Petőfi Népe, 1998. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-22 / 196. szám

1998. augusztus 22., szombat MEGYEI DÍJAK, DÍJAZOTTAK - 1998 7. oldal A szlovákságért dolgozott Szerencsére mindig akadtak, akik azon fáradoztak, hogy a hazai nemzetiségek megőrizzék kultúrájukat. Kelemen Sándor, a Szlovák Szövetség Kiskőrösi Szervezetének nyugalmazott elnöke is közéjük tartozik, aki évtizedeken át a kiskőrösi szlo­vákság egyik összetartója és mozgatója volt.- Szükségszerű volt, hogy valamit tegyünk kultúránk megőrzéséért az elmúlt évtize­dekben - mondja a Bács-Kis- kun Megye Kisebbségeiért Díj tulajdonosa. - De igazából csak a 90-es évek elejétől gyorsul­hattak fel az események. Persze korábban is voltak bizonyos tö­rekvések, ám azok csak formá­lis jelleget ölthettek, csupán a kirakathoz tartoztak. Gondolok itt a szlovák nyelvű könyvekre a könyvtárban, a kétnyelvű fel­iratra a városháza falán, de semmi több. A nyelv kihalásá­nak veszélye fenyegetett, a kul­Kelemen Sándor turális értékek elveszőben voltak, hiszen az asszimilá­ció megtette a magáét. 1972-ben az­tán sikerült elérni, hogy nyelvet oktas­sanak. Azóta a Bem-iskola a szlovák nyelv tanításának bázisa. A többi már az elmúlt öt év ered­ménye, mint a tájház, a szlovák nemzetiségi napok, a konferen­ciák vagy a nemzetiségi bál. Aztán a szlovák nyelvű isten- tisztelet legalább évente egy­szer régivágású, bőszoknyás asszonyokkal és hasonkorú fér­fiakkal. És persze nagyon sok más is, ami mind arra szolgál, hogy megőrizzük, átörökítsük a szlovák nemzetiségi hagyomá­nyainkat az utánunk jövőknek. 39 éve az egészségügyben Vanyiskáné Földi Cecília, a megyei önkormányzat kis­kunhalasi Pszichiátriai és Fo­gyatékos Betegek Otthonának igazgatója a Bács-Kiskun Me­gye Egészségügyéért Díjat ve­hette át. Mint a kitüntetett lapunknak elmondta: harminckilenc éve dolgozik az egészségügyben. A kiskunhalasi kórházban tíz évet töltött el szülésznőként. Az egészségügyi főiskola el­végzése után középiskolai ta­nárként is oktatott Halason, a Szilády Áron Gimnázium egészségügyi tagozatán és a Garbai-szakképzőben. 1983- ban kinevezték a városi szociá­lis intézmény vezetőjévé. A megyei önkormányzat a szov­jet csapatok kivonulása után döntött, hogy Kiskunhalason, a Körösi úti volt kaszárnyában egy új, 220 férőhelyes pszichi­átriai otthont hoz létre. A munkák ko­ordinálásá­ban és a szak­mai irányel­vek kidolgo­zásában aktív szerepet vál­lalt a kitünte­tett. A hat év­vel ezelőtt át­adott intéz­mény vezetői állására sikerrel pályázott, és annak 1993 júni­usa óta igazgatója. Irányítása alatt a fogyatékos betegek ott­honának második szárnya is elkészült. Az intézményve­zető aktívan részt vállal az egészségügyi szakemberkép­zésben is. Az egészségügyben végzett áldozatos munkája el­ismeréseként 1994-ben Pro Caritate érdemrendet kapott. %*' I vs.£li * mtj Földi Cecília Nyolcezer kép, 14 kötet Bár negyven éve Itáliában él, mégis ezer szállal kötődik Bács- Kiskunhoz az életének immár nyolcadik évtizedét taposó Pro­kop Péter. A festőművész és író pap, aki a megye művészeti díjá­ban részesült, eddig több mint 8000 képet alkotott és most ké­szül 15. kötete kiadására.- Kalocsán születtem, s éle­tem első 23 évét ott töltöttem - mondja az idős alkotó, akinek festményeivel díszítették a díj­átadó _ helyszínéül szolgáló könyvtári terem falait is. - Isko­láimat az érseki városban végez­tem, s paposkodtam is az egy­házmegyében. Aztán disszidál­nom kellett. De nem szakadtak el a kötelékek tágabb és szűkebb szülőhazámtól. Évente két-há- rom alkalommal hazalátogatok, legtöbbször kiállításaim meg­nyitóira. Első, 100 négyzetméte­res freskómat Sükösdön festet­tem. Szülővárosomban, a Ka­tona-házban 3000 képemből lát­ható állandó kiállítás, s az érseki kas­télyban is 270 festményemet őrzik. Az új kalocsai egy­házi iskolában most 200 ké­pem talált ott­honra. Ma­gyarországon 28 helyen van állandó kiállításom. Szeren­csésnek mondhatom magam: a művészetnek élhetek, ami nem munka, hanem élvezet. Könyve­imhez mint egy csikkszedő gyűj­töm össze az apró témákat. Mű­fajom a „költői próza”. Egy új kor hajnalán én is azokhoz tarto­zom, akiknek az a hivatásuk, hogy az újjáéledő lelkiséget közvetítsék. Hiszen most ismét olyan idő köszönt be, amelyben a léleknek, a „lelki nívónak” nagy értéke van. Szép mesterségre tanít A tiszakécskei Boros Gábor bádogosmestert Bács-Kiskun Megye Ifjúságának Nevelésé­ért Díjjal tüntették ki. A mes­ter több mint másfél évtized alatt húsz fiatalembert tanított meg a bádogosszakma forté­lyaira.- Hogyan lett e szép mes­terség birtokosa?- Egyszerű parasztcsalád­ban születtem Lakitelek köze­lében. Nem nagyon ismertem még a különböző szakmákat, csak azt tudtam: szakember akarok lenni. A véletlennek tulajdonítható, hogy végül is bádogos lettem. Pár évig egy vállalatnál dolgoztam. Aztán 1970-ben szabadságot vettem ki, titokban leutaztam Sze­gedre és letettem a mester- vizsgát. Kevéssel ezután ki­léptem a cégtől és vállalkozó lettem. Majd levelező szakon leérettségiz­tem, közben sorra letettem a különböző szakvizsgá­kat. Ma már mindhárom, műhely-, épü­let- és dísz- műbádogosi minősítésem is megvan. — Mióta tanítja a szakmát?- 1981-ben a kecskeméti ipartestület kért fel - tekintet­tel arra, hogy a bádogosság hiányszakma -, vállaljam el a környékbeli városok, falvak fiataljainak képzését. Azóta húszán szabadultak fel a ke­zem alól. Egy részük itthon, a megyében, többségük azon­ban külföldön, Ausztriában, Németországban dolgozik. Boros Gábor A szülészet meghittsége Godó György professzor pá­lyája rendkívül merész ívű. Alig 35 évesen az orvostudomány kandidátusa, 42 esztendősen egyetemi docens, 46 évesen az orvostudományok doktora. Kül­földi tanulmányait, tudományos tisztségeit még felsorolni is hosszadalmas.- Sokáig nem tudtam eldön­teni, hogy a szülészet-nőgyó­gyászat, vagy a sebészet kedve­sebb-e számomra - mondja a megye tudományos díjával ki­tüntetett professzor. - Az egye­tem utolsó éveiben született meg az elhatározás: magával raga­dott a szülészet, a gyermek vi­lágra hozatalának meghittsége és az esemény orvosi vonatko­zásai. Ugyanakkor a sebészi te­vékenységre is lehetőség nyílik e területen. Megszállottja lettem a munkámnak, óriási lendülettel és szenvedéllyel végeztem min­dig. Igyekeztem minden alkal­mat megragadni, hogy bővítsem tapasztalata­imat. Szeren­csém is volt: fiatalon kerül­tem a szegedi Szülészeti és Nőgyógyá­szati Klini­kára, amely az ország egyik Prof. Godó vezető intéz- György ménye.- 7992 óta vezeti a megyei kórház szülé- szeti-nó'gyógyászati osztályát, de máig Szegeden lakik. Miért?- Feleségemet, gyermekei­met Szegedhez kötik a minden­napok, így a megoldás az én „kétlakiságom”, Annál is in­kább, mivel a SZOTE magánta­náraként komoly oktatási fel­adatoknak is meg kell felelnem az egyetemen. Szakmai funk­cióim különböző tudományos és szakmai társaságokban egyéb­ként is gyakran szólítanak el. A bajai kosárlabda az élete Bács-Kiskun Megye Sportdí­ját 1998-ban egy olyan, köz­ismert bajai polgár is átve­hette, akinek a Sugovica-parti város kosárlabdasportja egyet jelent az életével. Idősebb Vétek Frigyes 1952-ben kezdett kosarazni a Bajai Honvéd korosztályos csapatában. Később a Vörös Lobogó vette át a szakosztályt, amely feljutott az NB II-be, majd két idény után, 1958-ban az élvonalba. Játékos-pályafu­tása végéig, 1962-ig 197 NB I- es mérkőzésen 3419 pontot szerzett (ez 17.4-es átlag). Öt­ször húzhatta magára a magyar válogatott mezét. A bajai csa­pat tagjaként egy bajnoki ezüst- és három bronzérem szerepel a sikerlistáján. Még játszott, amikor 1959-ben el­vállalta a bajai ruhaüzem női kosárcsapatának irányítását. Visszavo­nulása után a Bajai Bács­ka, ’72-től a BSK ifjúsági csapatának edzője lett. Olyan játé­kosokat ne­velt ki, mint Ágfalvi György, Halmos Ist­ván, Likár László, Hosszú Ist­ván, Kovács László. Az általa irányított utánpótláscsapatok öt magyar bajnoki címet, négy országos ifjúsági, egy kadett és egy serdülő kupa aranyér­met nyertek. ’90-ben az év utánpótlásedzőjének válasz­tották. A 90-es évek közepén, egy fél idényre a bajai felnőtt csapat edzője is volt. Ma a Honvéd technikai vezetője. Id. Vétek Frigyes , " " '' -í* M Pü ül gggg | Bács-Kiskun megye elmúlt négy esztendejéről - öt képben A megyei közgyűlés ünnepi ülésén a jelenlévők kézhez kapták a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 1995 és 1998 között végzett munkájáról készült beszámolót. A tartalmas összegzés megállapítja, hogy a testület megválasztását követően elfogadott négyéves munka- programban elhatározott célokat sikerült elérni, a köte­lező és önként vállalt feladatait a közgyűlés eredménye­sen oldotta meg. A szöveges részeket táblázatokkal, grafikonokkal, fo­tóillusztrációkkal kiegészítő jelentésből most a nagy­szabású, valóban jelentős anyagi erők, több milliárd forint felhasználásával megvalósított beruházásokat emeljük ki és mutatjuk be képösszeállításunkban. Azokat, amelyek az egészségügy, az oktatás, a kul­túra, a környezetvédelem, a szociális gondoskodás terü­letén százezrek életét teszik könnyebbé, javítják a munka, a gazdaság feltételrendszerét. S amelyekre méltán lehet büszke idehaza és külföl­dön is Bács-Kiskun megye valamennyi polgára. 1998-ban vették birtokukba a gondozásra szorulók a kiskun- halasi pszichiátriai otthon bővítéseként az egykori laktanyából átalakított, minden igényt kielégítő intézményt. 1995-ben készült el az új megyei levéltár. Tavaly megkezdték a próbaüzemet, idén felavatták a legszigo­rúbb környezetvédelmi előírásoknak is megfelelő veszélyeshul­ladék-égetőt, amelyet a Filantróp Kht. üzemeltet. 1996-os átadása után már építészeti nívódíjat és rangos szak­mai kitüntetést is magáénak mondhat az új megyei könyvtár. 1997 óta áll a gyógyítás szolgálatában az ország legkorszerűbb onkoradiológiai központja a megyei kórházban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents