Petőfi Népe, 1998. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-25 / 198. szám
10. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1998. augusztus 25., kedd Kenyérgondok A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a kereskedelmi forgalomban kapható kenyerek minőségét ellenőrizve megállapította: a vásárolt tíz minta közül kettőnek nem volt megfelelő a jelölése, egyet sületlennek talált, három esetben morzsálódott a kenyér. A törökbálinti Napsütöde pékségből származó korpás kenyéren lévő címke nem tartalmazta a névleges tömeget. A Nemesik Károly által gyártott, egykilós, hosz- szú félbarna kenyérről az árucímke hiányzott, s utóbb kiderült, hogy a terméket a területileg illetékes Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás jóváhagyott gyártmánylapja nélkül gyártották és értékesítették. Ugyancsak jóváhagyott gyártmánylap nélkül állította elő félkilós korpás kenyerét a Napsugár Kft. és háromnegyed kilós osztrák barna kenyerét egy solymári pék. Büntetések reklámokért A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) a júliusi reklám-felügyeleti eljárások keretében összesen mintegy 2,2 millió forintos bírságot szabott ki. Az alkoholtartalmú italok reklámozását a megyei felügyelőségek egy esetben észlelték a közoktatási intézmény 200 méteres tilalmazott körzetében. Két alkalommal sajtótermék címoldalán megjelent alkoholreklám miatt indítottak eljárást. Dohányáru-reklámot négy esetben találtak közoktatási, illetve egészségügyi intézmények tilalmazott körzetében. Tartalmas kapcsolat a minisztériumok és a kamarák között Lényeges az európai viselkedés A Gazdasági Minisztérium és a kamarák közös feladatairól tárgyalt partnerével dr. Tolnay Lajos, az Országos Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke. Erről számolt be lapunknak. formálásában és az EU-felké- Évekkel ezelőtt kötöttünk együttműködési megállapodást a ipari és kereskedelmi tárcával- mondta. - Azóta a minisztériumnak nem csupán á neve változott meg, de hatásköre is bővült. A mi szerepünk is változott, immár több közigazgatási feladatot is ellátunk. Időszerű volt tehát, hogy az 1995. évi együttműködési megállapodást most közösen áttekintsük.- Mit tart legfontosabbnak a megállapodások közül?- A miniszter úr is úgy gondolta: továbbra is szükséges a kabinet és a gazdasági kamarák aktív együttműködése. ígéretet kaptunk, hogy legalább évente két alkalommal az általunk javasolt témákat is megtárgyaljuk. Továbbá abban is megállapodtunk, hogy minden olyan ügyben, amelynek országos jelentősége van, tanácskozási joggal a kamara is részt vehet a kabinet munkájában. Arról is szó volt, hogy a jövőben módunk lesz időben bekapcsolódni a törvény-előkészítési munkába. Ezzel szükségtelenné vált, hogy a kamarák részt vegyenek az Érdekegyeztető Tanács ülésein.- Milyen konkrét feladatokról volt szó kettejük között?- Egyetértettünk abban, hogy a szakoktatás tematikájának átszítés munkájában közösen kell részt vennünk. A gazdaság jelenlegi szerkezet-átalakítási stádiumában előre meg kell határozni: milyen szakmákban van szükség képzésre vagy átképzésre. Chikán Attila miniszter úr készséggel támogatja az EU- felkészítés keretében egy olyan projekt beindítását, amelynek anyagi alapját a kamarák, a vállalkozók és az EU-források fedeznék. Ez a program nem a szakmai felkészítést szolgálná, hanem altalános gazdasági, marketing- és pénzügyeket, valamint európai viselkedéstant oktatna. Mindenki a harmonizációról, a derogációról, a csatlakozás előnyeiről és hátrányairól beszél, de a vállalatok felkészítése még sehol sem tart. (k) Kamarai javaslat a jövő évi adójogszabályokhoz Egyszerűsített átalányadózást! Választhassák az átalányadózást azok a vállalkozók, akik nem foglalkoztatnak alkalmazottat, és az árbevételük nem haladja meg az évi kétmillió forintot. Ezt javasolja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Pénzügyminisztériumnak. Amint azt D. Szekeres Ágnes, az MKIK sajtófőnöke elmondta, a kamara számos megjegyzést fűzött az Orbán-kormány 1999. évi költségvetés-tervezetéhez, s emellett részletekbe menőjavaslatokat készített a jövő évi adó- és járulékjogszabályokra. A kamara mindezen javaslatait, elképzeléseit már írásban eljuttatta a Pénzügyminisztériumnak. A kamara szerint az új átalányadó magában foglalná a társadalombiztosítási járulékot, a társasági és a személyi jövedelemadót is. Az egyszerűsített átalányadózást választhatnák a főiskolai hallgatók, a nyugdíjasok és azok, akik munkaviszony mellett folytatnak vállalkozói tevékenységet. Az ő esetükben azonban az adó csak a 10 százalékos baleseti járulékot tartalmazná a tb-j árulék helyett. A kamara tudatában van annak, hogy a három adónemre kiterjedő átalányadó bevezetésének fontos feltétele egy olyan információs rendszer és szervezet kialakítása, amely alkalmas az összevont adók, járulékok beszedésére. A kamara javaslata szerint jelentősen csökkentené a vállalkozók terheit az egységes bevallási csomag alkalmazása. Szükséges a költségek jelenleg túl bonyolult bizonylatolásának egyszerűsítése is, például a gépkocsihasználat elszámolásánál vagy a közüzemi díjaknál. Indokolt lenne a gépkocsi-üzemanyagköltség átalányösszegének emelése is. A kamara javasolja, hogy az osztalékadót 20 százalékra csökkentsék, az áfa-alanyi adó- mentesség határát pedig 3,5 millió forintra emeljék fel. A kisvállalkozások versenyhelyzetének javítása szempontjából fontos lenne a beruházás sok, a foglalkoztatás és a műszaki fejlesztés ösztönzése is. Határidők cégvezetőknek augusztus 25.- Bányajáradék bevallása és megfizetése.- Befektetési szolgáltatók nyitott pozíció jelentése. augusztus 28.- Jövedékiadó-előleg megfizetése.- Fogyasztásiadó-előleg megfizetése. Közraktárba letett búza külön támogatásáról A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 2/1998. (VII. 16.) FVM rendelete az 1998-as termésű közraktárba letett búza külön támogatásának szabályait tartalmazza. Ennek értelmében az ilyen búzára közraktári fedezetre felvett hitel után a hitel- szerződés még hátralévő időtartamára további hatvanszázalékos mértékű kamattámogatás igénybevételére nyílik lehetőség. Amennyiben az agrárgazdasági célok 1998. évi költségvetési támogatásáról rendelkező 109/1997. (XII. 22.) FM rendeletnek megfelelően helyeznek közraktárba takarmánybúzát, a kamattámogatás mértéke a hitelszerződés szerinti időszakra a hitelszerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamat száz százaléka. A közraktárban elhelyezett élelmezési, illetve takarmányozási célú búza után 15 Ft/tonna/ hét tárolási támogatás vehető igénybe, utólag és legfeljebb 12 hónap időtartamra, amennyiben az előbbiek szerinti kamattámogatást is igénybe veszik. A tárolási támogatást a területileg illetékes adóhatóságtól lehet igényelni, és a 10032000- 01905630 számú APEH Piacra jutást elősegítő támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni. Búzatermelők jövedelem- kiegészítő támogatása A búzatermelők jövedelemkiegészítő támogatása érdekében a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 3/1998. (VII. 16.) FVM rendeletével az 1998. évi búzatermés meghatározott hányadának intervenciós felvásárlását rendelte el. Az intervenciós felvásárlásban az a termelő vehet részt, akinek a megyei földművelés- ügyi hivatalhoz az 1998. május 31-i állapotnak megfelelően 1998. június 15-ig bejelentett és a hivatal által visszaigazolt bú- zavetésterület-nagysága a 20,8 hektárt nem haladja meg. Az intervenciós felvásárlás mértéke termelőnként a bejelentett vetés- terület minden hektárja után 2,4 tonna, de legfeljebb 50 tonna búza. Az értékesítés malmi minőségű búza esetén 18 000 forint plusz áfa, illetve kompenzációs feláron, eurobúza esetén 16 000 forint plusz áfa, illetve kompenzációs feláron, takarmánybúza esetén 13 000 forint plusz áfa, illetve kompenzációs feláron történik. Ha a szállítási távolság ötven kilométer feletti, a termelő a felvásárló igazolása alapján az ötven kilométer feletti távolságra 10 Ft/t/km plusz áfa támogatás igénybevételére jogosult. A búza ellenértékének 60 százaléka kifizetésére az átvételtől számított 15 napon belül, de legkorábban augusztus 1-jén, míg a fennmaradó 40 százalék kifizetésére a betárolást követő 90 napon belül kerül sor. A felvásárló a felvásárolt búza mennyisége után a rendelet szerint intervenciós, szállítási, bonyolítási, valamint minőségvizsgálati támogatásra, továbbá felvásárlási hitel utáni kamattámogatásra jogosult. A felvásárló az állami hozzájárulást az APEH 10032000- 01905630 „Piacra jutást elősegítő támogatás” folyósítási száiülájáról igényelheti. Előtérben a biztos háttér. 7? /06-76/ 485-685 Tágabb lehetőségek az Ön szőkébb hazájában. Az Ön szőkébb pátriája, Bács-Kiskun megye, az OTP Magánnyugdíjpénztárt bízta meg a területi pénztári teendők ellátásával. (Vem áll egyedül, hiszen tizenkilenc megyéből tizenhat továbbá a főváros is minket választott. Nyilvánvaló, hogy döntésük mögött alapos megfontolás áll: a megyék azt a nyugdíjpénztárt választották, amely kellően tág lehetőségeket nyújt. Érdemes tehát követni példájukat. Bizonyára Önnek sem közömbös, hogy nyugdíjjárulékként befizetett forintjai hogyan gyarapodnak. Ehhez nyújt segítséget Önnek az OTP Magánnyugdíjpénztár. Hogy miért? Az egyik legfontosabb és legstabilabb nyugdíjpénztár • hátterét az OTP Bankcsoport biztosítja, • jelentős pénzműködtetése és befektetési tapasztalatokkal rendelkezik, • a tagdíjbefizetésekről 95%-ot ír jóvá a pénztártagok egyéni számláján, • nyugdíjba menetelkor négyféle életjáradékból választhatnak tagjai, • telefonos szolgáltatásokkal áll rendelkezésre. Ha azonban még magasabb nyugdíjat és nagyobb biztonságot szeretne, lépjen be önkéntes pénztárunkba Is, melynek 1997-os hozama 31% volt Válassza Ön is az OTP Magánnyugdíjpénztárt és az OTP Persely Önkéntes Nyugdíjpénztárt. Sőtl A tagságból származó előnyöket Ön már a belépés napján élvezheti. • ingyen kaphat egy konvertibilis Cirrus/Maestro bankkártyát, • 1%-kal alacsonyabb hiteldíj mellett veheti igénybe az OTP Bank A-hitelét, • negyedévente egy 200.000 forint értékű utazást és 5 darab gépkocsinyeremény-takarékbe- tétkönyvet nyerhet. Százmilliárdok okos elköltése a cél A PHARE-segélyek az unióhoz való csatlakozásunkat szolgálják Hazánk az Európai Unió tagjaként egyes kiemelkedő években akár 1,5-2 milliárd ECU, azaz 250-400 milliárd forint fejlesztési támogatásra is számíthat, és már most fel kell készülni arra, hogy a legcélszerűbben használjuk fel ezt a hatalmas pénzt. Annál is inkább fontos feladat ez, mert jelenleg is 350 millió ECU vár elköltésre. Kár lenne, ha ez elveszne - nyilatkozta lapunknak Boros Imre tárca nélküli miniszter. Ha nem vigyázunk, előfordulhat, hogy gondunk lesz a már megítélt támogatások felhasználásával - mondta a PHARE- pénzek elosztását felügyelő miniszter. Eddig évente 20-25 milliárd forintnak megfelelő PHARE- segély érkezett hazánkba. Az elmúlt hetekben, amikor az új tárca számba vette a segélyeket, a különböző minisztériumok pályázatait, kiderült, hogy a „gazdagság” is okozhat nehézségeket. Az 1995-ös PHARE-segélyek felét például még nem használta fel az ország. És vigyázni kell - még időben vagyunk -, nehogy így járjunk az 1996-os, valamint a későbbi összegekkel is. Hiba a tervek körül Boros Imre az okokat vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a projektekkel, a PHARE-pályázatokra beküldött tervekkel volt hiba. Ezek nagyon gyakran a realitásoktól elszakadt „vágyálmokat” tartalmaztak, ami akkor derült ki, amikor - elnyerve a támogatásokat - a megvalósítási programok kidolgozására került volna a sor. Olykor persze, az EU brüsz- szeli központjából is sokára jöttek válaszok az elküldött pályázatokra, de az is tény, hogy itthonról sem sürgették azokat - tette hozzá Boros Imre. A tárcák és a pályázatok összehangolására időközben a Miniszterelnöki Hivatalnál létrehozott Modernizációs és Segélykoordinációs Titkárság sem igazán reklamált. A miniszter rámutatott: a PHARE-pénzek kapcsán nem a legpontosabb kifejezés a „segély”, ennél ugyanis többről van szó. Ezek a milliárdok valójában az országnak az EU-ba történő csatlakozását hivatottak elősegíteni pénzügyi eszközökkel, és ezt a fajta támogatást folyamatosan akkor is élvezhetjük, ha már az EU tagjai leszünk. Lehet, hogy nem PHARE lesz a neve, hanem talán éppen „strukturális és kohéziós alap”, amelyhez hozzájuthatunk egészen addig, amíg a magyar gazdaság az EU színvonalát el nem éri, de talán annál tovább is. A mezőgazda- sági alapokból például a legfejlettebb országok még ma is részesülnek. Elkülönített kerettel Annál is inkább nem klasszikus segélyek a PHARE-pénzek, mert elnyerésük feltétele a kötelező saját állami hozzájárulás. így együtt a teljes összegek eddig évente - más piaci forrásokkal kiegészítve - elérhették a százmilliárd forintot is. Gyakran gond volt azonban a saját hozzájárulások előteremtése. Ezért szeretné a tárca nélküli miniszter javasolni, hogy a jövő évi költségvetéstől kezdődően évente különítsenek el erre a célra egy nagyobb, mintegy 80-100 milliárd forintos tartalékalapot. A tapasztalatok szerint ugyanis célszerű a hazai „társhozzájárulást” akkor rendelkezésre bocsátani, amikor az EU-pénz beérkezik, így megelőzhető a projektek megvalósításának csúszása, netán a támogatások elvesztése. Annak érdekében, hogy a pályázatok hiányosságai ne utólag, Brüsszelben derüljenek ki, a miniszter szükségesnek tartaná egy ezzel foglalkozó kislétszámú, de jól felkészült központi munkacsoport létrehozását. Ez a szakértői gárda gyakorlatilag úgy állítaná ösz- sze a projekteket, hogy a támogatás megítélése után azonnal hozzá lehessen fogni a megvalósításukhoz. Döntő az időtényező- Az időtényezőnek, a gyorsaságnak nagy jelentősége van - hangsúlyozta Boros Imre. - Az EU az egyes országok, így hazánk számára is a támogatások igénybevételéhez kezdetben viszonylag hosszú határidőket szabott. Nem valami jótékonykodás volt ez, hanem egyszerűen figyelembe vették az országok helyzetét és a csatlakozással járó nehézségeiket. A határidőket azután fokozatosan rövidítették. Még most, három év után sem futottunk ki teljesen az időből az 1995-ös PHARE-segélyek felhasználásánál. „Még nem ég a ház” az 1996, 1997- es pénzeknél sem, most tekintjük át, hogy ezek elköltésével miként is állunk. Résen kell azonban lennünk, mert az 1999-es pénzek elköltésére várhatóan már csak egy-, másfél éves lehívási és 6-12 hónapos kivitelezési szerződési határidőket kapunk majd. (deregán)
