Petőfi Népe, 1998. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-22 / 170. szám

* A MEGOLDÁS ☆ Mindenki magyar Hétköznapi Európa A fenti cím George Mikes magyar-angol humorista állítása, amit nemegyszer bizonyított különböző írásaiban. Azt jelenti, amit szó szerint érteni: mindenki magyar. Olyan nincs, hogy ne az legyen. Igaza van, amiről elmondok két példát, bár ezek inkább arról szólnak, hogy magyarokat nem találni nehéz a különböző or­szágokban a világon, hanem kikerülni őket. Itt van mindjárt a Zsíros Gabi. ő Texasban él és tanárnő, édesapja pedig Las Vegasban egy szálloda igazgatója. Amúgy hatvanötben született, életében nem látott még magyar embert a szülein kívül, akik 56-ban mentek ki. Június egyik derűs dél­utánján odajött hozzám Andalúzia fővárosában, Cordobában a nagymecsetben, hogy megkérdezze: nem vagyok-e ismerős Kecskeméten. Merthogy a szülei innen vándoroltak ki annak idején. Meghallotta a magyar szót, gondolta, megkérdezi. Meg amúgy is kíváncsi volt, hogy milyen az a magyar ember, akikről már otthon annyit hallott, meg beszéli is a nyelvet. Igaz, csak édesanyjától tanulta gyerekkorában, a szókincse is ehhez iga­zodik. A továbbiakat nem részletezem, Gabival jól elbeszélgettünk. Nem voltam én meglepve, mert előző este a szállodában az történt, hogy amikor beszálltam a liftbe, végighallgattam egy házaspár veszekedését. Azt mondja a feleség a férjnek magya­rul: - Hányszor kértelek, rendesen pakold be a zoknijaidat a bőröndbe, de te erre se vagy képes! En elnevettem magam. Néznek rám. Mondom, mintha a saját feleségemet hallanám. Erre ők kezdtek el nevetni. Utóbb kiderült, hogy a fél szálloda magyarokkal van tele, több ezer kilométerre otthontól persze. Mindez Spanyolországban nem meglepő. Ott ugyanis, ha valakiről megtudják, hogy magyar, akkor nem azt mondják neki, hogy Buenos dias (Jó napot!), hanem azt hogy: Puszkasz Öci! A Real Madrid volt sztárja (az Aranycsa­patról nem is szólva) nagymértékben hozzájárul uniós csatlako­zásunk észrevehető spanyol sürgetéséhez. Hámori Zoltán Bács-Kiskun uniós kapcsolatai A franciaországi Vienne me­gyével elsősorban az oktatás, a kultúra területén fonódott szo­rosra Bács-Kiskun kapcsolata. A Vienne-nel fennálló kapcso­lat segített a portugáliai Tejo- völgye régióval és Lisszabonnal kialakított együttműködésben. Az Unión belül felzárkózási problémákkal küzdő Portugália tapasztalataiból sok tanulságot lehet leszűrni. A dániai Viborg megyével már hét éve létezik az önkor­mányzati együttműködés. Ezenfelül kézzel fogható ered­ményei vannak az egészségügyi és szociálpolitikai kapcsolatok­nak. A dán megyével közvetlen kontaktust alakított ki Bács- Kiskun az oktatás, közművelő­dés és a gazdasági élet külön­böző területein. A Dán Kulturá­lis Intézet, amely a fő mozgató­rugója a kétoldalú kapcsolatok­nak, lassan hat éve működik Kecskeméten. Az Európai Uni­óval és Nagy-Britanniával egy­aránt szorosabbá tette megyénk viszonyát az angliai Kent me­gyével kialakított együttműkö­dés. Ez, akár Viborg esetében, hétéves múltra tekint vissza. Kent megye segíti a megyei vál­lalkozásfejlesztési központ mű­ködését is. A kenti Know-How Alapítvány támogatja a Bács- Kiskun megyei munkanélküli­ség kezelésére, visszaszorítá­sára öt éve indított projected Ennek „terméke” az „Újra dol­gozom” program, amely angol mintára működik. 800 Bács- Kiskun megyei hátrányos hely­zetű munkanélküli visszajutta­tása a munkaerőpiacra a célja a programnak. Bács-Kiskunban jelentős számban élnek német nemzetiségű polgárok. A né­metországi Scwarzwald-Baar járással kialakított kapcsolat je­lentőségét ez emeli ki. Az Európai Unió küszöbén A Petőfi Népe kétoldalas melléklete Spanyolország nem bízza a környezetet a véletlenre, Bács-Kiskun tanul belőle Furcsa domb az olajfák között Mi köze Spanyolországnak Pakshoz? Elég messze vannak egymástól, de bizonyos szem­pontból megkezdődött a köze­ledés. Június elején szakmai, tájé­kozódó útra hívta meg a paksi atomerőmű a város környékén élő polgármestereket. Tanul­mányozni a spanyol példát, ho­gyan osztoznak a gondokban ott az erőművek és a környék­beli városok. Madrid, Almaraz, Zafra, El Cabril volt az útvonal, amely programot a vendéglátók elsősorban a radioaktív hulla­dékelhelyezés pozitív spanyol tapasztalatainak minél jobb megismerése végett állítottak össze. (Almarazban atom­erőmű, El Cabrilban pedig hul­ladéktároló működik.) 1984 óta a Spanyolországban keletkezett összes radiaktív hulladékot az e célra szervezett válallat, az ENRESA felelősségére bízták. Három osztályba sorolták a hul­ladékokat: kis, közepes és nagy aktivitású kategóriákba, ez utóbbi jelenti az atomerőművek hulladékát. Jelenleg 9 atomreaktor mű­ködik az országban, hét telep­helyen és a felhasznált villamos energiának mintegy 38 száza­lékát állítják elő. (Magyaror­szágon ez az arány a paksi atomerű teljesítményével 40,9. százalék.) Az ENRESA tevé­kenysége széles körű: a hulla­dékok szállítását, minősítését, valamint tárolását foglalja ma­gában, a költségek a hulladék­termelőt terhelik, magyarán, beépítik az áram árába. A válla­lat vezető mérnöke, Molina úr mondta: legfontosabb a bizton­ság, másrészt pedig az atom­erőművek és a hulladéktárolók környékén lévő helységeket va­lamiképpen kártalanítani kell. 1997-ben például 2800 millió pezetát osztottak szét 170 ön- kormányzatnak. Hogyan áll ez Magyarorszá­gon? Kováts Balázs, a paksi erőmű főmérnöke elmondta, hogy nálunk 1992 nyarán a paksi atomerőmű kezdeménye­zésére indultak tárgyalások a kártalanítás ügyében. Bács- Kiskunban 22 település érintett, s ezek rossz néven vették, hogy nem részesülnek az erőmű ál­dásaiból, pedig például minden uszódi kert háttérképe az erőmű. Létrehozták a TEIT-et (Társadalmi Ellenőrző és In­formációs Társulás), elnöke Kalocsa város polgármestere, feladata az ellenőrzés, a folya­matos párbeszéd, a lakosság in­formálása. Mindennek költsé­geit az erőmű fedezi. (Idén ed­dig 36 millió forintot kaptak az önkormányzatok.) A környe­zetvédelemért tett erőfeszítése­iért az erőmű két évvel ezelőtt elnyerte az Ipar a Környezetért Alapítvány díját. Kismértékben szennyezett radioaktív hulladékok tárolója El Cabrilban. Ha megtelnek a képen látható, többszörös rétegű betonnal védett konténerek, földdel terítik be az egész monst­rumot, befásítják, s őzikék fognak ugrabugrálni a hegyen - állítják a spanyol szakértők. Mire számíthat a hajós-bajai és a nyárlőrinci borvidék 2000 után? Fajtaváltásra van szükség a szőlőültetvényeken A világ borkészletének 60-70 százalékát az Európai Közösség országaiban termelik és évente 15-20 millió hektoliter borfeles­leg mutatkozik ezekben az ál­lamokban. Főleg alacsony mi­nőségi borokból. Felmerül a kérdés, hogy Magyaroszág csat­lakozása esetén keletkezik-e fe­szültség a borpiacon? Erről kér­deztük dr. Sümegi Józsefet, a Magyar Borgazdasági Szövet­ség elnökét, a Hajós-Baja bor­vidék egyik legnagyobb pincé­szetének, a Sümegi Borház Kft.- nek tulajdonosát. Amint el­mondta, országunk mindössze 1,5-2 százalékkal vesz részt az európai termelésben és ez 3,5-4 millió hektoliter bort jelent. Mi­vel azonos fogyasztói piacot visz az ország, elméletileg nem okozhat feszültséget a magyar csatlakozás. Gyakorlatilag azonban igen, mert a hazai bor­készlet egy része évről évre el­adatlannak mutatkozik. Minden évben intervenciós intézkedésre van szükség. Ebből érzékelhető, hogy a csatlakozásig a fajta­szerkezetet módosítani kell, ami áthúzódhat a csatlakozás utáni időkre is. Minőségi, úgyneve­zett nemzetközi fajtákat kell meghonosítani a szőlőültetvé­nyekben, mint a Chardonnay, Cabernet Sauvignon, a Merlot vagy a Pinot Noir, részben pe­dig a korábban jól bevált fajtá­kat kell erősíteni, mint a Fur­mint, Olaszrizling, Rajnai riz- ling, Kadarka és a Szürkebarát. Amennyiben sikerül a fajtavál­tás, akkor következhet a birtok- nagyság rendezése. Ma Ma­gyarországon 131 ezer hektár szőlőterület van, a hegyközsé­gekben pedig 200 ezer tag. Eb­ből következik, hogy egy tagra a termőterületből mindössze 0,5 hektár jut. Ezzel nem vagyunk versenyképesek, a széttagoltság nem lehet minőségcentrikus. Sümegi József szerint valószí­nűsíthető a termőterület kon­centrációja és az értékesítő szö­vetkezetek megalakulása. Olyan életképes családi szőlő­birtok kell, amely versenyképes áron és konkurenciaképes mennyiségben tud minőségi bort előállítani. Az értékesítő szövetkezetek összefogják majd ezeket a családi birtokokat. Azokban a régiókban, ahol nem tudják ezt a kérdést kezelni, szembe kell nézniük azzal, hogy a tömegbortermelés leül és nagy feszültségek keletkeznek. Nyárlőrinc és környéke egyike Bács-Kiskun megye borvidékeinek. Néhány eszten­deje még több száz hektáron termeltek szőlőt, az állami tá­mogatás megszűnése azonban szétmorzsolta a földeket. Ma már csak néhány gazda foglal­kozik szőlőtermeléssel. A kü­szöbön álló EU-csatlakozás a nyárlőrinci borvidékre is alap­vető hatással lesz. Egyáltalán mit várnak a csatlakozástól, mi­lyen következményei lehetnek a felzárkózásnak a környék sző­lőkultúrájára? Erről kérdeztük Szabó István nyárlőrinci hegy­bírót. A nyárlőrinci borvidéken egyetlen szőlőtípust, a Cserszegi fűszerest termelik. Jó bora van, sok külföldi kifejezetten ked­veli. Csakhogy egyre keveseb­ben foglalkoznak szőlővel. A bi­zonytalan piac, a körülményes támogatási feltételek nem ösz­tönzik a termelőket. Ráadásul a Szovjetunió feldarabolódásával megszűnt a legfőbb piac is. Nem csoda, ha a falunak elment a sző­lőültető kedve. Egyre fogy a sző­lővel beültetett területek száma. Egyre több gazda cseréli gabo­nára a szőlőt. Tudni kell azon­ban, hogy a szőlőterületek az EU-csatlakozás után már nem növelhetők. Ezért időben kel­lene gyarapítani a szőlőterülete­ket. Ehhez viszont kiszámítható felvásárlási formákra van szük­ség. Elsősorban ez az, amit az EU-csatlakozástól remélnek a szőlősgazdák. Továbbá azt, hogy minél szélesebb körben megismerjék és megkedveljék a nyárlőrinci borokat. Papp Zoltán - Szász András Csatlakozás a gazdajegyző szemével - szövetkezniük kell a gazdáknak A bácskai mezőgazdaság piacképes lehet Nagyon gyorsan változtatnia kellene az államnak a mező- gazdaság támogatásán. A szo­ciális típusú támogatást siker­célú támogatásra kell váltani. Éppen ezért a beruházások ál­lami finanszírozását nem sza­bad határidőhöz kötni, azt fo­lyamatosan kell biztosítani. Émellett gondoskodni kell a tőkeellátottságról és a drága kamatok kiváltásáról - mondja Komlósi Sándor bajai gazdajegyző, amikor arról kérdezem, milyen feladatok várnak a bácskai mezőgazda­ságra az uniós csatlakozás előtt. A kertészmérnök arról is szólt, hogy hiába vannak meg a hivatott szervezetei a mező- gazdaságnak, mégis válságban van az ágazat. Nincsenek olyan pontos adatok, ame­lyekre az egyes gazdák ala­pozni tudnák a termelés nagy­ságát. Az érdeklobbyk pedig túlsúlyba kerülnek a szerveze­tekkel szemben. Hiányoznak azok a civil szervezetek is, amelyek egyedi törődést nyújtanak a gazdáknak. Van mit erősíteni a vidék érdekérvényesítő hatá­sán, és hiányzik az a tudásipar, amely rövid távon tudna hatás- tanulmányokkal szolgálni a gazdaságoknak. Komlósi Sándor szerint 50 és 100 hektár között kell meg­állapodnia annak a birtok- nagyságnak, amellyel már eredményesen lehet gazdál­kodni. Tehát nem a tulajdon nagysága, hanem a termelő­üzem hatékonysága határoz meg egy-egy mezőgazdasági vállalkozást. Csatlakozás ese­tén a növénytermesztésből a Bácskában a dinnye, a vörös­hagyma, a paradicsom, a pap­rikafélék, a vetőmag- és gyógynövény-termesztés lehet a boldogulás kulcsa, bár van jövője a szőlőnek és a gyü­mölcsnek is. Érdekesség, hogy több gazda kedvet kapott a spárgához, és ha ez a növény meghonosodik ebben a régió­ban, feldolgozására is ipar alakulhat. Mindez csak akkor lesz életképes, ha a termelők felismerik az értékesítő és be­szerző szövetkezetek megala­kításának szükségességét. Az állatenyésztés helyzetét to­vább kell vizsgálni. P. Z. Az Európai Unió mezőgazdaságáról Borreformtervek az ezredforduló után Az Európai Unió növelni szándékozik a bortermelőknek jutó közösségi támogatás ösz- szegét. Egy közelmúltban be­mutatott reformterv szerint 2000-től összesen 1,234 milli­árd ECU támogatás jutna a szektorban tevékenykedők­nek, az összeg nem tartal­mazza a leendő új tagálla­moknak esetlegesen jutó tá­mogatást. Mint Franz Fischler mező- gazdasági EU-biztos el­mondta, az Európai Bizottság a versenyképesség és a minő­ség javítása érdekében, illetve a keresleti és kínálati viszo­nyok kiegyenlítettebbé téte­lére törekedve javasolja a re­formokat a bővítési intézke­déscsomag keretében.. Az EU a világ legnagyobb borterme­lője, -fogyasztója, továbbá - exportőre és -importőre. Ter­mőterületben számolva a vi­lágtermelés 45 százalékát, mennyiségben a 60 százalékát adja, miközben a fogyasztás­ból is 60 százalékban részese­dik. A tavalyi termésből 3,4 millió hektáron művelt szőlő­ből összesen 160 millió hekto­liter bort készítettek, ebből 58 millió hektoliter minőségi bor volt. A javasolt reformok fő tö­rekvése, hogy miközben to­vábbra is korlátozzák a terme­lést, igyekeznek a ténylegesen rászorulókhoz juttatni a kö­zösségi támogatást. Fischlerék egyebek mellett azt javasolják, hogy 2010-ig hosszabbítsák meg az új borszőlő-telepítések tilalmát, ám olyan térségek­ben, ahol a kereslet indokolja, * tegyenek kivételt. A szőlőir­táshoz kapcsolódó kompenzá­ciós rendszert továbbra is fenntartják, de azt igyekeznek azokon a területeken összpon­tosítani, ahol tartós és súlyos a túltermelés. Az állami beavat­kozás lehetőségét megszünte­tik, de megtartanak egy válság esetén igénybe vehető inter­venciós mechanizmust, hogy a piaci megingásokat ellensú­lyozni tudják. Fischler szerint a jövőben az EU-nak tovább növekvő versennyel kell szembenéznie, különösen az exportpiacokon, és erre a ver­senyképesség és a minőség ja­vításával kell készülnie.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents