Petőfi Népe, 1998. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-19 / 194. szám
4. oldal 1998. augusztus 19., szerda Szent István Ünnepén A sérüléseket is megörökítik a következő évezrednek Készül a korona másolata Az alsó abroncs enyhén ovális. Szent István lassan ezeréves koronáján nyomot hagytak a magyar történelem viharos évszázadai. Az iparművészeti remekművet szállítani szinte egyáltalán nem lehet. A Nemzeti Múzeum ezért márciusban pályázatot írt ki egy hiteles másolat megalkotására. Az aranyozott ezüstből készülő új korona váza ezekben a napokban nyeri el végleges formáját. A Metal Art Nemesfémipari Rt., vagyis a régi Pénzverde egyik melléképületében készül, egy teljesen hétköznapi munkaasztalon a talán leghíresebb magyar történelmi ereklye másolata. Az eredeti pontos leírását követve jól látszik az alsó abroncs enyhén ovális formája, s híven utánozzák a később, egy második munkafázisban készített keresztpánt deformálődásait is. A Nemzeti Múzeum szakértőinek folyamatos útmutatása mellett ugyanitt készülnek a koronát körben ékítő, a bizánci kézműves kultúra legfejlettebb korszakát reprezentáló égetett zománcos díszítőlapok, apostolképek is. A tíz darab, egyenként csupán néhány négyzet-centiméteres, hihetetlen szakmai tudással, aprólékos munkával készülő műremekek Jézust, Mihály bizánci császárt és a nyolc apostolt ábrázolják. Az uralkodói fejfedő többi tartozékát, a két kisebb és két nagyobb kék zafírkövet, a két almandin és a két, úgynevezett üvegkövet, valamint az ametiszteket egy külső vállalat szakemberei csiszolják a megfelelő méretűre, hogy aztán a Pénzverdében kerüljenek végleges foglalatukba. Természetesen csak az ezüst tartóváz aranyozása után. Ugyancsak hátravan még a korona tetején álló, elbillent tengelyű zárókereszt beillesztése és a körbefutó, valamint a fejdísz oldaláról csüngő (tenyésztett) igazgyöngysorok felhelyezése is. Ha - várhatóan az év vége felé - véglegesen elkészül a nagy mű, szépségéhez, igényességéhez és gazdag kiállításához képest nem is fog olyan nagyon sokba kerülni: mintegy hatmillió forintot kap érte a Metal Art. De - mint Török Imre vezérigazgató lapunknak elmondta - nem is a pénzért, a várható anyagi nyereségért vágtak bele ebbe a nagy, csaknem egy évig tartó munkába. Számukra inkább eszmei, de szinte felbecsülhetetlen értéke van annak, hogy bebizonyíthatják: ötvösművészeik képesek egy ilyen igényes munka színvonalas, pontos elvégzésére. S az aranyozott e/.üstkorona így már valóban nagy hasznot hoz a cégnek Tardos János Az ezredfordulóra előkerülnek a féltve őrzött kincsek Nagyszabású kiállítások előtt A szentek ereklyéi között is első a Szent Jobb. Új, reprezentatív kiállítóhellyel bővül a kereszténység 2000. és a magyar államiság 1000. évfordulójára az esztergomi Keresztény Múzeum. Cséfalvay Pál kanonok, művészettörténész, a múzeum igazgatója néhány egyedi értéket, a XIX-XX. századi képző- művészeti, valamint iparművészeti gyűjteményt szeretne már az új helyen a közönség elé tárni. A látogatók várhatóan nem kisebb szenzációval szembesülhetnek majd, mint Dürer fametszetsorozatának, a Nagy Passiónak, a Kis Passiónak, a Mária életének lapjaival, az Apokalipszissal. Köztük a Jelenések Könyve alapján készített A halál lovasa című munkájával, és rézkarcaival, az Adám és Évával.- Ma nem csak páratlan értékük és a helyhiány miatt őrizzük nagy gonddal a fiókok mélyén ezeket a remekeket - mondja az igazgató. - A fényt és így a nyilvánosságot nem nagyon szeretik, besárgul a papírjuk, ezért nem ígérhetem 2000 utánra sem, hogy állandóan láthatók lesznek. A múzeum erősségei az úgynevezett nazarénus iskola művei, amelyek ugyancsak a raktárak mélyén rejtőznek. A XIX. század kedvenc és népszerű festészeti irányzatának legszebb római, német és magyar alkotásai ugyancsak közönség elé kívánkoznak. Bizonyos, hogy az Esztergomban őrzött népi kerámiák gazdagságban, szépségben és változatosságban Magyarországon az elsők közé tartoznak, ha nem éppen az elsők. Az igazgató büszke a múzeum szelencegyűjteményére is, no és az olyan egyedi tárgyakra, mint a XVIII. században valószínűleg Augs- burgban készült míves monstranciára. A finoman munkált, fénylő arannyal bevont ezüst szentségtartóról évtizedenként egyszer kerül le a fehér epei: utoljára a magyar egyház legszebb kincseit felvonultató kiállításon volt látható. A bemutatón ott lesz saját kincsük is, SZent Margit első hiteles ábrázolása, az 1500-as években készült színes fametszet, rajta az Árpád-házi koronával. D. G. Az idén zenés lesz a tűzijáték Meglepetéssel szolgálnak idén az augusztus 20-ai tűzijáték tervezői. Hogy még hatásosabb legyen az eddig csak vizuális élmény, ezúttal zenei aláfestést is kap a félórás „tűzeső”. A tűzijáték zenéjét Benkő László állította össze.- A tűzijáték megzenésítésekor egyszerűen abból az ötletből indultunk ki, hogy a látvány elsősorban Budapest páratlan földrajzi adottságának köszönhetően évtizedek óta impozáns - nyilatkozta lapunknak a Liszt-díjas zeneszerző, az egykori Omega együttes tagja. - Hogy ezt az élményt fokozzuk, a zenei aláfestéssel mint alkalmazott művészeti kísérlettel is szolgálunk. Az ötlet persze nem egyedülálló, számos zenés tűzijátékban gyönyörködhetett már a közönség szerte a világon. Természetesen a látványelemek tempójához alkalmazkodik a muzsika is.- Mit hallhat majd a közönség a helyszínen, illetve a hallgatók és a tévénézők?- Johann Strausstól Brahm- sig klasszikusokat hoztam ösz- sze, és a saját szerzeményeimet is beillesztettem a műsorba. A félórás zenés blokkot a Petőfi rádió közvetíti. Szent István művéből merítve... Beszélgetés dr. Dankó László kalocsa—kecskeméti érsekkel Az egyetemes egyház Jézus születése kétezer éves évfordulójára készül. A pápai terv szerint 1998 a Szentlélek éve. A magyar egyház saját évfordulókkal tovább gazdagítja a programot. Számos egyházmegyénk - így például a kalo- csa-kecskeméti is - a Szent István-i alapvetés millenniumát is szervezi. Apostol volt- Hogy tekint a múltra és a jelenre, a Szentlélek működésére Astrik apát mai utóda, a kalocsa-kecskeméti egyházmegye főpapja? - kérdeztem dr. Dankó László metropolitától.- A lélek sajátos módon mutatja magát az egyházban, de jelentése és működése egyetemes, nincsenek határai sem térben, sem időben. Kétezer és ezer esztendő, vagy akár ez a mostani, az 1998. igazolhatja, hogy Krisztus szava igaz: az Ige életté lett. Nemrég fejeződtek be például az egyházmegyénkben a bérmálások. Több mint félszáz közösség készült színvonalasan a szentség fölvételére. A települések többségében magam hívtam le az ifjúságra az erősség lelkét. Személyesen láthattam, tapasztalhattam, hogy - Szent István