Petőfi Népe, 1998. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-28 / 175. szám

8. oldal 1998. július 28., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Autóipar: a VW-Opel csata vége A* Opel céget nem lophatta meg a Volkswagen. Hétfőn immár hivatalosan is befejeződött a német autóipar két óriása, a Volkswagen és az Opel háborúsága, amely 1993 óta tartott egy menedzser állí­tólagos ipari kémkedése miatt. A darmstadti tartományi bíró­ság közölte, hogy valamennyi érintett fél egyetértésével be­szünteti az eljárást Jose Igna­cio Lopez ellen, aki öt évvel ezelőtt az Opeltől átment a VW-hez és az előbbi állítása szerint titkos iratok, fejlesztési eredmények tömegét vitte magával. A Volkswagen és Lopez mindvégig tagadta, hogy a menedzser bármilyen titkos iratot vitt volna magával. A rendőrség a többszöri házkuta­tás alkalmával azonban jelen­tős mennyiségű olyan iratra bukkant, amely megerősítette a gyanút és még 1996-ban az ügyészség vádat emelt Lopez és az Opeltől vele együtt átállt három társa ellen. Az 55 éves baszk szárma­zású üzletember rendkívül cél­tudatos és erőszakos tárgyaló- partner hírében áll, s mindkét cégnél a beszállítók árainak kíméletlen leszorításával ara­tott nagy elismerést. Az Opel állítása szerint Lopez hosz- szabb időn át titokban készí­tette elő távozását, és nem csupán néhány közvetlen munkatársát vitte magával, hanem a GM és az Opel szá­mos alapvető fontosságú üz­leti tervét, tervdokumentáció­ját. Ferdinand Piech, a VW főnöke mindvégig azt hajto­gatta, hogy Lopez semmiféle titkos iratot nem hozott magá­val a wolfsburgi új munkahe­lyére. Az Opel ennek ellenére még 1993-ban pert indított Lopez és a VW ellen. Az Opel és anyavállalata, az amerikai General Motors túl lassúnak ítélte a német igazságszolgál­tatást és 1996. márciusban az Egyesült Államokban is pert indított a Volkswagen vezetői ellen. A wolfsburgiak ellenlé­pésként rágalmazással vádol­ták a másik felet. Az illetékes darsmtadti bí­róság az eljárás beszüntetését most azzal indokolta, hogy a rendkívül összetett probléma miatt számtalan szakértőt kel­lett volna meghallgatni és hosszan elnyúló perre kellene számítani. Lopez 400 ezer márkát fizet jótékony célokra. Termelői érdekeltségen alapuló értékesítő szervezet alakul Baján A cél a folyamatos, biztos piac Szerdán 16 órakor alakuló köz­gyűlést hívtak össze a Bereczki Máté Kertészeti Szakközépis­kolába azok a bácskai zöldség-, és gyümölcstermelők, akik ér­tékesítő szervezetben látják az ágazat további útját. Mike István, az előkészületet segítő gazdajegyző elmondta, hogy induláskor legalább húsz termelő belépésére számítanak, mivel igen nagy az érdeklődés. Még Szekszárdról, Mélykútról és Jánoshalmáról is megkeres­ték az előkészítő csoportot, hogy van-e lehetőség a távo­labbi termelők belépésére is. A közgyűlésen megvitatják az alapszabályt és megválasztják a tisztségviselőket is. Az új érté­Befektetővédelmi program Az orosz kormány megerősí­tette az 1998-1999-es befekte­tővédelmi programját, amely­nek koordinálásával a Szövet­ségi Értékpapír-felügyeleti Bi­zottságot bízta meg. Á program értelmében két év alatt számos problémát meg kell oldani: létre kell hozni a befektetői jo­gok védelmét szolgáló rendsze­reket, fejlesztem kell az érték­papírpiacok infrastruktúráját és optimalizálni kell a befektetés­sel kapcsolatos adókat. A prog­ram egyebek között tervbe ve­szi, hogy adminisztratív teljha­talmakkal ruházzák fel az ér­tékpapírpiacokat szabályozó in­tézményeket a törvénysértő szereplőkkel szemben. Java­solja, hogy a büntető törvény- könyvben pontosan határozzák meg: mi számít bűncselekmény elkövetésének az értékpapírpi­acokon. kesítő szervezet első célja, hogy megépítsen egy nagy tár­házat hűtőházzal együtt, ahol csomagolórészleg is helyet kapna. így az új gyümölcs éré­séig frissen lehetne tartani az árut, és az értékesítést folyama­tosan végezhetnék. Van olyan gazda is, aki már rendelkezik tárolókapacitással, de az értékesítés biztonsága miatt kíván kapcsolódni a szer­vezethez. A Baja környéki tele­püléseken körülbelül 100 hek­táros almaültetvények vannak, amelyek megfelelnek a kor­szerű fajtakövetelményeknek. Főleg ezek a gazdaságok fűz­nek nagy reményeket az új szervezethez. Várható, hogy az idei gabonaválság miatt gyor­sabban megvalósul a növény- termesztésben a kívánt szerke­zetváltás, és várhatóan többen fognak szántóföldi zöldségter­mesztésbe kezdeni. Számukra is fontos lehet olyan szervezet­hez tartozni, amely megnyitja számukra a kívánt piacot. Főleg a spárgát termelni szándékozó gazdák kereshetik az új szövet­kezetből fakadó előnyöket. Mindemellett az új beruházás munkahelyeket is teremt, hi­szen mind a tárházban, mind a csomagolóüzemben sok mun­káskézre lesz szükség. A szer­vezet a biztos piacba jutást cé­lozza meg. Papp Zoltán Megéri-e a zöldségtermesztés? Befőzésre drága a paradicsom A bajai zöldségkereskedők között meghatározó szerepe van a Bács-Vitamin Gmk- nak, mely a nagykereskedés mellett boltokban, a piacon árusítja a nagybani piacon, il­letve a helyi termelőktől fel­vásárolt árut. Tóth István ügyvezető szerint a korábbi évekhez hasonlóan változatos a zöldség, gyümölcs felvásár­lási ára. A dinnyeszezon kel­lős közepén 35-45 forintért veszik mind a sárga-, mind a görögdinnyét, amit 60 forin­tért adnak a vevőknek. Szőlőt még csak elvétve találunk. Az őszibarackot a minőségtől, fajtától és mérettől függően veszik 35-100 forintért. A pi­acon ezért 60-200 forintot kémek. A korábbi évekhez hasonlóan a nektarin barack 5-10 forinttal drágább, mint a hagyományos fajták. Drágák a nyári almafélék is, melyek­ből szintén több fajtát tarta­nak a zöldségesek. A nyári almáért 60-100 forintot elkér­nek. Tóth István szerint kirí­vóan magas a karfiol ára, mely az idei szezonban négy­ötszöröse a tavalyinak. Míg a múlt nyáron 25-35 forintért hirdették akciósán a karfiolt, a napokban a gazdák elkérték a 180 forintot egy kiló karfio­lért. Drága a paradicsom is. Kérdéses, hogy 100-150 fo­rintos paradicsomár mellett jut-e az idén befőzésre. Érde­kes, hogy a szántóföldi para­dicsomért kevesebbet fizet­nek a vevők, mint a fóliásért. Ennek okát a kereskedők a minőségben látják. Kedvező az ára a paprikának, melyet már kilóra vehet a vevő. A londoni és a budapesti piacelemző cég prognózisai egybevágnak Az erőteljes magyar gazdasági háttér bizonyos mozgásteret ad az új kormánynak némelyik választási ígéret teljesítésére az infláció csökkenésének veszélyeztetése nélkül, áll a világ egyik legnagyobb értékforgalmi és piacfigyelő cégének, a Nomurá- nak Londonban hétfőn kiadott negyedéves felmérésében. A TrendPrognózis Társadalom- és Gazdaságkutató Rt. legfris­sebb budapesti jelentése hasonlóképpen következtet: az idén legalább 5,5 százalékos lesz a gazdasági növekedés. A hazai ipar védelmében az orosz kormány augusztus el­sejétől ideiglenesen megemeli a cukorra és a nyerscukorra kirótt vámot és importenge­délyhez köti a behozatalt. Az orosz kormány rende­leté értelmében a cukor vám­ját 20 százalékkal, a nyerscu­korét 74 százalékkal növelik. A korábban bejelentett, vala­mennyi importárura vonat­kozó 3 százalékpontos általá­nos vámemeléssel együtt a cukor eddig 25 százalékos vámja 48 százalékra, a nyers­cukor 1 százalékos vámja pe­dig 78 százalékra emelkedik 1998. augusztus 1-jétől. A kormány azt reméli, hogy az intézkedés kordába szorítja az orosz piacra bőségesen áramló importált cukrot, és ezzel kiegyensúlyozzák a ha­zai alapanyagból készült cu­kor, a külföldről behozott cu­kor és az importált nyerscu­korból belföldön készített cu­kor árát. A Kiríj enko-kor- mány attól tart, hogy a cukor és a nyerscukor túlzott im­portja miatt a hazai cukorré­pából készített cukor ver­senyképessége csökken, attól pedig tovább zsugorodik a cukorrépa termelése - ennek elejét akarják venni. A cukortermelők szövetsé­gének adatai szerint az orosz piacon most 800 millió tonna cukorfelesleg van, és a többlet továbbra is nő. A növekedést elsősorban az importált nyerscukorból készített cukor túltermelése okozza. Az első félévben 3,1 millió tonna im­port nyerscukrot dolgoztak fel az orosz cukorgyárakban, pe­dig csak 2,5 millió tonnára lett volna szükség egész év­ben - a cukortermelők szö­vetsége szerint. Cukorvám Oroszországban Sok a fiatal állástalan Lakásprognózis. Elkép­zelhető, hogy a kormányzati támogatások hatására az új lakások építése 2000-ig el­éri az évi 30-35 ezres szin­tet. A Bau Data Projekt In­formációs és Consulting Iroda szerint kedvező ütemű gazdasági növekedés mel­lett 2000 és 2005 között to­vábbi 5-8 százalékos növe­kedés várható a lakásépíté­sek terén. Elhalasztott közgyűlés. Elhalasztották az Antenna Hungária Rt. tegnapra meg­hirdetett rendkívüli közgyű­lését, és augusztus 26-ra hívták újból össze. Az rt. közleménye szerint a köz­gyűlést az AH 87,2 százalé­kát birtokló Állami és Priva­tizációs Részvénytársaság javaslatára, technikai okok miatt, a napirendi pontok érdemi tárgyalása nélkül ha­lasztották el. Nokia-fejlesztés. Mobilte­lefon-gyárat és elosztóköz­pontot telepít Magyaror­szágra a finnországi székhe­lyű Nokia. A cég 1998 és 2001 között mintegy 1 mil­liárd finn márkát, azaz 40 milliárd forintot költ fejlesz­tésre, s ennek keretében ala­pít gyárat hazánkban is. Nemzetközi elismerés magyar számítástechnikai cégnek. A magyarországi IDOM Rt. a bankok közötti kommunikációs világháló­zat, a S.W.I.F.T. partnere­ként szaktanácsadói és rendszerintegrációs tevé­kenységet végez a jövőben a S.W.I.F.T. felhasználóinak körében - mondta Dudits Ádám, az IDŐM Rt. képvi­selője. A világon második­ként - egy japán cég mellett. A Nomura londoni elemző részlegének kelet-európai ösz- szefoglalója szerint „viszony­lagos pragmatizmus” várható ugyan az új kormánytól, de a ház megerősítette a választások előtt közzétett előrejelzését is, amely szerint a költségvetési hiány jövőre eléri az 500 milli­árd forintot, vagyis a bruttó ha­zai termék 5 százalékát. A többi makromutató azonban a befek­tetőknek összeállított Nomura- jelentés Magyarországról szóló fejezete szerint folyamatosan javul, de - mint Londonban ír­ták - minden az adók mérséklé­sének és a költekezés növelésé­nek mértékétől függ. A TrendPrognózis úgy látja, hogy a növekedést a termelés oldaláról a mezőgazdaság és a gépipar, valamint a szállítás alapozza meg. A felhasználási oldalt illetően tavalyi 1 száza­lék helyett az idén a fogyasztás 1,5-2 százalék körül alakulhat. Az év első három hónapjában átlagosan havi 2 százalék körüli volt az árindex növekedése, míg a második negyedévben ennek üteme 0,83 százalékra csökkent, s a következő ne­gyedévben várhatóan 0,6 száza­lék körül alakul. Mindezek alapján az éves átlagos infláció mértékét 15 százalékra prog­nosztizálja a hazai gazdaság- kutató, sőt úgy véli, decem­berre 13-14 százalékra süllyed­het az infláció mértéke. A várt­nál is erőteljesebb exporttelje­sítmény miatt a Nomura lefelé, 1 milliárd dollárra, vagyis a GDP 2 százalékára módosította a folyó fizetési mérleg ez évre várható hiányára korábban adott előrejelzését, amely még 1,5 milliárd dollárról, azaz a GDP 3 százalékáról szólt. A 12 havi infláció májusban a tavaly év végi 18 százalék után 16 százalék volt a Nomura adatai szerint. Mivel ez a várt­nál nagyobb csökkenés, a cég a 16 százalékos év végi drágulási arányról szóló korábbi jóslatát 15 százalékra módosította. A Nomura-jelentés jóslata egye­zik a Trendével: a bruttó hazai termék 5,5 százalékkal fog bő­vülni 1998-ban. A magyar gazdaságkutató úgy gondolja, hogy amennyi­ben stabil kormányzás és gaz­daságpolitikai vonalvezetés jön létre, és a költségvetési illetve a monetáris szigor nem enyhül, akkor jövőre átlagosan 13 szá­zalékos lesz az infláció. A folyó fizetési mérleg hiá­nya az utolsó adat szerint 461 millió dollár volt, ami 19 mil­lióval kevesebb a múlt év azo­nos időszakához képest. Úgy látszik, hogy az import növeke­dése minden hónapban kisebb, mint az exporté. Ha nem törté­nik időközben rossz állami be­avatkozás, akkor az idei hiány nem lesz nagyobb, mint 1500 millió dollár (a tavalyi 981 mil­lió után). A Nomura szerint ugyanakkor meglepő, hogy a kiskereskedelmi forgalom az év első harmadában az előző év hasonló időszakához képest csak 1,5 százalékkal nőtt, mi­közben a reálbér ugyanilyen összehasonlításban átlagosan 3 százalékkal bővült. Ha ez hűen tükrözi a magánfogyasztás ala­kulását, az azt jelenti, hogy nőtt a megtakarítási ráta, jóllehet a betéti reálkamatok a legtöbb lekötési időre zuhantak, az egy évnél rövidebb betétek eseté­ben például mínusz 0,5 száza­lékra - írja a Nomura-ház. A Trend szerint a regisztrált munkanélküliek száma május­ban 421 ezer volt (januárhoz képest 60 ezerrel csökkent), ami 9,5 százalékos munkanél­küliségi rátát jelent. Ez még mindig alacsonyabb az Európai Unió országaiban tapasztalható átlagosan 10 százalékos mér­téknél. A nettó keresetek 20,3 száza­lékos növekedése 3 százalék- pontos reálkereset-növekedés­nek felel meg, ami a Trend- Prognózis szerint magasnak mondható - a szükséges inflá­ciócsökkenés miatt legfeljebb a 2 százalékos szint tartása lenne a megfelelő. A nettó átlagkereset 42 140 forint volt. Ezt meghaladóan, 10,6 százalékkal növekedett a háztartások nettó pénzvagyona, ami elérte a 3528 milliárd forin­tot. Ez a növekmény - a Trend- Prognózis elemzőinek meglá­tása szerint - fedezi az állam- háztartás hiányát, amely az év végéig nagy valószínűséggel nem haladja meg a GDP 4,9 százalékát. Június végéig a központi költségvetés hiánya 195,3 mil­liárd forintot tett ki - állapítja meg a jelentés. Cs.J. A második negyedévben 0,7 százalékponttal - 8,0 száza­lékra - csökkent a munka- nélküliség az első negyedév­hez képest. A Központi Statisztikai Hiva­tal (KSH) által reprezentatív minta alapján, a nemzetközi összehasonlításra alkalmas módon számított munkanél­küliségi ráta az előző év azo­nos időszakához képest 1,4 százalékpontos csökkenést mutatott a második negyed­évben. Ebben az időszakban a 15-74 éves népességből 3 millió 663 ezren tartoztak a foglalkoztatottak és 319 ezren a munkanélküliek közé. Ösz- szehasonlító adatok alapján megállapítható, hogy a fog­lalkoztatottak száma kismér­tékben nőtt, a munkanélküliek száma pedig csökkent. A férfiak munkanélküliségi rátája 8,7 százalék volt, a nőké pedig 7,1. A magyaror­szági 8,0 százalékos érték kedvezőbb, mint az uniós or­szágok 1998. áprilisi 10,2 százalékos átlaga. A KSH jelentés szerint a tartósan - egy éve, vagy annál hosszabb ideje - munka nél­kül lévők száma 150 ezer volt a második negyedévben, a munkanélküliek közötti ará­nyuk elérte az 50,3 százalé­kot. A 25 évnél fiatalabb ál­lástalanok adják a munkanél­küliek 27 százalékát.

Next

/
Thumbnails
Contents