Petőfi Népe, 1998. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-07 / 184. szám

4. oldal Világtükör 1998. augusztus 7., péntek Koszovó - vizsgázik a NATO Oroszország nélkül nincs európai biztonság A észak-atlanti védelmi szervezet nagyköveti tanácsa pénte­ken „nem hivatalos keretek” között ülésezik, hogy eszmecse­rét folytasson a Koszovóban kialakult helyzetről. Hírháttér Alattomos aknák Aligha adhatna komorabb hátteret a boszniai Tuzlában ma kez­dődd, a gyalogsági aknák betiltásával foglalkozó nemzetközi kon­ferenciának más, mint a friss, szkopjei keltezésű hír: Belgrád a na­pokban elaknásította a jugoszláv-macedón határt. A világszerve­zet térségbeli megfigyelőinek emiatt máris meg kellett változtatniuk határ menti ellenőrző útvonalukat. A szerb vezetés arra hivatko­zott, hogy így próbálja megakadályozni a fegyvercsempészést és az albán harcosok beszivárgását. A szkopjei hír sajnos aligha külön­legesség, hiszen a szakértők szerint a világ 68 országában mintegy 110 millió akna hever a földben, áldozatára lesve. Akik ráadásul az esetek döntő részében nem is katonák, hanem vétlen civilek és - minden harmadik - gyerek. A gyilkos szerkezetek évente mintegy 25 ezer ember halálát okozzák, a megnyomorodott, amputált sebe­sültek számáról becslés sincs. Szikár számok utalnak arra az ellentmondásra is, hogy amíg egy elrejtett akna felszedése a körülményektől függően 300-1000 dol­lárba kerülhet, addig gyártása csak háromba. Ezért alkalmazzák a szegényebb országok előszeretettel: Afganisztánban 10, Angolá­ban 15, Kambodzsában 4, Irakban 10, Iránban 16 millió akna vár(na) megsemmisítésre. Ám erre elég sovány az esély. Az aknák betiltásáról tavaly kötött ottawai egyezményt „csak” olyan hatal­mak nem írták alá, mint az Egyesült Államok, Oroszország és Kína. Ha őket nem lehet a csatlakozásra rávenni, s a friss telepítéseket - lásd a belgrádi esetet - megakadályozni, akkor a világ még sokáig szenvedhet az alattomos fegyverfajta pusztítása miatt. (szondy) Nincs közeledés az izraeli-palesztin területvitában Távolsági beszélgetés Brit ratifikálás Egy héttel a parlamenti vitaso­rozat lezárulta után Nagy-Bri- tannia ratifikálta a Magyaror­szág, Lengyelország és Csehor­szág NATO-felvételéről szóló döntést. Az eljárási rendnek megfelelően a ratifikációs ok­mányokat - washingtoni letétbe helyezésük előtt - brit részről Robin Cook külügyminiszter látta el kézjegyével. * A hadisírgondozó ma­gyar-orosz vegyes bizottság magyar tagozatának küldött­sége munkalátogatásra Orosz­országba utazott. Az utazás célja az, hogy a delegáció meg­tekintse és műszakilag átvegye a most létesített 24 temetőt, amelyekben a második világ­háborúban elesett katonák és elhurcolt polgári áldozatok földi maradványai végleges, méltó nyughelyét kapnak. Orosz-amerikai hadgyakorla­tot tartanak Tengeri Együttmű­ködés ’98 fedőnéven a Távol- Keleten, Vlagyivosztoktól 70 kilométerre délkeletre, a Klerk- szigeteknél, az orosz baloldali és nacionalista szervezetek élénk tiltakozása ellenére. A két napig tartó manőverekben az amerikai 7. flotta és Oroszor­szág csendes-óceáni flottája 600-600 katonával vesz részt. Magyar dámvadakat telepí­tenek a mohi erőmű köré, mivel az építkezés idején súlyosan megzavarták a környező er­dőkben élő vadállomány fejlő­dését. Az őz- és szarvasállo­mány megtizedelődött, sőt de­generálódott, és a megmaradt erdei vadak genetikai állomá­nya nem alkalmas a szaporí­tásra, ráadásul a vadak húsa sem fogyasztható. A telepítés­hez anyagilag az atomerőmű vezetése is hozzájárul. Gyilkossággal vádolja a ko­rábbi chilei elnök ellen benyúj­tott bűnvádi kereset ügyében vizsgálatot folytató bíró Au- gusto Pinochetet. A kivégzettek családjait képviselő ügyvéd elmondta: a jelenleg örökös szenátor Pinochet utasítására végeztek ki 1973 októberében 72 politikai foglyot, akik a ka­tonai bíróságok által kiszabott börtönbüntetésüket töltötték. Pinochet idén júliusban egy saj­tóértekezleten tagadta, hogy fe­lelősség terhelné őt az ügyben. Meghalt Todor Zslvkov 86 éves korában, Szófiában. Zsiv- kov 1954 óta volt Bulgária első embere egészen 1989-ig, ami­kor elvtársai vértelen puccsal eltávolították. Házi őrizetét 1997-ben oldották fel, hat évvel azután, hogy a kelet-európai vezetők közül elsőként kellett bíróság előtt felelnie kommu­nista korszakbeli tetteiért. Bizonytalan és felkészületlen volt a nemzetközi közösség a koszovói konfliktus kirobba­násakor. Pedig az etnikai, val­lási és politikai ellentétek már jó ideje megosztják a zömmel albánok lakta jugoszláviai tar­tományt. A volt tagköztársa­ságok példáját követve 1992- ben Koszovó is kinyilvánította függetlenségét, ám ezt sem Belgrád, sem a külföld nem ismerte el. A hat évvel ezelőtti kudarc óta a koszovói albánok mozgalma radikalizálódott, ugyanakkor a válság felszínre hozta az észak-atlanti szövet­ség legnagyobb dilemmáját is. Az olykor csupán szónoki fogásnak látszó fordulat - hogy tudniillik „Oroszország nélkül nincs európai bizton­ság” - mint realitás ma beiga­zolódni látszik. Moszkva egyetértése nélkül ugyanis nincs ENSZ-felhatalmazás, ennek híján viszont katonai beavatkozásról sem lehet szó. A Magyar Atlanti Tanács elemzése szerint az is bebizo­nyosodott, hogy „Európa nem kész, nem képes és főként nem hajlandó a kontinens védelmét irányítása alá venni s a bizton­ságát fenyegető kérdésekben önállóan, az Egyesült Államok nélkül fellépni”. Mindez azonban másfelől arra is rávi­lágít, mennyire kialakulatlan a földrész biztonsági és védelmi azonosságtudata. Brüsszelben ma minden bi­zonnyal esetleges katonai ak­ciókról is szó lesz. A koszovói válság mindamellett újólag azt példázza, hogy az európai biz­tonsági kihívásokra ma csak a NATO képes megfelelő vá­laszt adni. Toronyi Attila Telefonon beszélt egymással még kedden Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. A beszélgetés célja a ciszjordá- niai területek átadása körüli vé­leménykülönbségek áthidalása volt. Az izraeli kormányfő Madeleine Albright amerikai külügyminiszterrel is tárgyalt telefonon. A beszélgetést - több hónap után az elsőt - Ben­jamin Netanjahu kezdemé­nyezte. Az izraeli rádió úgy ér­tesült, hogy Netanjahu és Jász- szer Arafat álláspontja nem kö­zeledett egymáshoz. A kapcso­latfelvételre nem sokkal azelőtt került sor, hogy Ciszjordániá­A Nemzetközi Valutaalap lé­nyegében nem más, mint egy­fajta tartalékbank: nem bajba jutott cégeknek, hanem kormányoknak nyújt hitelt, ha egy ország gazdasága vál­ságba sodródott. A mexikói válság 17,7 milliárd dollárt igényelt, tavaly Indoné­zia több mint 10, Thaiföld pe­dig 4 milliárd dollárt kapott. Mindezek az óriási összegek el­törpülnek amellett, hogy Oroszország 1995 és 1997 kö­zött évente 16,7 milliárdos hi­telt hívhatott le, most pedig is­mét csaknem ekkora összeg fo­lyósítása várható. Az IMF 182 tagállama óriási összegeket fi­ban megöltek két zsidó telepest. Danny Nave kormányszóvivő csütörtökön felszólította Arafa- tot, ítélje el a gyilkosságot. Mint mondta, elfogadhatatlan­nak tartja, hogy elmaradt a rea­gálás. Áz izraeli kormányfő és az amerikai külügyminiszter beszélgetéséről nem hangzott el tájékoztatás. A palesztin kormányban az Arafat elnök által bejelentett átalakítás keretében mindössze három tárca cserélt gazdát, de a kabinet számos miniszterrel és államtitkárral bővült. Dzsavad Szaleh tárca nélküli miniszter - az agrártárca volt tulajdonosa - kijelentette, hogy a palesztin nép nem fogja elfogadni ezt a kabinetátalakítást. zetett ugyan be, de ilyen hitelek mellett még ezek is elolvadtak. Az összesen 200 milliárd dol­lárból az idén már csak legfel­jebb további 10-15 milliárd ve­hető igénybe, azaz ha ismét párhuzamosan lépne fel válság például Oroszországban és Ázsiában, a források már nem lennének elegendőek. Nem kevés pénzügyi szak­ember ugyanakkor bírálja is ezt a gyakorlatot. Érvelésük szerint nem helyes arra szoktatni a spekulánsokat, hogy ha valahol sikerül megingatniuk az egyen­súlyt, akkor a nemzetközi szer­vezet segít. És fordítva: nem szabad ösztönözni a rossz pénzügyi politikát sem. Apad a Valutaalap Kétélű fegyver a pénzügypolitika KÉTSZÁZEZER FORINTNYI NYEREMÉNY! ** A címlapon Heather Locklear, Amerika legcsinosabb hölgye nem Barbie baba. V A Brookly-híd című népszerű tévésorozatról olvashat és fejthet az Ügyes legújabb számában, ha fellapozza a New York-i hétköznapokról szóló írást. Básti Juli - aki jó ideig szinte csak a családjának élt - visszatért a színpadra. A gyönyörű és tehetséges Gryllus Dorkáról elpletykáljuk, hogy nem igaz a pletyka, Kaszás Attila nem udvarolt neki, csak remekül alakították a szerepet. ** Már hétévesen fiúzott és mindig nagyszájú volt Cameron Diaz, A maszk című vígjáték főszereplője. Hajdani modellkedéséről, félpucér ké­peiről és filmes karrierjének kezdetéről is olvashat az Ügyesben. Világsztárok súlyos problémáiról, híres gazdagok első millió dollárjá­ról is megtudhat ezt, azt. Az Ügyes kínálata ezúttal is hazai és külföldi hírek, pletykák, számos műveltséggyarapító információ, több mint harminc skandináv rejt­vény, továbbá fejtörők, horoszkóp, krimi, 101 vicc - és még sok-sok apróság. Az Ügyes női rejtvény- és viccmagazin továbbra is az igényes olvasók kedvence. AUGUSZTUS 7-TŐL KAPHATÓ AZ ÜGYES 16. SZÁMA Az OLYMPOS-TOP Élelmiszeripari Kft. olyan ambiciózus fiatal, sikerorientált munkatársat keres logisztikai \zezerő munkakörbe: Aki: - megfelelő szakirányú (logisztikai és / vagy mérnöki) felsőfokú végzettséggel,- számítógépes felhasználói Ismeretekkel,- tárgyalásszintű angolnyelv-tudással,- "B" kategóriás jogosítvánnyal rendelkezik, Feladatai: - a vállalat beszerzési, anyaggazdálkodási, raktározási, disztribúciós feladatainak racionalizálása,- új beszerzési lehetőségek feltárása és kiértékelése,- kapcsolattartás a meglévő beszállítókkal,- havi és éves tervek, jelentések elkészítése. Kérjük, hogy fényképpel ellátott angol és magyar nyelven írott önéletrajzát 1998. augusztus 17. napjáig küldje el: Páll Zoltán munkaügyi osztályvezető részére. 6032 Nyárlőrinc, II. kerület 37. címre. Páratlan értékű dinolábnyomok A bolíviai Sucre mellett egy svájci régészcsoport nagy számban talált dinoszaurusz­lábnyomokat. A szakemberek szerint ez a legnagyobb olyan terület, ahol ilyen lelet került a felszínre. A La Paztól 700 ki­lométerre délkeletre eső, 25 ezer négyzetkilométeres terüle­tet az is páratlanná teszi, hogy a lábnyomok különböző ősgyík- fajtáktól származnak. „Nincs még egy ilyen hely a világon, ez lehetett valaha a di­nók ivóhelye” - állítja Chris­tian Meyer, a kutatócsoport ve­zetője, aki egyúttal arra is fel­hívta a bolíviai hatóságok fi­gyelmét, hogy az értékes lelet­együttest a csapadék és a szél 20 éven belül eltüntetheti a Föld felszínéről; ezért sürgősen meg kell óvni őket az eróziótól.

Next

/
Thumbnails
Contents