Petőfi Népe, 1998. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-11 / 187. szám

— ■w « ____ K alauz kezdőknek és profiknak A liszt ára csökken, a kenyéré marad? Kié lesz a ropogósra sült kenyér haszna? A bőséges búzakészletek kö­vetkeztében a malmokra nyomás nehezedik: csök­kentsék a liszt árát! Egy fő­városi malom már lépett is, húsz százalékkal csökkentve árait. A közvélemény ennek nyomán várakozással tekint a kenyér árának alakulá­sára. Munkatársaink annak jártak utána, hogy milyen magatartással válaszolnak az új piaci helyzetre a Bács- Kiskun megyei malmok és sütőipari üzemek. A kecskeméti Hírős Rt. igazgatója, Cseriné Csonka Jú­lia elmondta, hogy még nem kaptak ajánlatot olcsóbb lisztre. Szállítójuk az Agrimill Rt. kalocsai üzeme. Ha mástól kapnának néhány forinttal ol­csóbb ajánlatot, akkor sem va­lószínű, hogy szállítót válta­nának, mert hosszú távú szer­ződés és jól bevált együttmű­ködés köti őket a kalocsai ma­lomhoz. Ha a liszt ára csök­kenne, akkor sem csökkente­nék a kenyér árát, mert küszö­bön áll az energia árának emelése. Blázsik Ferenc, az Agri­mill Rt. kecskeméti kirendelt­ségvezetője:- Nem tudjuk, hogy a fővá­rosi malom mihez képest csökkentette az árat. Mi legfel­jebb 10 százalékos lisztár­csökkentést tudunk elkép­zelni. Erről a hét végén a bé­késcsabai vezetőkkel egyez­tetve döntünk. Kiskunhalas-János- halma: A fővárosi 20 százalé­kos árleszállítással ellentétben a jánoshalmi és a kiskunhalasi malom vezetői maximum csak kilenc-tíz százalékos lisztár­csökkentést tartanak megen­gedhetőnek. Jánoshalmán már július elsejétől csökkentették egy-két forinttal a liszt árát.- Augusztustól újabb két forinttal csökkentettük az árat - tájékoztatta lapunkat Van- csura József, a jánoshalmi ma­lom igazgatója. (Ez a 4 forint jelenti a 9-10 százalékot.) Kiskunhalason sem lesz ol­csóbb a kenyér. Erről állapo­dott meg a három sütőipari cég vezetője. A liszt ára most ugyan kedvező - mondják -, de az összes többi alapanyag ára, az energiával együtt jelen­tősen emelkedett. Ezért a ke­nyér árának egy-két forintos csökkentése helyett inkább megpróbálják stabilizálni az árakat hosszú távon.- Azt tervezzük, hogy még januárban sem emelünk árat - tájékoztatta lapunkat Nagy István, a Royal II. Sütőipari Kft. igazgatója. Bakó Lajos, a bajai Bácska Sütő- és Édesipari Kft. ügyvezető igazgatója: - A mi szállítónk még aratás előtt jelezte: megfontolja a liszt árának csökkentését, ha úgy alakulnak a felvásárlási árak és költségek. Eddig még nincs ilyen értelmű informáci­ónk. A kenyér árában egyéb­ként 25-28 százalékot jelent a liszt ára. Mi utoljára november 1-jén emeltünk árat, miközben a járulékos költségek folyama­tosan emelkednék. Abban re­ménykedünk, hogy az esetle­ges lisztárcsökkentés ellensú­lyozza az energia drágulását, illetve az inflációs vesztesé­get. Úgy látom, rendkívül ko­moly a verseny ebben a szfé­rában, ezért nem szabadultak el a kenyérárak. Lovas József, a tiszakécs- kei Fejedelmi Pékség egyik tulajdonosa, egyben a cég egyik ügyvezetője elmondta: a liszt ára a kenyér előállítási költségének mintegy harminc százalékát teszi ki. Amennyi­ben tehát a malmok valóban olcsóbban adják a lisztet, a kécskei pékség is ennek ará­nyában csökkenti a kenyér és egyes péksütemények árát. Mindaddig azonban, míg nem tudni biztosan, hány malom tervezi a liszt árának csökken­tését, nincs értelme jóslatokba bocsátkozni. Véleménye sze­rint az árcsökkenés a pékek­nek is érdekében áll, az ol­csóbb kenyérből ugyanis jóval többet vesznek, mint a drá­gábból. Palásti József pékmester, a P & P Pékáru Kft. egyik tu­lajdonosa, a Bács-Kiskun Me­gyei Kézműveskamara Sütő Szekciójának elnöke kérdé­sünkre mélységes felháboro­dásának adott hangot. Véle­ménye szerint ugyanis idén sem termett több jó minőségű búza, mint tavaly. Márpedig egyáltalán nem mindegy, hogy a kenyér milyen lisztből ké­szül. Ha több búza terem, rög­tön előveszik a pékeket. Ez csak rossz hangulatkeltés, ugyanis a jó minőségű búza idén sem lesz olcsóbb, így nem lehetséges a kenyér árá­nak csökkentése sem. Busa László, az Agrimill Rt. kalocsai kirendeltségé­nek vezetője még nem tudott érintkezésbe lépni Blázsik Fe­renccel, a cég kecskeméti ve­zetőjével, és a békéscsabai ve­zetők sem reagáltak. A kalocsai Karamell sütő­ipari cégnél nem hivatalosan azt tudtuk meg, hogy a kenye­ret és a péksüteményeket még akkor sem adnák olcsóbban, ha a liszt árának 20 százalékos csökkentése országos jelenség volna. Ez az előállítási költsé­geknek ugyanis csak néhány százalékát teszi ki, körülbelül megegyezik az energiaárak növekedésével. Vagyis hiába lesz olcsóbb a liszt, a kenyér ettől legfeljebbb csak nem drágul. Kiskunhalason vitatják meg a héten Búzadömping után borválság? A szakemberek szerint ősszel igen jó szőlőtermés várható. A szüret előtt már láthatók a szőlő-bor ágazatra váró prob­lémák. Az egyik legnagyobb gond, hogy rengeteg eladatlan bor van még a pincészetekben. A külföldi értékesítés is nehéz­kes, a keleti piacokon is csök­kent a kereslet az egyébként jó minőségű magyar áruk iránt. A szőlővel és a borral foglal­kozó dél-alföldi gazdálkodók immár hagyományos összejö­vetelt tartanak a szüret előtt Kiskunhalason. A Halasi Borá­szati Kft. üzemében augusztus 13-án 11 órától kerül sor az ér­tekezésre, ahol megvitatják, miként lehet levezetni a szüret­kor tornyosuló gondokat. A szakértők többsége szerint a legjobb megoldás a borlepárlás lenne, amelynek révén később is jó minőségű termékeket le­hetne piacra vinni. A borászati tanácskozáson jelen lesz két kiskunhalasi or­szággyűlési képviselő, Csatári József, a parlament mezőgaz­dasági bizottságának alelnöke és dr. Szabó Erika, az ország- gyűlés jegyzője is.- tapodi ­Még nem aszályos a föld Mélykúton és környékén A mélykúti körzetben utoljára három hete esett jelentősebb mennyiségű eső. Ennek elle­nére a talajban még mindig van annyi nedvesség, hogy a tarlók tárcsázását, hántását és szántási munkálatait folyamatosan lehet végezni. A megközelítőleg tíz napja befejeződött aratás ter­méshozama közepes. A búza és az árpa átlaga hektáronként 4 tonna, a tritikálé hozama 3,5 tonna. A nagyobb gazdaságok ennél jelentősebb átlaggal is számolhatnak. Ugyanakkor a gazdáknál hektáronként 2-3 tonna az átlag, ami alacsonynak számít. Az alacsony átlag oka leginkább a vetésre fordított összeg nagysága, főleg a fel­használt műtrágya mennyisége. A learatott búza sikértartalma is rendkívül változó: függ a ka­pott csapadék mennyiségétől, a vetőmag fajtájától és minőségé­től, a talaj állapotától és a mű­trágyázástól - nyilatkozta Ge- lányi János, Mélykút, Tataháza és Mátételke gazdajegyzője. B.E. A lakásépítők az áfa-visszatérítésre várnak Az építőipar A gazdaság pillanatnyi álla­potáról, sőt, a közeljövőben várható fejlődésének irányá­ról is megbízható informáci­ókat nyújtanak az építőipar legjellemzőbb mutatószámai. A hazai építőipar a nemzet- gazdaság negyedik ágazata, a GDP 4 százalékát termeli, mi­közben munkát ad a foglalkozta­tottak csaknem 6 százalékának. A kilencvenes években az épí­tőipar teljesítménye csökkent, s csak 1996-tól kezdett ismét emelkedni a termelés. Az ágazat mára alapvetően privát kézbe került. Az évtized elején még 80 százalékos részarányt képviselő állami tulajdon 1997-re 10 szá­zalékra csökkent. Az építőipar 1997-ben 543,3 milliárd forint értékű építési­szerelési munkát végzett, tíz A Postabank A Postabank új igazgatóságá­nak olyan, alapvetően lakossági bank kialakítása a célja - fő ügyfélkörként a középréteget célozzák meg -, amelyben vál­lalati ügyfelekkel is foglalkoz­- barométer százalékkal többet, mint egy év­vel korábban. Az építési piac jelentős szeg­mense a lakáspiac. A kilencve­nes évektől az építtetők magán- személyek lettek, s megszűntek az állami és az önkormányzati megrendelések. Ennek követ­keztében a lakásépítés 1991-ben 21 ezer alá csökkent, ám hat év­vel később már 28 130 lakás épí­tését fejezték be. 1998 első hónapjában 3137 új lakás épült. A befejezett lakások száma 16 százalékkal, az új épí­tési engedélyek kiadása 28 szá­zalékkal kevesebb, mint egy év­vel korábban. Az építőanyag ke­reskedők úgy látják, az építők többsége most arra vár, hogy a kormány beváltsa választási ígé­retét, hogy visszaigényelhessék az építőanyagok áfájátíkoós) új stratégiája nak, de a tevékenység fő súly­pontja a lakosság minél sokol­dalúbb kiszolgálása lesz - nyi­latkozta hétfőn Auth Henrik, a Postabank és Takarékpénztár Rt. új vezérigazgatója. I Battonyán ismét égett a búza Ismét égett a búza Battonyán I hétfőn: Karsai József helyi gazda - gazdajegyző - 36 má-1 zsa búzát gyújtott fel tiltakozva a felvásárlás körül kialakult anomáliák ellen. Elmondta: 1 Battonyán az utóbbi évek leg­jobb termését takarították be a gazdák, ám a felvásárlók - hi­vatkozva a gabona fertőzöttsé- gére - olyan kis árat, mázsán- | ként 1000-1200 forintot kínál- j nak, hogy az már az önköltség felét sem fedezi. A Citibank vásárol A Citibank Rt. megkapta az amerikai és magyar hatósági engedélyeket az Európai Ke-1 reskedeimi Bank (EKB) meg­vásárlására - mondta Richard D. Jackson, a Citibank Rt. el­nök-vezérigazgatója hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón. A két bank között május végén aláírt megállapodás egyebek mellett azért jött létre, mert a Citibank célja, hogy a jelenlegi ügyfélkörébe tartozó nagy í magyar és multinacionális vál- : lalatok mellett a jövőben a kis- | és közepes vállalatokat is ineg- | szerezze ügyfelének - mondta az elnök-vezérigazgató. A Mól kutat Pakisztánban | A Mól Magyar Olaj- és Gázi- ! pari Rt. koncessziós pályáza­ton szénhidrogén-kutatási jo- I got nyert Pakisztánban az úgy­nevezett Tál blokkra - jelen- | tette be az olajipari társaság a j | MagyarTőkepiaccíműhivata- | los lap hétfői számában. A ma- I | gyár olajcég a Mol Pakistan Oil 1 and Gas Co. B.V. által vezetett 1 I konzorcium tagjaként nyert a | pályázaton. A kutatási perió- I dús három év, amelyet további 1 ( háromszor egy-egy évvel meg lehet hosszabbítani. Közraktározási kézikönyv Az idei magyarországi gabo- | natárolási gondok rámutattak | arra is, hogy milyen jelentő- f sége van és lesz a közraktára- * zásnak. A USAID (az Ameri- ' kai Egyesült Államok Nem- f zetközi Fejlesztési Ügynök­sége) által finanszírozott 1 : ACDI/VOCA iroda, a magyar I kis-és középvállalkozások fej-1 | lesztését' szolgáló nonprofit | szervezet közreműködésével I | közraktározási kézikönyv ké­szült. Ez hasznos ismereteket - nyújt a gazdáknak. A könyv ingyen megkapható az ACDI/ VOCA irodájától, 1093 Buda- S pest, Zsil u. 3-5. Egis-gyorsjelentés Az Egis Gyógyszergyár Rt. az idei év első felében 4 milliárd 680 millió 748 ezer forint mér-1 leg szerinti eredményt ért el, ami 54,3 százalékos növeke­dés az előző év hasonló idő­szakához képest - közölte a cég hétfői gyorsjelentésében, a Magyar Tőkepiacban. Szerkeszti: A. Tóth Sándor Csak Kunszentmiklós környékén nőtt a munkanélküliség Bács-Kiskunban az első félév végén 21556 regisztrált munkanélküliről tudott a megyei munkaügyi központ. Ez 12,8 százalékkal kevesebb, mint 1997. első felében volt. A mostani esztendő első hat hó­napja után a munkanélküli­ség mértéke 9,2 százalékos volt, utoljára ilyen alacsony érték 1991 novemberében volt megfigyelhető. Mindez a Bács-Kiskun Me­gyei Munkaügyi Központ írásos tájékoztatójából derül ki. Idén január 1-jétől június 30-áig 18 018 megyebeli polgárt vettek nyilvántartásba munkanélküli­ként - hat százalékkal keveseb­bet, mint 1997 azonos időszaká­ban. Ebből 2 356-an pályakez­dők voltak. A regisztrációba ke­rülők 22 százaléka volt új be­lépő, 78 százaléka pedig vissza­lépő, azaz olyan, aki már volt ko­rábban is munkanélküli. A jú­nius végén nyilvántartottak 77 százaléka már több mint egy évet volt élete során munkanélküli. 1998. első félévében a me­gyebeli munkáltatók összesen 12 758 munkalehetőséget jelen­tettek be, ez 12 százalékkal ma­gasabb, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A gazdasági szer­vezetek az első hat hónapban a Bács-Kiskun Megyei Munkaü­gyi Központ Kirendeltségeinél 13 esetben jelezték létszám- csökkentési szándékukat - a ’ 97. első félévi 39 esettel szemben. Ennek során 403 alkalmazott le­építését jelentették be, ami egy- harmada sincs az előző esztendő első hat hónapjában jelzett lét­számnak. A kunszentmiklósi munka­erő-piaci körzetben emelkedett egyedül ebben a félévben a re­gisztrált munkanélküliek száma: ’97 első félévéhez viszonyítva mintegy 2 százalékot. Bács- Kiskun kilenc térségében tovább csökkent a regisztrált állástala­nok száma. Legnagyobb mér­tékben, 20 százalékot is megha­ladva Kiskunfélegyházán és körzetében, de a csökkenés Kis­kunhalas térségében is felül­múlta a 10 százalékot. Az első hat hónapban össze­sen 16 559-en részesültek me­gyénkben munkanélküli-ellá­tásban, 13 százalékkal keveseb­ben, mint 1997. első félévében. 99,9 százalékuk munkanéküli- járadékot, 0,1 százalékuk pedig pályakezdősegélyt kapott. Jövedelempótló támogatást ’98 első felében átlagosan 9512- en kaptak Bács-Kiskunban. A foglalkoztatáspolitikai progra­mokban összesen 7 526-an vet­tek részt, 28,5 százalékkal töb­ben, mint 1997. azonos idősza­kában. - kosa -

Next

/
Thumbnails
Contents