Petőfi Népe, 1998. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-28 / 175. szám

5. oldal 1998. július 28., kedd Hazai Tükör A felsőoktatás leendő új irányítója a fiatalok felkészültségéről Egyetemi polgárok - ponthatár fölött Az idén több helyen a tavalyinál némileg alacsonyabb pont­számmal is be lehetett jutni az egyetemek és főiskolák nappali tagozataira - ez derül ki a többi között a nemrég közzétett ponthatártáblázatokból. Az eltérés azonban nem lényeges, az Oktatási Minisztérium új, kinevezés előtt álló helyettes állam­titkára szerint a felvételizők felkészültsége, teljesítménye egé­szében véve megegyezett a korábbiakéval. Az előre látható volt, és nem csak az átlagosan kétszeres túl­jelentkezés miatt, hogy a 42 ezer meghirdetett helyet kis hí­ján „első nekifutásra” betöltik. Ez az intézményeknek is érde­kük, hiszen a hallgatók után kapják az állami támogatást.- A jelenlegi, úgynevezett normatív finanszírozási rend­szer bizonyos ellentmondáso­kat rejt magában - mondta Kiss Ádám egyetemi tanár. - Az egyetemek, főiskolák érdekeltek a viszonylag magas keretszá­mokban, azok betöltésében, és abban is, hogy a tanulmányok során kevesen bukjanak ki. Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda által működtetett felvételi program mindenesetre kizáija azt, hogy a pályázók teljesítmé­nyének megítélésénél, a pontha­tárok meghatározásánál eltérje­nek a kormány rendeletében meghatározott elvektől, a keret­számok mindenáron való betöl­tése okán. Alig változott a fiatalok ér­deklődése a különféle szakmák iránt. Ismét a felvehetők sokszo­rosa jelentkezett a művészeti in­tézményekbe, népszerűek a jogi karok, a gazdasági, pénzügyi ka­rok, főiskolák. Változatlanul magasak a pontszámok a böl­csészettudományi karokon, kü­lönösen a nyelvi szakokon. To­vábbra is vonzó az egészségügyi felsőoktatás egyetemi és főisko­lai szintje. Nincs lényeges elmozdulás a másik végponton sem. Sereg­hajtó a műszaki szakmák túl­nyomó többsége, és a sor legvé­gén a pedagógusképző intézmé­nyek állnak.- Az alacsony felvétek pont­határok az idén is bizonyítják, hogy hazánkban a tanítók, taná­rok - a pedagógus hivatás - tár­sadalmi tekintélye a mélyponton van - mondta a helyettes állam- titkári poszt várományosa. - A társadalom, a kormány feladata, hogy a nevelők anyagi megbe­csülésében mielőbb érdemi vál­tozás következzék be. A tárcá­nak elsősorban a pedagógus- képzés színvonalának emelésé­ben, rendszerének korszerűsíté­sében vannak tennivalói. Figyelmet érdemlő tapaszta­latokkal járt a költségtérítéses képzés lehetősége. Az idén több mint nyolcezer helyet hirdettek meg, és csak negyedrészükre akadt megfelelő pályázó. Sze­rény volt a jelentkezők száma is.- Én úgy ítélem meg, hogy a magyar lakosság jelenlegi jö­vedelmi viszonyai nem enge­dik meg, hogy a felsőfokú kép­zésnek ezt a formáját tömeges méretűre növeljük - mondta Kiss Ádám. - Van jó néhány család, amelyik megengedheti magának a szemeszterenkénti több tízezer, esetenként a több százezer forint költségtérítést, de ez elenyésző kisebbség. Különösen az, ha figye­lembe vesszük: a tavaly felvet­tek közül sokan a szeptemberi tanévkezdésre már meg sem je­lentek. A rekordot az idén a gödöllői egyetem nyíregyházi karának repülőmémöki szakja produkálta, ahol a költségtérí­tés fél évre 700 ezer forint. Ha megindul majd az igazi gazda­sági fejlődés, a diákok jelentős hányada tanulhat így, de addig aligha válik tömegessé ez a képzési forma. A tárca felsőoktatásért fele­lős leendő vezetője a jövő egyik legfontosabb feladatának tekinti a magyar egyetemi, fő­iskolai oktatás nemzetközileg elismert színvonalának megőr­zését és ha lehet, emelését. Ezt nem kockáztathatja semmiféle erőltetett növekedés a hallga­tók számában, és nem veszé­lyeztetheti a hallgatói normatí­vák, az intézmények finanszí­rozási kényszere sem. Már kiépült és működik a Magyar Akkreditációs Bizott­ság, amely csak olyan újabb karok, szakok indításához járul hozzá, ahol megvannak az in­tellektuális feltételek a színvo­nalas képzéshez. Deregán Gábor A fokertész is együtt dolgozik munkatársaival a parkban Színessé tették Baja városát A Bajára látogatók és az ott la­kók véleménye szerint is egyre szépül a város. Jelentős szere­pet játszik ebben a Kommuná­lis Kft. kertészete, mely virágo­sabbá, barátságosabbá teszi az utcákat, tereket.- Az összes növényt a Dam­janich utcai telephelyünkön ne­veljük. Saját technológiával, vetési kalendáriummal dolgo­zunk, és magunk állítottuk ösz- sze a hozzávaló földkeveréket is - mondta Szekeres Mária fő­kertész, a városüzemeltetési üz­letág vezetője. Újdonság, hogy a villanyosz­lopokra és a kandeláberekre fu­tónövényeket tettek. A tapasz­talatok alapján a jelenlegi ma­gasságban nem nagy a dekora­tív értékük, ezért jövőre alacso­nyabbra helyezik. Egy kézbe került több különböző terület a városüzemeltetési osztály kez­deményezésére, így hozzájuk tartozik a kertészeten kívül a köztisztaság, a temetők fenntar­tása és március óta a temetke­zés kegyeleti része is. Ma már kertészek látják el a karbantar­tási feladatot. Ez jól látható vál­tozást hozott a hat bajai temető külsejében: kiirtották a sűrű or­gonabokrokat, a gyomnövé­nyeket. A temetkezésben nyu­gati kegyeleti színvonalat sze­retnének átvenni, olcsóbban végezve el a szertartást és az ehhez kapcsolódó munkákat, mint a magánvállalkozók.- Fontos, hogy a lakosság érezze az együttérzésünket, ezért tudatos, irányított maga­tartással és magas erkölcsi ér­zékkel kell közelednünk az emberekhez - mondta az üzlet­ágvezető. Az éves keretszerződések he­lyett tavaly óta négy évre szóló pályázat alapján dolgoznak. így olyan feladatokat is elvégez­hetnek, amelyekbe csak hosz- szabb távra érdemes befektetni, mint például a szerves trágyá­zás. Ä kertészet 50 hektáron dolgozik, a parkok rendbeté­tele, a sövényvágás, virágágyá­sok gondozása mellett még a parlagfű irtását is elvégzik.- A város lakóinak nagy megelégedésére folytattuk a piac előtti virágágyások sorát az új áruház előtti területen is. Fontos megerősítés számunkra a napi 3-4 elismerő levél, il­letve amikor a városban dol­gozó kertészeinkhez odamen­nek, és megdicsérik munkáju­kat. Legbüszkébb talán az új fa­sorok kialakítására vagyok, hi­szen ezek többéves gondozást, állandó locsolást, felügyeletet igényelnek. Jövőre álló virág­oszlopokkal szeretnénk színt és vidámságot vinni oda, ahol nem lehet virágágyást kialakítani, mint a sétálóutcában, vagy a Bácska Aruház előtt. Idén má­sodszor próbálkozunk a Virá­gos város pályázaton. Elsősor­ban a növényeink szín- és faj­taösszeállítása miatt érzek esélyt a jó eredményre. Két év alatt sikerült a veszte­séges kertészetből egy nyeresé­ges ágazatot kialakítani, de eh­hez nagy változásokra volt szükség. Első jelentős változás az egyenruha bevezetése, il­letve a köztisztaságiak számára új típusú seprűk vásárlása volt. Minőségi személycseréket haj­tottunk végre, az új dolgozók felvételénél a sokoldalú alkal­mazhatóság számít. Nekünk hat hónap alatt kell megkeresni a másik hat hónapra valót, és mindenkinek több munkakört kell betöltenie. Ehhez igazi csapatot kellett kialakítani: az itt dolgozók két váltásban látják el a feladataikat, és elég sok te­rületen működnek együtt. Ve­zérelvem, amit munkatársaim­nak is sokszor elismételek: „A csúcson sok hely van, de annyi nincs, hogy le lehessen ülni.” • • Önkormányzatok helyett - civil kontroll? Az alapítók - a Társadalombiz­tosítási Érdek-képviseleti E- gyesület életre hívói - tegnap tartották első ülésüket Budapes­ten. A szervezet egyik szóvi­vője, Kemény László elmondta lapunknak, hogy a megszünte­tett tb-önkormányzatok helyett országos hálózat és gyűjtőszer­vezet kialakítását tervezik.- Bejelentették, hogy civil kont­rollt akarnak létrehozni a tb fe­lett. Mit jelent ez?- Arra gondolunk, hogy a já­rulékfizetők valamilyen módon összeszerveződnek, és saját maguk ellenőrzik a társada­lombiztosítás működését.- Hányán fizetünk ma járu­lékot Magyarországon?- Mintegy három és fél mil­lióan - magánszemélyek és munkaadók. S noha a két fél érdekei nem mindig egyeznek, az közös kívánalom, hogy a be­fizetett összegeket jó célokra, az egészségügy javítására használják fel.- Miként lehet ennyi járulék- fizetőt egyetlen szervezetbe tö­möríteni, s azt hatékonyan mű­ködtetni?- A Tébéke ennél még többet vállal, hiszen az egészségbizto­sítási és nyugdíjjárulékot fize­tők mellett a nyugdíjasokat is várjuk. Bízvást reméljük, hogy ez az ország legnagyobb érdek- képviseleti szervezete lesz. Alulról fog építkezni, s azt ter­vezzük, hogy szeptemberben először azokat a volt önkor­mányzati képviselőket keressük meg a fővárosban és a megyék­ben, akik ismereteink szerint belépnének az egyesületbe. Részvételükkel megtartjuk az alakuló ülést, megválasztjuk a tisztségviselőket és azokat a fe­lelősöket, akik a további szer­vezést, a tagtoborzást végzik.- Az egyesület ellenőriz, vagy esetleg fel is kívánja vál­tani az egyszemélyes kormány­zatifelügyeletet?-Ezt addig nehéz megmon­dani, amíg az Alkotmánybíró­ság nem dönt arról, hogy törvé­nyes volt-e az önkormányzatok megszüntetése, illetve amíg ki­derül, mi lesz az önkormányza­tiság jövője. Az mindenképpen alapvető cél, hogy az egyesület kontroll alatt tartsa az érdek- egyeztetés helyett létrehozott egyszemélyes irányítást.- Ha visszaállítják az ön- kormányzatokat, az egyesület fölöslegesség válik?- Arra már aligha kerül sor; a megszűnt önkormányzatok számos bírált intézkedése, va­gyongazdálkodása azt mutatja, hogy esetükben is szükség van efféle civil ellenőrzésre, a nyil­vánosság bevonására. Tisztá­ban vagyunk azzal, hogy - bármilyen döntés születik is - nem lesz könnyű az egyesület­nek csatát nyernie, hiszen a ve­zető kormánypárt egyik illeté­kese máris közölte, hogy nem akarnak velünk szóba állni. Ez logikusan következik abból, hogy a kormány gyakorlatilag államosította a tb-t, hiszen csak így szerezhette meg a pénzala­pok fölötti ellenőrzést. Szeren­csére vannak olyan törvények, amelyek a társadalmi ellenőr­zést kötelezővé teszik.-A tb-t felügyelő államtitkár köteles elszámolni a Számvevő- széknek. Nem elég ez?- A helyzet az, hogy itt nem csak a pénzek kezeléséről van szó, hanem például o'^an tar­talmi dolgokról is, hogy milyen irányba fejlesszék tovább az egészségügyet, hogyan alakul­jon a gyógyszertámogatási rendszer. Ehhez pedig kevés a Számvevőszék.- A Tébéke miből tartja el majd magát? A tb-alapokból?- Az alapszabály-tervezet szerint szabályos egyesületként működünk, amelynek tagjai dí­jat fizetnek. Ha sokan lépnek be, akkor évi száz forint tagdíj is elég. - kr ­Kecskeméti repülőssiker Angliában A brit királyi légierő (RAF) északnyugat-angliai támasz­pontján évente megrendezett hatalmas katonai repülőshow- n az idén Vári Gyula százados, a rendezvényre érkezett kecskeméti MiG-29-es vadászgép vezetője kapta a legjobb bemutató pilótának járó elismerést a 8 perces programért. Július 25-26-án rendezték meg a Londontól 70 km-re lévő fairfordi légitámaszpon­ton a világ legrangosabb légi­bemutatóját és haditechnikai kiállítását. A rangos eseményen több mint harmincöt országból 450 repülő eszköz vonult fel, melyből 150 gép repült. A magyarok harmadszor vettek részt külföldön ilyen nagy­szabású repülőbemutatón. Hazánkat a kecskeméti Szentgyörgyi Dezső Harcá­szati Repülőezred kijelölt ál­lománya képviselte egy MiG-29-es típusú, kétkormá- nyos kiképzőgéppel. A Kecskemétről érkezett MiG-29-es eredetileg csak szombaton repült volna, s va­sárnap a szlovák légierő ugyanilyen típusú harci gépén volt a sor, de a zsűrinek any- nyira megtetszett a magyar bemutató, hogy felkérték Vári századost: vasárnap is tartson, mintegy soron kívül, újabb repülést. Az első ülésből Vári Gyula százados vezette a gépet, mö­götte Csurgai István őrnagy foglalt helyet. A kecskeméti pilóták látványos, szépen ki­vitelezett műrepülésükkel el­kápráztatták a repülést szerető közönséget, és természetesen a zsűrit is. A műrepülő prog­ramjukban először szerepelt a Kobra-manőver, mely a leg­látványosabb eleme a gyakor­latnak. Vársi Gyula megkapta a zsűritől a legjobb pilóta cí­met, s a vele járó díszes em­léktárgyat. Ez a legmagasabb elismerés, amit az angolok adnak külföldi pilótáknak. Magyar pilóta eddig ilyet még nem kapott. Kenyeres Dénes Kultúránk követei külföldön New Yorkban nyílik a 16. magyar ház A Londonban tavasszal meg­nyílt intézettel együtt immár 15 magyar kulturális központ működik a világban, és ősszel nyit a 16. - New Yorkban. Tegnap kezdődött meg a külföldi magyar kulturális in­tézetek igazgatóinak hagyo­mányos, háromnapos értekez­lete Budapesten, és ebből az alkalomból vont mérleget Hámori József a nemzeti kul­turális örökség minisztere. Az új tárca vezetője beszá­molt arról, hogy a tervek sze­rint halad a bécsi Collegium Hungaricum teljes átépítése. Az újjávarázsolt intézmény - több százmillió forintos beru­házás eredményeként - októ­berben nyitja meg kapuit. Már készülnek a berlini Collegium Hungaricum újbóli felépíté­sére vonatkozó tervek. Az épület azon a magyar tulaj­donú telken kap helyet, ahol egykoron állt, a Humboldt Egyetem mellett. Áz intézetek működését át­tekintve Hámori József kifej­tette: a külföldi magyar házak tudományos és kulturális köz­pontok, és feladatuk hazánk értékeinek megismertetése, jó értelmű propagandája; tevé­kenységi körükbe tartozik a kultúra menedzselése is. Pokorni Zoltán oktatási mi­niszter a tárcák együttműkö­désének fontosságára hívta fel a figyelmet. Martonyi János, a külügyi tárca vezetője hangoz­tatta, hogy a pozitív jövőkép kimunkálása és kellő önbiza­lommal való képviselete a kul- túrdiplomaták feladata. Glatz Ferenc, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke arról beszélt, hogy a kis anyanyelvű kultúrák is megtalálhatják he­lyüket az egységesülő Euró­pában. Bejelentették: a kulturális központok közül mindössze háromban: Rómában, Buka­restben és Stuttgartban volt, il­letve lesz vezetőcsere. Ha kedd, akkor Kiskegyed! • A kalapos előtt nem vetkőzöm # Kalauz komolyabb kalandhoz • A férjemnek így is tetszem # Ellobbanó lopott órák 1 Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin

Next

/
Thumbnails
Contents