Petőfi Népe, 1998. június (53. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-09 / 133. szám

8. oldal 1998. június 9., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC A hazánkban őshonhos rackajuhot kevesen tenyésztik ma már, mivel gyapja és irhája kevésbé jó minőségű, s teje is kevesebb, mint a merinóé. Előnye viszont, hogy az olcsóbb ri­degtartásra is alkalmas, húsának íze pedig semmivel sem marad el a több fajtától. Felvéte­lünkön Kiss Csepregi Ákos (elöl jobbról) állattenyésztő szakmérnök körmöli saját birkáját, mögötte egy juhász ollóval végzi a nyírást. fotó: király László Semmitmondó nemzeti agrárprogram, folyamatos piaci zavar A szövetkezetek életképesek Korai volt a mezőgazdaságban dolgozók optimista várakozása, mert a nemzeti agrárprogram semmitmondóra sikeredett. Az agrártörvény kevés konkrétu­mot tartalmaz. A piaci zava­rok folyamatosak, különösen a meghatározó gabonaágazatban múltak felül minden korábbit. Összességében kedvező ter­melési eredmények mellett a jövedelmezőség 1997-ben alig múlta felül az igen aszályos előző évit. Messze elmaradt az 1995. évitől is. Az inflációt is figyelembe véve, ez utóbbinak csak harmada. Ez a sommás ér­tékelés hangzott el pénteken a Bácskai és Dunamelléki Mező- gazdasági Szövetség éves bajai közgyűlésén. Antall Gábor, a szövetség titkára szóbeli kiegé­szítőjében kiemelte, hogy ren­det kell végre tenni az agrári- umban, és az érdekképvisele­teknek sarkukra kell állni, hogy megvédjék a mezőgazdaságban dolgozókat. Kijelentette: a me­zőgazdasági szövetkezeteknek helyük van a vidéki gazdaság­ban, mert munkát adnak, és gazdasági erejük meghatározó. Miskei Sándor (Kalocsáról) azt kifogásolta, hogy a külön­böző hatóságok „lenyúlják” a szövetkezeteket. A tűzoltóktól a környezetvédőkig mindenki rajtuk élezi körmét, és indoko­latlan költségekbe taszítják a gazdaságokat. Megkérdezte: létkérdés-e a szövetkezeteknek a földvásárlás, vagy csak poli­tikai lejáratásra jó ez a felhang? Földre mindenképp szükségük van a szövetkezeteknek, mert az állattartó telepek elképzel­hetetlenek enélkül. Meg kel­lene értetni, hogy a szövetkezet ma már versenyképes kategó­ria. Többen arra figyelmeztet­tek: a mezőgazdaságban még nem állt meg a leépülés, és az erdőtelepítés nem megoldás a vidéki foglalkoztatásra. Az új kormánynak sokat kell tenni, például garantált árakkal, és meg kell mondani, milyen agráriumra van szükség. Nem az EU-val kell ijesztgetni az ágazatban dolgozókat. Parti István (Dusnokról) azt kérte: mindenki fogjon össze a me­zőgazdaság jövőjéért. Legyen az párt vagy érdekképviseleti szervezet. Papp Zoltán A nagy biztosítók mérlege A kárkifizetések és szolgáltatá­sok ez év első negyedévi ösz- szege a hazai biztosítócégeknél elérte a 20,3 milliárd forintot, ami 7,8 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszaká­ban kifizetett kártérítés - derül ki az Állami Biztosításfelügye­let tájékoztatójából. A biztosí­tók az életbiztosítási ágban 4,3 milliárd forintot fizettek ki, a nem életbiztosítási ágazatban a kárkifizetések összege elérte a 16 milliárd forintot. A kötelező gépjárműfelelősség - biztosítás az összes kárkifizetést tekintve 36,4 százalékot tett ki, a bizto­sítók az ilyen károkra 7,4 milli­árd forintot fizettek ki. Ez az összeg a nem életbiztosítási ág kifizetései között 46,3 százalé­kos hányaddal szerepel. A nem életbiztosítási ág kárkifizetései általában jelentősen meghalad­ják az életbiztosítási ágét. Ez annak a következménye, hogy az életbiztosítási szerződések lejárata 10-15, esetleg 20-25 év múlva esedékes, s részben az alacsonyabb szolgáltatási ösz- szeg is befolyásolja a kárkifize­tések nagyságát. A munkaerőpiaci alap bevétele A Munkaerőpiaci Alap a múlt évben tervezett 109 milliárd he­lyett 130,5 milliárd forintos be­vétellel zárt. Ennek 70 száza­léka a munkaadói járulékból, 22 százaléka a munkavállalói járulékból, 6 százáléka szak­képzési hozzájárulásból, míg a fennmaradó rész a rehabilitá­ciós és a bérgaranciaalapból adódott össze. A Munkaerőpi­aci Alap kiadásai 120,3 milliárd forintot tettek ki, így az alap a múlt évet 10,2 milliárd forintos többlettel zárta. Modláné Gör- gényi Ildikó, a Nemzeti Szak­képzési Intézet főigazgató-he­lyettese hangsúlyozta, hogy je­lenleg Magyarországon az Or­szágos Képzési Jegyzék (OKI) 953 szakmát tartalmaz. Ez túl­zottan specializált, ha figye­lembe vesszük, hogy az EU hi­vatalosan 230 szakképesítést tart nyilván. Szeptember 1-jétől már csak az OKJ-ban található szakmák megszerzésére indít­ható iskolaszerű képzés. A Világbank titkai Rövidesen nyilvánosságra hozzák azokat az eddig tit­kos szerződéseket, amelyeket a magyar kormányok kötöt­tek 1982 óta a Világbankkal - jelentették be hétfőn Eszter­gomban. Az eszmecserén azt a 8-10 hónapig tartó vizsgá­latot készítették elő, amely a Világbank és Magyarország közötti struktúra-átalakító szerződések gazdasági és tár­sadalmi hatásait elemzi és összegezi majd. A tervezettnél több pénzt folyt be a kasszába Változik a szakképzési járulék A szakképzési hozzájárulásról é^ a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény módosítása legkorábban szep­temberben kerülhet az Ország- gyűlés elé - jelentette ki Mada­rász Sándor, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője egy szakmai konferencián hét­főn, Budapesten. A törvény- módosítás koncepciója szerint bővülne a szakképzési hozzájá­rulásra kötelezettek köre. A tervezet szerint a gazdálkodók a jelenlegi 0,2 százalék helyett béralapjuk 0,5 százalékát for­díthatnának saját munkaválla­lóik képzésére a szakképzési hozzájárulás terhére. A kon­cepció alapján a szakképzési támogatás felhasználását a kormányzati szervek helyett a jövőben a helyi munkaügyi központok, illetve a kamarák ellenőriznék. Madarász Sándor kiemelte, hogy a szakképzési alapba a tervezett 3,1 milliárd forint helyett 7,8 milliárd forint folyt be. Ennek elsődleges oka, hogy tavaly a tervezett 16 szá­zalék helyett 21 százalékkal emelkedtek a bérek. Fontos szerepet játszott továbbá a szakképzési alap 2,6-szeres nö­vekedésében, hogy a múlt évtől egyértelművé vált a hozzájáru­lás adójellege, mivel az szja- bevalláson kellett nyilatkozni ennek befizetéséről. Mennyit fizessenek a vidéki kereskedők a város kasszájába? Indulatos adóvita Lajosmizsén- A helyi iparűzési adóról szóló rendeletünk vidéki piaci árusokra vonatkozó része nem került végrehajtásra. Vállalom a következménye­ket - mondta Zsigó Viktor, Lajosmizse polgármestere abban a vitában, amelyet a város képviselői szerdai ülé­sükön folytattak a piaci áru­soktól szedett pénzekről. A januártól hatályba lépett la- josmizsei rendelet szerint napi 2500 forintot kellene fizetniük a helypénzen kívül azoknak a pi­aci árusoknak, vásározóknak, akik nem helybeliek. A polgár- mester szerint azonban ez nem szolgálja a lajosmizsei polgárok A nagykövet nagy üzlete Az alig két éve műsort szolgál­tató szlovák kereskedelmi tele­vízió, a Markíza tavalyi bevé­teleivel lekörözte az „idősebb testvért”, a Csehországban su­gárzó Nova Televíziót. Mind­két kereskedelmi magántele- vízó részvényeinek többségét az USA egykori budapesti nagykövete, a Mark Palmer alapította amerikai társaság, a CME bírja. Az 1997-ben már folyamatos műsorral szolgáló Markíza tiszta haszna 31,296 millió amerikai dollár volt. Le­onard Fertig, a CME ügyvezető igazgatója a Markíza megala­kulásakor azzal számolt, hogy a szlovákiai televíziós reklám­piacról származó bevétel a kez­detekben meghaladhatja az évi 40 millió dollár értéket, de a továbbiakban még évi 10 száza­lékos növekedés lesz. érdekeit. Mivel a környékbeli településeken nem szednek a vidéki árusoktól pénzt iparűzési adó címén, hamarosan máshová pártolnak a Lajosmizsei piacra járók. így a mizsei polgárok sem járnak jól, és az önkor­mányzat tervezett bevétele sem lesz meg. Zsigó Viktor ezért kezdeményezte a rendelet mó­dosítását. Javasolta, hogy a vi­déki árusoktól ne szedjenek egy fillért sem a helypénzen kívüí. A testületi ülés előtt a témában tartott bizottsági egyeztetések nem hoztak eredményt. Többen a helyi árusok védelmét hozták fel az adószedés indokául. A képviselői vélemények annyira eltértek, hogy a szerdai ülé­Az értékpapírok nem fizikai úton, hanem számlákon történő kibocsátása és nyilvántartása a jövő útja - húzta alá Pacsi Zoltán, a Budapesti Értéktőzs­de ügyvezető igazgatója. A ki­bocsátó szabadon dönthet to­vábbra is, hogy kinyomtatja vagy nem a társaság értékpapír­jait, részvényeit, illetve kötvé­nyeit. Ez a folyamat, az úgyne­vezett dematerializáció idén tel­jesedhet ki, hangsúlyozta Pacsi Zoltán, aki hangsúlyozta: „Az értékpapírok ki nem nyomtatása egyirányú utca. Ha valamely cég úgy dönt, hogy demateriali- zálja részvényeit, akár a meglé­vőket, akár az újonnan kibocsá- tandókat, nincs út visszafelé, a ki nem nyomtatott papírokat többé nem lehet már fizikai va­lóságukban megjeleníteni.” sen a - polgármesteri indít­ványra név szerinti - szavazás­kor patthelyzet alakult ki. Sem a 2500 forintos adó tel­jes eltörlése, sem a 300 forintos, kompromisszumos javaslat nem kapott minősített többséget. Ebben az esetben azonban az eredeti, 2500 forintot meghatá­rozó rendelet maradt volna ér­vényben. Ennek elkerülésére a polgármester új szavazást kért, amelyben ő is a 300 forintos összeget támogatta. így a mizsei képviselő-testület 10:7 arány­ban amellett döntött, hogy a vá­rosba érkező vidéki árusok na­ponta 300 forintot fizessenek a helypénzen kívül^a piacon. W. Király Ernő Az ügyvezető igazgató szólt az új rendszer előnyeiről és hátrányairól is. Az előnyei kö­zött legfőképpen azt említette, hogy az a mostaninál jóval biz­tonságosabb, értékpapír-keze­lést, -tárolást, pontosabb adat­szolgáltatást eredményez. Az értékpapírokat kibocsátó cégek számára az is előny, hogy minden pillanatban tudni lehet majd, kik az adott cég tulajdo­nosai. Kétségtelen azonban, hogy hátrányokat is mutathat az új szisztéma a mostani értéktárral szemben. így minden egyes érintett cégnek, a kibocsátók­nak és a forgalmazó brókercé­geknek, a letéteket kezelő ban­koknak tisztában kell lenniük azzal, hogy nagy gondot kell fordítani az adatok védelmére. A ki nem nyomtatott részvényeké a jövő Takarék­lángon az k o Most 100 Ft-tal olcsóbban vásárolhatja meg a Prímagáz palackos PB-gázt! így a 71,5 kg-os PB-gáz ára 1549 Ft helyett csak 1449 Ft. * Keresse a Prímagáz partnereit és a zsugorfóliázott Prímagáz PB-gázpa lackoka t! * Ajánlott akciós ár 1998. június 30-ig Győr- Moson-Sopron, Vas, Zala, Bács-Kiskun és Csongrád megyékben, valamint a Tisza-tó környékén. PRÍMAGÁZ prímagáz ENERGIA <§) &

Next

/
Thumbnails
Contents