művéből mentve - miként újulnak meg a közösségeink. Ebben az örömben emlékezem augusztus 20-án, az ünnepi misében a nagy alapítóról. István király hívő ember volt. Nem politikai számításból öntette a fejére a szentelt vizet! Felnőtt hittel kérte a keresztséget és a bérmálást. Tudta, hogy nem létezhet sikeres misszió a karizmák, a lélek speciális adományai nélkül. Cselekedeteiből, tanításaiból megismerhetjük, milyen a keresztény ember. Két lábbal áll a földön, de a természetfölötti küldetések irányában nyitott. Jól mondta II. Szilveszter pápa első királyunkról szólva, hogy valóságos apostol volt... Nem kell félnünk!- Az öröm és a hála indokolt, de az aggódás is. Az idén nem volt papszentelés a főegyházmegyében. Viszont bőséggel lépnek szénre megújulási mozgalmak. A karizmatikusok, a Focolare, a Hét Láng, Nyolc Boldogság Közösség, a Mária Légió, a Neokatekumenek — hogy csak néhányat említsünk közülük. A változások elé nem emel falakat a helyi egyház? Jíf Az érsek főpapi omátusban.- Egyre nagyobb szerepet kapnak az újítók. Szerintem a lélek adományaitól nem kell félnünk. Szent Pál óta tudjuk, hogy a kegyelmi ajándékoknak a közösségek épülését kell szolgálni. Természetesen ezeknek az új módon élő és dolgozó csoportoknak meg kell barátkozniuk azzal, hogy az egyház hivatalos vezetése rendszeresen megvizsgálja, hogy valóban jó célt szolgálnak-e. Kölcsönösségről, párbeszédről, egymás elismeréséről van szó a mozgalmak és a hierarchia között. Ha hiányzik a nyíltság, az őszinteség, a kölcsönös alázat, az engedelmesség, akkor hiányzik a katolikus lélek is és fönnállhat a szektásodás veszélye. Ilyen torzulásokat azonban még nem tapasztaltam. Az is igaz viszont, hogy jó néhány mozgalmat ma még nem is ismerünk igazából. Új irányok, új lehetőségek- A jelentősebb évfordulók alkalmat kínálnak a számvetésre: készül-e átfogó lelki tükör az egyházmegyéről?- Igen, készül. A helyi zsinatunk, a szinódus ezért is munkálkodik; de még nem ért véget a munkája. A lelki tükör tehát még több helyen homályos. Azt azonban látjuk: fontos, hogy ne tévesszenek meg bennünket a templomlátogatási, a keresztelési és az eske- tési statisztikák. Keresni kell azokat a módszereket, amelyekkel az oly sokszor csak formai elemekkel reprezentáló szokást, vagy hagyományos vallásosságot öntudatos, felelős, felnőtt kereszténységgé lehetne átformálni. Vagyis egy kisded nyáj hivatásáról és hitéről kell beszélnünk - őszintén, nyugalommal.- Elképzelhető-e, hogy föl kell gyorsítani a fölkészülést egy újszerű egyházi életre?- Jubileumunk előkészítése is szervesen kapcsolódik a szi- nódusi munkához. A közös imádság és elemzés egy olyan összegzést ad majd, amely megmutatja nekünk: hitben és aktivitásban hogy él, hogy működik a kalocsai-kecskeméti egyház. Hogyan dolgoznak papjaink, közössegeink, hogy szolgálják eredeti céljaikat az intézmények. De nemcsak a múltat vizsgáljuk, hanem a jövő irányait is meghatározzuk, a Szentlélek segítségével. Fájdalmas dolgainkról is beszélünk. Lelkipásztori központok- Mire gondol konkrétan?- A paphiányra és az ebből következő átszervezésekre. A régi struktúra gyakorlatilag összeomlott. A hagyományos plébániák átalakulnak. A papok közösségi központokba költöznek. A lelkipásztori centrumok települések sokaságát látják majd el. Felszentelt személy csak speciális feladatokat vállal (szentmise, gyóntatás), mert a hivatások száma csekély. Nem jött be az a számítás, hogy a rendszerváltást követően megsokasodnak a hivatások. Áz egyházmegye jövője azon múlik, hogy lesznek e elegendő számban civilek, akik át tudják venni a plébániákat. Nem lehet megkerülni ezt a súlyos problémát, nem lehet halogatni a választ. Az egész egyházmegyének rá kell döbbennie, hogy új helyzet állt elő. És nekünk meg kell találnunk a struktúraváltásból adódó lelki előnyöket, lehetőségeket. Tehát az egyházmegye nem fényes ünnepségsorozattal, reprezentációval készül az ezeréves évfordulóra, hanem egy új programmal. Persze a múltunkról is szó lesz. Megjelenik például az egyházmegye történetének tudományos földolgozása Számba vesszük ingatlanjainkat, intézményeinket, gyűjteményeinket, kincstárainkat. A feladatok sokaságát tekintve bőven van ok, hogy Szent István közbenjárásáért könyörögjünk. Ez az ezredforduló is sorsfordító, mert korszakformáló feladatokat kínál... Farkas P. József Egyháztörténeti tanácskozás Kalocsán Tudós szemmel a szerzetesrendekről Egyháztörténészek tanácskoztak hétfőn Kalocsán. Az immár kilencedik alkalommal megrendezett történészek napján 5 előadás hangzott el és váltott ki élénk vitát a megjelent világi és egyházi tudósok, kutatók körében. Dr. Adriányi Gábor egy korábbi munkájának kibővített változatát tárta a hallgatóság elé a Monumenta Vaticana mű kapcsán. Dr. Ladocsi Gáspár előadása nagy valószínűséggel az érmegyűjtők széles körét is érdekelte volna, hiszen arról szólt, hogyan jelenítettek meg a Magyarok Nagyasszonyát hazánk pénzérméin és katonáink zászlain. Dr. Török József a kalocsai érsekség középkori isten- tiszteleti rendjének sajátosságairól tartott előadást. Ebből többek között az is tudatosodott a szép számban megjelent gimnazisták körében, hogy a korai latin nyelvű szertartások a vidéken élő minden nemzetiségekhez egyformán szóltak. Ilyenformán a korabeli egyház szemszögéből nem beszélhetünk nyelvi határokról. A bizánci, a római, a premontrei szerzetesek, hittérítők, kolostoralapítók egymás közt és a nép tanult képviselőivel egyaránt szót tudtak érteni. Mint az Horváth Gábor és dr. Koszta László előadásából is kitűnt, a középkorban, az akkori kalocsai és Csanádi érsekségek területén a tatáijá- rás előtt több mint 50 bencés kolostor létezett. Sok esetben a régészek és az írott forrásokra támaszkodó történészek adatai nem egyeznek. Bár annyi bizonyos, hogy a legkorábbi premontrei szerzetesek leginkább a Maros, a Tisza és a Duna mentén építettek kolostorokat. A legújabb források szerint 160-180 kolostor működött az akkori Délkelet-Magyarországon. Főként az utak mentén, az erdélyi sószállításhoz, a halászathoz kötődtek ezek a rendházak, melyek közelében apácarendek is tevékenykedtek. A kisebb erődítményekhez hasonlító kőépuleteket általában 12-30 szerzetes lakta. Ezek a korai rendházak ön- szerveződés útján jöttek létre. Mind a településekhez közel épített kolduló szerzeteseket, mind pedig a remetéket a hívők tartották el, de sok esetben a szerzetesek a kereskedelemben is érdekeltek voltak. A királyi alapítású rendházak a tatárjárás utáni időszakban fejtették ki sokrétű tevékenységüket. A kolostorokból a nyugati kultúra terjedt. A premontreieknek köszönhető például a szőlőművelés meghonosítása ezen a vidéken. Király László
