Petőfi Népe, 1998. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-28 / 201. szám

1998. augusztus 28., péntek Hazai Tükör 5. oldal A negyven pontból tizenhatban van már eredmény A kormány első ötven napja Szájer József, a Fidesz frak­cióvezetője újságírók előtt be­számolt a kormány eddigi te­vékenységéről, s arról, hogy most hol tart a legnagyobb kormánypárt programjának megvalósítása. A kormány első ötven napjának eredményeit ismertetve a frak­cióvezető közölte, hogy a Fi­desz által meghirdetett negy­venpontos intézkedési csomag­ból 16 pont esetében már sike­rült eredményt elérni. Létrejött például az önálló Gazdasági Minisztérium, a kormány nem folytatta az ener­giaszektor privatizációját, s megkezdte a tárgyalást az autó- pályadíj-rendszer átalakításá­ról. Döntött arról, hogy nem épít gátat a Dunán, és nem teszi lehetővé külföldiek számára a termőföldvásárlást. Az Ország- gyűlés határozata alapján ala­nyi jogon biztosítják a családi pótlékot, gyermekek utáni adó- kedvezményt kívánnak beve­zetni, s eltörölték a tandíjat. A kabinet egyik első intézke­désével megszüntette a tb-ön- kormányzatokat, tárgyalásokat kezdett a protestáns egyházak­kal, megkezdte a garéi veszélyes hulladék ártalmatlanítását. A miniszterelnök a múlt héten ta­lálkozott a határon túli magya­rok képviselőivel. A rendőrség többmilliárdos gyorssegélyt ka­pott, a kormány megkezdte a szervezett bűnözés elleni tör­vénycsomag kidolgozását - so­rolta Szájer József. Magyar orvosok a világ minden tájáról Nobel-díjasok a kongresszuson Három és félszáz szakember, köztük 101, szomszédos or­szágokból érkezett magyar orvos és három Nobel-díjas tudós részvételével tegnap megkezdte munkáját Buda­pesten a Magyar Orvosok Vi­lágakadémiájának negyedik nemzetközi kongresszusa. A Magyar Tudományos Aka­démián tartott ünnepségen Vízi E. Szilveszter, az MTA alelnöke a találkozó fontosságát, a ma­gyar orvostudomány elismert­ségét hangsúlyozta. Göncz Ár­pád köztársasági elnök levelé­ben a világ minden tájáról, de különösen a környező orszá­gokból érkezett magyar orvo­sok, kutatók jelenlétének fon­tosságát emelte ki. A három nap során - mint a szervezők elmondták - főleg olyan előadások hangzanak el, amelyek napjainkban rendkívül időszerű témái az orvostudo­mánynak, nemcsak hazánkban, hanem külföldön is. Különös érdeklődés előzi meg például a cukorbetegséggel, valamint a csontritkulással kapcsolatos legújabb kutatások ismertetőit. Az esemény jelentőségét ér­zékelteti, hogy Julius Axelrod, Martin Rodbell és Sir James W. Black Nobel-díjas tudós is meg­tiszteli jelenlétével a tanács­kozást. A határon túli magyarok több mint húsz magyar orvos- tudományi társaság, az akadé­mia és az orvosi egyetemek vendégeiként vannak jelen. Nyit a Mammut. Hosszú viták után felépült és ma nyitja meg kapuit a Széna térnél Budapesten a legújabb bevá­sárlóközpont. A Mammut valószínűleg az ország legna­gyobb ilyen építménye a maga hét emeletével, több tízezer négyzetméterével. Üzemeltetői azt ígérik, hiánytalanul ki­elégítik a vásárlók igényeit, és - lévén közel a Déli pályaud­var - az arra járó vidékiekét is. fotó: feb/diósi imre A rendőrök az ötletet, a multik a pénzt adják Iskolák - betáblázva A csökkenő tendencia elle­nére tavaly 2627 gyerek sé­rült meg és negyvenhatan vesztették életüket közúti közlekedési balesetben. Az Országos Baleset-megelőzési Bizottság szerdai sajtótájé­koztatóján a rendőrség tan­évkezdéssel kapcsolatos ak­cióit ismertették. A nagyszabású baleset-meg­előzési kampány részeként a közlekedésbiztonsági szem­pontból frekventáltabb iskolák környékén a gyerekek fokozott jelenlétére figyelmeztető táb­lákat helyeznek el. A progra­mot két multinacionális cég és egy hazai biztosítótársaság támogatja. Megvizsgálják az iskolák közelében lévő útburkolati je­leket, táblákat, és ha szükséges, akár a forgalmi rend megvál­toztatását is kezdeményezik. A rendőrség felméri továbbá a tanintézmények környékének bűnügyi helyzetét és napi kap­csolatot tart az iskolaigazga­tókkal, sőt az osztályfőnöki órákon is részt vesznek munka­társaik. Keres László ezredes, az ORFK közlekedésrendészeti főosztályának vezetője el­mondta: idén júliusig 27 gye­reket gázoltak halálra, 1560-an pedig könnyebb-súlyosabb sé­rüléseket szenvedtek. Hogy ne csak az autósok, hanem az érintett gyerekek is érezzék a veszélyt, a szabályok helyes alkalmazására nevelő számos ingyenes kiadványban - kifes­tőkönyv, órarend, falinaptár - intik őket óvatosságra. B. Z. Nyári jogakadémia Kecskeméten A polgári társadalomban a jogalkotásnak és -alkalmazás­nak közel kell kerülnie a társa­dalomhoz, kommunikálnia kell vele. Ha a jogszabályok már az előkészítés szakaszá­ban kapcsolatba kerülnek az állampolgárokkal, akkor a jog- alkalmazás is lényegesen könnyebbé válhat - jelentette ki Kecskeméten a kommuni­káció és jogalkalmazás téma­körével foglalkozó nemzetközi nyári jogakadémián Dávid Ibolya igazságügy-miniszter. A kommunikáló jogalkal­mazást választotta témaköréül a TIT Bács-Kiskun Megyei Egyesülete az idei, kétnapos, IV. Nemzetközi Nyári Jogaka­démiának. A Hírős Hét Feszti­vál szakmai programjába il­leszkedő rendezvénysorozat­nak a kecskeméti Tudomány és Technika Háza ad otthont. Tegnap dr. Dávid Ibolya, bajai származású igazságügy-mi­niszter asszony előadásával kezdődött a plenáris ülés, majd dr. Sárközy Tamás, a Magyar Jogászegylet elnöke beszélt a tömegkommunikáció jogáról a gazdasági jog szemszögéből. Délután dr. Majtényi László, az országgyűlés adatvédelmi biztosa tartott előadást Infor­mációs jogok, sajtószabadság, jogalkalmazás címmel, majd dr. Lovas Dániel főiskolai do­cens, a Petőfi Népe főszerkesz­tője tartott korreferátumot. Ma két - büntetőjogi és pol­gári jogi — szekcióban folyta­tódik a tanácskozás. Előbbiben dr. Erdei Árpád alkotmány- bíró, egyetemi tanár, dr. Fel- eky István, a megyei bíróság kollégiumvezető bírója és dr. Nánási László megyei fő- ügyészségi csoportvezető ügyész gondolatait hallgathat­Dr. Dávid Ibolya ják meg az érdeklődő jogértők. A polgári szekcióban pedig a Sajtó és igazságszolgáltatás témakörében tartanak fórumot dr. Horeczky Károly legfel­sőbb bírósági kollégiumvezető bíró, dr. Tari Ferenc, a bünte­tés-végrehajtás országos pa­rancsnoka, Rudi Zoltán, az MTV hírfőszerkesztője, Hajdú István, a Magyar Rádió el­nöke, dr. Kerékgyártó István, az ORTT főigazgatója és Do­rogi Sándor, az MTI elnöke részvételével. Idén is sok az érdeklődő az előadások iránt. Kosa György Döntés a hajdúnánási iskolavitában Újabb tantermet adnak át a re­formátus egyházi iskolának Haj­dúnánáson - hosszas vita után így döntött tegnapi rendkívüli ülésén a város képviselő-testülete. Az ügy előzménye, hogy a helyi 2. számú általános iskola az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvény értelmében a református egyház tulajdonába került, azt je­lenleg csak használja az önkor­mányzat. Igaz, hogy a korábban vissza­adott három tanteremben az osz­tályonkénti összlétszám eléri a harmincat, most újabb terem visszaadását kérte az egyház tíz­nél kevesebb új elsős diák szá­mára. A visszaadás ellen petíció­ban, majd ülősztrájkkal tiltakoz­tak az önkormányzati iskolába járó diákok szülei, egyenlő felté­teleket követelve az intézmény­nek. Az egyházi iskolában ugyanis jelenleg négyszer annyi terület jut egy diáknak, mint a túl­zsúfolt önkormányzatiban. A végső megoldást az új városi iskola felépítése jelentené, ami­nek a költségét- 243 millió forin­tot - a kormányzat vállalta. Ugyanakkor e pénzből mindösz­sze lOmilliótfolyósítottakazelső ütemben a kért 100 millió helyett, amiből az építkezést nem lehet elkezdeni. A hajdúnánási ön- kormányzat ezért bírósági pert indított a kormány egyházügyi szervezete ellen. A rendldVüli tes­tületi ülésen Éles András polgár- mester azt mondta, hogy „végte­lenül rossz törvényt csak végtele­nül rosszul lehet végrehajtani. Az önkormányzati iskolába járó gye­rekek nem járhatnak rosszabbul, de ez ma nem valósul meg”. Fel­ajánlotta: ha nem tudnak dönteni, a képviselő-testülettel együtt ő maga is lemond tisztéről. Az ön- kormányzat végül egy tanterem azonnali átadásáról döntött. A határozatot elégedetten fogadta Gacsályi Gábor lel­kész, aki szerint „más döntés nem is születhetett, hiszen jog­államban élünk”. A korábban sztrájkoló szülők csalódottan és felháborodva vették tudomásul a képviselők döntését. A sztráj­kot nem folytatják, szombatig döntenek, hogy az Alkotmány- bírósághoz, vagy az emberi jo­gok országgyűlési biztosához fordulnak-e. Másfél esztendős múlttal rendelkezik mindössze, ám máris sok ezer diák és pedagógus számára jelent jól ismert fogalmat és po­zitív közösségi élményeket: a képességek kibontakoztatására valamilyen új lehetőséget a Bács-Kiskun Megye Közoktatásáért Közalapítvány. Eredményeiről, tapasztalatairól Mester Sándor tanárt, szociológust, az alapítvány elnökét kérdezem.- Amikor 1997 tavaszán meg­alakult az alapítvány kuratóriu­ma, még nem tudtuk, mennyire szerencsés, hogy a 11 szakember kétharmada a gyakorlati oktatás­ban, egyharmada iskolafenntar­tóként tevékenykedik. E kört - az oktatási szolgáltatást igénybe ve­vő, illetve szervező - gazdasági kamara képviselője egészíti ki. Mindez az alapítvány számára többféle nézőpontra nyújt lehető­séget. Jó, hogy vannak köztünk, akik pontosan érzékelik az okta­tás aktuális problémáit, miköz­ben itt vannak azok is, akik haj­lamosabbak az álmodozásra. A gyakorlatban mindenesetre olyan eredményes munkamódszer, -stílus alakult ki, amelyben ha­tékonyan tudunk együtt dolgoz­ni. A megye és Kecskemét város önkormányzata által közösen működtetett alapítvány létreho­zásának előzményei közismer­tek: a közoktatási törvény sze­rint a kormányzat elkülönített egy jelentős pénzösszeget, me­lyet a megyei közoktatás-fej­lesztésekre lehet felhasználni. A korábbi gyakorlathoz képest új­donság ebben, hogy nem egy központi, közös forrásból kell pályázni, hanem a helyi, a rész­leteket ismerő szűkebb körben, és végre ott dőlhetnek el a kér­dések, ahol keletkeztek.- A tavalyi évben mekkora összegről rendelkezett a kuratóri­um?-Azé célra a minisztérium ál­tal elkülönített teljes pénzösszeg 1,5 milliárd Ft volt, ebből alapítvá­nyunk 74 millióval gazdálkodha­tott, amit országos körben a leg­nagyobb tételként tarthattunk számon. Idén 1,9 milliárd Ft volt a teljes összeg, amiből 96 millióval gazdálkodhatunk. 1997-ben 9 té­makörben, 370 pályázat érkezett be, melyek közül 210-et tudtunk támogatni - 30.000 és 1.000.000 Ft közötti összegek leltek gazdá­ra. Bár néhány tízezer Ft nem minősül nagy összegnek, ám egy- egy óvodai vagy napközis cso­portnál különlegesen nagy támo­gatásnak bizonyult. Személyesen is jártam több olyan iskolában, ahol az elmúlt 10 év folyamán 1 millió Ft-ot összesen nem költ­hettek fejlesztésre, amely nagy­ságrendre ezúttal 20-23 esetben is volt példa. (Ezek az összegek el­sősorban számítástechnikai, nyel­vi laborok fejlesztésére fordítód­tak.) Ezek a számok 180-190 in­tézményt jelentenek: egy intéz­mény ugyanis több kategóriában is adhatott be pályázatot. Ebben az évben a pályázható összeg is magasabb, és több a kiírt kategó­ria is. Részleteikről, a lehetősé­gekről a Petőfi Népe tegnapi, au­gusztus 27-ei számában megje­lent pályázatok nyújtanak az ér­deklődők számára tájékoztatást.- Mit tart kiemelésre érdemes­nek eddigi tapasztalataik közül?- A megye sajátosságából ere­dően vannak kis iskolák, melyek vagy az önerő hiánya, vagy a gyermeklétszám miatt más pá­lyázatoknál nem igazán indul­hatnak eséllyel. Kifejezetten a kis iskolák számára egy külön keret­összeget biztosítunk, mellyel le­hetővé tesszük, hogy minimum 1 számítógép eljusson hozzájuk. A sokféle támogatási tartalomból egy másik kiemelés: a kecskemé­ti polgármesteri hivatal javaslatá­ra az autista gyerekek javára különítettünk el pénzt. A közép­iskoláknál meghatározó a mo­dernizáció, a szakmai szerkezet- váltás követelménye: a szoftver- állomány gyarapítása, a fejleszté­sek . Az alapítvány a művészeti oktatást és az ebben szerepet vállaló intézményt kiemelten tá­mogatja. Közismert tény, hogy manapság egy iskola sokkal könnyebben szüntet meg egy dí­szítőművész, mint egy informati­ka szakkört. Megpróbáljuk ke­zelni mind a két terület problé­máit, amennyire lehetséges. Ugyancsak kiemelt témánk a já­ték, melyhez kötődve tavaly és idén is írtunk ki egy-egy pályáza­tot. Jó lenne megtanítani a gye­rekeket játszani, végérvényesen kivenni a műanyag játékot a ke­zükből. Többen gondolkodtak erről hasonlóan, mert ez a tema­tika tavaly a második legnépsze­rűbb volt. Több, mint 80 intéz­mény pályázott, 50-en sikerrel. Vállaltak ezen a téren szép fel­adatokat az óvodák, az iskolai napközis csoportok egyaránt, hisz e sokszínű, sok műfajú lehe­tőségrendszerbe az értelmes já­téktól az iskolai tehetséggondo­zásig sok minden belatartozik.- A működés során merültek-e fel gondjaik, problémáik?- Tavaly a központi támogatás néhány %-át fel lehetett használni a működtetésre. Nem éppen kel­lemes meglepetésként ért ben­nünket a hír, hogy az idei évben erre nem számíthatunk. Ezzel a gondunkkal már megkerestük az alapítókat, és ezúton is kérjük a megyében működő önkormány­zatokat, hogy támogassák az alapítvány működését. A tapasztalatok elemzésére az országban először tavaly ősszel Kiskunhalason került sor, ahol elkezdődött a megyei önkor­mányzatok egy szakmai fórumá­nak megszervezése. Ennek je­gyében augusztus 18-án találkoz­hattam Pokomi Zoltán miniszter úrral, aki megígérte, hogy szep­tember elején lehetőséget biztosít egy találkozóra, a problémák fel­tárása céljából. Felajánlotta azt is, hogy októberben részt vesz egy Bács-Kiskun megyei országos ta­lálkozón. Alapítványunk támogatásával elsősorban tevékenységet kívá­nunk finanszírozni: fenntartói fel­adatok átvételére: beruházásra, felújításra nincs lehetőség. Az eszközbeszerzést viszont - mini­mum 20% önerő felmutatása mel­lett - támogathatjuk. Bővebb in­formációkkal a Bács-Kiskun Me­gyei Önkormányzat művelődési osztályán Farkasné Péter Ágnes és Pethő István kollégák állnak az érdeklődők rendelkezésére, (pr)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents