gatója előadásában kiemelte: Zalában már csaknem 200, a Nyugat-Dunántúlon 1000 hek­tárnyi kiváló minőségű, 20-25 intenzív almafajta terem. Há­rom év utáni csúcshozamuk, 15 évig tartó termőképességük fo­lyamatos piacra jutást és gyors beruházási megtérülést tesz le­hetővé. Ügy vélte: a versenyképes ár és a kedvező nyereségarány kulcskérdés, ezért minden al­matermesztő vállalkozónak a lehető 1 egnagyóbb költségtaka­rékosságra és közös értékesí­tésre kell törekednie. A konferenciát követően az országos almashow másfél ezer résztvevője traktorvontatású „omnibuszokon” járta végig a 150 hektáros, aszfaltutakkal el­látott nagykutasi almáskertet és további 7 zalai ültetvényt is fel­kereshettek a szakemberek. Kertészeti bemutató és vásár, valamint nagy sikerű művé­szeti rendezvénysorozat is kí­sérte a III. magyar alma- showt. A német bor vörös forradalma A német borokról így szoktak nyilatkozni: van köztük fehér rizling, amely nagyon jó (is) lehet, és vannak más fehér faj­ták, amelyek kifejezetten orr- és gyomorfacsaróan ször­nyűek. Német vörösborról egyszerűen nem szól a fáma. Pontosabban nem szólt, egé­szen addig, míg egy csendes forradalom elindításával nem kezdték meg olyan német vö­rösborok termelését, amelyek ma már - első alkalommal - kiállják az összehasonlítást a legjobb francia vörösborokkal. Ez a forradalom - ahogy minden „tisztességes” forrada­lom - a föld alatt kezdett szer­veződni: borospincékben. Ve­zérei között van Wemer Nae- kelé, aki egyike annak a né­hány német vörösbor-specialis­tának, akiknek a terméke hal­latlanul magas áron kel el oda­haza és külföldön egyaránt. - A semmiből kezdtük. A vörös­bornak itt egyáltalán nem volt említésre méltó hagyománya - mondta a Reutersnak Wemer Naekel, a volt tanító, aki 15 évvel ezelőtt vette át szülei borüzletének irányítását Der- nauban, a német-belga határ közelében fekvő Ahr-völgyi borvidék egyik falujában. Ez nem azt jelenti, hogy német vörösbor nem is létezett, de ami létezett, azt legtöbbször ugyanolyan módszerekkel állí­tották elő, mint a fehéret. Az eredmény híg, ízetlen lötty volt. Wemer Naekel „S”-ként ismert borának ellenben erőtel­jes a zamata, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy a né­met borász elsőrangú burgun- diai és piemonti bortermelők­nél „inaskodott”. Olyan mód­szerek birtokában tért vissza az Ahr-völgybe, amilyenekről Németországban ritkán hallot­tak. Minden új volt, az érlelési eljárástól kezdve a kisebb hor­dók alkalmazásáig. A döntő lökést viszont az adta, hogy erősen lecsökkent a szőlőskert­jétől elvárt borhozam. S az eredmény az lett az „S” amely immár árveréseken is szerepel, palackonként több száz márká­ért, míg a kiskereskedelmi ára is igen borsos: 48 márka. Más német bormárkák, pél­dául a Heger, a Philippi és a Knisper szintén olyan nemzet­közi tekintélyre tesznek szert, amilyenre néhány évvel ezelőtt még csak kevesen mertek gon­dolni. Az is jelzi ennek ko­molyságát, hogy a német kül­ügyminisztérium protokollosz­tálya immár kizárólag német márkájú borokat szolgáltat fel a főfogásokhoz az állami ban­ketten, míg azelőtt hosszú éve­kig a klasszikus francia vörös­borokat részesítette előnyben. A kiskereskedelemben azon­ban problémát okoz, hogy az új generációs vörösborból ke­vés van. Az árak ezért szöknek magasba.- A nemzetközi piacon a német vörösbor pillanatnyilag túl drága, de amint egyre több jó bort termelnek majd, a kí­nálat beéri a keresletet, és az árak lecsökkennek - mondta Joel Payne borbíráló, egy né­met borkalauz (WeinGuide Deutschland ’98) társszerzője. Egyes külföldi vásárlókat, fő­leg az ázsiaiakat, nem retten­tik el a mostani magas árak sem, az újdonság varázsával ható, kiváló minőségű német vörösborért nem sajnálják a pénzt. Németországban az össze­sen 105 000 hektárnyi terüle­tet elfoglaló szőlőskerteknek ugyanakkor még mindig csak az egyötödében termesztenek vörösbort „fialló” szőlőt, noha 1990 és 1996 között 3000 hektárt „állítottak át” a vörös­bortermelés szolgálatába. Legördült a futószalagról az első Astra Gliwicében A güwicei autógyár futószalag­járól hétfőn legördült az első Opel Astra Classic személy- gépkocsi. A General Motors vadonatúj lengyelországi gyára ebből a típusbői évi 70 ezer da­rabot kíván előállítani. A len­gyel piacra és a környező or­szágokba szánt Astrákat eddig az Opel varsói üzemében gyár­tották, ahol a gliwicei gyár be- indultával átállnak a nagyobb Vectrák összeszerelésére. A GM két évvel ezelőtt kezd­te meg a gliwicei beruházást, amelybe eddig 600 millió már­kát fektetett. A tervezett bővíté­sekkel együtt a teljes invesztíció értéke meg fogja haladni a 900 millió márkát. Az előzetes el­képzelések szerint ez a gyár ad majd helyet az Opel és a Suzuki együttműködésével kifejlesz­tendő városi kisautók gyártásá­nak. Az ezredfordulóra tervezett bővítés után a gyártókapacitás évi 150 ezer kocsira emelkedik. Tudomány és termelés Bácsalmáson A Bácsalmási Agráripari Rt. megközelítően 5000 hektáron gazdálkodik, igen eredménye­sen. Kiemelt tevékenysége a ku­koricatermesztés. Az őszi kalá­szosokból vetőmagot is forgal­maz nagy mennyiségben. Az al­ternatív növények (mustár, olaj- retek, kender) jelentős szerepet kapnak a termesztésben, vető­magjukat szintén forgalmazzák jelentős tételben külföldre is. Napraforgóexport Az rt. egyik legkiemelkedőbb szakterülete a napraforgó hibrid­vetőmag termesztése. A hazai igények kielégítése mellett je­lentős az export. Főleg Francia- ország, Szlovákia, Oroszország, Ukrajna, Törökország, Spa­nyolország vásárol tőle. A nap­raforgó-nemesítés, -termesztés szakértőjével, dr. Horváth Zol­tánnal, az rt. tudományos igazga­tójával beszélgettem.- A Bácsalmási Agráripari Rt. több mint húszfajta általunk szaporított napraforgóhibridet forgalmaz - mondta az igazgató. - Ezek mintegy 80%-a hazai nemesítésű.- Külföldön milyen a híre a magyar napraforgóhibridnek?- A magyar napraforgó (itt el­sősorban a szegedi hibridre gon­dolok) igen meghatározó a kül­földi piacokon, különösen Fran­ciaországban. Az elmúlt évek­ben a Viki nevezetű magyar hib­rid a francia vetésterület 50%-án szerepelt, több mint 500 000 hek­táron, nagyon jó eredménnyel. Ennek nagy részét a mi cégünk exportálta. Újabban az U-55E szegedi hibrid és a Sonrisa a fel­futó a francia piacon.- Magyarországon mekkora területen termesztenek naprafor­gót?- 440-470 000 hektáron ter­melnek napraforgót. A harmadik legnagyobb kultúra a kukorica és az őszi búza után. A megyében mintegy 22-25 ezer hektáron termesztik.- A Duna-Tisza közén mi­lyen fajta terem meg a leginkább? Külföldi igények- A Viki, Iregi-HNK-173, U-55E, EX-399-es magyar, il­letve a Resia és Dogo amerikai hibrid, valamint a Sonria koope­rációs hibrid. Az NSH-H-26RM és az S-277-es hibrid is eredmé­nyesen termeszthető. Ezek a faj­ták nagy szárazságtűréssel és betegség elleni állóképességgel rendelkeznek, és igen magas az olaj százalékuk (50-53%!). A magyar hibridek termésbizton­sága, ellenállósága kiemelkedő (nem véletlenül nagy az igény irántuk az orosz piacon). Ugyanakkor olcsóbbak, mint a külföldi hibridek. Országos láncszem- Az Agráripari Rt. végez-e fajtakísérleteket?- Az rt. az Országos Mező- gazdasági Minősítő (OMMI) egyik „láncszeme” is. Résztve- szünk az országos, hivatalos ál­lami kísérletekben. Az igen ko­rai 60-70, a középkorai 60-70, és a középérésű napraforgó hib­ridek 70-80%-nak vizsgálatá­ban. Ennek alapján a hivatalos kísérletekben mintegy 700 par­cella bevetése közel 130-140 hibriddel történik. Ezen túl több mint 400 napraforgóhibridet vizsgálunk a világ minden tájá­ról, több mint 4000 mikropar- cellán. Az rt. a tudomá­nyos munkája révén több mint 30 hazai és 40 külföldi kutató intézettel tart fenn kapcsolatot - mondotta dr. Horváth Zoltár Kenyeres Dénes Hitelkonstrukció Ukrajnában Több a sertés Magyarországon Öt százalékkal növekedett a ha­zai sertésállomány a tavaly ápri­listól idén áprilisig terjedő idő­szakban, miközben az anyako­cák száma alig változott - tűnik ki a Központi Statisztikai Hiva­tal által hétfőn a sajtóhoz eljut­tatott gyorsjelentésből. „Az ország sertésállománya 1998. április 1-jén 5,117 millió volt, s az 1997. április 1-jén meg- figyelthez képest 224 ezerrel (öt százalékkal) növekedett” - áll a Központi Statisztikai Hivatal je­lentésében. A gyorstájékoztató szerint tavaly április első napján 4,893 millió, augusztus elsején 5,035 millió, december elsején 4,931 millió sertést tartottak nyilván hazánkban. Bár a teljes állomány bővült, az anyakocák száma az elmúlt egy esztendőben kevéssé válto­zott. Idén április 1-jén 346 ezer anyakocát tartottak számon, 5 ezer darabbal (1 százalékkal) kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A Központi Statisztikai Hiva­tal szerint tavaly április elsején 351 ezer, augusztus elsején 356 ezer, december elsején pedig 345 ezer anyakocát tartottak Magyarországon. A Daewoo dél-koreai vállalat új, csoportos hitelprogramot vezet be Ukrajnában a személyautó­eladások fellendítésére. A Dae­woo, amely a zaporozsjei Avto- ZAZ ukrán autógyárral közös vállalatot hozott létre, és a Coca- Colát megelőzve már a legna­gyobb külföldi befektető Uk­rajnában. A Daewoo-AvtoZAZ idén év végéig 66 ezer gépkocsit, 30 ezer Daewoot és 36 ezer korszerűsí­tett Tavriát kíván értékesíteni, a gyenge ukrán felvevőpiac azon­ban előre nem látott akadályokat támaszt. A vásárlások előmozdí­tására a dél-koreai cég két hitel­változatot is kidolgozott. Az első, hagyományos válto­zat szerint a vevő csak a vételár felét fizeti ki, a fennmaradó 50 százalékot pedig a következő 6-24 hónap alatt. A második vál­tozat keretében a kispénzű ukrán vásárlók Daewoo értékesítők ál­tal szervezett 120 tagú csopor­tokba állnak össze. A belépéskor csak a vételár 3 százalékát kell befizetni, azután pedig 60 hóna­pon át havonta a maradék egy- hatvanad részét. Minden vásá­rolni szándékozó öt éven belül hozzájut az autójához, van aki egy hónap múlva, van aki csak évek múltán. A 120 fős csoport­ban minden hónapban két tag kap autót: az egyiket lottón sor­solják ki, a másikért pedig egy árverésen versenghetnek a ve­vők, a kötelező havi befizetések összegének növelésével. ÖVEGES KÉPZŐ Golden bridge Nyelviskola KÖZÉP- ES FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS külkereskedelem, marketing. PR. vállalkozás és számítástechnika új címünk: 6000 Kecskemét, Rákóczi út 9., TeUFax: 76 485-466 E-mail: gb.armoi@mall.iUitanet.hu IDEGEN NYELVEK magyar állami éa CAMBRIDGE nyelv- vlzagára felkészítő, baszédkéazség- fejlsaztő, gyárulsk- ás munkahalyl tanfolyamok, angol klub Érdeklődni es jelentkezni 1998. szeptember 15-ig lehet, munkanapokon 8-17 óráig. Sajtótájékoztatóval egybekötött találkozót rendezett péntek délután az Agroker Kft. a kecskeméti Klapka utcai Bozsó-házban. A hangulatos környezetben megrendezett rendez­vényen dr. Monner Miklós ügyvezető igazgató a társaság történetének rövid ismertetése után bejelentette, az Agroker Kft.-nél - hetvenszázalékos - többségi részesedést szerzett a német WLZ Raffeisen AG Stuttgart. A változásnak tulajdoníthatóan 300 millió forintos tőke­emelés mellett jelentősen kiszélesítették a társaság kereskedelmi tevékenységét, A találko­zón, melyen jelen volt Roland Schuler, a stuttgarti cég igazgatóságának elnöke is, elhang­zott, dr. Monner Miklós ügyvezető igazgatói helyét október 1-jétől Denke Gábor veszi át. (X)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents