Petőfi Népe, 1998. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-21 / 169. szám

8. oldal 1998. július 21., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC A franciák nem teremtették elő a pénzt Miből épüljön híd Kalocsa alatt? A tervezett Duna-híd helye és a megálmodott déli autópálya. Igazságtalan a matricás rendszer? Az autópályadíjról vitáznak A nyári utazási szezon kel­lős közepén Németországban éles vita robbant ki az autópá- lyadíj bevezetéséről. Az északi Schleswig-Hols­tein és Mecklenburg-Elő-Po- meránia, valamint a déli Ba­den-Württemberg tartomány jelentette be, hogy autópálya­szakaszokat összekötő bizo­nyos hidakat, alagutakat ma­gáncégekkel építtetnek meg, és a beruházók cserébe díjat szedhetnek. Baden-Württem­berg pedig a hatos autópálya Heilbronn-Crailsheim közötti hegyi szakaszát akarja ma­gánberuházókkal kiszélesít- tetni, ős néhány év múlva dí­jat bevezetni. Bár a tartomá­nyok szerint az esetenkénti 2- 3 márkás díj nem jelentene komoly megterhelést, az au­tósok és érdekvédelmi szer­vezeteik hallani sem akarnak arról, hogy a német autópá­lyákon bárhol díjat szedjenek. Az autóklubok arra hivatkoz­nak, hogy az autósok már sokszorosan megfizették az egész úthálózat árát. A gép­járműadóból és a benzinadó­ból tavaly az államnak 75 mil­liárd márka bevétele volt, és ennek még a felét sem költöt­ték autópályák és közutak építésére, fejlesztésére. A tar­tományok viszont azzal ér­velnek, hogy a rendkívül el­adósodott állam kasszájából egy pfenniget sem tudnak köl­teni a közlekedés fejlesztését szolgáló beruházásokra, és ezért szükség van magánbe­fektetők bevonására. Matthias Wissmann szö­vetségi közelekedési minisz­ter hétfőn ismét leszögezte, hogy autópályadíj országos beveztését továbbra sem ter­vezik. A kormány fenntartja korábbi álláspontját, amely szerint a matrica igazságtalan rendszer lenne, a korábban tervezett és kipróbált, az út­használatot pontosan mérő elektronikus azonosító rend­szer pedig túl drága volna. Orbán Viktor „nem üzent” a vezérigazgatónak Princz Gábor kész lemondani A hírekben évek óta vissza­visszatérő téma egy esetleges új Duna-híd ügye, amit főleg szekszárdi Duna-hídként em­legetnek a médiák. Mi, Bács- Kiskun megyeiek ezt a hidat joggal emlegetjük Kalocsa alatti vagy fajszi hídként, hi­szen szűkebb pátriánkat itt kötné össze a Duna túlsó partjával. Az nem vitás, hogy a hídra szükség van, de az biztos, hogy az építésre kon­cessziót nyerő francia társa­ság már nem fog hozzá a kivi­telezéshez, mert a szerződés február óta semmis. A közlekedési minisztérium­ban állítólag ebben a hónapban döntenek arról, hogy milyen fi­nanszírozást javasoljanak a kormánynak az építés mielőbbi megkezdéséhez, ám a hírt fenn­tartások is övezik. A döntés ugyanis nemigen előzheti meg a most hivatalba lépett kormány új autópálya-koncepcióját. A koncessziós szerződés sze­rint - amit a közlekedési tárca februárban semmisnek nyilvá­nított - a francia társaság teljes egészében hitelből építette volna meg a hidat, s a hitelt az autópályadíjhoz hasonló átha­ladási díjból (hídvám?) tervezte megtéríteni. A hitelező bankok a számított járműforgalom alapján azonban nem láttak biz­tosítékot a hitel megtérülésére, s nem jött össze a pénz. Abban Helyesbítést adhatnak be az adóhivatalhoz azok a magán- személyek, akik nem szerepel­tették bevallásaikban az 1995. évi befektetési adókedvez­ménnyel kapcsolatos vitatott konstrukciók utáni adóked­vezményt. Az Apeh közlemé­nye szerint az 5 éves elévülési időn belül önellenőrzéssel he­lyesbíthetik adókötelezettségü­ket az érintettek. Az önellenőr­szinte mindenki egyetért, hogy a hídépítésben - és az autópá­lya-építésekben - a korábbinál nagyobb állami szerepválla­lásra van szükség. Ezért a Ka­locsa alatti Duna-híd épülhetne egy teljes egészében állami tu­lajdonú részvénytársaság által vagy koncesszióban ugyan, de állami részvétellel. Egyik eset­ben 25-30, a másikban 51 szá­zalékos lenne az állami részvé­tel. A negyedik verzió teljes egészében megengedné a ma­zést pótlékmentesen lehet be­nyújtani, azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a kedvez­mény érvényesítése megfelel­jen az 1995. évi hatályos tör­vény feltételeinek. Az adóked­vezmény igénybevételénél az első, illetve másodfokon befe­jezett, jogerős Apeh-határoza- tokat, illetve a felügyeleti hatá­rozattal lezárt ügyeket az adó­hatóság saját hatáskörben mó­gánbefektetést, különös tekin­tettel arra, hogy török befekte­tők szervezik az úgynevezett déli autópálya építését, amely­nek része lenne az említett híd. A törökök azonban jelenleg még nagyon az elején tartanak a projektnek, s a szaktárca mind ez ideig ellenezte a déli autópálya gondolatát. Bárhogyan is lesz, az biztos, hogy az új kormány átgondolja az autópályák - s nyilván, a hozzájuk kapcsolódó hidak ­dosítja a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján. Az érintett magánszemélyeknek nem kell kérelmet beadniuk, az Apeh au­tomatikusan fizeti ki a kamattal együtt járó adókedvezményt. A jogerős bírósági ítélettel lezárt ügyekben nincs lehetőség az adóhatósági határozat mó­dosítására. Ezekben az ügyek­ben a jogerős bírósági ítélet az irányadó. építésének finanszírozását, hi­szen erre választási ígéretet tett. S logikus, hogy a Kalocsa alatti híd építésének is ebbe a kon­cepcióba kell illeszkednie. Az új koncepció kialakítása vi­szont nem lesz könnyű, lesz néhány szava az ügyhöz a ga- dasági és a pénzügyi tárcának is. Nem valószínű tehát, hogy a hídépítés finaszírozásában néhány hónapon belül döntés szülessen. Bálái F. István Befektetők sorrendje A hazai befektetési vállalkozá­sok negyedéves forgalom alap­ján összeállított rangsorában az OTP Értékpapír Rt. áll az élen 753,3 milliárd forintos forga­lommal - közölte az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) hivatalos lapja, a Ma­gyar Tőkepiac. Az OTP Érték­papír Rt. összforgalmából a részvények 96,3 milliárd forint­tal, az állampapírok 653 milli­árd forinttal részesedtek. A má­sodik legnagyobb, összesen 538,1 milliárd forintos értékben üzletelő cég az ING Baring Ér­tékpapír (Magyarország) Rt. lett, negyedéves összforgalmán belül 196,3 milliárd forintos részvénypiaci és 275,4 milliárd forintos állampapírpiaci része­sedéssel. A harmadik legna­gyobb, 501,8 milliárd forintos forgalmat lebonyolító társaság a CAIB Értékpapír Rt. volt. Összforgalmán belül 129,4 mil­liárd forint értékben részvé­nyekkel, 367,6 milliárd forint értékben pedig állampapírok­kal üzletelt. Nőtt az ipari termelés Az ipari termelés májusi volu­mene 18,3 százalékkal volt ma­gasabb az előző év azonos idő­szakához képest, és 5,7 száza­lékkal az előző hónaphoz, ápri­lishoz viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az elmúlt héten. Az idén január-májusban az ipari terme­lés az egy évvel korábbihoz ké­pest 13,8 százalékkal nőtt. Az export 34,5 százalékkal, a bel­földi értékesítés pedig 2,5 szá­zalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. Az idei év első negyedévében a megtermelt bruttó hazai termék (GDP) összehasonlító áron 4,9 százalékkal nőtt 1997 hasonló időszakához képest, ám a nem­zetgazdaságon belül mintegy 28 százalékos súlyt képviselő ipar hozzáadott értéke az átla­got meghaladóan, 12 százalék­kal emelkedett.- Ha az állam nem ért egyet azzal, hogy én vezessem a ban­kot, tevékenykedjem az élén, akkor nincs más választásom, mint lemondani - mondta Princz Gábor, a Postabank el­nök-vezérigazgatója vasárnap. Érzékeltette: a ' mostani, mintegy 68-69 százalékos ál­lami részesedés mellett sem ér­demes a bankban dolgozni a közgyűlésen érvényesített ál­lami nemleges válasz esetén. Az államnak már tíz éve lehe­tősége lett volna arra, hogy me- nessze a vezetést, hiszen a Pos­Júniusban már harmadik hó­napja folytatódott a konjunk­túraindex csökkenése, igaz, a vállalkozások várakozásainak romlásával szemben a lakosság optimizmusa dinamikusan erő­södött - közölte a GKI Gazda­ságkutató Rt. A lakossági bi­zalmi index júniusban 8 ponttal tabank döntő többségben min­dig is állami jellegű pénzintézet volt. Az elmúlt években hol a tb-önkormányzatok, hol maga az állam vagy annak valamely vállalata volt a tulajdonos.- így nem hiszem, hogy magánbank volt a Postabank - közölte Princz Gábor. Megerősítette, hogy a válasz­tások után három nappal talál­kozott Orbán Viktorral, aki tá­jékozódott a bank helyzetéről. Jövőjével kapcsolatban a mi­niszterelnök eddig neki nem üzent, nem tájékoztatta. emelkedett, miközben az üzleti index majdnem 4 százalékkal csökkent - mondta Karsai Gá­bor, a GKI Rt. kutatásvezetője. Mivel a gazdaságban nem tör­téntek látványos változások, egyelőre nem tudni, hogy a la­kosság bizalma változatlan ma- rad-e a jövőben. DUNAHOLDING BRÓKERHÁZ RT. Értékpapírpiac 1998. július 13-július 19. Karcza G. Tamás Nemcsak a Duma ... és a vele kapcsolatos hírek, hanem más történések is szerepet játszottak a múlt hét eseményeiben. Az oroszországi gazdasági válságot illetően az IMF és a gazdasági nagyhatalmak összefogást tanúsítottak és közel 22 Mrd dolláros hitel folyamatos folyósítására tettek ígéretet. Ezzel majdnem azonos időben a japán miniszterelnök bejelentette lemondását. Piaci szakértők szerint ezzel lehetőség nyílik az ázsiai válságot megoldani hivatott reformfolyamatok felgyorsítására, bár az új miniszterelnök kiléte még nem tisztázott. Ennyi pozitív hír hallatán a világ tőzsdéi, köztük hazánké is, emelkedésnek indultak. Hétfőn másfél, kedden pedig több mint 3%-ot emelkedett a BUX, a Budapesti Értéktőzsde hivatalos indexe. Csütörtökön összeült az orosz alsóház, a Duma, hogy elfogadja a Kirijenko-féle reformcsomagot. Sajnos, a csütörtöki na­pon igen kevés intézkedésre adták áldásukat, minek hatására délután már Londonban is csökkenni kezdtek a magyar részvények árai. Pénteken, mi­után kiderült, hogy a tervezettől eltérően ismét összeült a Duma, újra pozitív hangulat lett úrrá, és ismét emelkedett a BUX, habár már szerényebb mértékben. Összességében egész heti emelkedés után 7,12%-kal magasabban, 8183 ponton zárt az index, a hét folyamán többször is 20 Mrd feletti forgalmat produkálva. Az emelkedésben a Démász (az indexkosárban nem szerepel) vállalta a legnagyobb részt, 17,2% erősödéssel. Ennek hátterében az esetleges 9%-os energiaár-emelés húzódik meg. A Richter 14%-os emelkedése az orosz piac megmentéséhez fűződik leginkább, és persze annak is köszönhető, hogy az egy héttel ezelőtti ára méltatlanul alacsonynak bizonyult. A MÓL és az OTP vállvetve tört előre, egységesen 11%-os emelkedéssel. Ez idő alatt a BorsodChem és a TVK mindössze 4-5%-ot erősödött, ami elmarad még a piaci átlagtól is. A gépipari fronton inkább csak a Mezőgép mozdult, 6%-ot erősödve. Hiába a NABI-ról érkező pozitív hírek, hiába a jó eredményvárakozás, a piac mégsem preferálja ezt a részvényt. Lassult a Pick emelkedése is (1,7%), pedig két hete még ő volt a sztár. A határidős piac szereplői hét elején még optimistán, hét végére pedig inkább pesszimistán tekintettek a jövőbeni lejáratokra. A hót eleji 19%-os kamat- tartalmak egészen 16%-ig csökkentek péntekre. A határidős részvénylejáratokra továbbra is kevés üzlet születik, és valószínűleg kevés a piaci szereplő is. A tőzsdén kívüli piacon még nem lehetett érezni a pozitív hangulatot, de mint ahogy már megszokhattuk, egy kis fáziskéséssel ott is megmutatkoznak az emelkedés jelei. A DÉMÁSZ-t erősítő hírek feltehetőleg kihatnak majd a OTC-piacon szereplő áramszolgáltatókra is. Az erőművek területén a még hátralévő privatizációs lépések továbbra is bizonytalan stagnálást okoznak; ha viszont ezek megtörténnek, akkor az árampapírokhoz hasonló pályát futhatnak be. 22954 Kis emberek nagy gondja a búzával Szombaton Kalocsán is elkez­dődött a gabonafelvásárlási kampány. A -megyeszékhe­lyen kívül a Vajas-parti város az egyetlen Bács-Kiskunban, ahová a gazdák a Bácskából és a Sárközből leadhatják a ke­nyérgabonát.- Még az elején vagyunk az aratásnak, nincsenek nagy sorok. A termelők inkább ér­deklődnek a feltételekről. Rengeteg a telefon, mert az ős­termelők nem értik, mit tehet­nek és mit nem a búzával. A tárház 13 ezer tonna garantált áras és intervenciós búza be­fogadására készült fel. Ezen felül a saját szükségleteinkre még mintegy 10 ezer tonna ja­vító minőségű, malmi I-es és Il-es, tehát kizárólag étkezési búzát vásárolunk. Minden nap reggel 6-tól este 6-ig (ha hosz- szú sorok alakulnak ki, késő estig is) fogadjuk a szállítmá­nyokat - mondta Keresztes Miklós, az Agrimill Rt. kalo­csai tárházának üzemvezetője. A gabonasilókban állami búzából 116 tonnát raktároz­tak el. Két kategóriát kell megkülönböztetni. Az egyik a garantált áras kenyérgabona (50 tonna felett, hektáronként 24 mázsával számolva) amit június 15-ig a gazdák bejelen­tettek, és az FM nyilvántar­tásba vett. A gazdáknak ezt a búzát be kell tárolniuk. Jelzé­sükre a kecskeméti Agrolabor szakemberei kimennek a hely­színre, bevizsgálják, és kiállít­ják a minőségi tánúsítványt. Csak azt a terményt veszik át, amihez van ilyen papír, és a mázsaház kézi laboratóriumá­ban is ugyanazok a minőségi jellemzők mutatkoznak. A 28 % feletti sikértartalom, a ,3” I-es sütőipari érték, a 76-os hektoliter súly (sűrűség), 14,5 % alatti nedvességtartalom, 98 %-os tisztaság és legfeljebb 2 % aszott, csökkentett értékű szem. Állati kártevők a búzá­ban nem lehetnek. A másik ka­tegóriába tartozik az az inter­venciós, 50 tonna alatti ter­mény, amit az állam felé előre jeleztek a gazdák. Ezt akár közvetlenül a kombájnból is behozhatják a gazdák, ha tisz­tasága megfelelő. A termelők vigyék magukkal a közraktá­raktól kapott értesítőt, az ős­termelői igazolványt és az adóazonosító kártyát. A Con­cordia Rt. GSM Kft.-je a szerződés értelmében 15 na­pon belül kifizeti az ellenérték 60 százalékát, a plusz 12 % áfa vagy a kompenzációs fel­árat a kistermelőknek. A malmi tonnájáért 18, az EU minőségért 16, a takarmány- búzáért pedig 13 ezer forintot számolnak. A szállítási költ­ségeket 50 kilométeren belül a termelő, azon felül pedig az ál­lam fedezi, 15 forintot minden tonnáért kilométerenként. Hétfő délig csak néhány ra­komány, zömében malmi búza érkezett Kalocsára. Egyetlen újteleki gazdát kellett vissza­utasítani, mert a reggel leara­tott búza nem szerepelt az ál­lami listán, és sikértartalma csak 24 %-ot mutatott. Volt azonban 36-os sikértartalmú, 8-10 % nedvességet mutató kenyérgabona is. Jelentkeztek gazdák Mélykútról, Kun- szentmiklósról is, hiszen a kecskeméti tárház csak 50 tonna feletti mennyiségeket vesz át. Sok még a bizalmat­lanság a termelők részéről. Nehéz eligazodni a minőségi követelmények között. Álta­lános tapasztalat, hogy nin­csenek visszaélési kísérletek.- Saját szükségleteinkre az idei aratásból csak étkezési minőségű búzát veszünk át. A javító minőségűért 8 banki napon belül tonnánként 18 ezer, a malmi I-es esetében 16 ezer, a malmi Il-es gabonáért 14 500 forintot fizetünk, ter­mészetesen minden esetben jár az áfa is. Javító búzának számít a legalább 78-as hekto­liter súlyú, a 34 % sikér-, a 300-as esésszám és az „A” sü­tőipari érték. A malmi I-es búza legalább 76-os sűrűségű, 30 nedvessikér, „B” I-es sütő­ipari értéket és 250-es esés- számot kell „tudnia”. Malmi Il-es búzának számít a 28 % feletti sikértartalom, a leg­alább 230-as esésszám, a ,3” Il-es sütőipari érték és 76-os sűrűség. Mindhárom esetében legfeljebb 14,5 %-os lehet a nedvességtartalom és 2 % a tisztátalanság ahhoz, hogy ne kerüljön sor a levonásokra - ecsetelte Keresztes Miklós. Király László A befektetési adókedvezmények sorsa Gazdasági várakozások

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents