Petőfi Népe, 1998. június (53. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-09 / 133. szám
4. oldal Hazai tükör - Világtükör 1998. június 9., kedd Gazdasági akadályokba ütközött az Európai Unió a keleti bővítés politikai elhatározása után. Ahhoz, hogy a tíz tagjelölt felvétele akadálymentes legyen, a jelenlegi tagállamoknak jövőre dönteniük kellene a közös pénzügyek, a belső felzárkóztatási politika és a közös mezőgazdaság-politika 2000 utáni alakulásáról - állapították meg a közösség külügyminiszterei Luxemburgban. Nagyobb beleszólást akar a jövőben kapni a kijevi kormányszervek kisebbségekre vonatkozó döntéseinek előkészítésébe a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, mint az ukrajnai magyarok legfontosabb érdekvédelmi szervezete. Túl van a válságon az orosz gazdaság - jelentette ki Borisz Jelcin orosz elnök, aki tegnap hivatalos látogatásra Bonnba érkezett. A német-orosz gazdasági kapcsolatokról szólva elismeréssel nyilatkozott arról, hogy Németország egyik legfontosabb gazdasági partnere Moszkvának. Kártérítést követel a második világháború után kényszermunkára fogott lengyel polgárok számára a Lengyel-Német Megbékélés Alapítvány, amelynek adatai szerint a nácik mintegy 3 millió lengyelt vittek kényszermunkára Németországba. Erőszakkal vettek birtokukba zsidó telepesek négy épületet hétfőre viiradóra Kelet-Jeruzsá- lemben. Állításuk szerint szabályosan kiállított adásvételi szerződésük van az ingatlanokra. Az arabok lakta negyedben a helybéli palesztinok azonban kétségbe vonták a tranzakciók érvényességét. A vita torzsalkodásba torkollott, a két közösség kőzáport zúdított egymásra. A később a helyszínre vonult izraeli rendőrök a telepesek védelmére keltek. Összeütközött két MiG vadászrepülőgép hétfőn a délcsehországi Ceské Budejovice felett. A pilóták ejtőernyővel kiugrottak, és bár sérülésekkel, de túlélték a katasztrófát. Mielőbb tárgyalni akar India Pakisztánnal. Atal Behari Vadzspaji indiai miniszterelnök hétfőn hangsúlyozta hazája elkötelezettségét a Pakisztánnal való „közvetlen kétoldalú párbeszéd” mellett, és megismételte, mennyire „óhajtja a hivatalos tárgyalások mielőbbi újrakezdését.” Újabb kilenc embert vett őrizetbe a francia rendőrség hétfőn. Az elfogottak alapos gyanú szerint az iszlámista algériai GIA (Iszlám Fegyveres Csoport) hálózatához tartoznak. Az Európai Unió és a NATO készen áll Koszovó megvédésére Szankciók Szerbiával szemben A Szerbia ellen korábban már elhatározott, de elhalasztott beruházási tilalomról döntöttek hétfőn Luxemburgban az Európai Unió külügyminiszterei, akik késznek mutatkoztak további szankciókra is a koszovói válság megfékezésére. Albán szeparatistáktól lefoglalt fegyverek.FOTó: feb/reuters Az Európai Unió mélységesen elítélte Belgrádot, amely Brüsszel álláspontja szerint erőszakos akcióival túlmegy a terroristaellenes műveletek igazolható határain. A külügyminiszterek ugyanakkor azt is leszögezték: készek megakadályozni, hogy a koszovói fegyveresek hadieszközökhöz és pénzhez jussanak. A miniszterek szerint Szlo- bodan Milosevics jugoszláv elnöknek kiemelt felelőssége van a koszovói probléma békés rendezésében, ezért felszólították Belgrádot a tartományban uralkodó feszültség azonnali csökkentésére, és a politikai párbeszéd mielőbbi folytatására. Robin Cook brit külügyminiszter hétfőn többször is úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi intézmények komolyan foglalkoznak a katonai fellépés gondolatával. A NATO megbízottjai vasárnap Albánia északkeleti térségében a jugoszláv határnál tanulmányozták a koszovói válság nyomán kialakult helyzetet. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete a közelmúltban döntött úgy, hogy felméri: milyen segítséget tud nyújtani az albán hadseregnek, és mire van szüksége Albániának a koszovói menekültek ellátásához. Koszovói albán fegyveresek hétfő hajnalban támadást intéztek a közép-koszovói Srbica közelében lévő Banje és Suvo Grlo falvak ellen. A pristinai szerb médiaközpont jelentése szerint a településeket szervezetten védő szerbek kétórás harcban visszaverték az automata fegyverekkel, valamint akna- és gránátvetőkkel felfegyverzett albán támadókat. A szerbek közül senki sem sebesült meg. Kilenc balkáni ország külügyminiszterei ültek össze hétfőn Isztambulban, hogy megvitassák a regionális együttműködéssel és a koszovói helyzettel kapcsolatos kérdéseket. „Nem engedhetjük meg, hogy a legutóbbi tragikus koszovói fejlemények megkérdőjelezzék a délszláv rendezést szolgáló daytoni konferencia óta elért eredményeket” - nyilatkozta a megfigyelőként jelen lévő Vlagyimir Petrovszkij, az ENSZ-főtitkár helyettese. Mohiban megkezdődött az aktivizálás Az osztrák kancellár a pozsonyi nagykövet visszahívását fontolgatja Hétfőn, a kora reggeli órákban aktiválták a fűtőelemeket, és ezzel üzembe helyezték a mohi atomerőmű egyes blokkját. A Szlovák Atomenergetikai Felügyelet igazgatója, Miroslav Li- pár vasárnap adta át az erőmű igazgatójának, Jozef Valach- nak a felfűtéshez az engedélyt. Egyelőre nem lehet tudni, vajon az indításnál jelen volt-e Vladimír Meciar szlovák kormányfő, aki a múlt hét végén Kassán kijelentette: ha kell, maga nyomja meg az atomerőmű „startgombját”, hogy ezzel is bizonyítsa, mennyire határozottan megbízik annak biztonságában. A szlovák lépést „felelőtlen és igen barátságtalan cselekedetnek” minősítette Viktor Kiima osztrák kancellár. Bejelentette: fontolóra veszi Ausztria pozsonyi nagykövetének hazarendelését. Kiima nemrégiben azt nyilatkozta: Ausztria, mint július 1-jétől az Európai Unió soros elnöke, akár óvást is emelhet Szlovákia jövendőbeli felvétele ellen. Alexander van der Bellen, az osztrák zöldek szóvivője „egész Közép-Európa számára fekete hétfőnek” nevezte a mohi aktiválás napját. Véleménye szerint ezzel Szlovákia A mohi kapcsolóterem. FOTÓ: FEB/REUTERS „túlságosan messzire ment”, és „megsértette Ausztriát és az Európai Uniót.” Duka Zólyomi Árpád, a szlovákiai Együttélés mozgalom alelnöke és parlamenti képviselője (eredeti hivatása szerint atomfizikus), a Pozsonyi Komensky Egyetem magfizikai tanszékének tanára indokolatlannak tartja a mohi atomerőmű biztonsága miatt kialakult szenvedélyes, politikai színezetű aggodalmakat. Szepes Károly, a magyar Országos Atomenergia Hivatal főosztályvezető - helyettese szerint hivatalának nem feladata a mohi atomerőmű biztonságát vizsgálni. „Biztonsági ellenőrzéseket a nemzeti hatóság, illetve az üzemeltető felkérésére a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szokott végezni” - tette hozzá a magyarországi szakember. A külföldi tőke értékeli az euro-atlanti elkötelezettséget Bizalom a bővítésért cserébe Amióta hazánk Madridban meghívást kapott a NATO bővítésének első körébe, és tart a ratifikációs folyamat, érezhetően megnőtt a külföldi beruházók bizalma az ország iránt. A bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet szakértőjének, Hunya Gábornak minap megjelent tanulmánya szerint az egykori keleti blokk 7 országába 1995-ben a beruházásra szánt külföldi tőke 10, 1996-ban 9, 1997-ben 12 százaléka áramlott be. Teljes összege ezekben az országokban együttesen meghaladja az 50,5 milliárd dollárt. Ä pénz fele az állami vállalatok privatizálására, 10-12 százaléka zöldmezős beruházásokra, a maradék rész pedig a már folyamatban lévő üzletek bővítésére fordítódott. A világon mindössze 30 ország dicsekedhet azzal, hogy a külföldi tőke beáramlása legalább 20 százalékkal meghaladja vagy megkétszerezi az összberuházások világátlagának értékét. Magyarország 1992 és 1997 között folyamatosan, Csehország 1995-ben, Lengyelország pedig először tavaly érte el ezt a küszöböt. A nemzetközi beruházások először főként a kereskedelemben és a feldolgozóiparban, majd a bankszektorban jelentkeztek. Később Csehországban a távközlésben, hazánkban pedig az energiaágazatban értek el sikereket, főként 1995-ben. Eközben a részesedésük negyven százalék alá esett a gépiparban. Brüsszeli körökben azt hangsúlyozzák, hogy az euro- atlanti bővítés sikerei nyomán a nemzetközi közösség egyre inkább nemcsak úgy tekint hazánkra, mint fontos partnerre, hanem megbízható szövetségesre is. Az észak-atlanti szervezet értékelése szerint Magyarország stabilizáló tényező a térségben. (gyulay) Folytatódik a pilótasztrájk A labdarúgó-vb nézői eljutnak a meccsekre A labdarúgó-világbajnokság kezdete előtt a francia nemzeti légitársaság vezetése, csakúgy, mint az egy hete sztrájkoló pilóták, megkeményítették álláspontjukat. Az Air France felső vezetéséből és a személyzet képviselőiből álló rendkívüli bizottság ülése után Pierre-Henri Gou- geon, az Air France vezérigazgatója megerősítette: szóba sem jöhet, hogy engedjenek a pilóták követeléseinek. Ugyanakkor Jean-Charles Corbet, a pilóták legnagyobb szakszervezete, az SNPL elnöke kijelentette, hogy nem hátrálnak meg, a végsőkig kitartanak. A francia légitársaságot az utóbbi egy hét alatt valamivel több mint egymilliárd frankos kár érte a pilóták sztrájkja miatt. Több vezető politikus, köztük Jacques Chirac államfő is a konfliktus megoldását sürgette Az SNPL szóvivője, Christian Paris azt közölte, hogy a szakszervezet javaslatot fog tenni, hogyan oldják meg a labdarúgó-világbajnokság nézőinek szállítását. Az indítvány értelmében különjáratokat szerveznének, amelyeken kizárólag a belépőjeggyel rendelkező szurkolók utazhatnának. A repülőgépeket francia pilóták vezetnék, méghozzá ingyen. A nemzeti kultúrkincset az államnak mindenkor finanszíroznia kell Tandíj helyett: támogatóra lelni A Fidesz-Magyar Polgári Párt kormányprogramjának egyik lényeges tétele az állami felsőoktatási intézmények tandíjának eltörlése volt. E szerint már idén szeptembertől nem szednék a diákoktól a havi 2000 forintot. A mentesség feltételeiről Po- korni Zoltánt, a Fidesz-MPP alelnökét, az oktatásügyi tárca várományosát kérdeztük.- Kikre vonatkozik majd a tandíjmentesség, s kiknek kell továbbra is fizetniük?- A tervezet az államilag finanszírozott intézményekre vonatkozik, az ezen kívüliekre- tehát az egyházi, illetve a magánegyetemekre, főiskolákra - nem. Ez utóbbiak nyilván szedik továbbra is a tandíjat, hiszen nekik az valóban jelentős bevételi forrás. Az állam által fenntartott intézmények hallgatói közül is azok élvezik majd a mentességet, akik első teljes értékű diplomájukat a tankövetelményeknek előírt időn belül szerzik meg. Az évismétlőknek, halasztóknak már fizetniük kell az ismételt időszakra. Akik pedig harmadszor buknak meg, változtatnak szakot, azok végleg elvesztik a tandíjmentességet. Ez alól két kivétel lesz: az egyszakos pedagógusok, akiknek még egy szak megszerzése díjtalan lesz, illetve a gyereküket otthon nevelő kismamák.- Mi lesz az ösztöndíjakkal?- Ezt teljesen újra kell gondolni, s két részre kell osztani. Lenne egy teljesítményorientált típusa és lenne egy szociális alapon kapható támogatás. Utóbbihoz azonban nem kizárólag az intézmény hozzájárulásával, hanem a lakóhely ön- kormányzatának igazolásával lehetne hozzájutni, hiszen a családok rászorultságát ott tudják igazán megítélni. Megoldást igényel a már többször szóba került hitel- konstrukció is. Manapság egy nem otthon tanuló diák megélhetése legalább 25 ezer forintba kerül havonta. Elképzelésünk szerint a hitel a tandíjtól független lenne, a piacinál alacsonyabb kamattal.- A Világbank a tandíj fizetéFOTÓ: FEB séhez kötötte a nemrégiben nyújtott hitelt.- Ez igaz, ráadásul a szerződés szerint az intézmények bevételének legalább egyötödét e forrásból kellene finanszírozni. Ez szerintünk aránytalanul magas, hiszen még a nagy múltú oxfordi egyetem bevételeinek is alig 15 százalékát teszi ki ez a tétel. Vagyis az új tárcavezetésnek újra le kell ülnie tárgyalni a Világbankkal. Egyébként nem hivatalosan már ismerjük az álláspontjukat: ne csak a központi költségvetésből finanszírozzuk a felsőoktatást, hanem legyenek más támogatók is.- Milyen egyéb forrásokra támaszkodnának ?- Elképzelésünk az, hogy 1998-ban a költségvetésből kifizetnénk azt az összeget, amelyet az intézmények év elejére kikalkuláltak maguknak. 1999. január 1-jétől az intézményeknek keresniük kellene valamilyen magyar céget, vagy hazánkban működő multit, amelyik fejlesztési feladattal, kutatással bízná meg az adott egyetemet, főiskolát, s cserébe anyagilag támogatná. Ez nyugaton már régóta bevált módszer, s mindkét fél jól jár vele. Az állam pedig az ilyen cégeknek adókedvezményt adna, de legalábbis az adóalapjuk részlegesen csökkenne. Nyilván ez a rendszer nem működne egyik napról a másikra, ezért az állami szerep egy ideig megmaradna.- S mi lesz azokkal, akik nem kimondottan piacképes szakokat indítanak?- Nyilván nem szabad mind megszüntetni azokat az intézményeket, amelyek nem tudnak szponzort találni. Itt az államnak lesz nagy a felelőssége. Abszurd példa, de igaz: nincs nagy nemzetgazdasági szerepe a finnugor nyelvrokonság kutatásának vagy az egyiptológiának. Mégis szerves részei minden olyan kultúrának, amelynek egészségesek a belső arányai. A nemzeti kultúrkincset az államnak mindenkor vállalnia és adott esetben finanszíroznia is kell. Szalóky Eszter
