Petőfi Népe, 1998. július (53. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-02 / 153. szám
1998. július 2., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal Regionális Fejlesztési Tanács alakult az M6-os és az M56-os megépítésére A leghosszabb gyorsforgalmi út Öt megye területi tanácsának aláírásával tegnap megalakult az „M6-os és M56-os út és környezete Regionális Fejlesztési Tanács”, amely a tervek szerint a gyorsforgalmi út megépítéséig, azaz 2007-ig fog működni - tájékoztatta lapunkat Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke, a tanács elnöke. A Pest, Fejér, Tolna, Baranya és Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanácsok elnökei Demszky Gábor budapesti főpolgármesterrel közösen írták alá azt a megállapodást, amelynek keretében megépül hazánk ez idáig leghosszabb- nak tekinthető, 210 km-es gyorsforgalmi útja, 200 milliárd forintos beruházással. A szekszárdi központtal létesült tanács minden eszközzel igyekszik előmozdítani a kétszer kétsávos út mielőbbi, a tervek szerint 2007-ig történő befejezését, hazai és külföldi befektetőket megnyerve az építkezésnek. A fővárosi ön- kormányzat az idén 1 millió 167 ezer forinttal járul hozzá a tanács működési költségeihez. Az 1997-es Helsinki Konferencián született döntés arról, hogy az V/C közúti folyosó a Gdansk-Budapest-Eszék-Tuz- la-Szarajevó-Ploce útvonalon halad. Wekler elmondta, hogy ő az M7-es (Siófok-Pécs) útvonal helyett a 6-os út nyomvonalán Szekszárdig, onnan pedig Mohácson át az országhatárig terjedő szakasz megépítése mellett lobbyzott. A hatásvizsgálatok alapján kiderült, hogy az 56-os út nem alkalmas a bővítésre, ezért egy új nyomvonalat kell kiépíteni. A horvát és a magyar közlekedési miniszterek májusi megállapodása szerint a Baranya megyei Ilocska térsége lesz a horvát és a magyar szakasz találkozási pontja. Az idén az Útalap 360 millió forinttal támogatja az építkezést. A megyéktől 1-1 milliós, a városoktól 130 ezer forint, a kamaráktól összesen 5,5 millió forint hozzájárulást várnak, és a helyi nagyüzemek támogatására is számítanak. Cs. J. Magyarországon rendkívül magas a nyugdíjasok aránya Emelkedett a nyugdíj, mégis kevés Az év első negyedévében a nyugdíjasok száma a korábbinál mérsékeltebb ütemben emelkedett: március végén 3 millió 153 ezren részesültek nyugdíjban. Ez 26 ezerrel haladja meg az egy évvel korábbit. A nyugdíjak reálértéke több mint 3 százalékkal növekedett. A Központi Statisztikai Hivatal által most közzétett adatokból kitűnik, hogy az év első három hónapjában 20 százalékkal kevesebben mentek nyugdíjba, mint a múlt év azonos időszakában (amikor is 47 ezerrel gyarapodott a nyugdíjasok száma 1986-hoz képest). Az új nyugdíjasok 53 százaléka öregségi, egynegyede rokkantsági ellátásban részesült. A többiek nem a társadalombiztosítás forrásaiból jutottak a járadékhoz, hanem főként a munkáltató által fizetett korengedményes nyugdíjat kaptak, vagy a Munkaerő-piaci Alap szolidaritási részéből folyósították számukra az előnyugdíjat. Mindössze egy százalék kap szövetkezeti járadékot. A statisztika azt mutatja, hogy a nyugdíjasok és járadékosok zöme 60-80 év közötti, mintegy 26 százalékuk fiatalabb 60 évesnél, a 80 évesnél idősebbek aránya pedig körülbelül 10 százalék. A népességen belül a 60 évesnél idősebbek és a nyugdíjasok aránya Magyarországon a legmagasabb a CEFTA-orszá- gok között. A GDP-ből a nyugdíjakra fordított hányad hazánkban eléri a 9,9 százalékot, ez megfelel a CEFTA-országok 10 százalékos átlagának. Márciusban a nyugdíj és a nyugdíjszerű ellátás egy főre jutó havi átlaga 24 920 forintot tett ki, vagyis 20,3 százalékkal növekedett egy év alatt. A nyugdíjak reálértéke ugyanakkor 3,2 százalékkal emelkedett. Jelenleg a nyugdíjasok mindössze 7-8 százalékának a nyugdíja éri el vagy haladja meg az alkalmazásban állók nettó nominális átlagkeresetét. Az elmúlt évben az új, átlagosan 36 évet munkában töltött nyugdíjasok körülbelül egynegyedének járandósága az átlag- keresethez hasonló vagy annál több. Zömük viszont nem éri el ezt a szintet. Kórházi ünnepség volt tegnap a kecskeméti megyehá- zánvsA Semmelweis-nap alkalmából köszöntötték a megyei kórház dolgozóit, mások mellett a képünkön látható dr. Tímár Sándor kardiológus főorvost és dr. Kőszegfalvi Edit kórházi jogászt (az első sorban), akik Pro Sanitate kitüntetésben részesültek. fotófBANCzÍk Róbert Figyelik a mohi erőművet A hazai polgári védelem igyekszik lépést tartani az új követelményekkel, így például felkészült a mohi atomerőmű beindítására. Ám a korszerűsítéshez további egymilliárd forintra lenne szükség... Ezt Orovecz István vezérőrnagy, a BM Polgári Védelem Országos Parancsnokságának vezetője jelentette ki. Elmondta, hogy szervezetileg is készen állnak a mohi atomerőműben esetlegesen bekövetkező nukleáris katasztrófa elhárítására, a technikai felszerelés azonban kiegészítésre, korszerűsítésre szorul. A gyors reagálás előmozdítására megerősítették a szlovák határ mentén a nukleáris veszélyt figyelő-jelző rendszert. Nógrád megyei településeken - az országban elsőként - 50 olyan korszerű szirénát helyeztek el, amelyek nem csak riasztanak, hanem utasításokat is adnak arra, mi a lakosság teendője a katasztrófa bekövetkeztekor. Elrendelhetnek például teljes kiürítést, kérhetik, hogy senki ne lépjen ki az utcára, s megtilthatják az állatok legeltetését is. Pest és Komárom-Esztergom megyében további száz ilyen sziréna elhelyezése lenne indokolt, ám ennek hiányoznak az anyagi feltételei. Számítások szerint a különféle mentesítő eszközök, gázálarcok, menekítő kámzsák, riasztók beszerzése hozzávetőleg egymilliárd forintba kerülne. Európa-túra. Tegnap a budapesti Hősök teréről indult útjára 40 fiatal kerékpáros, élükön Dieter Rogallával, az Európa Parlament német tagjával. A csapat immár a tizenhetedik Európa-túrát teszi meg Brüsszelig. Eilika von Habs- burg-Lotharingen búcsúztatta őket. fotó: feb/kallus györgy Meghallgatták a miniszterjelölteket Tegnap befejezték a parlamenti bizottságok az Orbán-kor- mány kijelölt minisztereinek meghallgatását. Több minisz-' terjelölt, így Martonyi János és Chikán Attila kinevezését az ellenzéki képviselők is egyhangúlag támogatták. Martonyi János a meghallga- A Miniszterelnöki Hivatalt táson többek között azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozást az egész magyar társadalommal el kell fogadtatni. Chikán Attila szerint elképzelhető, hogy tíz százalék köChikán Attila zelébe kerüljön az infláció a közeljövőben. Ezt azonban bizalmi kérdésnek tartja, amit a várakozások jelentősen módosíthatnak. vezető miniszteri poszt várományosa, Stumpf István elmondta: célja a hatékonyabb, az állampolgárokhoz közelálló és új államfelfogást képviselő közigazgatás megteremtése. Az egészségügyi minisztérium élére kijelölt Gógl Árpád a legfontosabbnak a sürgősségi és ügyeleti rendszer átszervezését nevezte. Katona Kálmán, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterjelölt ígéretet tett arra, hogy határozottan fellép az országosan egységes autópályadíjrendszerért, és mielőbb tisztázza az állami hozzájárulás mértékét. Dávid Ibolya, az igazságügyi tárca várományosa azt hangsúlyozta, hogy a rendszerváltást követő „tűzoltó munka” után, most a minőségre kell összpontosítani a jogszabályalkotásban. Kövér László, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszterjelölt szerint sor kerülhet a szolgálatok struktúrájára! Zsigmond fotók: feb jának átalakítására, mert jelenleg túl sok szervezet lát el titkosszolgálati feladatokat. Az infláció csökkentését, exportvezérelte, fenntartható gazdasági növekedést, költségvetési szigort, hatékonyabb adó- és tb-járulékbeszedést, valamint a felesleges állami bürokrácia leépítését ígérte Járai Zsigmond pénzügyminiszter-jelölt. Harrach Péter, a szociális és családügyi tárca várományosának legfőbb célja, hogy a népességfogyás megálljon, amihez családbarát támogatási rendszer szükséges. Parlamenti vita a tb-felügyeletről Az Országgyűlés egészségügyi és szociális bizottsága tegnap általános vitára alkalmasnak találta a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és szerveinek állami felügyeletéről szóló törvényjavaslatot. A Fidesz-Magyar Polgári Párt által kidolgozott javaslatot Frajna Imre terjesztette elő. Az indítvány értelmében az Egészség- biztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Alap felügyelete állami hatáskörbe kerülne. A törvényjavaslat tartalmazza azt is, hogy az alapokhoz tartozó vagyon és az önkormányzatok vagyona állami tulajdonba kerül. A- mennyiben a két önkormányzat megszűnik, akkor jogutódjuk a magyar állam lesz. A Paks környéki települések kezdeményezése Javaslatok a téves riasztás nyomán A vizsgálat lezárult - mint azt már hírül adtuk - a múlt szerdai téves riasztás után. Az atomerőmű 30 kilométeres körzetében megszólaló szirénák ügye nem csak az „illetékeseket” késztette cselekvésre. A TEIT (Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás), a paksi atomerőmű 12 kilométeres körében fekvő települések polgármestereiből álló testület már másnap háromfős delegációt küldött az atomerőműbe, ahol a hasonló esetek elkerülése érdekében teendő intézkedésekről tettek javaslatot Kováts Balázs tájékoztatási főmérnöknek és Haaz Ádámnak, a paksi polgári védelem parancsnokának. Mint a TEIT-küldöttség vezetője, Nagy Ferencné, Tengelic polgármestere elmondta lapunknak, elképzeléseik fogadókészségre találtak. A téves riasztás tapasztalatai nyomán kérték egy olyan rádiórendszer kiépítését, amelyen az érintett 77 település (ennyi helyen szólalnak meg a szirénák) polgármesteri hivatalai azonnali tájékoztatást kapnak a valós helyzetről, és értesíteni tudják a lakosságot. Ugyancsak közvetlen kapcsolat kiépítését kérték a riasztórendszer központja és a Kossuth rádió szerkesztősége között, hogy az a műsort megszakítva rögtön tájékoztathasson. Fontos lenne - bár tudja a TEIT, hogy ez igen sok pénzbe kerülne, és csak az Országos Polgári Védelmi Parancsnokság, a PA Rt. és az érintett három megye, Tolna, Fejér és Bács-Kiskun közgyűléseinek összefogásával képzelhető el - a szirénákat beszédközvetítésre alkalmassá tenni. így a riasztó jelzés után a lakosság rögtön értesülne a helyzetről. A TEIT küldöttsége ezúttal nemcsak a tagtelepüléseit képviselte, hanem mintegy „kéretlenül” a többi érintett várost és községet is, feltehetőleg ez nincs senki ellenére. A tárgyalásokról természetesen mind a 77 település ön- kormányzata tájékoztatást kap. - rákosi Vége a privatizációnak. A privatizáció nyolc évvel ezelőtt meghatározott céljai teljesültek, ebben az értelemben a magánosítás folyamata véget ért - hangoztatta újságírók előtt Csiha Judit privatizációs tárca nélküli miniszter. A leköszönő miniszter asszony szerint nem sikerült látványos eredményt elérni a felszámolási ügyek befejezésében, alapvetően az ÁPV Rt. munkáján kívül álló okok miatt. Az egyházak helye. A katolikus egyház és a zsidó felekezet vezetői szerint az egyházi ügyeket célszerű lenne továbbra is a Miniszterelnöki Hivatalon belül intézni, míg a református és az evangélikus egyház úgy véli: nem a működés kerete, hanem annak minősége a fontos. önkorlát. A MIÉP elfogadja, de „soványnak” tartja a Fidesz megállapítását, hogy korrekcióra szorul a médiatörvény - közölte Csurka István pártelnök és frakcióvezető. Csurka szólt arról is: úgy látják, hogy az Országgyűlésben megkezdődött a szócséplés, a MIÉP azonban nem kíván ebben részt venni, ezért képviselői önkorlátozással élnek majd az ülések során. Tabajdi aggódik. Az új koalíció kormányprogramja számos ponton komoly aggodalomra ad okot a magyarországi kisebbségeket és a határon túli magyarokat illetően - jelentette ki Tabajdi Csaba, a Miniszter- elnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára. Tabajdi szerint a program a cigányságot indokolatlanul nem a kisebbségek, hanem az elesettek sorában említi. Lendület az építőknek. Az áfa-visszatérítés visszaállítása lendületet adhat a hazai lakás- építési piacnak - mondta Szabó Miklós, a Magyar Építőanyagipari Szövetség elnöke az építészet világnapján. Az elnök szerint az utóbbi években a kelleténél kevesebb lakás épült. Leterhelt hivatal. Az év első felében mintegy 1,1 millió útlevelet cseréltek, illetve érvényesítettek a BM Adatfeldolgozó Hivatalában - nyilatkozta Szentesi István, a nemrég megbízott hivatalvezető. A hivatalban jelenleg is napi 10 ezer körüli útlevélkérelmet gondoznak, ennek ellenére egy hét alatt elkészülnek az új útiokmányok - tette hozzá. Művészetek Völgye ’98. Az immár tízéves múltra visszatekintő nyári Balaton-felvidéki kulturális találkozót, a kapolcsi Művészetek Völgyét ezúttal július 17. és 26. között rendezik meg - közölték a szervezők.
